Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-21 / 273. szám
ILY AM, 247. SZÄM 1991. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK jua^v|DEK| BUDAÖRS • ERD 1 SZAZHALOMBATTA • P1LISVOROSV AR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TOK • TINNYE • UROM A lakosság véleményét kérték Rendezési terv Budakeszin Budakeszi a budapesti agglomeráció belső gyűrűjében elhelyezkedő önálló, de igencsak sajátos jegyeket viselő település. A település táji adottságai, térbeli kapcsolatai régóta meghatározzák a község funk- - cióit. A Zsámbéki-medence települései Budakeszin keresztül kapcsolódnak a fővároshoz. Zsámbék, Tök, Perbál, Budajenő, Telki, illetve Páty népességének életét is befolyásolja, hogy milyen lesz Budakeszi mondjuk 2000 után. Ezért is dicséretes az a következetes munkálkodás, amit Budakeszi önkormányzata tesz a település Jövője érdekében. Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy a közelmúltban ismét falufórum keretében tárgyalták meg nagy nyilvánosság előtt Budakeszi általános rendezési tervét. Elöljáróban annyit mindenképpen meg kell említenünk, hogy a terv célja a településcsoport fejlesztési koncepciójának megfelelő településrendezés tervszerű előkészítése, a rendezés összhangjának megteremtése, a hatósági tevékenység alapjául szolgáló tervek kidolgozása. Szemereki Zoltán, Budakeszi polgármestere a falufórum nyilvánossága előtt szólt arról, hogy az általános rendezési terv korábbi programjának kidolgozása 1988 februárjában tartott falugyűlés vitájával megszakadt. A két és fél éves szünet után az új önkormányzat első tevékenységei közé tartozott a terv újbóli felülvizsgálása, és a bekövetkezett politikai, gazdasági változások figyelembevételével a program kialakítása. A téma szakmai áttekintését és összefogását a településfejlesztési bizottság vállalta fel. Első összefoglaló vitaanyaguk az ez év áprilisában megtartott önkormányzati ülésre készült el. Ugyanakkor a szépítő egyesület is megvitatta a programalakító elgondolásait. Sokan bizonyára most megkérdezik, valójában miért -is kell ismételtén megvitatni, újból átdolgozni' a korábban már elkészített, részben jóváhagyott elképzeléseket? Nos, az 1985-ben kidolgozott és jóváhagyott budapesti agglomerációs regionális rendezési terv elavult. Jelenleg nincs olyan keretterv, amelyben a megfogalmazandó budakeszi területfejlesztési és területfelhasználási javaslatok térségi összefüggésrendszerben értékelhetők lennének. Éppen ezért is döntöttek úgy a budakeszi képviselő-testület tagjai, hogy az érvényes regionális terv hiá-i nyában célszerű a község rendezési tervét, a jelenlegi programjukat megküldeni a térségben érdekelt önkormányzatoknak. A program kapcsán kibontakozó érdekegyeztetések, megállapodások részben kiküszöbölhetik a regionális terv hiányából adódó nehézségeket. Így elkerülhető, hogy Budakeszi ön- kormányzata olyan terület- rendezési programot fogadjon el, amely nem számolt a regionális kapcsolat- rendszerek változásával, a szomszédos települések érdekeivel. Mindenképpen egyeztetést igényel a Budakeszi— Hitélet Budaörsön Szentmisék németül is Budaörs jelenlegi temploma 1810-ben készült el, s Nepomuki Szent Jánosról lett elnevezve. A községnek már az 1200-as években is volt temploma, annak előtte pedig a királyi kápolnája. Az esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve szerint Budaörsnek 1296-ból Szent Márton tiszteletére emelt temploma ismert. A középkorban a község temploma hosszú pereskedések tárgya. Az ún. sasa- di dézsmaperek évszázadokon át folytak a veszprémi püspök és az esztergomi érsek között a kápolna fölötti joghatóság kérdésében. A pereskedésnek Zsigmond király levele vetett véget, 1390-ben az esztergomi joghatóság mellett döntve. A középkori templom a feltételezések szerint a mai helyén állhatott. 6 A török idők utáni betelepüléskor Budaörsnek még nem volt temploma. A budaörsiek a közeli községekbe jártak istentiszteletre. A mai templom építését 1801- ben kezdték meg. A község életében az elmúlt évszázadokban a katolikus egyház játszott kiemelkedő szerepet, a vallási életben így van ez máig is. A hísők többsége a római katolikus egyházközséghez tartozik, lelkipásztorai jelenleg Szentgyörgy- völgyi Zoltán plébános és Illési Mátyás káplán. Minden hó második vasárnapján német, nyelven is tartanak szentmisét. A hívők a szentmisék látogatásán kívül is részt vesznek különböző programokon: a legkisebbek hitoktatáson, a skóla heti találkozóin. A középiskolásoknak és a fiataloknak jelenleg négy közössége van, szintén hetente találkoznak, vezetőiket maguk közül választják. — d — Budapest közlekedési, közműrendszerének fejlesztése, a szanatóriumok távlati rekonstrukciói, valamint a Makkosmáriával határos területek felhasználása. Egyeztetni kell a Budaörsi út, illetve a tervezett MO-s autópálya melletti területek. felhasználásának terveit. Páty vonatkozásában is szükséges koordinálni; hiszen a pátyiak által Budakeszin igényhe vett lakossági szolgáltatások mindkét település életében meghatározóak. Térségi egyeztetést igényel a tájvédelem egységes értelmezése, és ezzel összefüggésben a környezetszabályozás elveinek meghatározása. A budakesziek jól tették, hogy mindezen elveket falufórumon ismertették a lakossággal, de még inkább tiszteletre méltó, hogy az elhangzott javaslatokat megfontolás tárgyává teszik, és mindegyiket külön- külön is értékelik. A jogszabályok különben az általános rendezési terv ötévenkénti felülvizsgálatát írják elő, de adott esetben a megváltozott társadalmi, környezeti feltételek a felülvizsgálat elvégzését korábban is szükségessé tehetik. Remélhető, hogy az elkövetkező évek, már a cselekvés, a megvalósítás esztendei lesznek. D. A. Kiállítás - s ami mögötte van Szorosabb kötőiéi Zsámbékon, november 24- én, vasárnap, 14 órai kezdettel nyílik meg a Homo- róű menti festőművészek kiállítása a művelődési házban. Ezt iskolások műsora, s egy kisebb fogadás követi majd. A festményeket január közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. S hogyan kerülnek erdélyi művészek anyagai Zsámbékra? Ennek története van, melynek kezdete két esztendővel korábbra nyúlik vissza. Talán sokan emlékeznek még arra, hogy akkor, Romániában fegyverropogás kísérte a karácsonyt, s a közelgő újlálkozókból nem hiányzott egy-egy kulturális rendezvény sem. Most, november 22-én, vagy negyvenötén érkeznek Erdélyből Zsámbékra. A baráti kör tagjai látják el őket, megismertetik a falut, a főváros egyes nevezetességeit az erdélyiekkel. Az a kötődés, mely kialakult a két település lakói között, tovább erősödik. Ezzel a tárlattal, az együtt töltött napokkal is. S mindazzal, amit kölcsönösen tesznek, vállalnak egymásért. — jisz —• Közir.e%ilgatós Pilisvörösvár nagyközség képviselő-teslülete november 23-án 16 órától a kul- túrház 1. emeleti tanácstermében közmeghallgatási tart. Mint megtudtuk, a képviselő-testület korábban úgy döntött, hogy ez a közmeghallgatás nem falugyűlés, hanem csak egy témában, nevezetesen az 1992. évi költségvetés feladatainak megtárgyalásában várja Pilisvörösvái polgárainak a javaslatát a nyilvánosan meghirdetett testületi ülésen. Pilisvörösváron a falugyűlést 1992. első negyedévében tervezik megtartani, amelyen majd több, a lakosságot is érintő témái vitatnak meg. évet. Kétség, lelkesedés, bizonytalanság közepette várta mindenki, mi lesz a vége a harcnak. Itthon, a tévéképernyőről követhettük az eseményeket. Megtudhattuk azt is, hogy gond van az élelmiszer-, gyógyszerellátással. Gyűjtés indult. Ki ruhát, ki csak egy kis lisztet hozott. De hozta, segítő szándékkal, lelkesen. Ezt tették a zsám- békiak is. Nagy mennyiségű élelem, és más gyűlt ősszé. Azután, jöttek ’ a hírek. Nehezen jutnak be a szállítmányok azokra a területekre, ahol igazán szükség lenne rájuk. Így találták ki a zsámbékiak, ők elviszik, oda, ahová kell. Két teherautó telt meg mindenfélével, s mik- robusszal, személyautókkal indultak útnak. Homo- ródszentpálig jutottak, ahol lerakták a rakományt, és hazajöttek. Nemsokára köszönőlevél érkezett, amiben az erdélyiek azt ecsetelték, milyen jólesett a segítőkészség, támogatás azokban az időkben. S lassan kibontakozott egy kapcsolat a két település között. Zsámbékon megalakult az Erdélyi Baráti Kör, a tagok megszervezték az ottani gyerekek üdültetését, melyet az követett, hogy ők is ellátogattak Homoródszentpálra. Baráti kapcsolatok szövődtek azóta, többször vendégül látták egymást, s a taA zene szeretete Pro musica A budaörsi Pro Musica kórus 1984 októberében tartotta első próbáját. Az alakulást megelőzte egy kisebbfajta szervezőmunka, amelynek a motorja Bran- dur Erzsébet vezető óvónő és Laknerfy László közművelődési felügyelő volt. Bu-' daörsön többször próbálkoztak a megelőző években egy énekkar szervezésével. Az alapozás nehéz hónapjai után 1985 áprilisában léptek először közönség elé, majd ezt követően már egyre többször. Az említett két év alatt, egyéb fellépések mellett három önálló, úgynevezett házi hangversenyt adtak Budaörs kórusszerető közönségének. A helyi szerepléseken kívül felléptek a Várban a Nemzeti Galériában, orgonahangversenyen Kőröshegyen. Felkérést. kaptunk a Rádió Kóruspódiumban történő felvételre, s egyenes adásra a 6-os stúdióban. Ezek az eredmények rendszeres, szívós, következetes munka gyümölcsei. A kórustagok közül csak alig néhányan ismerik a kottát, de hallatlan szorgalmukkal pótolhatják ezt a hiányt. Ami a legfontosabb'. nagyon szeretnek énekelni, s ezért minden áldozatra képesek. Körülbelül 55—60 művet tanultak meg rövid idő alatt a a zeneirodalom különböze stíluskorszakaiból. Madrigálok, motetták, romantikus művek, magyar szerzők művei, népdalkórusok alkotják repertoárjukat. Említsünk meg ezek közül néhányat; Liszt-motetták Ave Maria, Ave maris Stella, Ave verum corpus, O salutaris hostia, Salve Regina; Mozart: Ave verum; Brahms: Bölcsődal; Dowlendi: Könyörögjek-é ?; Hassler: Ünnepre jöttünk; Lassus: Zsoldos szerenád; Kodály—Ady: Fölszállott a páva, Kodály: Adventi ének. Munkájukat évente két alkalommal többnapos zenei tábor segíti, s a próbák és szereplések mellett kirándulások, klubestek színesítik életüket. Létszámuk azonban még nem elegendő: várják kórusukba mindazokat a nőket és férfiakat, akik szeretik a kóruséneklést, és tudják vállalni azt, hogy rendszeresen eljárnak a próbákra. Előfeltétel: a jó hang és a jó hallás. A kórus vezetője: Sapszon Ferenc, a kiváló karmester. Drogambulanciák több településen is Nem látványos tevékenység A közelmúltban írtunk arról, hogy Budaörsön már működik a fiatalon kábító- szeresek megelőző, tájékoztató központja, a drogambulancia. Most arról kaptunk hírt, hogy hasonlók szervezését tervezik Budakeszin, Pátyon, Biatorbá- gyon. Az elmúlt hónapok megdöbbentő hazai kábítószerfoglalásai felhívták a figyelmet arra a szűk körben már ismert tényre, hogy hazánk fontos útvonala lett a nemzetközi kábítószerkereskedelemnek. Az európai határok lazulásával e tranzitszerep fokozatosan erősödik. S bár a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet gátolja a drogok iránti fizetőképes kereslet kiszélesedését, szakemberek véleménye szerint már most egyértelműen számolnunk kell egy robbanásszerű kábítószerhullám megjelenésével. A hazai kábítószer-fogyasztás hosszú ideig tabu téma volt. A korábbi politikai vezetőség szőnyeg alá söpörte a drog- és alkoholproblémákat, az egyébként is súlyos anyagi problémákkal küszködő egészségügy hatáskörébe sorolta azokat. A drog-, alkohol- és idegbeteg-ellátó osztályok egybeépülése miatt megbízható statisztikai adatok mind a mai napig nem kerültek napvilágra e témakörben. Míg a ’80-as évek elején hivatalosan 3 ezer drogost tartottak számon, a nem hivatalos becslések számukat leg- aláob 30 ezerre tették. Ma sem lehet objektiven megítélni a számukat. Magyarországon az ún. szegénydrogozás — alkohol, gyógyszer, szerves oldószer, házi készítésű főzet — dominál. A másik csoport főleg középkorú nőkből áll. A magány, különböző családi problémák, válás adják a hátteret. Leginkább gyógyszereket és alkoholt használnak. A harmadik csoport többnyire idősekből áll, hasonló családi problémákkal, és gyógyszerek használatával. A tömeges elszegényedés következtében nő az egyes kiemelten veszélyeztetett csoportok — a hajléktalanok, munkanélküliek, menekültek —, a fiatalok és az időskorúak drogfogyasztása. Megdöbbentő, hogy a 14- 15 éves fiatalok 6,7 százaléka rendszeresen alkoholizál, sőt a 10 éves korosztályban 11 százalék a rendszeresen gyógyszert fogyasztók száma. A kábítószer-bűnözés a fiatalkorúak és az úgynevezett fiatal felnőtt korosztály bűnözése, itt is elsősorban a férfiak az érintettek. Elsősorban a fővárosra és megyénkre koncentrálódik, de nincs olyan területi egysége az országnak, ahol ne fordulna elő a kriminalitásnak ez a típusa. A felnőtt korú lakosság nyugtató- és altatószer-fogyasztása is ijesztő méreteket öltött. A szakszerűtlenül felírt és alkalmazott nyugtató egy idő után ab- bahagyhatatlanná válik, kialakul a gyógyszerfüggő- ség. Ezen a területen a körzeti orvosok nagyon sokat tehetnek a megelőzés érdekében. A drogbetegek megfelelő orvosi ellátása önmagában nem elegendő. A betegek gyógyulásához megfelelő családi hátérre, szociálissegítő kapcsolatra van szükség. Ebben próbálnak segítséget nyújtani a különböző egyházi szervezetek. Munkájuk nagy jelentőségű, de a probléma méreteit tekintve nem megoldás. A főváros agglomerációjában sokan úgy ítélik meg, hogy a forint konvertibilissé válásával a probléma súlyosbodása várható. A klasszikus kábítószerek intravénás befecskendezése az AIDS-járvány terjedését is fokozhatja, mivel a betegek egymás fecskendőit, tűit használják. A kábítószer-ellenes tevékenység nem látványos, tulajdonképpen egy állandó készenlét, amelynek hatékonyságát, eredményességét csak 15-20 év múlva lehet lemérni.. Már most több önkormányzatnál és egészségügyi intézménynél ambulanciák létrehozását tartják szükségesnek, ahová éjjel-nappal be lehet menni, esetleg éjjeli menedékhelyek megnyitását is tervezik e betegek számára. (Deák) BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. O Munkatársak: J. Szabó Iréai és Pachner Edit. & Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067.
