Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám

Egy a másfél tucatból Szabadon áramló ötletek A gödöllői üzem főbejárata. Talán munkásgenerációk koptatják majd a lépcsőit (Erdősi Ágnes felvételei) Néhány hete számoltunk be arról, hogy az United Technologies Automotive megnyitotta első magyar­országi üzemét Gödöllőn. Mit kell tudnunk dióhéj­ban a befektetőről? Az UTA a hartfordi i központú (USA, Connecticut állam) United Technologies Corpo­ration (UTC) leányvállala­ta. Az UTÓ high-tech-et képviselő termékeket és szolgáltatásokat forgalmaz az űrhajózás, a repülés, az autóipar és az építőipar számára. Legismertebb ter­mékei a Carrier fűtő-, lég­kondicionáló- és hűtőrend­szerei, az Otis felvonói és mozgólépcsői, a Pratt & Whitney repülőgép hajtó­művei, a Sikorsky helikop­terei, a Hamilton Stan­dards űrrepülő rendszerei, a Norden védelmi rendsze­rei, valamint az TAU al­katrészei és rendszerei. Az United Technologies Automotive a világ egyik legnagyobb autó- és teher­Pi linszky-esték Az ihlet A Pilinszky-esték című sorozat mai, szerdai ren­dezvényén a gödöllői mű­velődési központban Az ihlet forásai: allúzió és ad­autó-alkatrész gyártója, termékeit, szinte minden Európában, vagy az Egye­sült Államokban gyártott gépjárműbe beépítik. A vál­lalat több mint száz gyárat üzemeltet a világ 13 orszá­gában: Kanadától a Fülöp- szigetekig. Alkalmazottai­nak száma 36 ezer. Bevételeinek 75 százalé­ka az észak-amerikai piac­ról, negyedrésze Európából és Ázsiából származik. Kon­tinensünkön a gépkocsi-ká­belkorbácsok gyártásában az első helyen áll az UTA. A gödöllői üzemmel együtt ezeket Európában másfél tucat gyáruk készíti. A kulcsfogyasztók közül csak néhányat említünk meg: Ford, Renault, Volvo, Peu­geot, Saab, Rover, Nissan, Audi. A gödöllői ünnepségen dr. Martin Creydt, az UTA európai elnöke köszönetét mondott a magyar kor­mánynak azért, hogy je­lentős összegeket ruházott forrásai vokáció címmel Kuklay Antal teológus, művészet- történész tart előadást 18 órától, közreműködik Kö­römi Gábor (vers) és Vár­helyi Zoltán (gitár). be a gyár körüli utak és közművek fejlesztésébe. Emellett kiváló együttmű­ködési készséget is tapasz­taltak. Az elmúlt hónapokban a kizárólag magyarokból ál­ló vezetés és műszaki sze­mélyzet intenzív képzésen vett részt az UTA nyugat­európai gyáraiban. A to­vábbiakban az összes dol­gozó folyamatos tovább­képzésben részesül, abból a célból, hogy elsajátítsák és magas szinten tartsák a gyártástechnológia és a mi­nőség állandó fejlesztésé- • nek módszereit. Steiner László, az UTA Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette; ebben a kor­szerű gyárban sikerre mo­tivált munkatársaikkal ké­szek kielégíteni európai ve­vőik igényeit. ök valószínűleg komo­lyan veszik a jelszavukat: Csapatban győzni. Ahogy filozófiájukban megfogal­mazzák, szervezetük min­den szintje között bátorít­ják a szabad ötletáramlást és kommunikációt. Segíte­ni szeretnék a minőségi szemlélet megerősödését Magyarországon. Ez a szán­dék aligha keresztezi a pro­fitérdekeltséget. B. G. A kivitelező 22-es ÁÉV dolgozói a környék vízel­vezetését is megoldják Mennyi szokást, ismere­tet átrostált az idő! Meny­nyi értéket elfelejtettünk! Népi kultúránk feltérképe­zése során a kutatók a har­mincas években kezdték felfedezni, rendszerezni a falusi gyógymódokat. Illyés Gyula gyermekkorára em­lékezve a Puszták népe című munkájában idéz fel néhány példát az egyszerű nép között használatos gyógy esetekből: „Gyomor­fájdalmak ellen a kocsisok a lovakba éppúgy katáng- kórófőzetet töltöttek, akár saját magukba. Vérhasra, amely elég gyakori volt köztük, az apróbojtorján főzetét használták.” A falvak füveket ismerő idős asszonyai sokféle ba­jon segítettek. Még az öt­venes években a gyógymó­dok egész sorát ismertem meg, s gyűjtöttem össze, amelyekről már meg is fe­ledkeztem volna. A galga- hévízi Bankó Jánosné, Sza­bó Mihályné és az úgyne­vezett ötös fogat többi tag­jának elbeszélései alapján GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság lér • A szerkesztőség vez« Je: Balázs Gusztáv. Munkatárs: pillér Éva Postacim: Gödöllő, Pf. 2100. Telefax és tclefi (28) 20-786. © Szerkesztő gi fogadóóra: hétfőn 10- U óráig. © Hirdetésfel' tel: munkanapokon 8.30- 1J óráig a szerkesztősi ben. A népi tudás kincsesbánya Mindez nem babona készített cédulámat keres­tem elő, mert napjainkban gyakran hallom a megálla­pítást, a bölcsességet: fű- ben-fában orvosság. Ezt a tudást tegnap még használ­ták, aztán elfeledkeztek ró­la, s napjainkban ismét felfedezték, gyakorolják. Még szerencse, hogy az emlékezetből nem hullott ki egészen, és élnek még néhányan az emlékezők. Ilyen emlékőrzők az én céduláim, feljegyzéseim is. Ezekből tudom, hogy ha valakinek sok-sok évvel ezelőtt fájt a dereka, nem Probont szedett, hanem szárított gyöngyvirágból készített teafőzetet, ebbe mártotta a kendőjét, ami­vel becsavarta magát, és meggyógyult. Ha a gyerek torka fájt, kockacukorra csepegtettek petróleumot, s ezt kellett elszopogatnia. Ha a füle fájt, a szoptatós anya az anyatejet belefejte. Amikor gyomorfájásra panaszkodott valaki, leg­jobb gyógyszernek bizo­nyult egy pohár pálinka, amibe borsot tettek. A fej­fájást is el tudák űzni. Benczéné így mesélte: — Keresztet vetettem a po­hárra, meggyújtottam ki­lenc cirokszálat, s abból egy-egy szemecskét bele­ütöttem a pohárba, hogy kilenc szem szén legyen. És akkor három keresztet ve­tettünk rá, s elmondtuk: az Atyának, Fiúnak, Szent­lélek Istennek nevében, ámen. Távoztasd el róla fejének fájását! A vízzel bekentük a beteg homlokát. A megmaradt vizet az ajtó sarkára öntöttük. Szabó Mihályné is em­lékezett: — Ha valakinek kiütések voltak a lábán, akkor kenyérmorzsával megsúrolták azokat a ki­ütéseket egy tarisznyával, aztán a tarisznyát a tyú­koknak kirázták, hogy egyék meg azok a bajt. Volt, akinek árpa nőtt a szemén. Ilyenkor ráolvasott a nagymamám: — Árpa, árpa, én learatlak, marok­ba szedlek, kévébe kötlek, saraglyába raklak, lovak­kal elvitetlek, kicsépeltet- lek, s a magodat a mada­raknak adom. Reggelre hűlt helye volt a bajnak. Zsíros Ferencné szerint a tüdőbajt kökény gyökeré­ből főzött tea gyógyította, és a sok avas szalonna. De a sebbel sem körülményes- kedtek. A kelésre lúdganajt tettek, ami megérlelte, ki- fakasztotta. A tyúkszemre G ÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1991. NOVEMBER 2«., SZÉU.DA A távhő és az ára Miért annyi, amennyi? A városi képviselő-testület mai ülésén várhatóan rende­letet alkot a távhőszolgáltató által szolgálatott távhő dí­jának megfizetéséhez nyújtható önkormányzati támoga­tásról. Az alábbiakban közöljük dr. Fábián Zsolt alpol­gármesternek a témához kapcsolódó írásos tájékoztató­ját. December 3-án a városházán fűtési fórumot rendez­nek az érintett lakók számára. A távhőszolgáltatás díja ez évtől Gödöllőn több mint duplájára növekedett. Egy 2 szobás 60 négyzetmé­teres lakás fűtési és meleg­víz-szolgáltatási díja kö­rülbelül 36 000 forint éven­te. A távfűtésben és me­legvíz-szolgáltatásban kö­zel 1900 lakás részesül, Gö­döllő lakosságának mint­egy 20 százaléka. EZT TUDJÁK Az áremelkedés oka alapvetően a beépített ál­lami támogatás megszünte­tése. A piaci társadalmak­ban mindennek ára van, az értéktörvény szerint min­den árut és szolgáltatást az árán kell eladni, ha olcsób­ban adja valamely vállal­kozó, tönkremegy, ha drá­gábban, a kialakuló konku­rencia hosszú távon letöri az árat. Ennek megfelelően az energiaszolgáltatást a beszedett díjból fedezni kell. Eddig a gödöllői táv­fűtés évente 38 millió fo­rint állami támogatást ka­pott. Mára ez megszűnt, de a kormány idén még nem engedte el a rászorulók ke­zét, csökkentett mértékű támogatást még juttat az önkormányzaton keresztül a rászorulóknak. Miből is tevődik össze a fűtési költség? A rendelke­zésre állási díjból és az energiával arányos hődíj­ból. A fűtést szolgáltató legjobbnak találták a zú­zott fokhagymát, mert az meggyengítette. Használt a sebnek az ibolyalevél is. A fokhagyma sok bajt gyó­gyított. A torokfájásnak használt a belőle főzött tea, amit meg kellett inni, s hogy biztosan gyógyítson, a fokhagymaszárat körülte­kerték a beteg nyakán. Tudtak a beszélgetőtár­saim olyan férfiról, aki már a koporsójának a szé­lén volt, senki nem tudott rajta segíteni, még az aszó­di Farkas doktor sem. Sá­padt volt, el-elakadt a hangja. Jött a faluba egy drótos tót. Azt mondta az öreg: vegyen egy fél kiló timsót, azt a masina tete­jén pörzsölje meg, aztán törje lisztté, töltse egy li­teres üvegbe, s minden reggel tegyen a fél deci pá­linkájába egy kanálnyit. Az kipucolta teljesen a hólyag­ját, s újra munkás ember lett belőle. Rakosgatom a cédulákat, s látom, milyen kifogyha­tatlan kincsesbánya mind­az, amit szaknyelven népi tudásnak nevezünk. Igaz, a leírt és a céduláimon őr­zött esetek a paraszti tudás körébe tartoznak, mégsem babona mindez, mert év­századok alatt felhalmozott tapasztalatokból merítették őseink az ismereteket. Ha nem így lenne, ma nem kutatnák a természetes gyógymódokat. Fercsik Mihály Városgazdálkodási Vállalat kiszámolta az összes költsé­gét és a fűtött légköbmétert (427.894 lms), a kettőt el­osztotta és így jött ki a faj­lagos köbméterdíj. Az energiaköltségen első kö­zelítésben nincs mit vizs­gálni. annyi, amennyit- fel­használnak. A gazdaságos­ságon lehet vitatkozni, de az adott berendezések ezt tud­ják. Az egyéb költségeket már érdemes megvizsgálni. A 107,52 forintos rendel­kezésre állási díj a követ­kező kalkulációs elemekből tevődik össze: közvetlen anyagköltség 28,7 százalék, bérköltség 15 százalék, amortizáció, rezsiköltségek 17,7 százalék, üzemi általá­nos költségek 3 százalék, vállalati általános költség, díjbeszedés, díjkönyvelés 30,4 százalék, nyereség 5,2 százalék. Ezek közül igazán a vállalati általános költsé­gen lehet vitatkozni, de ar­ról is csak a jövőben. A közel 200 millió forint össz­bevétel mellett a kimuta­tások szerint 28 millió fo­rint a vállalati általános költség. Azt, hogy ez sok vagy kevés, lehet vitat­ni, de ennyi volt. A vgv át­alakításával elképzelhető, hogy ez a költség változik, de ez a jövő. majd a jövő évi árakat befolyásolja. NEM MEGOLDÁS Most végül is mit lehet tenni, figyelembe véve azt, hogy a fűtés egy kényszer­szolgáltatás, a lakó leg­alábbis rövid távon, nem választhat. Nemcsak a fű­tési módot nem tudja meg­változtatni, hanem gyakran abban sem választhat, hogy fűt vagy nem fűt. A pol­gármesteri hivatal augusz­tus óta foglalkozik a vgv fűtési kalkulációjával, de érdemi kifogást sajnos nem talált. Ugyancsak elfogadta a kalkulációt az Ipari Mi­nisztérium november 4-én kiküldött vizsgáló bizottsá­ga is. Bele kell törődnünk, idén ennyibe kerül a fűtés. Ebben az évben annyit tehetünk, hogy a központi­lag rendelkezésünkre bo­csátott pénzt minél hama­rabb és minél igazságosab­ban juttatjuk el a rászo­rulóknak. A számla ki nem fizetése A Magyar sorskérdések — együttélés a Kárpát-me­dencében című szabadegye­temi előadássorozat kereté­ben november 27-én, szer­dán 16 órától dr. Pölöskei Gödöllőn, forgalmas helyen, üzlethelyiség kiadó. Érdeklőd­ni napközben: 06-(28)-10-321, este: (06-(28)-lÖ-787. (87 215/1K) nem megoldás, mert akkor a fűtést szolgáltató nem tudja a gázszámlát kifizet­ni és a gázszolgáltató el­zárja a gázcsapot. Az ön- kormányzat nincs abban a helyzetben, hogy súlyos milliókkal támogassa a táv­fűtést. Erre egyrészt nincs pénze, másrészt joggal ki­fogásolná Gödöllő lakos­sága, hogy a lakosság 20 százalékát miért támogatja az önkormányzat az ő ro­vásukra. HOSSZÚ TÁVON Mit lehet tenni ? Közép­távon, fogyasztói oldalon feltétlenül a lakások egye­di szabály ozhatósága és mérése a megoldás. Ebben az esetben megvalósul a ki mit fogyaszt, azért fizet elv. Ekkor már meg fogja érni kijavítani a szigete­lést az ablakokon és elzár­ni a radiátort. Problémát fog okozni, hogy ha vissza­esik a fogyasztás, mivel az állandó költségek megma­radnak, ezért viszonylag drágul a szolgáltatás. Természetesen a szolgál­tatói oldalon is van tenni­való, a gondot az jelenti, hogy bármilyen módosítás a szolgáltatói oldalon, több­milliós beruházást igényel, és az amortizációs költsége­ket az elmúlt években fel­élte a vállalat. Enyhítene a helyzeten az Alsó-párkban lévő termál­kút hasznosítása, ennek be­kerülési költsége körülbe­lül 7-8 millió forint, és az ajánlatok alapján 1-2 év alatt megtérül a beruhá­zás. Ugyancsak segítene a városi fűtőművek össze­kapcsolása — 8-10 millió forint — ami lehetővé ten­né a csúcsidőn kívül vala­melyik erőmű kikapcsolá­sát. Mindezek azonban az elkövetkezendő szezonban nem, csak hosszabb idő alatt valósíthatók meg. A távfűtési rendszer ész- szerűsítésére javasolunk egy széles körű vizsgálatot, amelynek választ kell adni arra, hogy a jelenlegi rend­szerben hol vannak a tar­talékok — milyen új meg­oldást, például kombinált, gázturbinával egybeépített fűtőmüvet lenne érdemes alkalmazni, milyen új energiaforrást, például szeméttelepen keletkező biogázt lehetne használni. Ezek hatása azonban csak nagyon hosszú idő múlva jelentkezik. Ferenc akadémikus A ma­gyar állam és a nemzetisé­gek címmel tart előadást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem földszinti rektori tanácstermében. Dr. Fábián Zsolt alpolgármester Agrá regyetem Magyar sorskérdések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents