Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám

1. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1991. NOVEMBER 19., KEDD BUQfeVIDEKI Kz/vMa BUDAÖRS • ERD 1 SZÁZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Csobánkai környezetvédők Fogjanak össze a pilisi falvak Másfél éve egy kis környe- Eetvédő csoport alakult Csobánkán. Tagjainak fel­tett szándéka rendbehozni az árkokat, vízmosásokat, korszerűsíteni a szemét- szállítást, méltóvá tenni Csobánkát gyönyörű kör­nyezetéhez és jó híréhez. (A külföldi turisták „magyar Svájc”-ként emlegetik.) A csoport megalakítója Maros Dóra villamosmér­nök, a budapesti Kandó Kálmán Főiskolán tanít. Két éve Svédországban járt férjével, ahol néhány olyan környezetvédelemmel kap­csolatos előadást hallott, mely sokkhatásként érte a résztvevőket. Visszatekint­ve úgy érzi, hogy azóta alapvetően megváltozott a gondolkodásmódja. Fél év múlva, odahaza Csobánkán, néhány barát­tal és jó ismerőssel meg­alakították a környezetvédő csoportot. Volt már kire példaként tekinteniük. Egy nyugdíjas házaspár korábban megvett egy vízmosást, kitakarítot­ta, lekaszálta a bozótot, s azóta rendben tartja. El le­het képzelni, hogy néztek rájuk akkoriban szomszé­daik, de a gúnyolódást má­ra csodálat váltotta fel. Sajnos e csodálat nem akadálya az újabb szeme­telésnek, Csobánka hatal­mas vízmosásait ugyanis előszeretettel használják az ott lakók és üdülők hulla­dékgyűjtőként. Ezek a víz­mosások helyenként 8-10 méter mélyek, szélességük 20 centi és 10 méter között váltakozik. A bennük fel­halmozott szemét és a bur­jánzó bozót elsőrendű gá­tat képez, s a hegyekből le­zúduló esővíz kénytelen más utat választani. Be­hömpölyög Csobánka kert­jeibe, utcáiba, elmossa az utakat. Hasonlóképpen szemete­sek az erdőszélek is. Nem­csak a csobánkaiak és a ví- kendház-tulajdonosok lu­dasak ebben, hanem a sze­métszállítók is. Maros Dóra egyik vessző- paripája a szelektív sze­métgyűjtés. Ehhez persze szállítókat és feldolgozókat — papírgyárakat, fém- és hulladékfeldolgozót — kéne keresni. Mivel egyetlen fa­luban nem gyűlik össze annyi szemét, amennyit egy vállalkozónak kifizető­dő lenne elszállítani. Ideá­lis megoldásnak azt tarta­ná, ha a környező kis pilisi községek együtt szerveznék meg a szelektív szemétszál­lítást. Néhány nyugati országot, köztük Ausztriát hozta fel példának, ahol a szelektá­lás fejében csak a megma­radt vegyes szemét elszállí­tását kell kifizetniük a la­kóknak. Ilyen kedvezmé­nyek kiharcolásához ne­künk még idő kell, egyelőre azért kell küzdenünk, hogy egyáltalán elvigyék a szeme­tet és ne emeljék a csilla­gos égig a szállítás díját! A környezetvédő csoport már nyert tavasszal egy pályázatot az árkok és er­dők rendbetételére, legkö­zelebb a szelektív szemét- gyűjtéssel pályáznak. Ma­ros Dóra hangsúlyozza, hogy feltétlenül számíta­nak a szomszédos kis fal­vakra is, ebben a prog­ramban. A nagy tervek mellett rendszeresen szerveznek ki­Törökbálmton Kisiskolások pályáztak A törökbálinti önkor­mányzat pályázatot írt ki az iskolásoknak utcanév­változtatásra. A kiírásra 34 pályázat érkezett. Első dí­jat nyert Túrái Balázs (Kí­sérleti Iskola) „Törökbálint City” jeligéjű pályaművé­vel, amelynek ötleteiből 5 nevet fogadott el a képvi­selő-testület, és ebből 1 ne­vet arra az utcára, ame­lyikre javasolta. Második díjat nyert Bar- talos Krisztina (Zimándy Ignác Általános Iskola) „Törpike” jeligéjű pályá­zata 4 találattal, amelyből szintén 1 nevet fogadott el a testület arra az utcára, amelyikre a pályázó java­solta. Harmadik díjat a tes­Ö »"'Jrr.1 Tf tület — további találatok híján — nem adott ki. A képviselő-testület ülé­sén 11 utca nevének meg­változtatásáról döntött. A döntés alapjául az iskolá­sok körében meghirdetett pályázatra beérkezett ötle­tek szolgáltak, de volt olyan név is, amelyik az ülésen merült föl. Érdekes módon nem volt elvi vita arról, hogy az utcákat tör­ténelmi személyekről kell-e elnevezni vagy nem. Az a tény, hogy a vita azonnal a konkrét nevekről kezdő­dött, és ebben szóba sem kerültek személynevek, két dolgot tükröz: ideológiai vitáktól való idegenedés, másrészt törekvés arra, hogy a nevek a helyi jel­legzetességeket próbálják visszaadni, és ily módon „otthonossá” váljanak. Így lettek a régi utcanevekből újak. sebb akciókat. Meggyőző­désük, hogy nem rendele­tekkel, hanem személyes példamutatással lehet célt érni. Takarítottak már ut­cát, árkot, erdőt. Egy alka­lommal, mesélte Dóra, egy fiatal, háromgyerekes asz- szony ajánlotta fel, hogy megszervezi a szemétszállí­tást a környékükön. A megbeszélt időpontban Dó­ra meg is jeleni a családjá­val és a csoport néhány tagjával, helyiek azonban sehol. A fiatalasszony sza­badkozott: sajnos nem si­került a szervezés. Ök azon­ban, ha már ott voltak, ne­kiálltak a takarításnak. Először a gyerekek jelentek meg. kíváncsiskodtak és felajánlották segítségüket, aztán, seprűkkel, lapátok­kal felszerelkezve megje­lentek a kamaszok, végül a felnőttek is beálltak. Nem telt bele egy óra, már vagy negyvenen szorgosodtak az utcán. Az embermagassá­gú gazt lekaszálva örömmel fedezték fel, hogy alatta csodálatos pázsitos rész van. Azonnal tervezni kezdtek, homokozót, játszó­teret képzeltek oda. „Ha egyelőre nem is va­lósultak meg ezek a tervek, azóta nem olyan elhanya­golt az a környék!” — fe­jezte be Dóra a tanulságos történetet. — „Ez min­denütt így van: valakinek oda kell állni, hogy na em­berek, csináljuk!” Pachner Edit A Sasad Rt. is világkiállítást akar A térség érdekében Miközben a Parlamentben „hangos-zajos” vita folyik ar­ról, hogy legyen-e világkiállítás, az agglomerációban te­vékenykedő vállalkozók, nagy múltú és újkeletű gazda­sági társaságok terveket, koncepciókat degoznak ki, ha netán mégis megrendezésre kerülne az Expo. Vajon a tér­ség jelenét és jövőjét meghatározó Sasad Rt. vezetésének mi a véleménye a világkiállításról? Mi az ami indokolttá teszi, hogy már a parlamenti döntés előtt részletes el­képzelésekkel rendelkezzenek? Ezekről a gondolatokról is beszélgettünk dr. Mihalik Lászlóval, a Sasad Rt. el­nök-vezérigazgatójával. Elöljáróban az elnök-ve­zérigazgató elmondta, hogy az egyesülések útján létre­jött Sasad Rt. vezetése már korábban is olyan távolab­bi célokat tűzött ki, ame­lyek elsősorban a több lá­bon állást kívánták meg­valósítani. Kérdésünkre vá­laszolva az új technológiák bevezetését, az új növény- és állatfajták meghonosí­tását, és az ipari tevékeny­ség bővítését említette konkrét célként dr. Mihalik László. Azt azonban hatá­rozottan leszögezte, hogy a Sasad Rt. vezetésének és részvényeinek elképzelései összhangban vannak a kor­mány és a kormányzópár­tok célkitűzéseivel. Viszont mindezeknek nem mond ellent az. hogy néhány köz- gazdasági témában nincs egyetértés, de antagoniszti- kus ellentmondásról szó sincs — Igen nagy kihívásnak tartom a világkiállítás meg­rendezését — mondotta a Sasad Rt. elnök-vezérigaz­gatója. — Ugyanakkor mi világkiállításpártiak va­gyunk. Amennyiben meg­rendezésre kerül a mi tér­ségünk közelében a világ- kiállítás, akkor a Sasad Rt. jelképes értékért az erede­tileg világkiállításra kije­lölt területeket — ami kö­zel negyvenhat-ötven hek­tár — meg tudja ajánlani. — Önöket megkérdezték már, hogy mivel tudnának hozzájárulni a világkiállí­táshoz? — Sajnos nem. A világki­állítási vitában senki nem kérdezte meg, mivel tu­dunk hozzájárulni az Expó­hoz, pedig tudunk. Az öt­ven hektár érintett terület jelképes értékén túl hu­szonhét hektár területet pe­dig ingyen a világkiállítás rendelkezésére tud bocsá­tani a Sasad Rt. — Sokan vallják, hogy a terület önmagában kevés. Hol alsón, hol felsőn A rádió napi híreiben az Üiinform jelentéséhez kapcsolódva immár megszokott, hegy Érd alsón, felsőn a vasúti pálya építése tovább folytatódik. Most például buszok szállítják az utasokat két megálló között. A ké­nyelmetlenség a napi ingázók bosszúsága, főleg akkor, ha valaki kihagyja számításából, nem akármilyen vasúti pálya épül errefelé. Biztosak lesznek az alapok — s ta­lán még a vasúté is! —, jól beágyazott, az utasok számá­nak növekedésével, a kupékba kényszerülők tömegének növekedésével arányban. S talán rövidebb, gyorsabb is lesz a megtett útidő, ha a pályatest végre elkészül (Hancsovszki János felvétele) Igen nagyok az infrastruk­turális költségek. — Ezzel mi is tisztában vagyunk, éppen ezért pél­dául a törökbálinti szenny­víztisztító korszerűsítéséhez bővítéséhez is hozzájáru­lunk. Éppen azért, hogy a térség infrastrukturális el­látottsága biztosított legyen. Minket, a vállalkozásban érintetteket nem kérdeztek meg, hogy a térségben mit tudunk tenni. Ügy érzem, hogy mi tudunk világkiál­lítási fedezetet teremteni a hiányzó összegekre! — Miért érzi azt, de még inkább mire alapozza azt a véleményét, hogy a térség­nek szüksége van az Expó­ra? — A személyes vélemé­nyemet mondom, de igen sok közgazdásszal, ipari és kereskedelmi szférában dolgozó szakemberrel be­szélgetve alakult ki ben­nem ez a vélemény. Tud­niillik a Sasad Rt.-nél nem azt látjuk megoldásnak, ha a munkanélküli-segélyre szóló alapot, a bér jellegű járulékot, juttatások na­gyobb mértékű megadózta­tásával teremtjük meg. Ezek helyet nekünk mun­kaalkalmat teremtő hoz­zájárulásokat kell biztosí­tanunk. Ezt nevezhetjük a VÁNYA részének, nevez­hetjük akár külön járulék­nak, lehet ezt intézménye­síteni, és lehet ezt önkén­tessé tenni. De mindenkép­pen gondolkodniuk kell a kormányzati szakemberek­nek arról, hogy milyen for­mációban lehet a vállalko­zók, a tehetősebb gazda­sági társulások támogatá­sát megnyerni. — Lehet azt mondani, hogy ön most túlzottan optimista? — Meggyőződésem: ha 1992-től a fenti elképzelé­sek szellemében munkál­kodnánk, akkor egy feszí­tett ütem mellett 1996-ra megteremtenénk az Expo gazdasági fedezetét. Mi úgy érezzük, hogy tettekre van szükség: munkából, te­vékenységből, vállalkozói szellemből. A Sasad Rt. a közelmúltban igen sok mindent tett'azért, hogy a bel- és külföldi partnerek­kel a hagyományos ter­mék», és szolgáltatási kö­rön túl is megismertessük a Sasad sokszínű tevékeny­ségét. Gondolok itt elsősor­ban arra, hogy széles kör­ben ismertté tettük a vál­lalkozói készségünket. Ugyancsak igyekeztünk megismertetni az ország pénzügyeiért felelős képvi­selőivel egy igen sajátos pénzügyi gondolatot, amely megoldást jelenthet a sor­ban állások rendszerének megszüntetésére. De még egyszer, nyomatékosan sze­retném hangsúlyozni: mi a jövő nemzedék számára is szeretnénk megteremteni a munkahelyi ellátottságot, a munkahely biztonságát. A kialakuló ipari, kereske­delmi, szolgáltatási tevé­kenységeink a térség lakói­nak életét minden bizony­nyal megváltoztatják. Deák Attila I Solymár Telefonhírek A Közlekedési és Hír­közlési Minisztérium el­utasította az Első Hazai Távközlési Rt. (Nagyková­csi) kérelmét (amelyet 11 önkormányzat támogatott), hogy működési területét ki­terjeszthesse és telefonhá­lózat fejlesztésébe kezdjen Nagykovácsi területén kí­vül is. Indoklásul említi az el­utasítás, hogy a távközlési törvény megalkotásáig nem lehet koncessziót adni ilyen vállalkozásra. Ugyanakkor tájékoztatót tartott a MA­TÁV Szentendre és körzete fejlesztési terveiről. Bejelentették, hogy át­csoportosítják eszközeiket, és állami pénz megpályá­zásával kívánják meggyor­sítani a térség telefonfej­lesztését, vállalati beruhá­zásként. A mintegy 1 mil­liárd 900 millió forintos beruházásban 22 ezer vo­nalat terveznek kiépíteni. Az összeg 30 százaléka hiányzik, ezt az önkor­mányzatoknak kellene la­kossági hozzájárulásból be­fizetni. Magánszemélyektől 30 ezer forint, közületektől 120 ezer forint hozzájáru­lás van előirányozva. A be­ruházást 18 hónap alatt bo­nyolítanák le, kezdés 1992- ben. A létesülendő beren­dezések, vonalak MATÁV- tulajdonúak lennének, a je­lenleg érvényben levő jog­szabályok szerint. Szerző­dést szeretnének kötni az önkormányzatokkal, ami­ben garanciákat adnának. Az ajánlatot nem fogadták kitörő lelkesedéssel az ön- kormányzatok képviselői, mert változatlanul csak 1993—94-re jelentene új vo­nalakat, és csak keveseb­bet a kelleténél. Ugyanak­kor a szerződéstervezet mos­tanáig nem érkezett meg az önkormányzatokhoz. Telefonhálózat-építésre és -üzemeltetésre másik lehe­tőség, hogy az önkormány­zatok részvénytársaságot alakítanak, amelyben lega­lább 51 százalék helyi tőke van. Ilyen társaságok saját maguk végezhetik a helyi hálózatok tervezését, kivi- - telezését, sőt üzemeltetér. sét. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.:3ll. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. ras Mozi Tököl; Dózsa: november 23—24-én, este 6 órakor: Kutyaparadicsom (szín. mb. ol.—fr.—sp.), 25-én este 6 órakor: Point Breek (szín. felír. am. akc.). Érd Város Polgármesteri Hi­vatal bontásra kerülő épületek­re nyilvános árverezést hirdet: 9. Sz. Iskola melléképületei. Árverezés Időpontja: 1991. no­vember 21-én 9 óra. cím: Érd- liget, Topoly u. 6.; 3. Sz. Isko­la napközi-étterem és konyha. Árverezés időpontja: 1991. no­vember 21-én 11 óra. Cím: Érd- újtelep, Fehérvári út 2. Árvere­zés a helyszíneken. Érdeklődni lehet: Érd Polgármesteri Hiva­tal műszaki irodájában. Tele­fon : 45-500. (87 183/1K)

Next

/
Thumbnails
Contents