Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
1. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1991. NOVEMBER 19., KEDD BUQfeVIDEKI Kz/vMa BUDAÖRS • ERD 1 SZÁZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Csobánkai környezetvédők Fogjanak össze a pilisi falvak Másfél éve egy kis környe- Eetvédő csoport alakult Csobánkán. Tagjainak feltett szándéka rendbehozni az árkokat, vízmosásokat, korszerűsíteni a szemét- szállítást, méltóvá tenni Csobánkát gyönyörű környezetéhez és jó híréhez. (A külföldi turisták „magyar Svájc”-ként emlegetik.) A csoport megalakítója Maros Dóra villamosmérnök, a budapesti Kandó Kálmán Főiskolán tanít. Két éve Svédországban járt férjével, ahol néhány olyan környezetvédelemmel kapcsolatos előadást hallott, mely sokkhatásként érte a résztvevőket. Visszatekintve úgy érzi, hogy azóta alapvetően megváltozott a gondolkodásmódja. Fél év múlva, odahaza Csobánkán, néhány baráttal és jó ismerőssel megalakították a környezetvédő csoportot. Volt már kire példaként tekinteniük. Egy nyugdíjas házaspár korábban megvett egy vízmosást, kitakarította, lekaszálta a bozótot, s azóta rendben tartja. El lehet képzelni, hogy néztek rájuk akkoriban szomszédaik, de a gúnyolódást mára csodálat váltotta fel. Sajnos e csodálat nem akadálya az újabb szemetelésnek, Csobánka hatalmas vízmosásait ugyanis előszeretettel használják az ott lakók és üdülők hulladékgyűjtőként. Ezek a vízmosások helyenként 8-10 méter mélyek, szélességük 20 centi és 10 méter között váltakozik. A bennük felhalmozott szemét és a burjánzó bozót elsőrendű gátat képez, s a hegyekből lezúduló esővíz kénytelen más utat választani. Behömpölyög Csobánka kertjeibe, utcáiba, elmossa az utakat. Hasonlóképpen szemetesek az erdőszélek is. Nemcsak a csobánkaiak és a ví- kendház-tulajdonosok ludasak ebben, hanem a szemétszállítók is. Maros Dóra egyik vessző- paripája a szelektív szemétgyűjtés. Ehhez persze szállítókat és feldolgozókat — papírgyárakat, fém- és hulladékfeldolgozót — kéne keresni. Mivel egyetlen faluban nem gyűlik össze annyi szemét, amennyit egy vállalkozónak kifizetődő lenne elszállítani. Ideális megoldásnak azt tartaná, ha a környező kis pilisi községek együtt szerveznék meg a szelektív szemétszállítást. Néhány nyugati országot, köztük Ausztriát hozta fel példának, ahol a szelektálás fejében csak a megmaradt vegyes szemét elszállítását kell kifizetniük a lakóknak. Ilyen kedvezmények kiharcolásához nekünk még idő kell, egyelőre azért kell küzdenünk, hogy egyáltalán elvigyék a szemetet és ne emeljék a csillagos égig a szállítás díját! A környezetvédő csoport már nyert tavasszal egy pályázatot az árkok és erdők rendbetételére, legközelebb a szelektív szemét- gyűjtéssel pályáznak. Maros Dóra hangsúlyozza, hogy feltétlenül számítanak a szomszédos kis falvakra is, ebben a programban. A nagy tervek mellett rendszeresen szerveznek kiTörökbálmton Kisiskolások pályáztak A törökbálinti önkormányzat pályázatot írt ki az iskolásoknak utcanévváltoztatásra. A kiírásra 34 pályázat érkezett. Első díjat nyert Túrái Balázs (Kísérleti Iskola) „Törökbálint City” jeligéjű pályaművével, amelynek ötleteiből 5 nevet fogadott el a képviselő-testület, és ebből 1 nevet arra az utcára, amelyikre javasolta. Második díjat nyert Bar- talos Krisztina (Zimándy Ignác Általános Iskola) „Törpike” jeligéjű pályázata 4 találattal, amelyből szintén 1 nevet fogadott el a testület arra az utcára, amelyikre a pályázó javasolta. Harmadik díjat a tesÖ »"'Jrr.1 Tf tület — további találatok híján — nem adott ki. A képviselő-testület ülésén 11 utca nevének megváltoztatásáról döntött. A döntés alapjául az iskolások körében meghirdetett pályázatra beérkezett ötletek szolgáltak, de volt olyan név is, amelyik az ülésen merült föl. Érdekes módon nem volt elvi vita arról, hogy az utcákat történelmi személyekről kell-e elnevezni vagy nem. Az a tény, hogy a vita azonnal a konkrét nevekről kezdődött, és ebben szóba sem kerültek személynevek, két dolgot tükröz: ideológiai vitáktól való idegenedés, másrészt törekvés arra, hogy a nevek a helyi jellegzetességeket próbálják visszaadni, és ily módon „otthonossá” váljanak. Így lettek a régi utcanevekből újak. sebb akciókat. Meggyőződésük, hogy nem rendeletekkel, hanem személyes példamutatással lehet célt érni. Takarítottak már utcát, árkot, erdőt. Egy alkalommal, mesélte Dóra, egy fiatal, háromgyerekes asz- szony ajánlotta fel, hogy megszervezi a szemétszállítást a környékükön. A megbeszélt időpontban Dóra meg is jeleni a családjával és a csoport néhány tagjával, helyiek azonban sehol. A fiatalasszony szabadkozott: sajnos nem sikerült a szervezés. Ök azonban, ha már ott voltak, nekiálltak a takarításnak. Először a gyerekek jelentek meg. kíváncsiskodtak és felajánlották segítségüket, aztán, seprűkkel, lapátokkal felszerelkezve megjelentek a kamaszok, végül a felnőttek is beálltak. Nem telt bele egy óra, már vagy negyvenen szorgosodtak az utcán. Az embermagasságú gazt lekaszálva örömmel fedezték fel, hogy alatta csodálatos pázsitos rész van. Azonnal tervezni kezdtek, homokozót, játszóteret képzeltek oda. „Ha egyelőre nem is valósultak meg ezek a tervek, azóta nem olyan elhanyagolt az a környék!” — fejezte be Dóra a tanulságos történetet. — „Ez mindenütt így van: valakinek oda kell állni, hogy na emberek, csináljuk!” Pachner Edit A Sasad Rt. is világkiállítást akar A térség érdekében Miközben a Parlamentben „hangos-zajos” vita folyik arról, hogy legyen-e világkiállítás, az agglomerációban tevékenykedő vállalkozók, nagy múltú és újkeletű gazdasági társaságok terveket, koncepciókat degoznak ki, ha netán mégis megrendezésre kerülne az Expo. Vajon a térség jelenét és jövőjét meghatározó Sasad Rt. vezetésének mi a véleménye a világkiállításról? Mi az ami indokolttá teszi, hogy már a parlamenti döntés előtt részletes elképzelésekkel rendelkezzenek? Ezekről a gondolatokról is beszélgettünk dr. Mihalik Lászlóval, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatójával. Elöljáróban az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az egyesülések útján létrejött Sasad Rt. vezetése már korábban is olyan távolabbi célokat tűzött ki, amelyek elsősorban a több lábon állást kívánták megvalósítani. Kérdésünkre válaszolva az új technológiák bevezetését, az új növény- és állatfajták meghonosítását, és az ipari tevékenység bővítését említette konkrét célként dr. Mihalik László. Azt azonban határozottan leszögezte, hogy a Sasad Rt. vezetésének és részvényeinek elképzelései összhangban vannak a kormány és a kormányzópártok célkitűzéseivel. Viszont mindezeknek nem mond ellent az. hogy néhány köz- gazdasági témában nincs egyetértés, de antagoniszti- kus ellentmondásról szó sincs — Igen nagy kihívásnak tartom a világkiállítás megrendezését — mondotta a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatója. — Ugyanakkor mi világkiállításpártiak vagyunk. Amennyiben megrendezésre kerül a mi térségünk közelében a világ- kiállítás, akkor a Sasad Rt. jelképes értékért az eredetileg világkiállításra kijelölt területeket — ami közel negyvenhat-ötven hektár — meg tudja ajánlani. — Önöket megkérdezték már, hogy mivel tudnának hozzájárulni a világkiállításhoz? — Sajnos nem. A világkiállítási vitában senki nem kérdezte meg, mivel tudunk hozzájárulni az Expóhoz, pedig tudunk. Az ötven hektár érintett terület jelképes értékén túl huszonhét hektár területet pedig ingyen a világkiállítás rendelkezésére tud bocsátani a Sasad Rt. — Sokan vallják, hogy a terület önmagában kevés. Hol alsón, hol felsőn A rádió napi híreiben az Üiinform jelentéséhez kapcsolódva immár megszokott, hegy Érd alsón, felsőn a vasúti pálya építése tovább folytatódik. Most például buszok szállítják az utasokat két megálló között. A kényelmetlenség a napi ingázók bosszúsága, főleg akkor, ha valaki kihagyja számításából, nem akármilyen vasúti pálya épül errefelé. Biztosak lesznek az alapok — s talán még a vasúté is! —, jól beágyazott, az utasok számának növekedésével, a kupékba kényszerülők tömegének növekedésével arányban. S talán rövidebb, gyorsabb is lesz a megtett útidő, ha a pályatest végre elkészül (Hancsovszki János felvétele) Igen nagyok az infrastrukturális költségek. — Ezzel mi is tisztában vagyunk, éppen ezért például a törökbálinti szennyvíztisztító korszerűsítéséhez bővítéséhez is hozzájárulunk. Éppen azért, hogy a térség infrastrukturális ellátottsága biztosított legyen. Minket, a vállalkozásban érintetteket nem kérdeztek meg, hogy a térségben mit tudunk tenni. Ügy érzem, hogy mi tudunk világkiállítási fedezetet teremteni a hiányzó összegekre! — Miért érzi azt, de még inkább mire alapozza azt a véleményét, hogy a térségnek szüksége van az Expóra? — A személyes véleményemet mondom, de igen sok közgazdásszal, ipari és kereskedelmi szférában dolgozó szakemberrel beszélgetve alakult ki bennem ez a vélemény. Tudniillik a Sasad Rt.-nél nem azt látjuk megoldásnak, ha a munkanélküli-segélyre szóló alapot, a bér jellegű járulékot, juttatások nagyobb mértékű megadóztatásával teremtjük meg. Ezek helyet nekünk munkaalkalmat teremtő hozzájárulásokat kell biztosítanunk. Ezt nevezhetjük a VÁNYA részének, nevezhetjük akár külön járuléknak, lehet ezt intézményesíteni, és lehet ezt önkéntessé tenni. De mindenképpen gondolkodniuk kell a kormányzati szakembereknek arról, hogy milyen formációban lehet a vállalkozók, a tehetősebb gazdasági társulások támogatását megnyerni. — Lehet azt mondani, hogy ön most túlzottan optimista? — Meggyőződésem: ha 1992-től a fenti elképzelések szellemében munkálkodnánk, akkor egy feszített ütem mellett 1996-ra megteremtenénk az Expo gazdasági fedezetét. Mi úgy érezzük, hogy tettekre van szükség: munkából, tevékenységből, vállalkozói szellemből. A Sasad Rt. a közelmúltban igen sok mindent tett'azért, hogy a bel- és külföldi partnerekkel a hagyományos termék», és szolgáltatási körön túl is megismertessük a Sasad sokszínű tevékenységét. Gondolok itt elsősorban arra, hogy széles körben ismertté tettük a vállalkozói készségünket. Ugyancsak igyekeztünk megismertetni az ország pénzügyeiért felelős képviselőivel egy igen sajátos pénzügyi gondolatot, amely megoldást jelenthet a sorban állások rendszerének megszüntetésére. De még egyszer, nyomatékosan szeretném hangsúlyozni: mi a jövő nemzedék számára is szeretnénk megteremteni a munkahelyi ellátottságot, a munkahely biztonságát. A kialakuló ipari, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységeink a térség lakóinak életét minden bizonynyal megváltoztatják. Deák Attila I Solymár Telefonhírek A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium elutasította az Első Hazai Távközlési Rt. (Nagykovácsi) kérelmét (amelyet 11 önkormányzat támogatott), hogy működési területét kiterjeszthesse és telefonhálózat fejlesztésébe kezdjen Nagykovácsi területén kívül is. Indoklásul említi az elutasítás, hogy a távközlési törvény megalkotásáig nem lehet koncessziót adni ilyen vállalkozásra. Ugyanakkor tájékoztatót tartott a MATÁV Szentendre és körzete fejlesztési terveiről. Bejelentették, hogy átcsoportosítják eszközeiket, és állami pénz megpályázásával kívánják meggyorsítani a térség telefonfejlesztését, vállalati beruházásként. A mintegy 1 milliárd 900 millió forintos beruházásban 22 ezer vonalat terveznek kiépíteni. Az összeg 30 százaléka hiányzik, ezt az önkormányzatoknak kellene lakossági hozzájárulásból befizetni. Magánszemélyektől 30 ezer forint, közületektől 120 ezer forint hozzájárulás van előirányozva. A beruházást 18 hónap alatt bonyolítanák le, kezdés 1992- ben. A létesülendő berendezések, vonalak MATÁV- tulajdonúak lennének, a jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint. Szerződést szeretnének kötni az önkormányzatokkal, amiben garanciákat adnának. Az ajánlatot nem fogadták kitörő lelkesedéssel az ön- kormányzatok képviselői, mert változatlanul csak 1993—94-re jelentene új vonalakat, és csak kevesebbet a kelleténél. Ugyanakkor a szerződéstervezet mostanáig nem érkezett meg az önkormányzatokhoz. Telefonhálózat-építésre és -üzemeltetésre másik lehetőség, hogy az önkormányzatok részvénytársaságot alakítanak, amelyben legalább 51 százalék helyi tőke van. Ilyen társaságok saját maguk végezhetik a helyi hálózatok tervezését, kivi- - telezését, sőt üzemeltetér. sét. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.:3ll. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. ras Mozi Tököl; Dózsa: november 23—24-én, este 6 órakor: Kutyaparadicsom (szín. mb. ol.—fr.—sp.), 25-én este 6 órakor: Point Breek (szín. felír. am. akc.). Érd Város Polgármesteri Hivatal bontásra kerülő épületekre nyilvános árverezést hirdet: 9. Sz. Iskola melléképületei. Árverezés Időpontja: 1991. november 21-én 9 óra. cím: Érd- liget, Topoly u. 6.; 3. Sz. Iskola napközi-étterem és konyha. Árverezés időpontja: 1991. november 21-én 11 óra. Cím: Érd- újtelep, Fehérvári út 2. Árverezés a helyszíneken. Érdeklődni lehet: Érd Polgármesteri Hivatal műszaki irodájában. Telefon : 45-500. (87 183/1K)
