Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
I. ÉVFOLYAM, 245. SZÄM 1991. NOVEMBER 19.. KEDD DUNAJÁJ ^avia S/.KME.NUKEl-SZIGEX • CSEPEL-SZIGKT MIKLÓS • DUNAKESZI • föl • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENIRégiókban gondolkodni Ki egyiknek előny, a másiknak hátrány Nem minden arany, ami fénylik — az önállóságnak is vannak árnyoldalai. A települések a rendszerváltozás után a maguk urai lettek, ámde új, addig ismeretlen terheket cipelnek. Nem tartoznak sehová, önmaguk döntenek ügyeikben, csakhogy' kiderült: az igen, avagy a nem kimondását hatalmas felelősség kiséri. S bár jól megy a gépezet, de csendesedett az önállóság öröme, s erősödtek a hétköznapi küzdelmek. 1jeliet csatlakozni Az általános képhez hozzátartozik, hogy sok a baj és kevés a pénz, így' hát újabban az értelmes szövetségek létrejöttét sürgetik az önkormányzatok. Különösen igaz ez a főváros közvetlen szomszédságában, az agglomerációs körben működőkre, lévén többségük kísértetiesen hasonló problémával küszködik — de csekély eredménnyel. Ezt felismerve kezdeményezték e települések polgármesterei az együttműködést. — Nem új keletű az összefogás készségének kinyilvánítása — mondja Luttenberger Gusztáv, Du- naharaszti polgármestere —, az első lépést akkor tettük egymás felé, amikor a főváros a közlekedési viteldíjak emelésekor — tavaly — igen kemény hozzájárulást követelt az agglomerációs települések önkormányzataitól. Ezek az ösz- szegek nagyobbak lettek volna, mint az adott község éves költségvetése, úgyhogy határozottan nyilvánvalóvá lett: a fővárossal való jó szomszédságnak buktatói vannak. De lehet folytatni a sort, gondoljunk csak a környezet- és természetvédelemre, a víz- és csatornaellátás, vagy a hulladékok ártalmatlanításának feszítő problémáira: igen sok ütközőpont adódik a fővárossal. ugyanakkor ezek megoldására egyma- gunk kevesek vagyunk. A közös célok érvényesítését, az azonos érdekek megfogalmazását a Fővá- roskörayéka Agglomerációs önkormányzatok Társulása hivatott megvalósítani. A társulás elődje a tavaly decemberben életre hívott konzultatív tanács, jelenlegi formája azonban feltétlenül több garanciát adhat az érdekérvényesítésre, hiszen a fakultatív társulást érdekvédelmi szövetség váltotta fel. Az októberi megalakulást követően a csatlakozásról most esedékes az önkormányzatok képviselő-tesületeiíiek döntése. S mivel az alapszabály értelmében az agglomeráción kívül eső önkormányzatoknak is lehetőségük nyílik a csatlakozásra, mindenütt megfontolható a téma. Fonná Un ló eltek — Mi még nem túzlük napirendre a kérdést — tájékoztat Kulin Imre. Tornáz polgármestere —, ugy'anis előzetesen a jogi-, etikai-, igazgatási bizottságnak kell kialakítania állásfoglalását. Nekem az a meglátásom, hogy nemcsak fontosak, de szükségesek is az értelmes célok alapján létrejövő és a közös érdekek által motivált szövetségeit, de többségükben csak formálódnak az elvek. Pomáz is többfelé elkötelezhetné magát, legalább négy érdekszövetségnek is tagja lehetne, egyelőre azonban nem tisztázódtak, hogy mit is szeretnének. Csak a csatlakozás tényéért ugyanis nem érdemes a létszámot szaporítani, akkor hasznos a tagságot vállalni, ha ténylegesen és Nagymaros-Visegrád Tájrendezési tervek Néhány nap eltéréssel két és fél éve annak, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső marosi és visegrádi erőművének építését leállították. Ezzel egy időben DÓN AT AJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács Munkatárs: Fogadónap: óráig T. István. 0 Vasvári Éva. 0 minden hétfőn 12—16 a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vin., Snmogyí Béla u. 6. Pf.: 311. ír. vz.: 1446. Telefon: 138-4761, 136- 4067. 8 kezdték meg az érdekeltek sürgetni a tájrendezéssel kapcsolatos intézkedéseket. A kormánybiztosi hivatal és több minisztérium által kiírt Visegrád—Nagymaros térsége tájrendezési és folyamszabályozási terv- pályázatának nemrég történt meg az elbírálása. A beérkezett pályaműveket november 22-én mutatják be a közönségnek Nagymaroson. A községi művelődési házba várnak mindenkit, aki érdeklődik, véleményt szeretne mondani és segíteni tudja az ügyet. A nagymarosi bemutató után december 3-án Viseg- rádon rendezik meg a táj- rendezési ter,-?k kiállítását. cselekvőén részt veszünk a munkában. Nos tehát, még nyitott a kapu, adott a lehetőség, egy azonban bizonyos: régiókban kell gondolkodnunk, mert a hasonló gondok és közös feladatok összekötnek. Nyilván a különböző területi egységeken másként nyomasztanak és sújtanak bizonyos körülmények, ami az egyiknek hátrányt, a másiknak előnyt jelent. Partneri viszony De visszatérve az agglomerációs településekre, e régióban valóban sürgető az azonos fellépés, csak közös platformról s az erőket összeadva lehet ellenállni a főváros előnytelen következményeket kiváltó törekvései ellen. Budapest önkormányzata már javasolt egy együttműködési társulást az agglomerációs településekkel, de ez utóbbiak számára elfogadhatatlan feltételekkel. Manapság pedig éppen ebben rejlik a lényeg: a szaporodó érdek- különbségek áthidalásában az egyenlő esélyek és erőviszonyok megteremtése a feleknek. Vagyis a fővárosnak, s a megyei településeknek. V». E. Állami ház, saját lakás Nem is olyan könnyű eset — Mi az előnyösebb? Ha eladják az állami lakásokat, vagy ha megtartják? Dr. Hajas Istvánnak, a dunakeszi polgármesteri hivatal jegyzőjének a napirend tárgyalásakor tettem fel a kérdést, mire végigsorolta a dolog előnyeit és hátrányait. — Ha értékesítjük a házakat — mondta —, akkor nem tudunk azokkal gazdálkodni, a megüresedő lakásokat ismét kiutalni. Ha megtartjuk, költeni kell rájuk, minden évben tervezni a felújításra szánt összegekét. A rendelkezések szerint egyébként az ötévesnél még nem régebbi lakások nem értékesíthetők. A többit viszont el kell adnunk, ha a lakók kérik, s mi nem tudjuk megindokolni, hogy miért tartanánk meg. érték 40 százaléka, melyet nem kel) egy összegben kifizetni. A teljes összeg tíz százalékának átutalása után 25 év a részletfizetési kedvezmény, kamat- és illetékmentesen. A Duna-parti lakótelep Barátság út 13. sz. épületében például az első emeleten 1 millió 380 ezer forint értéke van a kétszobás, összkomfortos lakásnak. A második emeleti 2 és félszobás 861 ezer forintot ér. Ehhez képest a tizedik emeleti két és fél szobásért teljes áron 1 millió 711 ezret kell fizetni. gésben hozta szóba egy képviselő, mondván: A jobbak értékét magasabbra taksálták, a gyengébbelíét alacsonyabbra. Ezzel a módszerrel azokat lehet sújtani, akik megbecsülték a bérelt otthont, és áldoztak rá, míg aki nem költött, most jobban jár. Kovács László másokkal vitázva fejtette ki, hogy ő nem szociális szempontokat néz, hanem az igazságérzete szólal meg, amikor hetven éve még lóistállónak épült, mai lakásokra kell gondolnia. Ezért mérsékelné az árukat. A pró és kontra érvek után szavazás következett és határozat. Ezek szerint mindenütt maradnak az eredeti árak. Még a Hunyadi utcai épületek lakásai is 1 millió 120 ezer forintba kerülnek. Bár, egy felszólaló szerint, azok semmivel sincsenek jobb állapotban, mint a Varsói utcabeliek, de erre meg az volt az ellenvetés, hogy 15—16 éve épültek. EGYKORI ISTÁLLÓK ELADÓ KÖLTSÉGEK Az úgynevezett elidegenítési akciók kezdetén még viszonylag olcsón válhattak öröklakássá az állami bérlemények. A vételár 15 százalékát fizették a lakók. Igaz, később a fenntartási költségeket néhol aránytalanul nagymértékben növelték meg az elhanyagolt épületgépészeti berendezések javításával járó kiadások. A Duna bal partján levő városban most a nagy házgyári építkezések korából való házak kerültek sorra. Ezenkívül eladnak olyan régi, nem éppen jó állapotban levő, s nem komfortos lakásokat a régi Alag területén, melyek korábban, lehet annak talán hat-hét évtizede is, eredetileg istállóként szolgáltak. A vételár most a forgalmi A vita nem ezek miatt a házak miatt bontakozott ki a testület tagjai között. Inkább az olcsóbb kategóriájú lakásokat szerették volna az állapotuk miatt néhányan még olcsóbbá tenni, itt is érvényesítve szociálpolitikai szemléletet. Hiszen a lakók egy része kis keresetű, idős, ámbár a dolgot az nehezíti, hogy laknak itt még évtizedek óta nem mozduló, tehetősebbek is. A Varsói utca 19/b. épület egyszobás házai például csak 451 ezer forint átlagos forgalmi értékűek. Az Attila utcában félmillió fölött állapították meg az összeget, de akadt itt egy lakás 187 ezer 160 forintért is. — Ezekért sok a negyven százalék — vélte a vitázók együk csoportja, alacsonyabb vételárat javasolva. Más inkább segélyezést, ár- kiegészítést tartott volna jónak, de az árcsökkentést nem ajánlotta. Egyébként is bonyolult a kategorizálás, a lakások minősége szerint. Ezt a házgyári lakásokkal összefügAKI NEM VESZ — Számoljon utána —• ajánlotta a jegyző úr. A 464 ezer negyven százalékának a 10 százalékát kell most kifizetni. — Ks aki még erre sem lesz képes? — Ott lakik tovább, mint bérlő. Sok az idős ember. Az is lehet, hogy családtag, esetleg unoka veszi meg. Az eladott lakások árából származó bevétel csak a lakásfelújításra, -fejlesztésre fordítható. Ha a lakók bérlők maradnak, a város költ a renoválásokra. Nem is olyan könnyű eset ez. Kovács T. István Laktanyából gyógyintézet Csodaszerek nélkül A megváltó csodaszert még nem találták fel. Sok ember várja, hogy felfedezzék koránk réme, a rákbetegség ellenszerét, zésre. Figyelnek minden biztató hírre, kczdeménycA Magyar Rákellenes Liga sem tud mindent megoldó cselekedetre vállalkozni. Legfeljebb időben, sokoldalúan gyógyítani, utókezelni. Ehhez is jobb feltételek kellenek a mainál. Például egy központi intézet, melynek reménye ez év tavaszán csillant fel, amikor a szovjet katonák elhagyták a szentendrei laktanyájukat. Kormány- döntés rangsorolta, hogy milyen célra adhatók át az épületek. Így született megoldás a város polgármesteri hivatalával, önkormányzatával arra, hogy a szükséges, európai színvonalú intézet itt jönne létre. Hol tartanak a megvalósítással — kérdeztük először a városházán Tegzes Lászlótól, a városfejlesztési és -működtetési iroda vezetőjétől. A mérnök úr arra emlékezett, amit az év első felében már elmondtak a város vezetői. Az intézmény- alapítás helyi feltétele a környezetvédelmi előírások teljesítése. A szennyvíz- tisztító telep mai technológiája ezt nem teszi lehetővé. Űj, modern, zárt megoldást kell alkalmazni, egy kilométeres védőtávolságon. Ezt kötötték ki Szentendre gazdái, amit a liga magára vállalt. Ezzel kapcsolatban készíttetik a tanulmányterveket. Vele ösz- szefüggésben módosítani kell majd Szentendre általános rendezési tervét. Fülöp Judit városi főépítész lelkes híve annak, hogy egyszer itt nyithatja majd meg kapuit a Nemzeti Egészségmegőrző és Rák - ellenes Központ. Sorra véve az előnyöket, hosszú listát tart már számon, gondolatban. Először is: A városnak, ezen túl a Dunakanyar jobb partján fekvő településeknek nincs sehol kórháza. A létesítménnyel hosszabb távon ez is megoldódhatna. Másodszor a környéknek végre lenne egy modern szennyvíztisztító telepe, rehabilitálnák a tönkre tett laktanyakörnyéket, védetté tennék a Duna-partot, még sportolásra alkalmas terület is kialakulhatna. Az a kérdés, milyen állapotban maradt most a laktanya területe és környéke — bocsátkozunk találgatásokba, a nem éppen jó értesülések alapján. — A Rákellenes Liga minimális felmérése megtörtént. Annyi bizonyos, hogy veszélyes robbanóanyag nem maradt a területen. Más kérdés, hogy komolyabb kutatás még nem volt, azt ezután kell majd elvégezni. A végleges birtokbavétel előtt még kell történnie az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat egészségügy! hatásvizsgálatának. A részletes rendezési terv elkészítése a liga feladata lesz, de ezt környezetvédelmi hatásvizsgálatnak kell megelőznie. Még egy fontos feltételről értesülünk. Az ivóvíz védelme különös gondosságot követel az ilyen intézmény közelében. Ezért a terveket a Közép-Duna- völgyi és Vízügyi Igazgatósággal is egyeztetni kell. A megelőzés célját szolgálja majd a Rákszűrő Központ, melynek megállapításai ismeretében gyorsan segítséget kaphat a kezdeti tünetektől szenvedő beteg. A lézercentrumban az állapottól függő kezelést adják meg. A harmadik lépcsőbe a sokoldalú ellátás, a tanácsadás tartozik egészen az étkezés kialakításáig, a műtét utáni gyógyításig, az új élet megtanulásáig. Dr. Podmaniczky Erzsébet, a liga főtitkára az éppen aktuális tennivalókról tájékoztat. Mint mondja, a laktanyának még mindig két gazdája van, nem született meg a szovjet—magyar végleges egyezség. A tárgyalások lassan haladnak, ha van kivel tárgyalni. Ettől függetlenül magyar részről most úgy döntöttek, hogy végleg birtokba veszik az épületeket, s a végén majd rendezik az anyagi különbségeket. — Az ön becslése szerint mikor fogadhatják az első beteget? — A jövő év szeptemberében szeretnénk megnyitni a kardiológiát és megkezdeni a szűrővizsgálatokat. Ezt követné az oktató és tudományos központ, valamint a rehabilitáció épülete. Igaz is. Érrendszeri betegségek szűrését, kezelését is említették a nyáron. Szentendrén arra is számítanak, hogy sok munkaalkalmat teremtenek a központ létrehozásával. — Később, hosszabb távon tervezve, legalább hatszáz embert. — Én még többről hallottam. Arról, az egyelőre még távolabbi időkben beszélgetünk majd — közölte dr. Podmaniczky Erzsébet főtitkár. K. T. I.
