Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

KÉPVISELŐK HATÁRJÁRÁSA FELSŐOKTATÁSI FÓRUM GÖDÖLLŐN Találkozás a valósággal Alapvető ériek a íitiswsép vizsfálat Pest megye egyéni és megyei listás országgyűlé­si képviselőinek szervezett határjárást a megyei föld­művelésügyi hivatal, hogy tanulmányozzák a mező­gazdasági nagyüzemek, ál­lami gazdaságok, s a kis­termelők mindennapi gondjait, meghallgassák panaszaikat, teendőikkel összefüggő észrevételeiket. A meghívással, a megtisz­telő jelenléttel a megyei honatyáknak, mintegy a fele élt. Elkísérte a ven­dégeket erre a hétvégi út­ra dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, me­gyei köztársasági megbízott iS. A Bákosmezeje Terme­lőszövetkezet elnökének tájékoztató jellegű, a ver­tikum egészét átfogó beszá­molójából nem a sirámok kerültek elő. hanem az igazodás, a felzárkózás igé­nye a nemzetgazdaságon belül végbemenő korsze- rűsödési folyamathoz. Ez év júniusában döntött úgy a szövetkezet közgyűlése, hogy a nagyüzem rész­vénytársasággá alakul át. A tagoknak valódi tulaj­donossá kell válniuk, s mi­vel az egyéni beszélgetése­ken és közgyűléseken meg­erősödött az igény az együttmaradásra, így ez a gazdaság az rt.-t válasz­totta. Somlói János, a téesz elnöke utalt arra is, hogy nagyon várják az új át­alakulási és szövetkezeti törvény parlamenti elfoga­dását, hogy átalakulásuk­nak semminemű akadálya ne legyen. A 900 milliós vagyon, s ezen belül is a 100 millió forintra rúgó géppark lehetővé teszi a nyugodt tervezést, a gaz­dálkodási jövőkép kialakí­tását. Nettó adófizető? Gödöllőre érve a társaság megtekinthette azt a terü­letet, ahova a Makovecz Imre által dirigált Makona Kft. megálmodta az Agro- centert, a Nemzetközi Élel­miszergazdasági Kiállítási és Kereskedelmi Közpon­tot. A térség kitűnő isme­rője, s egyben az út soron következő állomásának há­zigazdája dr. Puskás Atti­la, a GATE Tangazdasá­gának igazgatója adott be­tekintést a gazdaság életé­be. Évente, említette, kö­zel kétezer egyetemi hall­gató fordul meg náluk, hogy megszerezze a szük­séges gyakorlati és veze­tői ismereteket. Majd tájé­koztatást adott az állami gazdaságok privatizáció­járól. Ez, mint mondta, an­nál is ildomosabb, mivel az országban működő 121 ÁG közül 18 tangazdaság. Több­tucatnyi ÁG idei gazdál­kodási vesztesége 100 mil­liókban mérhető. Nem tagadta, idén lcétséges, hogy sokévi sikerszéria után eredményes évet zárhat­nak-e. A Gödöllői Tan­gazdaság ugyani? azzal büszkélkedhet, hogy úgy­mond 1902 óta nettó adó befizetője az államnak. Részletesen felsorolta a tangazdaság termelési te­rületeit. Külön is kihang­súlyozta azt, hogy évi 20 ezer tonna vetőmagot for­galmaznak, s ez az ágazat egymillió dolláros bevételt produkál. Utolsó állomásként egy magán vállalkozó baromfitelepét tekintették meg. Itt felújításra nines pénz a magas rezsi miatt. Előtérben dr. Skultéty Sándor és dr. Tunyogi And­rás. a földművelésügyi hivatal vezetője (Vimula Károly felvételei) ra vonatkozó részét egysze­rűen undorítónak, s meg­gondolatlan cselekedetnek nevezte. Utalt arra, hogy a párt nem szövetkezet-, ha­nem kolhozellenes állás­ponton áll. Tanulságos Dr. Tunyogi András, a megyei földművelésügyi hi­vatal vezetője összefoglaló­jában rendkívül tanulsá­gosnak tartotta a gazda­ságokkal való ismerkedést, s szorgalmazta a tervezett törvények mielőbbi és cél­irányos parlamenti elfoga­dását. Gyócsi László Á felsőoktatási törvény tervezete szakértői testüle­tek vitái révén formálódik, és december végén, január elején remélhetően a kor­mány elé kerül. A vélemé­nyek összegzéséhez kívánt hozzájárulni az a kétnapos felsőoktatási fórum, amely­nek a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem adott ott­hont a hét végén. Juttatások Mint dr. Kocsis Károly, a GATE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke bevezetőjében elmondta, a felsőoktatás pénzügyi gond­jai nagyon differenciáltan jelentkeznek. Egy nappal korábban tudta meg pél­dául, hogy intézménye de­cemberi ellátmányát tíz százalékkal csökkentették. Bár a kormányzat sok te­kintetben megkülönbözte­tett figyelemmel foglalko­zik a felsőoktatással, nem jut elegendő pénz az egye­temek, főiskolák működte­tésére. Kosáry Domokos, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöke a plenáris ülé­sen elhangzott előadásában kifejtette, hogy a felsőokta­tás és a tudomány csak egy­mással szoros kapcsolatban működhet, enélkül nincs tudományos utánpótlás, akadémiai jövő. Közös ér­dekük többek között egymás törvényes szabadságának, autonómiájának támogatá­sa, valamint az, hogy a tu­dományos fokozatok meg­adásáról — országos mérté­ket alkalmazva — a szak­emberek döntsenek. A felsőoktatási intézmé­nyekben még erősebben ér­vényesült az egypártrend- szerre jellemző káderkivá­lasztás, mint az akadémiai intézetekben, állapította meg Pungor Ernő, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Minden egyetemnek a saját érde­kében is el kell végeznie a minőségi vizsgálatot ok­tatói, kutatói körében, hi­szen — utalt Bisztcrszky Elemér művelődésügyi mi­nisztériumi államtitkár előadására — a minőségi szempontok alapvetőek lesznek a költségvetési juttatások elosztásánál. A Pénzügyminisztériumot képviselő Thuma József államtitkár-helyettes ada­tokkal alátámasztva bizo­nyította, hogy az állami költségvetés — más terüle­tekhez képest — a felsőok­tatást előnyben részesíti, s ez az elosztható végtermék — a (harmadik éve csök­kenő) GDP százalékában meghaladja a Közös Piac átlagát. Pótlólagos A fórum sajtótájékozta­tóján természetesen erről esett a legtöbb szó, bár ép­pen Thuma József nem volt azon jelen. Az OFÉSZ Az acsai kastély szálló dí­szes tanácstermében fogad­ták a képviselőket a piis- pökhatvani házigazdák NEM CSORBUL A TEKINTÉLYÜK Szembenállás helyeit együttműködés Torokszorító félelem, aggodalmak, bizonytalanság. To­lakodó kérdések a tudat alján: vajon mit hoz a közaka­rattal támogatott átalakulás? A közigazgatás lassan eg.v évvel ezelőtti átszervezésekor, az új polgármesteri hiva­talok létrehozása során a volt tanácsi dolgozók is átél­ték e kétségeket, jóllehet mindvégig működött az elv, miszerint szükség van a jó szakemberekre. Ma már tudjuk, a változások zökkenőmentesen mentek végbe, igaz, ezeket a szakszervezet mindvégig nyomon követte. Következett a Galga vi­déke, még pontosabban Püspökhatvan, a helyi Gal- gavölgye Téesz, ahol dr. Zeke László, az állatte­nyésztési ágazat vezetője mutatta be a jóhírű sertés- törzstenyészeti telepet. A 800 anyakocás telepről idén, mintegy 18 ezer darab hí­zott sertést szállíthattak a Gyöngyösön működő, ex­portra dolgozó vágóhídra. Dr. Angyal, Vendel, a kö­zös gazdaság termelési igazgatója fehéren-feke- tén felvázolta azokat a ne­gatív jelenségeket, ame­lyek mindinkább felemész­tik a szövetkezet pénzügyi, eredményességi lehetősé­geit. Az állattenyésztési ágazat, amely hosszú ideig jövedelmező volt, a meg­szorító intézkedések, köz­tük is az energiaár-emelés hatására, mindinkább vesz­teségeket termel. Nem is szólva az ez évi, várhatóan rekordnagyságú, 60 milliós energiaköltségről. Kolhozellenes A napi program záró­akkordjaként a képviselők is elmondták észrevételei­ket. Dr. Szűcs István (MDF), aki szénhidrogén­energiaipari kérdésekben jártas, kijelentette, hogy a a jövőben számolni kell a szovjet import jelentős visszaesésével. Dr. Sárossy László, az FM politikai ál­lamtitkára kijelentette, hogy ezen a napon szembe­sülhettek. a magyar való­sággal. De szerinte 1992 a fordulat éve, a válságból való kilábalás kezdete le­het. Prepeliczay István (FKGP) a kárpótlási, kár­rendezési törvény licitálás­Nemrégiben a. Közalkal­mazottak Szakszervezete Pest megyei elnöksége és az szb-titkárok megyei ta­nácsülése összegezte a ta­pasztalatokat, amelyekről Horsik József titkárral be­szélgettünk. Ki A demokratikus rend­szerváltás megtörtént — az önkormányzatok és a hivatalok működnek. Mi­ként érvényesülnek a mun­kavállalói érdekek, a szak- szervezeti tisztségviselők számára adottak-e a jog- gyakorlás feltételei? — Talán elöljáróban annyit, hogy a közigazga­tás dolgozói tisztességgel és jól felkészülten vettek részt az önkormányzatok létrehozásában, szakszer­vezetünk pedig segítője volt a tanácsi szakigazga­tási szervezet demokrati­kus átalakításának. A leg­több helyen a munkahelyi érdekképviseleti szervek és a dolgozók előzetes tájé­koztatásával, véleményük meghallgatásával és mun­kavállalói jogaik érvénye­sítésével történtek a vál­tozások, s azóta is korrekt a kapcsolat. Ezen önkor­mányzatoknál gyakorolha­tók a szakszervezeti jogo­sítványok, s ezáltal a tiszt­ségviselők részesei a hiva­talok fejlesztésének is. ES Ennek ellenkezőjére is van példa? — Sajnos előfordult, ami­kor a testületek és a ve­zetők elszakadtak a dol­gozóktól, eluralkodott a bi­zalmatlanság légköre, s ennek következtében jó szakemberek távoztak a hivatalokból. Arra is volt példa, hogy a munkáltató a jogszabályi előírások megsértésével mondta fel a munkaviszonyt. Ahol ilyes­mi előfordult, ott a mai napig bizonytalanságban él­nek a dolgozók, fokozódik a függőség és a kiszolgál­tatottság érzése. Tipikus eset az is, hogy a régi és az új dolgozók között bér-, jutalmazási és szociális fe­szültségek alakulnak ki — s általában a régi, jól kép­zett szakemberek kárára. Az újaknak néhol arány­talanul többet fizetnek, miközben fokozódik a ré­gi munkatársak hátránya. B A jegyzők és a polgár- mesterek mennyire tekin­tik partnerüknek a szak- szervezeti tisztségviselőket? — Önkormányzattól függ: néhol jó, másutt kritikán aluli az együttműködési készség. Volt rá példa, hogy a szakszervezeti tisztség- viselő munkaviszonyát megszüntették anélkül, hogy a megyei elnökséggel elő­zetesen egyeztették volna. Sajnos a szakszervezetet sok helyütt ellenségnek, a múlt rendszer maradványá­nak tekintik, s attól tarta­nak, működésével csorbul a vezetői tekintély. Holott erről szó sincs: mi nem ri­valizálni akarunk, hanem érvényesíteni a munkavál­lalók érdekeit. 89 Önöknek milyen esz­közök állnak rendelkezé­sükre, hogy nyomást gya­korolva az önkormányza­tokra, megteremtsék a jog­érvényesítés közegét? — Mi elsősorban abból indulunk ki, hogy jogál­lamban élünk, ahol a jog­szabályok betartása min­denkinek kötelező, ahol eze­ket nem lehet önkényesen átlépni, vagy megsérteni. De persze a segítségnyújtás eszközével is élünk, a me­gyei szövetség például a múlt év végén útmutatót adott ki a jegyzők és az szb-titkárok részére a kül­képviseletében Fábri György elmondta, hogy Thuma a jelenlegi nyugat­európai adatokkal hasonlí­totta össze a magyar hely­zetet. Ott már túl vannak a felsőoktatás intenzív fej­lesztésén, itthon viszont ez az ágazat rehabilitációra, jelentős mértékű pótlólagos beruházásra szorul. Tárgyszerűen A vasárnap befejeződött fórum állásfoglalása sze­rint a törvény a felsőokta­tás jövőbeli fejlesztésének csupán átfogó kereteit te­remtheti meg. Nem nélkü­lözhető a felsőoktatás fej­lesztési koncepciójának és finanszírozási rendszerének részletes kidolgozása sem. A résztvevők sajnálattal tapasztalhatták, hogy a pénzügyi kormányzat meg­bízottjainak tájékoztatása csupán általánosságokat és á restrikciós pénzügyi po­litika további fenntartá­sát tükrözték, és nem tet­ték lehetővé a tárgyszerű szakmai eszmecserét. A fó­rum nevében a hallgatókat képviselő OFÉSZ további állásfoglalást készít a mű­velődési és közoktatási, va­lamint a pénzügyminiszter részvétlensége ügyében, ér­zékeltetve egyben azt is, hogy a felsőoktatás erőfe­szítéseket is tesz a kívána­tos átalakulás érdekében. Balázs Gusztáv lektfv szerződés, illetve a munkaügyi szabályzat el­készítéséhez, s az új mun­ka törvénykönyve, a köz­tisztviselői és a közszolgá­lati törvény hatályba lépé­sével e dokumentumok űj- rakészítését kezdeményez­zük majd. Ugyanakkor azt is ösztönözzük, hogy a szak- szervezeti tagok bátran és határozottan érvényesítsék érdekeiket; a vétójog al­kalmazására alig van pél­da, pedig hatásos eszköz lehet. De ugyanúgy a mun­kahelyi vezetőn is sok mú­lik, lehet a felsőbb szervek segítségét kérni, egyszó­val: sok olyan eszköz áll rendelkezésre, amellyel igyekszünk a jogérvényesí­tés alapját megteremteni., [gl De végső soron a szak- szervezetnek sem érdeke a szembenállás erősítése, nyilván az értelmes komp­romisszumra törekszik. Ez általános tendencia? — Igen, az elmúlt idő­szak legalábbis ezt bizo­nyítja. Végső soron az len­ne az, ideális, ha a munka­helyeken egyenrangú part­nerekként lehetnénk jelen, s a jogszabályok kötelező betartása lenne a garancia a jó együttműködésre. Sze­retnénk megértetni, hogy a szakszervezet nem a mun­káltatóval szemben, hanem vele és érdekében dolgozik. Mindenki érzi, bizalomra, egymás megbecsülésére, és nyugodt, feszültségmentes munkahelyekre van szük­ségük az embereknek —, azt hiszem, ez olyan cél, amelyért érdemes együtt dolgozni a szakszervezet­nek és a munkahelyi veze­tőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents