Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-16 / 269. szám
t ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1991. NOVEMBER 16., SZOMBAT BUD.A.VIDEKI Kláriit BUDAÖRS • ERD 1 SZAZIIALOMBATTA • PILISVÖROS V AB O BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK 6 SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI Q BUDAJENÖ • PERBÁL • TÖK • TINNYE 0 ÜRÖM Igazodva az európai hagyományokhoz Új alapokról Sóskúton A jövőben új struktúrát szeretnénk bevezetni a hivatal gazdálkodásába — mondotta Kummer János, Sóskút polgármestere. Az előirányzott tevékenységek megvalósítása, csupán a cél- támogatásokra . támaszkodva, lehetetlen. Ezért is fontos, hogy olyan alapokra lehessen a közigazgatási szervezetet felépíteni, mely a település súlyos örökségeit (elszámolhatóvá teszi. — Mit ért ezalatt? — Elsősorban az infrastruktúra elmaradottságát, a telefonellátottság, a csatornázás, a gázellátás hiányosságait. Vagy azon épületek leromlott állagát, melyek az önkormányzat tulajdonába kerültek. Sokukra ráfér a felújítás, s fedezet nélkül ezek megvalósítása sem képzelhető el. Első lépések — Milyen lépéseket tettek az átalakulás érdekében? — A gazdasági hivatalt megerősítettük, oly módon, hogy igyekeztünk szakembereket megnyerni e mun-, kára. Űj jegyzőink van, dr. Sáránszky Erika, akit a képviselő-testület október 18-tól bízott meg e feladatok ellátásával. A közgazdasági és gazdálkodási pénzügyi csoport élére Müller Ferenc közgazdász került. A műszaki vezető személye még nem ismert, ugyanis pályázat útján kívántunk erre megfelelő szakembert találni. Döntés pedig ebben a kérdésben még nem született. Az elképzeléseink lényege az, hogy olyan európai, nemzetközi hagyományokon alapuló közigazgatási szervezetet alkossunk meg, mely minden szempontból segítené a település fejlesztésével kapcsolatos tervek véghezvitelét. S mint minden újítás, ez sem volt mentes az indulatoktól. Egyesek úgy érezték, valamivel kívülebbre kerültek, kevesebb szerepet kapnak az elképzelések megvalósításában. Ügy vélem, az eltelt egy esztendő is azt igazolja, változásokra volt szükség. S-ehhez pedig szakemberekre. A korábbi években, valahogy úgy alakult, hogy Sóskút hátrányosabb helyzetbe került. Kevesebb támogatást kapott, és ez vezetett odáig, amit már vázoltam, a súlyos örökség megfogalmazással. Ha azt szeretnénk, hogy a helyzet változzon, cselekedni kell. — Említette, hogy akárcsak másutt, a telefonellátottság nem nevezhető megfelelőnek Sóskúton sem. A Magyar Távközlési Vállalat, tudomásom szerint felajánlott egy lehetőséget a fővárost övező településeknek. Ebben a kérdésben hogyan döntöttek? Részt vesznek-e a hároméves fejlesztési programban? — Több mindent figyelembe kellett vennünk a döntésnél — válaszolt a polgármester. — Az tény, hogy Biatorbágyon készül a gócközpont, s ez számunkra is egy lehetőség, melybe bekapcsolódhatunk. A tervezet szerint 1993-ig ötszáz előfizetőhöz jut majd el itt a telefon. A másik kérdés az, ha mondjuk, az önkormányzat is részesedni kívánna a távközlés fejlesztéséből, mi módon kapcsolódhat ehhez. Vagy alakítson ki olyan társaságot, melynél ez a cél jobban megvalósítható? Bár így a szervezés is rá hárulna. Egyszóval, az érveket egymás mellé állítva, az előnyöket, hátrányokat megfogalmazva alakult ki az az elképzelés, hogy biztosabbnak látszik a Matáv programjához való kapcsolódás. Így a gyorsaság kerül előtérbe. Önerős fejlesztés — A gázépítést már elkezdték? — A javaslati terv kéTörökbálint Liturgikus hírek A törökbálinti római katolikus plébánia november utolsó vasárnapjára, 24-re, valamint a 30-i, szombati napra az alábbi liturgikus közlést adja a hívőknek: November 24. Vasárnap: BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit • Fogadónap minden hét főn 14—17 óráig a szerkesz tőségben. Címünk: up. VIII Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 8 Krisztus király főünnepe. Ezzel a nagy ünneppel bezárul az egyházi év. Pilátus megkérdezte Jézust: „Tehát király vagy?” Jézus azt felelte: „Úgy van, amint mondod: király vagyok... Az én országom nem e világból való ... Arra születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazság híve, hallgat szavamra.” (Jn. 18.) A szentmise hálaadó imája szerint Jézus országa örök és egyetemes ország: az igazság és élet, a szentség és kegyelem, az igazságosság, szeretet és béke országa. Ilyen szellemű ország nélkül lehetetlen elképzelni az emberhez méltó életet. szül. Természetesen önerős fejlesztés lenne, amibe belekezdeni csak akkor érdemes, ha többen jelentkeznek. Minél kevesebben szeretnének ebben részt venni, annál többe kerülne. Úgyhogy a terv elkészülte után azt kell tisztázni, mekkora részvételre számíthatnak azok, akik vállalnák a kiadásokat. Javaslati terv — Gond volt a kommunális szennyvíz elhelyezésével. Vagy ez már megoldódott? — Közel jár ahhoz. A Pest Megyei önkormányzattól 4,7 millió forintot kapott a szennyvíz elhelyezésére négy település, Érd, Diósd, Százhalombatta és Sóskút. Az a tároló, melyet eddig használtunk, megtelt. A bővítésre a pénz már megvan, a vállalkozói szerződés is, s tudomásom szerint a munkát már elkezdték. Tehát hamarosan megoldódik ez a kérdés ebben a térségben. J. Sz. I. Elfogadták otthonukként Közös erővel megújult a fogadalmi kápolna Lassan már tízesztendős múltra tekinthet vissza a Zsámbéki Műemlékbarát Egyesület. — Úgy kezdődött — emlékezett a megalakulásra Mátyás Irén, a művelődési ház vezetője —, hogy egypáran úgy véltük, méltatlan a műemlékvédelem helyzete. Tennünk kellene valamit, s ezért meghívókat küldtünk szét, hogy akiket érdekel a téma, azokat beszélgetésre, az elképzelések felvázolására várjuk. Meglepően sokan jöttek el már az első találkozóra. KEZDTEK ODAFIGYELNI S nemcsak ráérő nyugdíjasok, vagy pedagógusok érdeklődtek, hanem szinte minden réteg képvi-; seltette magát. Azt hiszem, ehhez az is kellett, hogy az itt élők magukénak érezzék ezt a falut. Zsámbék története fontos ebből a szempontból. A középkorban mezőváros volt, a török időkben elnéptelenedett. Vagy kétszáz éve német telepesek állapodtak meg a faluban. A II. világháborút követően több mint háromezer embert telepítettek ki. Jöttek azután a Csallóközből, az Alföldről, s így egészen eltérő múlttal, kultúrával rendelkező embereknek kellett összerázódniuk faluközösséggé. Ez a folyamat nem ment köny- nyen. Talán a ’80-as évek elején alakult ki" az, hogy A régi lakóház, amely ma már a helytörténeti kiállítás otthona (Erdősi Agnes felvétele) elfogadták otthonukként Zsámbékot. S kezdtek odafigyelni arra, hogy vannak épületek, melyeket meg kell óvni, mert szépek, mert egy darab a falu történelméből. A VÍZ ALÁMOSTA — Mit tett ez idáig az egyesület? — Megvettünk egy épületet. Egy idős iféni hívta fel a figyelmünket erre a XVIII. századi sváb lakóházra. Abban az utcában lakott, ahol ez állt, nagyon szépnek találta, és elmondta, vigyázzunk rá, ne dőljön össze. Kár lenne érte. — Ma már a helytörténeti Ezrekből milliók Oh, azok a vandálok! Sohasem tudtam megszokni az olyan látványt, mint amilyen mostanában fogadja Pilisvörösváron a 10-es főúton utazókat. Pedig lépten-nyomon látok szétvert buszvárókat, felgyújtott vagy összezúzott, oszlopról letépett hulladék- gyűjtő ládákat, feltépett deszkájú padokat, összefirkált falakat. Csak a Volánbusznak évente 4-5 millió forintos kárt okoznak a vandál rongálok Pest megyében és a fővárosban. Ha mindehhez hozzáveszem az összes tömegközlekedési járműben, utaskiszolgáló helyiségben és berendezésben, a nyilvános telefonállomásokon okozott kárt, akkor az már a milliárd forintot is meghaladja(l). A pilisvörösvári buszmegálló szétverése ehhez képest jelentéktelennek tűnik (az a néhány ezer forint, amennyiért újból be- üvegeztetik majd). Feltéve, hogy van, lesz rá pénz! A be nem tervezett kiadásnál azt hiszem, sokkal nagyobb a kár. Nem „csupán” azért, mert itt van a tél, a hideg szelek, s hamarosan a hófúvások ideje. Nemcsak azért szúrja a szememet ez a durva garázdaság, mert előre tudom, hogy fázni fogunk, ha késik a busz, vagy idő előtt megyünk ki a megállóba, mert mondjuk, hamarább végeztünk a bevásárlással. Engem inkább az bánt, hogy egyesek mennyire semmibe veszik mások munkáját! Kíváncsi lennék arra, hogy ha a rongálókRonda látvány a szétvert vörösvári buszmegálló (A szerző felvétele) nak valamilyét tönkretenném, vajon mit szólnának hozzá? Nem fájna-e nekik, hogy amit a pénzükön vettek, vagy maguk építettek fel, raktak össze, én szétrombolnám?! Mit szólna az a bizonyos polgár, ha szétszednék a kerítését csak azért, mert a buszmegállót jelző táblák oszlopait ellopta, s arra rakta a drótfonatot?! Nem sorolom a példákat, hiszen ezek a rongálások elsősorban anyagi veszteséget okoznak. A KRESZ- táblák lefestése, mozgó járművek (autóbusz, vonat) ablakainak bezúzása, be- csúzlizása akár életveszélyes is lehet! Jó volna megtudni, hogy mi motiválja az ilyen cselekedeteket. Csak hát erre nem sok esélyem van. Igazából azt sem hiszem, hogy ezt a kis háborgásomat akár egy is elolvassa a vandálok közül! Jó, ha a betűt ismerik! — gondolom én. Lehet, hogy éppen itt van a baj? Mármint, hogy: „nem írok, nem olvasok, én magyar vandál vagyok”? De miért? Kinek kellenek ezek a magyar vandálok? Talán éppen ez az ok? Úgy érzik ezek az emberek, emberkék, hogy senkinek sem kellenek, s így hívják fel magukra a figyelmet? Nos, ha ez volt a szándékuk, akkor sikerrel jártak. Ám engedjék meg nekem, hogy ezt a sikerüket ne tapsoljam meg... László Antal kiállítás látható benne. Sikerült annyi pénzt összehoznunk, hogy ezt megvalósíthassuk. Igyekéztünk ösz- szegyűjteni a régi helyi emlékeket, tárgyakat. Nemrégiben tettünk szert egy szekrényre, most folyik a restaurálása. Lassan, ha sikerül más bútorokat is megszereznünk, olyan kiállítást rendezhetünk, amely a régi zsámbéki lakóházat, használati tárgyakat mutatja be a látogatóknak. Van egy régi kályha, melyet jó lenne felújítani. Ehhez azonban az anyagi lehetőségünk nincs meg. A kitelepített egykori zsámbékiák- kal jó a kapcsolata a falunak, s ők felajánlották segítségüket. Ha minden jól alakul, nyáron megnyitható lesz a kiállítás. Van egy barokk kápolna a falu végében, melyet 1739-ben a Zichy család emeltetett. Az azt megelőző évben pestisjárvány dúlt, s fogadalmi okból épült. Sajnos, erősen megrongálódott az épület, s mivel vízmosás partján áll, félő volt, hogy leomlik. Az egyesület visszavétette a műemléki jegyzékbe a kápolnát, a megmentésére kaptunk segítséget az OMF- től s a Németországban élő zsámbékiaktól. Nem messze a kápolnától található a kálvária, most már ez is olyan állapotban van, hogy érdemes megtekinteni. Némi segítséggel ez is megmenthető volt az enyészettől. Ebből a tenni akarásból , nőtt ki a Zsámbéki szombatok rendezvénysorozat is. Adva volt a helyszín, a romtemplom, csak a többit kellett hozzá megszervezni. Hittünk abban, meg lehet találni az ide illő darabokat. Pénzünk ugyan alig volt, de nagyon sok segítséget kaptunk itteni vállalatoktól, magánemberektől, közéleti személyiségektől. SOKAT JELENTETT Nagyon sokat jelentett mindenkinek egyrészt a rendezvények sikere, másrészt az, hogy elkezdtek beszélni Zsámbékról. Mert történt itt valami, voltak színdarabok, hangversenyek, amire sokan eljöttek, odafigyeltek. Azt hiszem, már csak azért is érdemes volt elkezdeni ezt a nyári kulturális rendezvénysorozatot, hogy kiderüljön, mennyire lehet számítani az itt élőkre. Persze, azért a siker is fontos volt. S remélem, még sokáig folytatható lesz mindez ... — jisz —■