Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
Mágneskártya — diákigazolvány helyett gEaMgrefcTaanHagBEaaBEaEBMMBBaaMMBMMWMBBamBBa^tfrftreifrmi 'iinnran w~ iibwmiíiwp—^ Mindenki másképp csinálná Azt írja a Művelődési Közlöny idei 13. száma: „A tanulókat, hallgatókat, valamint a sorkatonákat és a polgári szolgálatot teljesítő személyeket megillető kedvezmények igénybevételéhez szükséges diákigazolvány az időközben megjelent jogszabályok miatt módosításra szorul... A célnak megfelelő új igazolvány-nyomtatvány forga- lombahozatalára . . . csak fokozatosan, felmenő rendszerben az 1992/93. tanévben az iskolák első osztályával kezdődően kerülhet sor." ® Ezek szerint lesz új diákigazolvány? — kérdeztük Szabó Lajostól, a Művelődési Minisztérium tan- ügyigazgatási főosztályának főmunkatársától. — Igen, s különbözni fog a régitől. Q Milyen lesz, miért más? — Például nem lesz rajta személyi szám, a tanulókat nevük és édesanyjuk neve alapján azonosítják. Szerepel majd az igazolványon az iskola körbélyegzője is. A személyi szám kiiktatásán túl az is indokolja a változtatást, hogy a diák- igazolvány a tanulói jogviszonyt egyedül igazoló okirat lett. Még az új személyi igazolványból is kikerül az iskola megjelölése, akár a munkahelyé. A harmadik ok, hogy kibővült a közlekedési kedvezmények köre, melyeket a diákigazolvánnyal lehet igénybe venni, s ehhez is változtatni kell az iraton. Meg egyébként is: csúf volt a régi, szép igazolványt szeretnénk a tanulók kezébe adni. # Azaz drágábbat? — Remélhetően nem. Jelenleg ingyenes az igazolvány, s bár az újnak előállítása többe is kerülhet, szeretnénk, ha ingyenes maradna. Ha nem így lenne, akkor is legfeljebb néhány tíz forint terhelné a tanulót, de a mai világban . .. Szóval, a minisztériumban mindenki amellett van — s erre jő az esély —, hogy őrizzük meg az ingyenességet. ® Hol tart most az ügy? — Tudható már, hogy az új igazolványok sorszámozottak lesznek, megelőzendő a visszaéléseket. De mint említettem, dönteni kell még az ingyenességről, az új igazolványok forgalmazási módjáról, nyilvántartási rendszeréről. És fel kell vennünk a kapcsolatot a biztosítótársaságokkal is. Eddig az Állami Biztosító monopolhelyzetben volt, e cég adta ki és forgalmazta az igazolványokat. Most viszont tekintettel kell már lennünk arra, hogy az iskolák a legkedvezőbb biztosítást ajánlóval kívánnak kapcsolatot teremteni Igv dönteni kell arról is, hogy a tanulói balesetbiztosítás szerepeljén-e az iraton. Van a diákigazolványok megújításával kapcsolatban más elképzelés is, mint a még formálódó művelődési minisztériumi. — Mi üzleti alapon szeretnénk kiadni budapesti diákigazolványokat — mondja a BÖX, azaz a Budapesti Önkormányzatok Középiskolai Szövetségének ügyvivője. Mórocz János. — Ez elsősorban ifjúsági biztosítási és hitelkártya lenne. ® Hogyan képzelik? — Tárgyalunk a bankokkal, a biztosítótársaságokkal» amelyek érdekeltek a középiskolás fiatalok megközelítésében és szeretnénk olyan szolgáltatócégeket is bevonni, mint a diákokat is étkeztető McDonalds vagv a Junior. 9 Miért? — Mert a gyerekeknek is kényelmesebb és biztonságosabb lenne, ha készpénz helyett csak egy mágneskártyát \ hordanának magukkal. Ez szolgálna az utazási kedvezmények, a biztosítás, a közétkeztetés, netán a diákbank szolgáltatásainak igénybevételekor, vagy például sporteszközök, taneszközök, papír- és írószerek vásárlásakor igazolásul. 9 Hogyan fizetnének ezekért a diákok? — Még vitás, milyen típusú lenne a kártya. Ha a nyugati hitelkártyákhoz hasonló, akkor a szolgáltatóknál is számítógépes pénztárnak kell lennie, így jelölhető a kártyán a tanuló tartozása. Az ilyen diákigazolvány borsosabb árú, a kártya maga körülbelül 200 forint. De az érintett cégek összeadhatnák ezt a pénzt, azért, hogy reklámjuk megjelenjen a kártyán, s akkor a diáknak nem kerülne egy fillérjébe sem. ® S ha nem nyugati típusú? — A másik verzió olcsóbb, Magyarországon is ismert. Ezzel a diák úgy fizetne, mint a benzinkutaknál bevezetett Duna Bank hitelkártyával, azaz a gép kiírná a kártya adatait a szolgáltató számára. Az a változat csak 100—120 forintba kerül. <9 Csakhogy a mágnes- kártyán nincs fénykép . .. — Nem is lenne fényképes igazolvány, a kártya tartalmazhat személyazonosító kódot. ® Akkor hogyan igazolja vele magát a tanuló mondjuk a villamoson, ha ezt használja BKV-bérlet- ként? — Nem tudom, megfogott . . . Mondtuk úgy, hogy a középiskolásoknak már van személyazonossági igazolványuk, és ennek, meg a diákigazolványnak a száma, az adata összehozható, ellenőrizhető. % Nem tart attól, hogy elterjednének a diákigazolvány-lopások, mint a hitelkártyáké? — Lehetséges. De a diák- igazolvány ugyanúgy letiltható lenne, mint a hitelkártya ... V. G. P. Európa után Amerika Eieraná Európa teljes jogú tagjává kell válnunk minden szempontból. Fel kell készülnünk, információkra van szükségünk — mondta Katona Tamás külügyminiszter „Az ezerarcú világunk” könyvsorozat „Európa” kötetének sajtóbemutatóján. A gyönyörű fotókkal és térképekkel illusztrált négykötetes sorozat a világ 180 országát mutatja be. A kötet szerzői a német televíziózás, rádiózás és a sajtó neves szakírói, akik éveket töltöttek el az általuk ismertetett országokban. Az Európát bemutató kötetet a Duna Könyvkiadó Kft. jelentette meg 16 ezer példányban. A közel 500 oldalas könyv 645 képet és 52 térképet tartalmaz. A következő kötet jövőre az amerikai földrész felfedezésének 500. évfordulójára jelenik meg. ISKOLA AZ ŐSZIBARACK UTCÁBAN Fűre lépni szabad Ezelőtt négy esztendővel, amikor átadták az épületet, a friss, patyolatfehér falakat, és a kopáran kongó zsibongót szemlélve, még senki sem tudhatta, sikerülhet-e ezt az iskolát átvarázsolni. Hogy milyenné? Arról talán csak az igazgatónőnek, Simán Máriának lehettek elképzelései. És hogy mivel is büszkélkedhet mára Budaörs IV. sz. általánosa, vagy ahogy a helybéliek mondják, az Őszibarack utcai? Hát először is: hatalmas ablakokkal, tágas termekkel, minden osztályban színes televízióval, iskolarádióval, olyan dallamcsengővel, amelytől nem rémülnek meg a nebulók. Meg IBM számítógépekkel, csudás, két részre osztható torna- csarnokkal, nyírt pázsitos, fajátékokkal fölszerelt udvarral, ahol igenis szabad a fűre lépni meg, urambo- csá, bukfencezni. És a mindenütt jelen lévő, ízléses dekorációkkal. A temérdek virágdíszről nem is beszélve. A hozzá való száraz anyagot a gyerekek maguk gyűjtik. A makramékompozíciókból pedig még az igazgatói irodába is jut. Apró lelemények összessége jelenti az esztétikus környezetet, mint például az is: üveg mögött mutatkoznak a különféle szemléltető térképek, rajzok. Így nem szakadnak el, és sokáig bemutathatják Amerika fölfedezését, vagy takarhatnak például japán papírkivágásokat. Ami miatt azonban mégiscsak más, a hagyományostól csakugyan eltérő ez az iskola, az a tematikájában mutatkozik. A 425 kisdiák fele testnevelés tagozatos, mindennapi tornaórával és állandó délutáni edzésekkel. A gyerekek egynegyede nyelvszakos, harmadiktól intenzív képzést kapnak. Viszont valamennyiük számára kötelező Miként mozognak ezek a rejtett mechanizmusok az idegrendszerben? A véletlen adta az ötletet? Kinézték maguknak a célpontot? A sandák bátorsága fűtötte őket? A kockázatmentesség vonzott? A kicsiség kínálta fel az alkalmat? Drámák és komédiák színtere ez. Játékterem. Az automaták zakatolása. A fémpénzek csengése. Harsogó fél mondatok. Torokból felbukkanó röhögések. Csoportok. Csoportvezérek. Csoportok alvezérei. Vezérek. Mikrovilág. „Nyitva délután kettőtől este tízig.” Találkozó- és társalkodóhely. Barátságok, haragok. Sziszegő indulatok és hideg közöny. Nagy balhé soha. Ott a teremfelügyelő. Harminc év fölötti, a város volt híressége, bokszoló, kedvenc szava „hézag", a végén kérdőjellel. Bárkitől kérdezte bármikor, még egyszer sem felelték azt neki, hogy lenne. „Semmi, semmi..." rebegték a „hézag?"- ra. és csend lett. Ezt törte meg, ezt a megszokott ritmust a Kicsi felbukkanása. Ki nevezte el? Nem volt nagy mutatvány az elnevezés. Vékonyka, mélynövésű legényke. Honnét jött, kicsoda? Itt nincs, káderezés. Ha van pénze, játszik, ha nincsen, bámul. A Kicsi legtöbbször bámult, Valaki cigit kért tőle. „Én nem ..felelte. ,,Hülye”, mondta neki az, aki tarhálni akart. LAPSZÉLRE ÍRT ELETEK Kicsi „De miért?”, nyílt tágra a Kicsi szeme, így kezdődött. így? Ezzel? Másnap (vagy két, öt nappal később?) már lökdösték. Nézett értetlenül, tiszta tekintettel, mint akivel rossz tréfát űznek. Látszott rajta, nem érti, tényleg nem érti, miért csinálják ezt vele. Miért próbálják meg elgáncsolni, miért vágnak könyökkel bele az oldalába?! Egy késő délután futnia kellett. Látta, amikor kilépett, négyen indulnak feléje. Értette, mire megy a dolog. Futni kezdett. Kövek repültek utána. Röhögés veszett bele a sötétbe. Állt egy fatörzs takarásában, zihált a tüdeje, a levegőt kapkodva azt hajtogatta, „de miért, de miért?” Akkor néhány napig nem látták. Nem ért rá? Félt? Ilyesmivel itt nem törődnek. Mással sem nagyon. Itt furcsa hierarchiák alakulnak ki, aki szá- molatlanul tudja átváltani a bankókat fémhúszasokra, az menő. Aki úgy keresgéli a két-három tallérját, az nem menő. Aki a játékidő fele alatt leszedi a gépeket a képernyőről a lézerrakétákkal, az menő, aki öt perc alatt nem tud hullahegyet csinálni, az nem menő. Egyszerű rangsorok. A Kicsi azzal piszkálta őket, hogy elképesztően ügyes volt? Lehet. Legtöbbször nemcsak tarolt, hanem új játékot is nyert, övé volt a következő menet is. Az egyik ilyen alkalommal félretolta Zárni, az alvezér. „Na de ..." mondta a Kicsi. Nem felháborodottan. Nem félve. Nem méltatlankodva. Tárgyszerűen, „Te szemét!” Ez volt Zumi válasza. S egy irtózatos pofon. Retteneteseket tudott adni, ismerték, hajaj, ezért lett Zumi a neve. A Kicsi száján kiserkedt a vér, vagy az ajka vagy a fogínye repedt fel. Zsebkendőt szorított rá. nem szólt semmit, kiment. Napokig nem látták. Jött azután. Nem egyedül. Egy torony jött vele. Mint Michael London vagy inkább Rambo ... Zumi rosszat sejtelt, igyekezett eltűnni a maga védnökei között, a toronyszerű pasi azonban egy pillanat alatt előtte állt. „Te pofoztad meg az öcsémet?” Zumi hebegett. „Én ... én izé...” A torony megemelte a kezét, Zumi lehunyt szemmel várta az ütést. Helyette azt hallotta, „térdelj le szépen”. Nem akarta, de megtette. Nem mert felnézni. Hallotta, röhögnek a többiek. Ilyen szemetek! Röhögnek. Ronda szemetek. Mészáros Ottó tantárgy az egészségnevelés. Megkezdik ennek oktatását már a legkisebbeknél. A hatévesek még az alapvető higiéniai tudnivalókkal kezdik, nyolcadikban már mindent tudnak a drogok, az alkohol és a dohányzás ártalmairól. De megtanulnak varrni, szerelni és főzni is — utóbbit az egészséges táplálkozásra szoktatás jegyében. Készülhetnek az iskola úgynevezett technikatermében még kötények is, amelyeket az alkalmi kukták viselnek, ha tűzhely mellé állnak, és sütnek például piskótát vagy meggyest. Hozzá csokiön- tetet készítenek, mellyel megkínálják az éhes látogatókat meg a számukra kedves tanárokat. Ezért láttunk később körbejáró utunkon jó néhány tanári asztalra készített tányérkát sütivel. Az iskola egészségnevelési programjának kidolgozója dr. Szabó Mária, a len szál oktató, aki néha nehezen küzdi le nikotinéhségét, az utcára lép ki füstölögni. A kollégái szerint bizony nem sokáig, úgyis leszoktatják káros szenvedélyéről — vallják. A szertárak gazdagon fölszereltek, szemléltetőanyag akad bőven, az egyik helyiség polcain olajsütő, konyhai robotgép, megany- nyi korszerű segéderő — s jókora dobozokban apró magok, fűfélék. A gyerekek ugyanis csalánt szednek, szárítják. aszalják, szakszerűen szortírozzák a különféle bogyókat. Így készülnek azután a csalánteák, a pitypangméz és más ritka csemegék. Hogy mit is lehetne még hirtelenjében elmesélni erről a furcsa iskoláról? Azt, hogy a Zsámbéki Tanítóképző gyakorlóiskolájaként itt képezik a jövő katedrásait? Vagy esetleg azt, az idén júniusban végzettek valameny- nyiét, mind az ötvenöt nyolcadikost felvették a megpályázott középiskolába? Netán még azt, itt nincs kötelező sorakozó, sorbaállás és porosz emlékű dresszúra órakezdéskor? Ezek talán nem is anySzalavári Béla önként vállalkozik a mosogatásra A cím fölötti képen: Bakos Gáborné, Szilvi néni igazságosan oszt kóstolót a kis szakácsoknak (Erdősi Agnes felvételei) Pest Megyei Tisztiorvosi Szolgálat főorvosnője. Ö is gyakori vendége az őszibarack utcaiaknak. Munkatársai úgyszintén el-eljön- nek, ha valamelyik évfolyam óráján egészség ta- tárgy következik. Lett légyen bárki is az iskola vendége, a bejáratnál öles betűk hirdetik: az iskola nem dohányzó — a gyerekek persze sosem voltak azok, itt azonban a 38 tanár sem gyújthat rá. Nem is akarnak, sehol egy csikk, de hamutál sem. Az egyetnyira érdekes elmesélni- valók ahhoz képest, hogy a IV. sz. általános diákjai lassan kinövik a tantermeket. A tetőteret ezért hamarosan beépítik, felköl - töznek a nyelvi laborok, kell a hely, nagyon sokan szeretnének ide járni. Csak-- hogy a hófehér falakat nem lehet oly egyszerűen szé.i jel tolni. Fekete Ildikó i.7»n w §