Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

I. Évfolyam, 241. szäm 1991. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK BUDAÖRS 9 ÉRD ? SZAZIIALOMBATTA © PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI O B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT O PILISCSABA O PÄTY O ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK # NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ 9 PERBÁL 9 TÖK 9 TINNYE 9 ÜRÖM Kanadában jártam Élmények - diákszemmel Magyarország újjászüle­tése címmel kulturális és művészeti seregszemle volt októberben Torontóban. A rendezvény hazai fővédnö­ke Göncz Árpád köztársa­sági elnök, a kanadai szer­vezők részéről Andrew Sar­lós volt. Az eseményeken részt vett Nagy Anita, ti­zenhat esztendős diáklány is, aki a fiatalokat, a jövő nemzedéket képviselte. Tu­dása, tehetsége miatt esett rá a választás. Élményeiről beszélget­tünk Törökbálinton, az ér­tékközvetítő és képesség- fejlesztő iskolában — mi­vel itt tanul — az egyik szü­netben. — Hazánk művészetét, kultúráját kívánta bemu­tatni ez a rendezvénysoro­zat — mesélte Anita. — A mai képzőművészeti alko­tásoktól kezdődően, hang­versenyeken, írók művei­nek ismertetésén át, törté­nelmi események felvázolá­sáig. A rendezők célja az volt, hogy széleskörűen lát­tassák Magyarországot a kanadai érdeklődőkkel, résztvevőkkel. — Mi volt a te szereped? — Bevallom — válaszol­ta —, nagyobb feladatra számítottam. Az utazás -előtt megpróbáltam felké­szülni a várható helyzetek­(Erdősi Ágnes felvétele) re, hogy helyt tudjak majd állni. Végül is, nem volt .kü­lönösebb teendőm. Részt vettem néhány rendezvé­nyen, például Göncz Árpád felolvasásán, aki íróként is bemutatkozott a seregszem­lén. Nyílt, közvetlen és ba­rátságos volt, akárcsak Andrew Sarlós, a rendez­vény kanadai szervezője. Lényegében inkább csak javasolták, mikor, melyik programon vegyek részt. Így maradt idő a városné­zésre. Torontó hatalmas, különféle negyedei vannak, változatos színekkel, han­gulatokkal. A kínai negyed olyan, mintha a Távol-Ke­leten járna az ember, a görög is magán viseli azo­kat a sajátosságokat, me­lyek náluk jellemzőek. Vol­tam a Tűtoronyban, mely a világ legnagyobb kilátója. Felülről látni a várost, egé­szen lenyűgöző volt. A kör­nyező híresebb helyekre buszok szállítják a látoga­tókat, s alkalmam nyílt arra, hogy láthassam a Nia- gara-vízesést. Ez olyan él­mény volt, hogy szinte fel sem tudtam fogni. Vannak hajók, amivel egészen kö­zel lehet menni a vízesés­hez, úgy \Tisz. körbe, hogy mögé is lehet kerülni. Be­tonozott folyosókon megáll­hat az ember, nézheti, ho­gyan zúdul le a víz, innen látszik leginkább, milyen vad. Vagyis csodás volt az egész, szinte fel sem fog­tam, hogy mindez velem történt. Nézegetem a térkér pet azóta is, és szinte hihe­tetlen, mekkora távolságo­kat járhattam be. Láttam egy másik kontinenst, nagy­várost, találkoztam embe­rekkel, de mindaz, amit át­éltem, még nem rendező­dött el bennem. Azt hiszem, ehhez idő kell. Bár sokat meséltem azóta, hogy haza­jöttem, az utazásról. S még sokáig fogok mesélni min­denkinek. J. Sz. I. Budakeszi Színjátszó csoport Egyelőre nincs megoldás Harc az öntöde körül Engedély nélkül — de dolgoznak (jobbra). Én lettem a falu rossza — mondja Grega Péter (balra) Vállalkozás. Jól csengő szó ez, manapság, mindenkiben a siker, a nagyobb jövede­lem l'ópzete társul hozzá. S persze annak az új típusú embernek a mozdulata, aki a reklámokban magabizto­san lépked a cél felé. Az életben pedig minden másképpen történik. Olykor különböző érdekek ütköz­nek egy-egy vállalkozás körül. S ebben csak az egyik a vállalkozóé. BÜNTETÉSEK Történetünk helyszíne Tö­rökbálint, ahol vagy két esz­tendeje az akkori tanácstól építési engedélyt kért és kapott Grega Péter vállal­kozó. Hitte azt, eljött az ideje annak, hogy valami nagyobb szabású tervet va­lósítson meg. öntödét kí­vánt felépíteni a község­ben. talált is egy megfelelő területet, s az engedélyek­kel a birtokában hozzálá­tott az építéshez. Időköz­ben azonban a politikában is történtek változások, önkormányzat alakult, melynek képviselői úgy vélték, nem hiányzik egy öntöde a község belterüle­tén. Mivel a válalkozó ezzel nem értett egyet, elkezdő­dött a harc. S még nem ért véget. Grega Péter harminchat esztendős, szakmáját te­kintve vas- és fémmunkás, s úgy tűnik, megviselték kissé a történtek. Nem ke­vés indulattal meséli el a küzdelmét, abból a szem­pontból, ahogyan ő látja. — Amikor megszületett az ötlet, kölcsönöket vet­tem föl, ötmillió forintot az OTP-től. Ennek fedezete a családi házam, s az édes­anyámé. Az engedélyeket megkaptam, hozzáfogtam az építéshez. A környéken lakókat is felkerestem, akik akkor nem ellenezték azt, hogy itt öntöde legyen. Azóta rendszeresen felje­lentenek. De ez csak az egyik része az események­nek. Bármit tettem, jött a büntetés. Azért, mert kerí­tést csináltattam, azért, mert a szakhatóság előírá­sa szerint két kéményt épít­tettem, a tervekben viszont egy szerepelt azért, mert emésztőt készíttettem. Volt olyan nap, amikor vagy öt büntetést vehettem kézbe. Még most sincs meg a használatbavételi engedé­lyem. anélkül dolgozunk a hat alkalmazottal. Persze, ezért is jött a büntetés. TÖRVÉNYESSÉG — Viszont, a tartozásai­mat fizetnem kell, mi mást tehetnék? Az OTP-neknem elég, ha elmesélem, mi tör­tént, nekik a pénz kell. Állítólag szennyezem a környezetet, pedig minden az előírások szerint épült. A kemence nem üzemel ál­landóan, jó, ha egy héten egyszer használjuk. Nem értem ezt az egészet. Any- nyit elértek, hogy nem sze­retek ide jönni. Érzem, kényszerpálya az. amin va­gyok, nem maradhat meg az öntöde. Remélem, leg­alább úgy megúszom ezt az egészet, hogy nem bukom nagyot, nem megy rá a há­zam. Azt hittem, amikor bele­vágtam, az első között le­hetek, aki csinál valamit. Nem erre számítottam. Tar­tozom, szinte mindenkinek. Volt egy megrendelésem, Belgiumból, mivel nem tudtam határidőre elkészül­ni, most a kötbért is fi­zethetem. Ha ennek vége lesz. leg­alább egy hétig semmit sem csinálok. Elvették a kedvem mindentől. A köztársasági megbí­zott hivatalához akkor ke­rült az ügy, amikor az ön- kormányzat leállíttatta az építkezést. Grega Péter fel­lebbezett, s a hivatal megál­lapította, a tiltás törvény- sértő, így folytatódott az építkezés. A Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban 6zinjátszó csoportot szer­veznek, amelynek munká­ját Ambrus András szín­művész vezeti. Ambrus András erdélyi parasztemberek közül ke­rült a színészvilágba. Kö­zel negyven éve él a fő­város közelségében, jó ide­je Budaörsön lakik. „Évti­zedek óta élek Budapes­ten — vallotta egy alka­lommal —, de még mindig idegen vagyok itt. Gyergyó az a hely, ahol ha éjszaka megverik az ablakot, illik a vándort behívni, megven­dégelni, s csak másnap reggel megtudni a nevét. A nők kendert, lent, gyap­jút fontak, a férfiak mesé­ket mondtak, citeráztak, énekeltek. Számos alkalom — hosszú utazások szekér­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. O Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. ® Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: up. vili., Somogyi B. u. 6. Pl.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. rel, oihenők a falukban — nyújtott lehetőséget sze­replésre.” A már nyugdíjas évei­ben járó Ambrus András a háború után hagyta el a szülőföldet, és Pesten a híres Horváth Árpád szí- nészkollégium diákja lett. Több mint százötven film­ben játszott: volt hogy csak villanásnyi szerepben mu­tatta meg egyszerű ember­ségét. Az ő kifejezésével él­ve színházi szempontból igen ió családból szárma­zik: még másodéves főis­kolás korában a Nemzeti Színházban főszerepet ka­pott Bihari József mellett, aki a nagyapját formálta meg. Ugyanebben a darab­ban Bessenyei Ferenc volt az apja, és Mészáros Ági az anyja. Ambrus András konok keménységgel, de méltó — az elődökhöz mél­tó — alázattal szolgált Thália templomában ... Ma már ritkán tűnik fel a te­levízió képernyőjén, vi­szont annál többet látjuk Budaörsön vagv Budake­szin az autóbuszon. Az emberek szeretik, tisztelik, örömmel üdvözlik. Nem csak színészmesterségre — emberségre is tudja taníta­ni a színjátszáshoz kedvet érző fiatalokat. D. A. ABC-nagyáruház Tárnokon fia minden a tervek szerint alakul, úgy ez év végén megnyitja kapuit Tárnokon az ABC-nagyáruház. Amikor megkezdődött az építkezés, még a helyi tanács kötelezte el magát arra, hogy a költségek egy részét vállalja. A munkálatokat a Budavidéki ÁFÉSZ bonyolította, s pavilonokat is terveztek az épület mellé, melyekben hobbi­es egyéb boltok kínálják majd portékáikat. A nagyáruház üzemeltetője az ÁFÉSZ lesz, a pavilonok bérletét már meghirdették. Sokan érdeklődtek iránta, egy biztos, nyitásra kiderül, mi mindent vásárolhatnak itt a tárnokiak a jövőben (Ilancsovszki János felvétele) — Helyi ügyekbe — mondta a KMH hatósági osztályvezetője, dr. Goda József — csak végső ese­tekben avatkozunk. Volt néhány olyan döntés ebben, amit orvosolni kellett. Mű­szaki szakemberek is meg­vizsgálták az öntödét, újon­nan felszerelt, korszerű mű­helynek találták. A dolog jogi része annyi, hogy kellő alap híján állíttatták le az építést. Ha nem adják meg a fennmaradási enge­délyt, az építményekre, bontani kell. akkor nincs helye a bírságnak. Termé­szetesen mindent körülte­kintően meg fogunk vizs­gálni. Az elsődleges szem­pont a törvényesség. Ezt szeretnénk érvényesíttetni. ÍMJLATÖK A törökbálinti önkor­mányzati testület azt is fel­ajánlotta, hogy az öntödét, az ipari övezetben, saját költségén felépíti. Ez is je­lenthetne megoldást, ha a vállalkozó elfogadja. Az más kérdés, hogy a történ­tek után lesz-e annyi vál­lalkozói kedve, hogy ma­rad. Az ügy nem zárult le, egyelőre. A nézőpontok, az érdekek mások. Talán az indulatok is. De hát min­den véget ér egyszer. Ez is. J. Szabó Irén <

Next

/
Thumbnails
Contents