Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
I. Évfolyam, 241. szäm 1991. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK BUDAÖRS 9 ÉRD ? SZAZIIALOMBATTA © PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI O B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT O PILISCSABA O PÄTY O ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK # NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ 9 PERBÁL 9 TÖK 9 TINNYE 9 ÜRÖM Kanadában jártam Élmények - diákszemmel Magyarország újjászületése címmel kulturális és művészeti seregszemle volt októberben Torontóban. A rendezvény hazai fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, a kanadai szervezők részéről Andrew Sarlós volt. Az eseményeken részt vett Nagy Anita, tizenhat esztendős diáklány is, aki a fiatalokat, a jövő nemzedéket képviselte. Tudása, tehetsége miatt esett rá a választás. Élményeiről beszélgettünk Törökbálinton, az értékközvetítő és képesség- fejlesztő iskolában — mivel itt tanul — az egyik szünetben. — Hazánk művészetét, kultúráját kívánta bemutatni ez a rendezvénysorozat — mesélte Anita. — A mai képzőművészeti alkotásoktól kezdődően, hangversenyeken, írók műveinek ismertetésén át, történelmi események felvázolásáig. A rendezők célja az volt, hogy széleskörűen láttassák Magyarországot a kanadai érdeklődőkkel, résztvevőkkel. — Mi volt a te szereped? — Bevallom — válaszolta —, nagyobb feladatra számítottam. Az utazás -előtt megpróbáltam felkészülni a várható helyzetek(Erdősi Ágnes felvétele) re, hogy helyt tudjak majd állni. Végül is, nem volt .különösebb teendőm. Részt vettem néhány rendezvényen, például Göncz Árpád felolvasásán, aki íróként is bemutatkozott a seregszemlén. Nyílt, közvetlen és barátságos volt, akárcsak Andrew Sarlós, a rendezvény kanadai szervezője. Lényegében inkább csak javasolták, mikor, melyik programon vegyek részt. Így maradt idő a városnézésre. Torontó hatalmas, különféle negyedei vannak, változatos színekkel, hangulatokkal. A kínai negyed olyan, mintha a Távol-Keleten járna az ember, a görög is magán viseli azokat a sajátosságokat, melyek náluk jellemzőek. Voltam a Tűtoronyban, mely a világ legnagyobb kilátója. Felülről látni a várost, egészen lenyűgöző volt. A környező híresebb helyekre buszok szállítják a látogatókat, s alkalmam nyílt arra, hogy láthassam a Nia- gara-vízesést. Ez olyan élmény volt, hogy szinte fel sem tudtam fogni. Vannak hajók, amivel egészen közel lehet menni a vízeséshez, úgy \Tisz. körbe, hogy mögé is lehet kerülni. Betonozott folyosókon megállhat az ember, nézheti, hogyan zúdul le a víz, innen látszik leginkább, milyen vad. Vagyis csodás volt az egész, szinte fel sem fogtam, hogy mindez velem történt. Nézegetem a térkér pet azóta is, és szinte hihetetlen, mekkora távolságokat járhattam be. Láttam egy másik kontinenst, nagyvárost, találkoztam emberekkel, de mindaz, amit átéltem, még nem rendeződött el bennem. Azt hiszem, ehhez idő kell. Bár sokat meséltem azóta, hogy hazajöttem, az utazásról. S még sokáig fogok mesélni mindenkinek. J. Sz. I. Budakeszi Színjátszó csoport Egyelőre nincs megoldás Harc az öntöde körül Engedély nélkül — de dolgoznak (jobbra). Én lettem a falu rossza — mondja Grega Péter (balra) Vállalkozás. Jól csengő szó ez, manapság, mindenkiben a siker, a nagyobb jövedelem l'ópzete társul hozzá. S persze annak az új típusú embernek a mozdulata, aki a reklámokban magabiztosan lépked a cél felé. Az életben pedig minden másképpen történik. Olykor különböző érdekek ütköznek egy-egy vállalkozás körül. S ebben csak az egyik a vállalkozóé. BÜNTETÉSEK Történetünk helyszíne Törökbálint, ahol vagy két esztendeje az akkori tanácstól építési engedélyt kért és kapott Grega Péter vállalkozó. Hitte azt, eljött az ideje annak, hogy valami nagyobb szabású tervet valósítson meg. öntödét kívánt felépíteni a községben. talált is egy megfelelő területet, s az engedélyekkel a birtokában hozzálátott az építéshez. Időközben azonban a politikában is történtek változások, önkormányzat alakult, melynek képviselői úgy vélték, nem hiányzik egy öntöde a község belterületén. Mivel a válalkozó ezzel nem értett egyet, elkezdődött a harc. S még nem ért véget. Grega Péter harminchat esztendős, szakmáját tekintve vas- és fémmunkás, s úgy tűnik, megviselték kissé a történtek. Nem kevés indulattal meséli el a küzdelmét, abból a szempontból, ahogyan ő látja. — Amikor megszületett az ötlet, kölcsönöket vettem föl, ötmillió forintot az OTP-től. Ennek fedezete a családi házam, s az édesanyámé. Az engedélyeket megkaptam, hozzáfogtam az építéshez. A környéken lakókat is felkerestem, akik akkor nem ellenezték azt, hogy itt öntöde legyen. Azóta rendszeresen feljelentenek. De ez csak az egyik része az eseményeknek. Bármit tettem, jött a büntetés. Azért, mert kerítést csináltattam, azért, mert a szakhatóság előírása szerint két kéményt építtettem, a tervekben viszont egy szerepelt azért, mert emésztőt készíttettem. Volt olyan nap, amikor vagy öt büntetést vehettem kézbe. Még most sincs meg a használatbavételi engedélyem. anélkül dolgozunk a hat alkalmazottal. Persze, ezért is jött a büntetés. TÖRVÉNYESSÉG — Viszont, a tartozásaimat fizetnem kell, mi mást tehetnék? Az OTP-neknem elég, ha elmesélem, mi történt, nekik a pénz kell. Állítólag szennyezem a környezetet, pedig minden az előírások szerint épült. A kemence nem üzemel állandóan, jó, ha egy héten egyszer használjuk. Nem értem ezt az egészet. Any- nyit elértek, hogy nem szeretek ide jönni. Érzem, kényszerpálya az. amin vagyok, nem maradhat meg az öntöde. Remélem, legalább úgy megúszom ezt az egészet, hogy nem bukom nagyot, nem megy rá a házam. Azt hittem, amikor belevágtam, az első között lehetek, aki csinál valamit. Nem erre számítottam. Tartozom, szinte mindenkinek. Volt egy megrendelésem, Belgiumból, mivel nem tudtam határidőre elkészülni, most a kötbért is fizethetem. Ha ennek vége lesz. legalább egy hétig semmit sem csinálok. Elvették a kedvem mindentől. A köztársasági megbízott hivatalához akkor került az ügy, amikor az ön- kormányzat leállíttatta az építkezést. Grega Péter fellebbezett, s a hivatal megállapította, a tiltás törvény- sértő, így folytatódott az építkezés. A Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban 6zinjátszó csoportot szerveznek, amelynek munkáját Ambrus András színművész vezeti. Ambrus András erdélyi parasztemberek közül került a színészvilágba. Közel negyven éve él a főváros közelségében, jó ideje Budaörsön lakik. „Évtizedek óta élek Budapesten — vallotta egy alkalommal —, de még mindig idegen vagyok itt. Gyergyó az a hely, ahol ha éjszaka megverik az ablakot, illik a vándort behívni, megvendégelni, s csak másnap reggel megtudni a nevét. A nők kendert, lent, gyapjút fontak, a férfiak meséket mondtak, citeráztak, énekeltek. Számos alkalom — hosszú utazások szekérBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. O Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. ® Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: up. vili., Somogyi B. u. 6. Pl.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. rel, oihenők a falukban — nyújtott lehetőséget szereplésre.” A már nyugdíjas éveiben járó Ambrus András a háború után hagyta el a szülőföldet, és Pesten a híres Horváth Árpád szí- nészkollégium diákja lett. Több mint százötven filmben játszott: volt hogy csak villanásnyi szerepben mutatta meg egyszerű emberségét. Az ő kifejezésével élve színházi szempontból igen ió családból származik: még másodéves főiskolás korában a Nemzeti Színházban főszerepet kapott Bihari József mellett, aki a nagyapját formálta meg. Ugyanebben a darabban Bessenyei Ferenc volt az apja, és Mészáros Ági az anyja. Ambrus András konok keménységgel, de méltó — az elődökhöz méltó — alázattal szolgált Thália templomában ... Ma már ritkán tűnik fel a televízió képernyőjén, viszont annál többet látjuk Budaörsön vagv Budakeszin az autóbuszon. Az emberek szeretik, tisztelik, örömmel üdvözlik. Nem csak színészmesterségre — emberségre is tudja tanítani a színjátszáshoz kedvet érző fiatalokat. D. A. ABC-nagyáruház Tárnokon fia minden a tervek szerint alakul, úgy ez év végén megnyitja kapuit Tárnokon az ABC-nagyáruház. Amikor megkezdődött az építkezés, még a helyi tanács kötelezte el magát arra, hogy a költségek egy részét vállalja. A munkálatokat a Budavidéki ÁFÉSZ bonyolította, s pavilonokat is terveztek az épület mellé, melyekben hobbies egyéb boltok kínálják majd portékáikat. A nagyáruház üzemeltetője az ÁFÉSZ lesz, a pavilonok bérletét már meghirdették. Sokan érdeklődtek iránta, egy biztos, nyitásra kiderül, mi mindent vásárolhatnak itt a tárnokiak a jövőben (Ilancsovszki János felvétele) — Helyi ügyekbe — mondta a KMH hatósági osztályvezetője, dr. Goda József — csak végső esetekben avatkozunk. Volt néhány olyan döntés ebben, amit orvosolni kellett. Műszaki szakemberek is megvizsgálták az öntödét, újonnan felszerelt, korszerű műhelynek találták. A dolog jogi része annyi, hogy kellő alap híján állíttatták le az építést. Ha nem adják meg a fennmaradási engedélyt, az építményekre, bontani kell. akkor nincs helye a bírságnak. Természetesen mindent körültekintően meg fogunk vizsgálni. Az elsődleges szempont a törvényesség. Ezt szeretnénk érvényesíttetni. ÍMJLATÖK A törökbálinti önkormányzati testület azt is felajánlotta, hogy az öntödét, az ipari övezetben, saját költségén felépíti. Ez is jelenthetne megoldást, ha a vállalkozó elfogadja. Az más kérdés, hogy a történtek után lesz-e annyi vállalkozói kedve, hogy marad. Az ügy nem zárult le, egyelőre. A nézőpontok, az érdekek mások. Talán az indulatok is. De hát minden véget ér egyszer. Ez is. J. Szabó Irén <
