Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
t. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1991. NOVEMBER 12., KEDD BU^>ylDEKI ^amap BUDAÖRS • ÉRD 9 SZAZHALOMBATTA • PILISVÖROSVAR C BUDAKESZI • BAGY 9 TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY 0 ZSAMBÉK • SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBÁL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM BIATORTARNOK Közös teher Elbocsátások várhatók Pest megyében várhatóan tovább növekszik a munkanélküliek száma. Hazánkban a munkanélküliek aránya a jelenlegi 6 százalékkal szemben a iövő év végére elérheti a 10—11 százalékot, s ez azt jelenti, hogy 1992 végén ösz- szesen mintegy 50 ezer ember lesz munka nélkül az országban. Schamschu- la György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek szövetségének szövetségi tanácsülésén nyilatkozott így, ahol munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai kérdésekről tartott előadást. A kormányzat támogat Az államtitkár véleménye szerint a jelenlegi munkanélküli-ráta a 6 százalékos nyugat-európai átlaghoz képest nem nevezhető magasnak. Ezt az arányt még hazánkban is kezelni lehetne, ha megoszlása egységes lenne az ország területén. Ára ez nem így van, hiszen nemcsak strukturális munkanélküliség létezik, hanem területi is, azaz míg Budapesten 1-1,5 százalékos a munkanélküliség, addig az ország északkeleti területein már 10 százalék körül mozog. Ráadásul vannak olyan térségek. mint például Ózd és Nyírbátor környéke, ahol eléri a 15 százalékot is ez az arány. Kérdésünkre válaszolva, az államtitkár elmondotta, hogy Pest megyének elsősorban azon területeit sújtja jobban a munkanélküliség — így a Buda vidéket is —, amelyek az agglomeráció belső peremén helyezkednek el. A határok gyakran — mint tudjuk — összemosódnak. A munkanélküliek száma, egyes becslések szerint, mintegy 8 százalék körül stagnál majd, s ez várhatóan több évig jellemző lesz. Ebben az évben a kormányzat 12 milliárd forintos költségvetési támogatást nyújtott a munkanélküliség kezeléséhez. ul szomszéd falvakból is jönnek A jó tanács sokat cr amelyet a Szolidaritási Alapból befolyó mintegy 7-8 milliárd forint egészített ki. A munkanélküliek ellátásához szükséges ösz- szeget azonban még ez sem fedezte, így várhatóan további 4-5 milliárd forintra lesz szükség a költségvetésből a munkanélküliség kezelésének ez évi programjához. A jövő évben a kormányzat önfinanszírozóvá kívánja tenni a munkanélküliek ellátását, úgy, hogy a munkaadók és a munka- vállalók a Szolidaritási Alapba az eddiginek háromszorosát, összesen mintegy 50 milliárd forintot fizetnének be. A munkanélküliséggel járó anyagi tehervállalás így lekerülne a költségvetés napirendjéről, csupán az állami garancia- vállalás maradna e téren. Vajon a térségben az utóbbi időben hogyan alakult a munkanélküliek száma? Az ezzel foglalkozó hivatalokban milyen felkészülés folyik? — mindezek után érdeklődtünk Bó- dis Dezsőtől, a Pest Megyei Munkaügyi Központ budaörsi kirendeltség vezetőjétől. Elöljáróban annyit megtudtunk, hogy á Munkaügyi Minisztérium, a Munkaerő Piaci Központ és a megyei munkaügyi központok ösz- szehangolt tevékenységet folytatnak a munkaerő- helyzetben beállt változások, illetve a munkanélküliek elhelyezése terén. Tizenegy település A budaörsi kirendeltséghez tizenegy település tartozik, tulajdonképpen Herceghalomtól Ürömig az egész térség. Jelenleg ezer- háromszáz munkanélkülit tartanak nyilván, és a ki- rendeltségen havonta mintegy kettőezer-ötszáz ügyfél fordul meg. — Sajnos, jó hírrel nem szolgálhatok — mondotta a kirendeltség vezetője —, mivel a közeljövőben a pilisi medence több nagy múltú üzemében elbocsátások várhatók. így például nagy létszámú munahelyek szűnnek meg a olymári Pemünél, és a ’evdinél, vagy a pilis- ’örösvári illetőségű Orszá- ;os Érc- és Ásványbányákul. elvilágositás nélkül Kérdésünkre válaszolva íódis Dezső még azt is el- londta, hogy bizony sok elyen a munkahelyek fel- ilágosítás nélkül adják a munkakönyvét a dolgozók ezébe, akik aztán tájéko- atlanságukban, de még in- ább szégyenükben nem is .idják, valójában hová for- uljanak. Minden település olgármesteri hivatalában i kell, hogy függesszék azt tájékoztatót, ami eliga- ítja a munka nélkül ma- adt állampolgárt, hogy a őrségben például Budaörs- e kell segélyért folyamod- ia. Csak becsült adatok alapján a kirendeltség vezetője úgy vélekedett —, hogy az elkövetkező hónapokban megduplázódhat, de még inkább megháromszorozódhat a munkanélküliek száma a térségben. D. A. Az önkormányzatok joggal irigyelhetik Pilisvörös- vár elöljáróit. Ennyi közérdekű magánkezdeményezéssel ritkán találkoztam eddig, s hogy nem túlzók, Hámori József és Szauter Rudolf ötlete: a kárpótlási tanácsadó szolgálat sikere bizonyítja. Ugyanis nem csak Vörösvárról, hanem a környező falvakból is felkeresik Hámori urat, aki az önkormányzati hivatalban várja heti három alkalommal az érdeklődőket. Hámori József az Óbuda Téeszből ment nyugdíjba, de rosszul érezte magát komoly elfoglaltság híján, hát keresett magának. Nem személyes érdek vezérelte, hogy beleássa magát a kárpótlási törvény rejtelmeibe, szülei annak idején — ha nem is jószántukból, de — magukkal vitték földjüket a téeszbe, ő tehát tulajdonosként tarthat rá igényt. D«! mi lesz azokkal, akiktől — mert nem akartak „közösködni” — elvették szántóikat, erdeiket, ingatlanaikat? Sokan azt sem tudják, hogy családjuknak valaha volt-e valamilyen vagyona. SOKAN NEM TUDJÁK Hámori József első dolga tehát az volt, hogy utánajárt, a pilisvörösváriak közül kiket ért sérelem. Kutatásainak eredményét táblázatokba szerkesztette. Hetvenkettő oldalon 559 személyt tart nyilván. Külön szerepelnek a külföldön élők, egy ausztrál, egy cseh és hat német (volt NSZK) állampolgár. Kiásott adatai szerint a kárpótlandó személyek körülbelül 630—650 Az önkormányzati munkát segítve Alapítvány A magyarországi települési önkormányzatok munkájának segítésére új alapítványt hozott létre több pénzintézet és az „Alapítvány az európai Magyarországért” A csaknem 40 BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. O Munkatársak: J Szabó Irén és Pachner Edit $ Fogadónap minden hét főín 14—17 óráig a szerkesz tőségben. Címünk: Bp. VIII, Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. millió forintos alaptőkéből, de elsősorban az alaptőke évi kamataiból, a többi között olyan képző, továbbképző és tájékoztató intézmény létesül, Önkormányzati Akadémia néven, amelyben rövid, egy-két hetes, illetve hosszabb, egy-két hónapos tanfolyamokon biztosítják az egyes települések képviselőinek, polgármestereinek, a polgármesteri hivatalok dolgozóinak tájékoztatását, felkészítését és továbbképzését. Az alapítvány vagyona felett kuratórium rendelkezik. Elnöke Wekler Ferenc, az Országgyűlés ön- kormányzati bizottságának elnöke. - - ■ . Zsámbéki műemlékvédelem A falu múltjához tartozik Zsámbékon, nem messze a romtemplomtól, két régi temető áll, elhagyatottan, háborítatlanul. Már régóta nem temetkeztek ide, a múlt századi, vagy még korábbi mészkő sírokat benőtte a fű, a dús aljnövényzet. Többekben felmerült, műemlékké kellene nyilvánítani a két temetőt. Nem is csak azért, mert még így, elhanyogoltan is szépek a sírok, hanem azért is, mert a falu múltjához tartozik az egykori temetkezési hely. Az elgondolás idén tavasszal megvalósult. Az új rendezési terv a zsámbéki műemléki környezetre vonatkozott, s lehetőség nyílt arra, hogy a védettség határait kiterjesszék, és bekapcsolják e két temetőt. Azok, akik úgy érezték, részt kívánnak venni a falu műemlékvédelmében, összefogtak. Vagy negyvenen, fiatalok, idősebbek nekiláttak, hogy rendbe tegyék a temetőt. Akadt, aki gépet hozott, mert fáradságos, nehéz munka volt ez. Volt, aki a szállítást vállalta. Munkájuk eredményeként az egyik temető már bejárható, nem fogja meg tüskés ág a látogatót. De akad még tennivaló, ehhez pedig már pénz is kellene. Eddig elegendőnek bizonyult az, hogy eljöttek, kivágták, összegyűjtötték a növényzetet. A régi kapu helyrehozatala azonban már szakértelmet igényel. Ezt pedig meg kell fizetni. Ezért döntött úgy a Műemlékbarát Kör Egyesülete, hogy a támogatás reményében részt vesz azon a pályázaton, amelyet a természet- és műemlékvédelmi egyesületi tevékenységre, a temetők rendbetételére írtak ki. A pályázatot, ahogy a feltételekben szerepelt, november elsejéig elküldték. A műemlékbaráti kör tagjai várnak. Talán sikerül segítséget kapniuk ahhoz, hogy a megkezdett munkát folytathassák. J. Sz. I. kataszteri hold földre tarthatnak igényt, 8700—8800 aranykorona értékben. Hogy mindenki értesüljön a kárpótlási szolgálatról, akit illet, két hónapja tájékoztató jellegű megbeszélést tartottak a polgár- mesterrel, az országgyűlési képviselővel és a Földművelési Minisztérium szakértőjével közösen. így is találkozott olyan ismerős idős nénivel, akinek az utcán kellett szólnia, hogy ugyan nézzen már be hozzá a polgármesteri hivatalba, mert kárpótolni fogják. Ahogy a köztudatba került az új szolgáltatás, úgy keresték fel egyre többen. Október végéig 118 ügyet intézett, most újabb 60—70 igénynek jár utána. KUTATÁS A LEVÉLTÁRBAN Az elvett ingatlanokat, műhelyeket nem tudta visz- szákeresni, ha ilyen ügyben kér tőle valaki tanácsot, a sértett emlékezete alapján, a Hess András utcai új levéltárban lát neki a kutatásnak. Pontosabb információk birtokában egy formanyomtatványt kell kitölteni, a levéltárosok készségesen keresik ki a szükséges adatokat. Egyik alapvető probléma, ha nincsenek meg az eredeti papírok, szinte minden tanácskérőnek ez az első mondata. Az egyszemélyes tanácsadó szolgálat ezt is megoldotta, kezdeményezésére a hivatal pecsétes hatósági bizonyítványt állít ki a kárpótlásra jogosultak részére. A tanácsadás ingyenes, de sokan szerették volna, ha — az egyébként valóban bonyolult — nyomtatványokat is kitölti helyettük valaki. Hámori József, tanácsadói tevékenysége mellett keresett hát egy állam- igazgatási szolgáltatást vállaló káeftét, akik csekély díjazás ellenében szakszerűen kitöltik á szükséges papírokat. Vannak, akik kételkednek. Érdemes-e régi birtokok után kutatni, ha úgysem azokat kapják vissza? Ér-e valamit a kárpótlási jegyük, azon túl, hogy licitálhatnak vele? Egyáltalán, milyen licitálásra számíthatnak, ha elvett földjeikért aranykoronánként ezer forint értékű kárpótlási jegyet kapnak, az árverésre kerülő földek aranykorona-értéke viszont 3 ezer forint? KÉRIK A KÁPOSZTÁSDÜLŐT Az utóbbi kérdésre Hámori József sem tudja a választ, a kárpótlási jegy felhasználási lehetőségeit azonban kapásból sorolja: a már említett licitáláson kívül felhasználható életjáradékként, szabadon adható- vehető, vállalkozásokhoz hitelfedezetként használható, és az értéktőzsdén is megjelenik majd. A külföldiek magukkal , vihetik, mint értékpapírt. Október 1- jétől egyébként, kamatozik ez az összeg a mindenkori jegybank alapkamatának 75 százaléka. Aki most gondolta meg magát, még nem veszített semmit, mert december 16-ig meghosszabbították a határidőt, addig bőven elindíthatja a kárpótlási eljárást. ; Beszélgetésünk vége felé szóba került a vörösváriak egyik nagy vesztesége, a „káposztásdűlő” is. Itt termett annak idején a falu zöldség- és gyümölcskészlete. A Rozmaring Tsz kisajátította, felparcellázta, és két éve több mint a felét eladta. A helybéliek akkor nem tudták visszavásárolni, de most, kárpótlás gyanánt, szeretnék legalább a megmaradt részeket visszakapni. Egyelőre ez még a kárpótlási tanácsadónak is nehéz feladat. Ezúttal az illetékesek adhatnának tanácsot! (pachner) Ami biztonságot 2d Segítséget várnak Nagyon kellemetlen dolog, amikor munkanélkülivé válik valaki. A munkának legalább öt funkciója van azon kívül, hogy egzisztenciális biztonságot ad. Egyrészt strukturálja az ember idejét azáltal, hogy van egyfajta munkája. A következő az, hogy kapcsolatba kerül más emberekkel családon kívül, velük valamiféle kontaktust kialakít. Egyfajta szociális igényünket is kielégíthetRégi sírok. Most visszahódították a természettől, bár még mindig háborítatlan itt a csend ■ í (Erdős! Ágnes felvételei jük a munkában. A következő, hogy olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek az anyagisághoz kötik. Rajta kívül álló célokkal kerül kapcsolatba. A munka bizonyos státust és identitást ad. Az, aki családfő volt, eltartotta a családot, ha elveszíti a munkáját, és nem tudja ezt a funkcióját ellátni, elveszíti státus- és identitástudatát, egészséges önérzetét, hogy ellátom magam, hasznos tagja vagyok a társadalomnak. Az ötödik, hogy aktivitása sem kell. A munkanélküli előbb-utóbb leromlik lelkileg és fizikailag. Elveszíti azt a fajta lendületét, ami jellemző a dolgozó emberekre, amikor szembekerülnek egy-egy problémával: ki kell dolgozni a megoldást, meg kell oldani a problémát, ellenőrizni kell. Ez a fajta kielégülés elmarad. Ezek a dolgok nem pótolhatók a munkanélküli-segéllyel. Mindenképpen segíteni kellene ebben a közművelődési intézményeknek. A múltkor voltam egy kolléganőmnél, aki elmondta, hogy van egy munka nélküli kliense, aki egyszerűen nem tud magával mit kezdeni. Mászkál a faluban cél nélkül, vagy még azt sem, ül otthon.
