Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
A kínálat meghaladja a keresletet Karácsonyváró regösök Úszó aréna egy hétig Cserkészparadicsom (Folytatás az 1. oldalról) A kulturált viadalról a rendezők cseles módon a Tomkins komolyzenei ének* együttes felléptetésével is gondoskodtak. Nyilván az* zal a sanda szándékkal hívták meg a vitára Tomkin- sékat, mert ugyan ki merne a másikkal adtateremtet- tézni vagy nyakkendő- markolászásig merészkedni Palestrina vagy Lassus nemes hangzatai közepette. Az esti események előtti várakozásteli percekben kértem a hajó gazdasszonyát, László Zsuzsa menedzsert, a Magyar Programiroda munkatársát, összegezze tapasztalatait. — Bár sokan eljöttek, de fájlaljuk, hogy éppen azok maradtak távol, akikre a legjobban számítottunk. Nem láttuk itt sem a mértékadó pártok hivatalos képviselőit — elsősorban az SZDSZ-re és a Fideszre vártunk —, sem a parlamenti képviselőket. Persze lehet, hogy inkognitóban, maszek látogatóként azért idehozta őket a kíváncsiság ... Mindössze egyszer, a Fidesz egyik vezetője képviselte pártját az egyik vitánkon. Ez meglépő ‘ kö- vetkezleiésekhez vezetett minkét. A Fidesz .-képviselője ugyanis azt mondta, hogy náluk pártfegyelem van, s ha a pártjak. akár igennel, akár nemmel szavaz, a tagságnak követnie kell a pártja döntését. Lehet, hogy a többi párt is ilyen megfontolásokból maradt távol hivatalosan? —Kik állnak az E.vpo- hajó mögött? — Nyilván az igennél szavazók, tehát a vállalkozók különféle országos szervezetei, a kamarák jó része, az idegenforgalom és a közlekedési vállalatok szinte teljes egészében, akárcsak a legnagyobb színházak és a zenei intézmények. Aligha véletlen, hogy a Madách és a Nemzeti Színház sok segítséget adott a hajó berendezéséhez. Támogatónk volt még az építészszakma és a könnyűipar, mindkettő megrendeléseket, új beruházásokat remél az Expótól. — Ahogy szavaiból kiveszem, ön egyértelműen a pártolók Icözé tartozik. Mivel érveltek az ellenzők? — Főleg azzal, hogy a világkiállítás ötlete még a pártállamban született, s ezért átgondolatlan, ráfize téses lesz ez is, akárcsak a többi elrontott, régi nagyberuházás. Lehurrogták a Déli összekötő vasúti híd mellett építendő új híd tervét, mondván, nincs rá pénz. Holott oszt rá k gazda sági szakemberek szerint, ha egy új beruházáshoz a teljes összeg húsz százaléka együtt van, már megtérül a befektetés. A világkiállításhoz ennyi összejött. Ráadásul égetően szükség lenne egy új Duna-hídra. nemcsak a közlekedési gondok enyhítése miatt, hanem mert a régiek katasztrofálisan elöregedtek. Magyar szakemberek szerint például két év múlva le kell zárni a Szabadság hidat, annyira veszélyessé válik. Akárhogy döntünk is majd a népszavazáson — remélem, mégis lesz ilyen decemberben —, egy biztos: tanulnunk kéne a nullen níum példájából. Az sem volt fölösleges, az sem voll kidobott pénz. K. K. Országos cserkésztalálkozót rendeztek a hétvégén Szigethalmon. A vasárnap befejeződött eseményen csaknem háromszáz fiatal vett részt, egyharmaduk Pest megyéből érkezett. Az összejövetelnek a Regöstalálkozó címet adták, ezzel is utalva céljára: még az ünnep előtt megtanították minden egyes cserkészcsapat egy-egy képviselőjét arra, hogyan tegyék meghitté, bensőségessé a karácsony estét. A regös!alá!hozóról hazatérve csapatuk tagjainak továbbadják az ott hallottakat, megtanítják őket a karácsony széppé varázso- lásának művészetére. Ml teheti meghitté ez ünnepet? Természetesen elsősorban a szeretet, amely az embereket ezen a napon összefűzi. De legalább ennyire fontosak a kísérd kellékek; a szép ének és a kedves díszek. A regösta- lálkozó három napján ezeket tanulgatták a fiatalok. Volt ott népi és regösének, karácsonyi dalok, és a ma már sajnos egyre ritkább kántál ástanítás. Aki alcart, a táncházi körbe állt be. Aki a kézügyességét akarta próbára tenni, az a gyöngyfűzés, fafaragás, mézeskalács- és karácsonyfadísz-készítés vagy az ugyancsak elfeledett szaloncukorfőzés és -készítés közül válogathatott tetszése szerint; akár mindegyikbe belekóstolva. Szorgoskö- dósukat a helyi Aranykéz kézműves kör is segítette. (Erdősi Ágnes felvételei) EG YRE_ SZOROSABB A KA PCSOLA T A gazdákhoz visszatérő földek Erdélyben Erdélyben megelevenedett a múlt. Az elsőként még 1844-ben megalakult Erdélyi Gazdasági Egyesületet 1990-ben utódtestvére, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete követte. Érdekvédelmi szervezet ez a javából — tudtuk meg Máthé Lászlótól, az RMGE titkárától. A végzettségét tekintve agrármérnök egy olyan szervezet élén tevékenykedik, amelynek célja, hogy a hosszú évtizedek után újra földhöz jutó parasztság megtalálja számítását a földművelésben és állattenyésztésben. Ismeretlen az aranykorona Véget ért egy korszak. Megszűnt a szocialista, kolhoz típusú mezőgazdaság, hogy átadja helyét a magán- és az új, nyugati mintára szerveződő szövetkezeti tulajdonnak. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy ha nem váltak be a közös gazdaságok, akkor majd a magántulajdon képes lesz-e rövid idő alatt látványos eredményeket produkálni. Másrészt kik kapják meg a földet és melyiket, hiszen Erdélyben a mai napig sincs a földnek minősített értéke, tehát ott ismeretlen az aranykorona szerinti nyilvántartás. Elhangzott, hogy az RMGE támogatja a nyugati típusú munkásszövetkezetek megalakítását. Ennek csirái már nyomon követhetők, különösen a feldolgozó szektorban. Egyéni gazdálkodók ötven-száz, míg a munkaszövetkezetek félezer hektáron is megvalósíthatják elképzeléseiket, ha erre adottak a lehetőségeik. Annyi bizonyosra vehető, hogy a nagybirtokokat nem adják vissza. Erdélyben is gond, de Románia-szerte az, hogy még mindig nem született meg az új földtörvény, amely szabályozná a tulajdonviszonyokat. Viszont már folynak a földmérések, s december 31-re megalakulnak a földosztó bizottságok. Az RMGE titkára elmondta, náluk is nehézségeket okoz, hogy a földigénylők között sok az idős, magatehetetlen ember, akikben jószerivel már csak a nosztalgia él a földművelés iránt. Az alakuló, születendő földtörvény értelmében magángazdáknak 10 hektárig adnak vissza földet, s ebben egy hektárnyit erdő formájában igényelhetnek. Amire áldozni kell Máthé László szólt arról is. hogy változatlanul léteznek a gépállomások, amelyeknek a 95 százaléka még állami tulajdonban vám, de már alakulnak ezen a területen is a kereskedelmi társulások. Akinek nincs gépparkja, termelési eszköze, az kénytelen igénybe venni ez utóbbiak szolgáltatásait, amelyek igen drágák. Marad tehát a hagyományos— kapával, ekével, kaszával —- földművelés, amelynek érthetően szerény a gazdasági haszna. A tehetősebbek már vesznek kisgépeket, traktorokat. Ezeknek az ára magyar pénzben 350 ezer forint körüli. Nagy választék azonbam nincs, csak román, gyártmányú gépek kaphatók. is Szavalt használva, szalmás gabonából önellátó ez a társaság. Az ez évi termés minőségileg gyengére sikeredett. Ráadásul még október elején is közel 20 hektárnyi árpa, illetve búza várta, hogy learassák! Nincs pénz a legalapvetőbb, a föld termőképességét javító anyagokra, köztük a műtrágyára, s mint megjegyezte, mielőbb el kell dönteni azt, hogy elegendőek lesznek-e a 20 mázsás hektáronkénti hozamok hagyományos termesztéssel, vagy pedig 50 mázsányit kívánnak betakarítani, de arra áldozni kell. Szerencsére a vetőmag rendelkezésükre áll az őszi munkákhoz. Az állattenyésztésben jóval biztatóbbak a kilátások. Ebben a térségben már három évszázada nagy hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. A Maros és az Olt felső szakasza, valamint a Küküllök és a Nyárid viDrágulnak a tejtermékek Január elsejétől várhatóan mintegy 10 százalékkal megdrágulnak a tej- és tejtermékek, miután megszűnik központi ártámogatásuk — közölték az MTI érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztériumban. A közgazdasági főosztály illetékese szerint azonban még nem lehet tudni, hogy a tejipar mekkora áremelést tud majd érvényesíteni, mert a kínálat jelenleg is meghaladja a keresletet. Annyi azonban bizonyos, hogy a tejnél literenként 2,50, a vajnál és az étkezéolw si tehéntúrónál kilónként 57, illetve 18,80 forintos támogatás megszűnésével kell számolni. A legrászorultabbak ugyanakkor várhatóan 1992-ben is szociális tejjegyet kapnak, hogy megvásárolhassák az alapvető élelmiszereket. Január elsejétől a tervek szerint már nem maximálják 20,40 forintban a fehér kenyér árát. Ennek az intézkedésnek azonban aligha lesz árfelhajtó hatása, ugyanis a sütőipar már ma is alig küld ilyen kenyerét a boltokba. Csak lesz Csömörön csatorna Szennyvíztó a falu alatt A szennyvízelvezetés szempontjából Pest megye, az el* maradottak közé tartozik. Elmondható ez annak ellenére, hogy évek óta folyamatos a lakosság puinpolása: fizess be ennyit, vagy annyit, és majd lesa csatornád, tel»- fonod, gázod. F.tv volt, hogy építsünk együtt közműveket. Építettünk is. hol több. hol kevesebb sikerrel, s ifi*» ez valamennyi effajta beruházásra. A múlt szemléletét, a minap egy polgármester esztelennek és etikátlannak nevezte. Ugyanez a polgár- mester jelenleg azon munkálkodik, hogy falujában épüljön csatorna. Hogyan képzelheti, ha nem a régi, beidegződött módon? Erre a kérdésre akkor adta meg a választ, amikor rutinszerűen afelől érdeklődtem, mennyi a lakossági hozzájárulás ma egy csatornahálózat kiépítésénél. — Ezt nem kellett volna kérdeznie. Hiszen jelenleg még mi sem tudjuk. Ügy dékének mezőgazdaságában foglal el jelentős helyet a tehéntartás. Ezeken a vidékeken a nevezetes sie- mentáli szarvasmarha vált a legjelentősebb húzóágazattá. A mai napig adott irántuk a külpiaci, főleg olasz és török érdeklődés. Őrzi rangját a cukorrépatermesztés is, hiszen már a múlt század végén működött Maros megyében két cukorgyár. Szobi szörp Maros megyében Az RMGE egyre szorosabb kapcsolatokat épít a Mezőgazdasági Termelők Pest Megyei Területi Szövetségével. Gyakoriak a szakembercserék. Több Maros megyei agronómus, agrárértelmiségi kereshette fel Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeit. Eredményes tárgyalások folynak a kereskedelmi együttműködés mielőbbi elindítására. Remény van arra, hogy a Szobi Szörp Rt. termékei is jelen lesznek az erdélyi üzletek polcain. Máthé László a beszélgetés végén utalt arra, hogy a közeledő helyhatósági választásokon az RMGE színeiben indulók is szeretnének eredményesen szerepelni. Annál is inkább, mivel a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének eleddig már közel hetven községben vannak szervezete5 s a tagok száma emelkedik Gyócsi László vélem, minden közmű építésénél nagy visszatartó erő, hogy ezzel kezdik; fizessetek, polgártársak. Mi ügy képzeljük, hogy csak a munka oroszlánrészének elkészülte után kérünk pénzt. Akkor is csak részletekben, mert a lakosságot már nem lehet tovább terhelni. A hivatalnak lehetőségeihez mérten meg kell előlegeznie a költségeket, s az emberek részletekben, tíz év alatt majd valahogy visszafizetik. Hangsúlyozom, ez még csak terv —, hallhattam Bátovszky György polgármestertől. . S a falu, ahol elkészültek a szennyvízelvezetés tanulmány- és kiviteli tervei, Csömör. Az a Csömör, amelyről néhány évvel ezelőtt azt írtuk, szennyvíztavon úszik. Olyan sokan engedték az udvarukon levő kutakba a szennyvizet, hogy az minden települést felülmúlt. Akkor tehetetlen volt a tanácsi vezetés, a büntetések sem vezettek eredményre. A helyzet ma sem jobb, mint mondta a polgármester, hiszen szemléletbeli változásra volna szükség. Amíg az emberek nem érzik a felelősségüket. s nem vigyáznak meglevő értékeikre, a kutakra és a vízkészletekre, addig nem várható gyökeres változás. Csömörön a tervek készek. A település teljes csatornázása, úgy tűnik, három évig is eltarthat. Az első ütemben az önálló tisztítókat kell megépíteni, azután a gerincvezetéket, majd a bekötésekre kerül sor. A beruházás a jelenlegi számítások szerint 450 millióba kerül. A testület kért állami céltámogatást, és mint mondták, ezért fohászkodnak, mert csak úgy tudják a nagy munkát elvégezni. á. m.
