Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

Az agrárágazat még bevételt hoz Spekuláció vitte félre a húsakciót l ____t / M EGTOLDOTTAK A KÁRPÓTLÁSI r r KERELEM BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJÉT Erk&hs, politika és pg (Folytatás az 1. oldalról.) a bázisesztendőhöz képest, de az állatállományban nyolcszázalékos csökkenés mutatkozik. A legjobban ez a sertéstenyésztésben kö­vethető nyomon. Az emlé­kezetes nagy nyárvégi hús­akció, amikor durván két hét alatt, mintegy 80 ezer sertést küldtek terven felül a vágóhidakra, már szep­temberben kezdett vissza- ütni. Adódtak olyan hús­ipari vállalatok, ahol egy­két hétig nem akadt vág- niyaló, Jelenleg is mi.nd több az olyan cég, ahol he­tente két-három alkalom­mal tudnak csak dolgozni, s akkor is messze elma­radva a tényleges kapaci­tásuktól. A helyettes ál­lamtitkár megállapította, hogy valójában abban a húsakcióban burkolt spe­kuláció bújt meg, egyrészt a termelők, másrészt a hús­ipari vállalatok részéről. Miközben dr. Szőke Ká­roly egyre-másra sorolta fel a számokat és a ténye­ket, végigvezetve ezzel az agrárágazat szinte teljes vertikumán a hallgatósá­got, önkritikusan elmondta, hogy viszont kevés olyan információval szolgálhat, amely egyebek között az ágazat jövőjét, a gazdasá­gok, a nagyüzemek sorsát lenne hivatott előrevetíte­ni. Azonban a tényeket to­vábbra is sorolva kitűnt, hogy az élelmiszer-fogyasz- 'tás idén előreláthatóan négy-öt százalékkal csök­ken, mintegy jelezve, mi­lyen is a lakosság átlag­életszínvonala. Azt pedig, hogy a kisgazdaságok, a farmerbirtokok száma ör­vendetesen emelkedik, mi A GYENGE MINŐSÉGNEK MEGKÉRIK AZ ÁRÁT Kopaszodó hölgy játéknak is rossz (Folytatás az 1. oldalról) éven felüliekre már egyál­talán nem gondolnak. Évek óta alig-alig kerül forga­lomba újfajta árucikk, in­kább csak a régiek variációi ismétlődnek. Ami a minő­séget illeti, a sort változat­lanul a Duplo és Lego ve­zeti, a szakemberek még jónak tartják a Varibox és Pötyi játékot, a Tér-forma építőt is. Van, amikor az ötlet jó, csak a megvalósí­tás nem sikerült, ez azon­ban csekély vigasz a szóra­kozni akaró gyerekeknek. A minőségileg gyengének tartott áruk listája már sokkal tekintélyesebb. A teljesség igénye nélkül né­hány típushiba: a Jáva építő elemeit nehezen lehet egymásba illeszteni, a ba­bakocsiknak, kisautóknak hamar kiesik a kerekük, a babák haja egv-kót fésülés után kihullik, a műanyag dömperek merev anyagból készülnek, peremük éles, a puzzle kirakó elemei túl ap­rók, a társasjátékmezőkön gyakran nem állnak meg a bábuk, a mesekönyvek lap­jai hamar szétesnek. A szakemberek hiányolják azt is, hogy fából és más természetes anyagból ma­napság már nagyon kevés játék készül. Ami ellenben az árakat illeti — gyenge minőség ide vagy oda —, a szülőknek alaposan a zse­bükbe kell nyúlniuk, hiszen alig akad olyan játék, amely kétszáz forintnál ke­vesebbe kerülne. H. E. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA ÁLMODÓ Kétmillió forintot kér munkájáért a tervező. A reménybeli megrendelők, a Szülők Szabad Tan­egyesületének a tagjai döbbent arccal veszik tu­domásul az összeget. Ha a részlettervek nélküli program ennyit követel, akkor mibe kerül(ne) a végleges kiviteli terv? S mibe maga az új (ma­gán) iskola, amelyben ott lenne mindaz, amit a jövő század elejének kisdiákja természetes felté­telnek tarthat? Telve szülői jószándékkal, ők meg­álmodtak valami szépet, hasznosat... s ilyen ha­mar, ilyen nyersen kell az álomból felébredniük?! Talán nem az álommal volt a baj. Inkább a va­lóság ismeretével. Amibe például beletartozik/na az is, hogy a legszerényebb kivitelű általános Is­kolai tanterem sem hozható ki hárommillió fo­rintnál kevesebből, ha pusztán bővítésről van szó. Űj épület esetében a minimális költség termen­ként 9-10 millió ... Van ma olyan középiskolai építkezés a megyében, amely a negyedmilliárd fo­rintnál tart. Álmot kergető valóság? Herakleitosz sok-sok évszázadot és ember tá­masztotta vihart túlélő bölcsessége: „Az ébren lé­vők mind ugyanazt a világot látják, az álmadók­nak mindig megvan a maguk külön világa.” Ér­telmem az ébrenlét elsődlegességére figyelmeztet, érzelmeim azonban az álmodok mellé állítanak. A kettő közül akkor melyiket? Megróni a tanegye­sület tagjait? Dicsérni őket? Vagy a realitások, vagy az álmok? Talán elhagyható ez a választási kényszert jelző/teremtő vagy szócska. Lehetetlen lenne a kettő együtt? Az ébrenlét és az álom ösz- szekapcsolása? Miért ne lehetne a sok-sok külön álomvilágot úgy összegyúrni, hogy egy szebb, gaz­dagabb való világ legyen azokból? Á vagy szócs­ka helyett egy és ... (M) sem jelzi jobban, mint hogy ebben az évben már 1,3 millió hektárt művel­hetnek. Ismertette, hogy az EGK- hoz, az Európai Közösség­hez való csatlakozás még egy ideig csak hiú ábránd marad a magyar mezőgaz­daság termékei számára. Komoly árualap elhelyezé­sére a jövőben sem adódik reális lehetőség. A helyettes államtitkárt követően a felkért hozzá­szólók adtak bepillantást a megye növény- és állat­egészségügyi, valamint élelmiszer-ellenőrző állo­másai. továbbá a megyei földhivatal mindennapi te­vékenységébe. A hozzászólások sorában különösen tanulságos volt az, amit Dobrovitz József, a Ferihegy Tsz elnöke mondott. A vecsési szövet­kezet elnöke arról beszélt, hogy elkészítették, s a tag­sággal megvitatták a közös gazdaság felszámolásával kapcsolatos tervezetet. En­nek értelmében hat-nyolc szövetkezet, s közel száz magánvállalkozás alakul a jó hírű tsz területén. Azon­ban mivel bekerült a szö­vetkezeti törvénytervezetbe az úgynevezett fel nem osztható szövetkezeti alap paragrafusa, egész eddigi munkájuk dugába dőlhet. Ott a nyitott kérdés: kié lesz a fel nem osztható va­gyonrész!? Náluk ugyanis valódi szövetkezetátala­kítást kívánnak végrehaj­tani ... Dr. Tunyogi András a tanácskozást úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálta a vélemények kölcsönös cseréjét, az érdeklődők keresztmetszetét kapták mindannak, ami mostanság az agrárgazdaságot jellem­zi és nyugtalanítja. Gyócsi László Kedden reggel 10 óra után néhány perccel Sza­bad György elnökletével folytatta plenáris munkáját az Országgyűlés. A lét­számellenőrzés után á kép­viselők napirend előtti fel­szólalásokat hallgattak .meg. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője kifogásolta, hogy az országgyűlési kép­viselőket nem tájékoztat­ták időben a vasárnap esti barcsi incidensről. Így for­dulhatott elő, hogy a hon­atyák az újságokból érte­süllek a történtekről, sőt a külügyi bizottság tagjai úgy tárgyallak a szerb kül­ügyminiszterrel, hogy még nem volt tudomásuk a va­sárnap-esti incidensről. Pe­tő Iván kérte a képviselői munkát ’ alapjaiban gátló ■tájékoztatási hiátus meg­szüntetését, s a konkrét ügy kivizsgálását. Napirend elöli Boross Péter belügymi­niszter válaszában arra hi­vatkozott, hogy féliníormá- ciók alapján hiba lett vol­na a tájékoztatás, felsorol­ta az ügy kivizsgálására tett lépéseket, indokolva, hogv miért maradt el a képviselők informálása. Kétperces viszonvála­szában Pető Iván nem fo­gadta el a miniszteri véde­kezést, hiszen nem a Bar­cson történtek megmagya­rázását hiányolta (mint fo­galmazott: a kassai bombá­zás körülményei máig tisz­tázatlanok), hanem annak a fontos ténynek a közlését, hogy milyen jellegű „ese­mény” történt vasárnap es­te. Napirend előtti hozzá­szólásában Beke Kata a pedagógusokat ért igazta­Autószalon a BNV-n Bizonyára sok csodálójuk lesz a Chrysler kocsiknak is ­November 6-án, a tervek szerint 10 órakor dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere megnyitja az Automobil ’91 elnevezé­sű, 4. budapesti autószalon nemzetközi járműipari szakkiállítást. Az őszi BNV tematikájában már nem szerepeltek a járművek, így az Autószalon lett az év legjelentősebb járműsereg- szemléje. A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő lát­ványosságot az idén a Hungexpóval közösen a Haris Kereskedőház szer­vezi. A dinamikusan fej­lődő, egy éve alakult Ha­ris Kft. kül- és belkeres­kedelemmel, valamint kiál­lításszervezéssel foglalko­zik. Ez a budapesti autó­szalon mindenesetre a cég egyik legnagyobb vállalko­zása lesz. Az Automobil ’91 november 6—10-ig tart nyitva a Hungexpo BNV területén. Harminchatezer négyzet- méter területen 277 ki­állító mutatja be termékeit. A nagyok — a Mercedes, a Honda, a General Motors — és a többi óriás mellett a hazai autóiparban tevé­kenykedők is, és elhozzák, bemutatják újdonságaikat. Hancsovszki János lan vádakról szólt, Csurka István pedig az 1956-os forradalomról „elégtelen minősítéssel” megemlékező televízió és rádió műsorpo- litlkáját ostorozta. Az erkölcs, a politika és a jog egymáshoz való vi­szonyát is elemezték az or­szággyűlési képviselők a kedd délelőtti pienáris ülé­sen a Zétényi—Takács-féle Btk.-módosító indítvány kapcsán. Szakma és érzelem Ha az inkriminált ese­tekben csupán politikai ok­ból nem alkalmazták a jog eszközét az elmúlt évtize­dekben, s most utólag ke­rülne erre sor, nem ren­delik-e újra a politika alá a jogot? Lehet-e büntetni olyan cselekedetért, amely elkövetésének időpontjában jogilag nem volt büntet­hető? Ésszerű-e arra for­dítani az időt, hogy né­hány, az 1936 utáni meg­torlásokban bűnös állam­polgár felelősségre vonásá­ra alkalmas jogszabály szülessék, miközben az el­múlt rendszer haszonélve­zői ma is egykori hatalmuk gazdasági átmentéséből él­nek? Alkalmas-e a két MDF-es képviselő indítvá­nya arra, hogy az eddig el­mulasztott igazságtételt megadja, s a nép többsége akarj a-e egyáltalán a szá­mon kérő igazságtételt? E kérdések körül folyt a gyakran szenvedélyes han­gú vita a keddi ülésnap szinte teljes délelőttjén. A jogász képviselők egészen szakmai, jogi érveket sora­koztattak fel egymással szemben az elévülés kérdé­sével kapcsolatban, míg az 56 utáni büntetéseket el­szenvedők elsősorban ér­zelmi síkon közelítették meg a témát. Hosszú vita bontakozott ki néhány tör­ténelmi párhuzammal kap­csolatban is, így például szóba került a fasiszta bű­nök II. világháború utáni megítélése, a győztes ha­talmak nürnbergi ítélkezé­sének erkölcsi, politikai és jogi vetülete. Az Országgyűlés keddi ülésnapján folytatta az 1992-es költségvetési irány­elvek általános vitáját, és nagy többséggel jóváhagyta az Irányelvekkel kapcsola­tos országgyűlési határozat- tervezet részletes vitára bocsátását. Este hét órakor az elnök­lő Szűrös Mátyás lezárta az általános vitát az 1992. évi költségvetési irányelvek felett. A képviselők — sza­vazással — részletes vitára bocsátották a kormány ha­tározattervezetét. Ezután ugyancsak részletes vitára alkalmasnak ítélték a Zété­nyi—Takács-féle törvény- javaslatot, majd megkezd­ték a minte— egyórásnak ígérkező szavazási proce­dúrát a katonai bírósági szervezet átalakítására vo­natkozó törvényjavaslatok­ról, valamint a katonai ta­nácsokkal rendelkező me­gyei bíróságok kijelöléséről szóló országgyűlési hatá­rozati javaslat ügyében. A katonai bírósági szer­vezet átalakítására vonat­kozó törvényjavaslatokat nagy többséggel fogadták el a képviselők az esü órákban. A plénum mó­dosította a bíróságokról, a büntető törvénykönyvről és a büntetőeljárásról szóló jogszabályokat, s ország- gyűlési határozatot fogadott el a katonai tanácsokkal rendelkező megyei bírósá­gok kijelöléséről. A képviselők ezután jó­váhagyták azt a törvény­javaslatot, amely azt indít­ványozta, hogy a kárpótlási kérelmet a jogosultak 1991. december 16-áig nyújthas­sák be az illetékes kár- rendezési hivatalokhoz. Ez­zel 38 nappal „megtoldot­tak” a törvényben megsza­bott határidőt. Az Ország- gyűlés lezárta a befektetési alapokról szóló törvényter­vezet vitáját. Botos Kata­lin tárca nélküli mlniszy ter a jövő heti határozat- hozatal előtt válaszolt a felvetett kérdésekre. Üres padsorok Az utolsó félórában rend­kívüli módon felgyorsult törvényhozói munka során a képviselők még lezárták az ügyészségről szóló tör­vény módosításáról rendel­kező jogszabálytervezet részletes vitáját is, majd belekezdtek az állami ga­ranciavállalással kapcsola­tos költségvetés-módosítási napirendi pont tárgyalásá­ba. Szabó Tamás pénzügy­minisztériumi államtitkár indoklását követően az ál­talános vitában senki nem kért szót, így azt berekesz­tették. A részletes vitára bocsátásról határozat kép­telenség miatt már nem sikerült szavazni. Ezzel a T. Ház — a tervezett este 8 óránál valamivel koráb­ban — be is fejezte keddi munkáját. Duna menti változások (Folytatás az 1. oldalról.) a rövidített strandidény- nyal, s más takarékossági intézkedésekkel. A múlt évben még 39 millió forint központi támogatást élvező szolgáltató cég az idén már hiába kérte a szubvenciót Egyelőre senki sem tudja, mi lenne a feltétele a jö­vő évi nyitásnak és zavar­talan működésnek. Ezzel kapcsolatban megoldást keresve, elsősorban a pri­vatizáció gyorsítását látják célravezetőnek az i. b. tag­jai. Számításba jöhet ugyan az Idegenforgalmi Alap­ból származó kevés támoga­tás, de ez nem meghatáro­zó. Az úgynevezett IFA- támogatások felhasználásá­ról Horn József adott tá­jékoztatást a testületnek. K. T. I. <J(ítiao

Next

/
Thumbnails
Contents