Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
PEST MEG XXXV. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM Ára: 8,GO íoríni 1991. OKTOBER 9., SZERDA ANTALL JÓZSEF HAZAÉRKEZETT Megfontoltan és elszántan Alkotmányossági kérdés annak eldöntése, hogy a Szlovéniából kivonulni szándékozó szövetségi katonai konvojok magyar területeken áthaladhassanak-e — nyilatkozott Antali József miniszterelnök kedden délután, a Parlament folyosóján az MTI munkatársának kérdésére. — Kormányként ezzel a kérdéssel mi elvileg nem kívánunk foglalkozni — mondta a miniszterelnök, hozzátéve: parlamenti döntést igényel, hogy idegen csapatok az ország területén áthaladhatnak-e. Azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláv fél mégis a kormányhoz fordult ezzel a kéréssel, a kormányfő megismételte: igaz, hogy a kormányhoz fordult, de a magyar alkotmány szerint a kormány ilyen kérdésben önállóan nem dönthet, csak az Országgyűlés. — A kormány legfeljebb azt vitathatja meg, hogy egyáltalán az Országgyűlés elé akarja-e terjeszteni a kérdést — mutatott rá Antall József, majd határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervez- nek-e ebben az ügyben rendkívüli kormányülést. összehangolt politikai, gazdasági és bizonyos értelemben katonai nyomásgyakorlásra van szükség a jugoszláviai válság megoldása érdekében — jelentette ki Antall József miniszter- elnök, aki kedden délután érkezett haza Varsóból, ahová a New York-i ENSZ- közgyűlésről, illetve a krakkói hármas — magyar —lengyel—csehszlovák — csúcstalálkozóról utazott a kormányfő. Antall József a repülőtéren tartott rövid sajtóértekezleten hangsúlyozta: a késlekedés egyre távolabbra tolja Jugoszláviában a kompromisszumos rendezés esélyét, s továbbra is kérdéses, hogy Európa vezető hatalmai képesek lesznek-e határozottan és összehangoltan fellépni ebben az ügyben. Hozzátette: ameny- nyiben ez az összhang már korábban megvan, úgy feltehetően eleve nem fajulhattak volna el az események a véres polgárháborúig déli szomszédunknál. Mindemellett a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg a megfontoltság és az elszántság egyaránt szükséges valamennyi politikai tényező Jugoszláviával kapcsolatos megnyilvánulásánál vagy konkrét lépésénél. A jugoszláviai rendezés esélyeiről szólva Antall József megismételte azt a korábban már több ízben hangoztatott magyar álláspontot, miszerint a konfö- deratív berendezkedés — azaz a szuverén köztársaságok konföderációja — jelenthetne megoldást. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök fontosnak tartotta kiemelni a nemzetiségi autonómia és, a kisebbségi jogok garantálását e kon- föderatív államszövetségen belül. M/ÉftT LETT KEGYVESZTETT PEST MEGYE? Nem bosszú, csak pletyka ' Bár a parlament még nem tárgyalta meg, az előzetes Információk alapján Pest megye önkormányzati hivatalánál úgy tudják, hogy az elmaradott települések megsegítésére kért 308 milliós, valamint a szociális intézmények részére igényelt 85 milliós állami támogatásból a megye kimarad. Az információt kiszivárogtatok a pontos indokot nem közölték, s így érthető, hogy megindultak a találgatások, mi rejtőzhet az elutasítás mögött. Elterjedt a hír, miszerint a negatív elbírálás a megyei Tá- kisz — Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat — nemleges véleményének köszönhető. Nem titok az sem, hogy a „betartás” mögött sokan személyes ellentéteket vélnek felfedezni, hiszen ismert, hogy a Tákisz igazgatója az a dr. Schmidt Géza, aki korábban megyei alclnük volt, s mint hírlik, nem a legjobb barátságban — egy helyiség bérlésén ma is jogi vita folyik — vált meg előző hivatalától. restük az ügy témafelelősét, Szadai Erzsébetet is. Mivel a parlament még nem tárgyalta meg, hogy az önkormányzatok milyen állami támogatásban részesülnek, az osztályvezető-helyettes nem szívesen vállalkozott arra, hogy pontos adatokat mondjon. Azt az információt azonban nem cáfolta meg, hogy a Pest Megyei , (Folytatás a 3. oldalon) A korábbiakhoz képest a napokban még intenzívebben kiújult horvátországi harcokra is reflektált a kormányfő, hangsúlyozva: az események arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv szövetségi haderő igyekszik területileg is minél kedvezőbb pozícióba kerülni. A horvátországi „területszerzések’’ kapcsán ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Nagy-Szorbia-koncepció elfogadhatatlan a nagyhatalmak számára. Rátérve a visegrádi hármak krakkói találkozójára, majd a lengyel fővárosban folytatott tárgyalásokra Antall József elmondta: Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát összefűzi az Európai Közösséghez történő társulás. Mint hozzáfűzte: EK-körök- ben együttesen kezelik a három országot, de ez nem jelenti annak szükségességét, hogy a társulási szerződés megkötése is egyszerre, egy időben történjen. A három ország összehangolt politikát folytat ugyan, de — ha párhuzamosan is — önállóan tárgyal a társulási szerződés előkészítéséről — mondotta a miniszterelnök. Az Egyesült Államokban tett látogatással, ezen belül is Magyarország tengerentúli megítélésével kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva Antall József kifejtette: az amerikai politikai és gazdasági élet vezetői érdeklődnek a közép-kelet- európai térség és Magyarország iránt. Ez utóbbi jeleként értékelte, hogy a volt szocialista országokba érkező amerikai tőke több mint felét hazánkban fektették be. A kormányfő ebből arra a következtetésre jutott: a magyar gazdaság alkalmas arra, hogy profitot termeljen, és éppen ezért benne rejlik a fejlődés, a prosperitás lehetősége. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyorssegélyt kértünk: az ENSZ-től A BM Menekültügyi Hivatal 3 millió dolláros gyorssegélyt -kér az ENSZ Menekültügyi Főbizottságától a jugoszláv menekültek ellátására. A hivatal illetékese az MTI kérdésére kedden elmondta, hogy Genfben ülésezik a főbizottság végrehajtó bizottsága, s ezen az ülésen terjesztik elő a magyar igényt. Arról van szó, hogy várhatóan október végére elfogy a menekültek segítését szolgáló 800 millió forintos letelepedési alap, s a költségvetésnek már nincs tartaléka erre az évre. A tél közeledtével pedig tovább növekednek a hivatal kiadásai, hiszen a táborokat fűteni kell, a menekülteknek pedig meleg ruhákra van szükségük. Jelenleg mintegy 35 ezer jugoszláv menekült tartózkodik hazánkban, s közülük majdnem 20 ezren jelentkeztek segítségért a hivatalnál. Hazánknak 1988 óta mintegy 2 milliárd forintba került a menekültek támogatása, az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága pedig mintegy 350 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Göncz Árpád köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság kedd délután tartott teljes ülésén beiktatta tisztségébe dr. Szabó Győzőt, az új általános elnökhelyettest. © A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalakulásának 150. évfordulója alkalmából magyar és külföldi bankszakemberek részvételével rendeztek tudományos emlékülést kedden a Hilton Szállóban. A rendezvényt az ülés díszvendége, Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta mag. © Dr, Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására kedden négynapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett delegáció élén Pierre Drai, a Francia Köztársaság Semmítőszékének első elnöke. © Dánia Is bekapcsolódott az óbudai székhelyű Kelet-Közép-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ támogatóinak sorába. Az észak-európai ország küldöttsége kedden egymillió dán koronát adott át az intézmény vezetőinek. © Az idén a Kuvaitba irányuló magyar kivitel mintegy 25 millió dollár körül várható. Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek sikeresen visszatérlek a háború sújtotta piacra — mondták a külgazdasági minisztériumban. © Ünnepi szentmise keretében iktatták be kedden hivatalába Székesfehérvárott Takács Nándort, a Székesfehérvári Egyházmegye új, sorrendben 19. megyés püspökét. © Az év végére várhatóan befejeződik az ország legnagyobb áruházlánca, a Centrum privatizációja. A részletes információkat tartalmazó memorandumot az elmúlt hónapban küldte ki a céget átvilágító angol Barclays Bank a potenciális kereskedelmi partnereknek, összegen 10 ország vállalatainak. Még nincs vége a gazdasági háborúnak A vállalatok, szövetkezetek az év első hat hónapjában 17 százalékkal kevesebb terméket vásároltak a mezőgazdasági termelőktől, mint egy évvel korábban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A KSH az élelmiszer- gazdaság első félévi fejlődéséről közzétett adatai szerint a felvásárolt mező- gazdasági termékek túlnyomó részét az állati termékek tették ki, a növényi eredetű áruk aránya még a tíz százalékot sem érte el. Az idei év első hat hónapjában 383 ezer tonna vágósertést, 129 ezer tonna vágóbaromfit, valamint 98 ezer tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. Ez Ezek után érthető — amikor arra voltunk kíváncsiak, miért maradhat ki a megyei önkormányzat az állami támogatásból — első utunk a volt alelnökhöz, a Tákisz jelenlegi igazgatójához vezetett. Dr. Schmidt Géza kategorikusan elutasította a vádakat, mondván, a róla terjesztett pletyka már csak azért is képtelenség, mert a szervezetüknek ^semmiféle véleményezési *joga nem volt — se pró, se kontra. Az igazgató hozzátette, a kérelmeket a Pénzügyminisztérium bírálta el, s csak ezután kerül az anyag a parlament elé, tehát végső döntés még nem született. Egyébként, amikor a 308 milliós támogatást kérte Pest megye, még ő volt az alelnölc, s szintén támogatta az akkori kérelmet. Ügy látszik — mondta az igazgató — az önkormányzatnál még mindig akadnak olyanok, akiknek érdekükben áll a rágalmazás. Schmidt Géza szavait — már ami a véleményezés jogát illeti — megerősítette Darázs Imréné, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese is, aki elmondta, hogy a sokat emlegetett Tákisz a BM-nek alárendelt szervezet, s feladata annyiban állt, hogy a kért információkat az önkormányzatoktól begyűjtse, de az elbírálás a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Miután minden szál a PM'íelé vezetett, * megkeiy is lehet mosogatni. (S megszólaltak a sámándobok olvasható) című cikkünk a 4. oldalon a mennyiség 11, 30,4, illetve 4.5 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. Jelentősen visszaesett a tejfelvásárlás is. Az állattenyésztés értékesítésének volumene 86,6 százaléka, ezen belül az élő állatoké 87,8, az állati termékeké pedig csupán 79 százaléka volt a* előző félévi mennyiségnek. A kül- és a belföldi piacok szűkülése az árszintváltozásoknál is jól nyomon követhető. Ez év első félévében a termelők a vágómarhát, -sertést is alacsonyabb áron tudták csak értékesíteni, mint tavaly, ezért az élőállatok és állati termékek árszínvonala 0,5 százalékkal csökkent, ösz- szességében a mezőgazda- sági termékek termelői, felvásárlási ára 1991 első hat hónapjában csak 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A statisztikai adatokbóT arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmének évtizedek óta rögzült szervezeti rendszerében az utóbbi években jelentő* változások kezdődtek, s ezek a folyamatok az idei év első hat hónapjában felgyorsultak, és jelentősen éreztették hatásukat a termékértékesítésben. A® ugyancsak előre jelezhető- — a jelentés készítői szerint —, hogy a „gazdasági- háború” a termelők és a felvásárlók között az év második felében várhatóan tovább folytatódik, mivel a csökkenő árbevételek, az alacsony, vagy megszűnő- támogatások hatása a termelési szerkezet változásánál még nem lesz jelentő* mértékben érzékelhető»-
