Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

I. ÉVFOLYAM, 81«. SZÁM 1991, OKTOBER KEDD D U hLAJAJ S /. E N X IS N D R El-SZ1G El CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT. MIKLÓS • EOT • GOD A gamesz, a gesz és a többiek Kompromisszum a valósággal Regen, ha javíttatnom meg kellett egy kilincset, DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. 9 Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. 8 Kegen, ha meg kellett javíttatnom egy kilincset, ha üvegest kelleti hívatnom egy betört ablak miatt, szóltam a pedellusnak. Most meg Rt van a gesz. írok neki egy levelet, ik­tatják, egyeztetik, beprog­ramozzák, megrendelik. Közben akár a nyári va­káció is eljöhet. így panaszkodott pár év­vel ezelőtt iskolaigazgató ismerősöm, s még ennél is cifrábbakat mondott né­hány falusi kultúrház-igaz- gutó A rájuk szabott, álta­luk kikalkulált költségve­tést is a gesz, vagy a gamesz kezelte. A fölött meg a tanácselnök rendel­kezett. Mármost, ha éppen nem jutott pénz valame­lyik közigazgatási intézen- dőre, elvették a művelődé­si ház tiszteletdíjkereté- ből, de az is megeshetett, hogy abban az évben nem szerezhetett be új könyve­ket a községi könyvtár. ÍGY JOBB Nem csoda, ha önállóság­ra vágytak az intézmények vezetői, akiknek a sokféle hivatal létrehozásakor azt magyarázták: így lesz jobb, mert megszabadítják őket az aprólékos ügyintézés ter­hétől, koncentrálják áz anyagi erőket. Volt is eb­ben valami fantázia, de vé­gül nagyon eltorzult a va­lóság. Oly annyira, hogy egy harminc-negyvenezer lakosságú városban már szakértőnek kellett lennie a talpán annak; aki bizto­san tudta: miért jött létre, s milyen munkamegosztás alakult ki az egy időben működő gesz, gamesz, költségvetési üzem és vá­rosgazdálkodási vállalat között. Mert volt mind a négy. Sok-sok íróasztallal, aktával, vezetőkkel és so­vány fizetésű adminisztra­tív robotosolckal. Utóbbiak váltak vagy válnak most áldozatokká ott, ahol a bü­rokrácia tengeri kígyóját nyesegetik, s megszűnik az állás, de nincs helyette má­sik. Tanulság a bajban, hogy a vízfejek létrehozása azokon áll bosszút, akik felduzzasztják. Dolguk ma a népszerűtlen, sokak által nyers indulattal hentes­munkának nevezett feladat elvégzése. Dunakeszin úgy kezelik az örökséget, hogy abból a köznek legyen haszna. A racionális átszervezésnek lehetőleg ne lássák kárát A képen látható munká­latok, valóban az utolsó si­mítások. A megszűnőiéi­ben levő pomázi gamesz- nek ez az utolsó munkája. Szeptemberi tanévkezdésre vállalták a 3. sz. általános iskola kerítésének elkészí­tését, de egy kicsit módo­sult az időpont. Meg is ma­gyarázták, hogy miért. Még egyszer, utoljára (Erdősi Ágnes felvétele) azok, akik korábban jóhi­szemű munkavállalóként kerültek a szervezetbe. Alapjában véve most is elégedettek az iskolákat, intézményeket kiszolgáló gazdasági ellátó szervezet­tel, amit viszont az idő kö­vetelményeihez kell igazí­tani. A korrekciót a közokta tás korszerűsítése, az isko Iák, intézmények vezetői önállóságának növelése kö­veteli meg. Motiválják azoik a gazdasági körülmények is, melyek szerint a közel­jövőben nem lehet közpon­ti, fejlesztési forrásokra számítani. Az ismert lehe­tőségek .. közepette kell, majdnem azt mondhatjuk hazai szólásmondás sze­rint: ügyeskedni. HA INDOKOLT Ebben a városban már eddig is enyhítettek a szervezeti forma merevsé­gén azzal, hogy a munkát intézményvezetői tanács segíti. Ezt a művelődési szakreferens hívja össze akkor, amikor a körülmé­nyek indokolttá teszik. Együtt beszélik meg a költségvetés arányait, a felújítási munkákat, közö­sen hoznak döntéseket. Szükséges is a kollektiv bölcsesség, hiszen ebben az évben például 200 millió forint_ helyét kell megta­lálni úgy, hogy a leggazda­ságosabban és eredménye­sebben töltse be szerepét. A polgármesteri hiva­talban úgy fogalmazták a képviselő-testület ülése előtt: „A jövő természete­sen az, hogy az intézmé­nyek — legalábbis egy bi­zonyos méreten felül —, ha kívánják, gazdálkodhassa­nak önállóan, de alakíthas­sanak saját elhatározásuk­ból őket közösen kiszolgáló intézményeket, társulásokat is, amelyek a leghatéko­nyabb szolgáltatásra képe­sek.” A jelenlegi állapotok azonban némileg mást dik­tálnak, ha ugyan átmeneti­leg is. Hiányzik az új ok­tatási törvény. A gazdálko­dás módját meghatározó államigazgatási törvény sem készült el. Nem lenne tehát szerencsés megoldás egyfajta bizonytalanság előidézése, kényszerhelyzet kialakítása. Ezért a szak­vezetők állásfoglalást kér­tek a képviselő-testülettől. ELSŐ LÉPÉS Az előterjesztett A és B variációk közül végül azt a megoldást támogatták a város kiválasztott vezetői, ami szerint: az önállóság­hoz vezető első lépésként a jövő évtől saját bérgazdál­kodást kell bevezetni az óvodákban, iskolákban. Ezek hatáskörébe kerülnek a pedagógus és technikai alkalmazottak létszámán túl a gesz-nél foglalkoz­tatott konyhai dolgozók, fűtők, karbantartók. Az igazgatók dönthetnek a ki­sebb javításokra, karban­tartásra tervezett pénzke­retekről is. A gesz meg­maradt funkcióit részlete­sen szabályozták. Első lé­pésként, kompromisszumot kötve a mai valósággal. Kovács T. István Árat nem emelnek Ritkábban szállítanak Minden drágul. Ha töb­be kerül az üzemanyag, ha emelni akarnák esetleg a munkabért, akkor erre a váci Kommunális és Költ­ségvetési üzemben is pénzt kellene előteremteni. Külön-külön még elvi­selnék a családok azt az egyet, amit éppen bejelen­tenek. Node, sokszor és sok bejelentés érkezik. Sokall­ják az emberek a szemét­szállítási díjakat is. Ezért szeretnék például Gödön elkerülni a pénztárcákat érzékenyen apasztó díjak emelését. A polgármesteri hiva­tallal kötött korábbi szer­ződést most kénytelenek voltak módosítani. Ez az árszintmegtartó manőver úgy alakul, hogy az ed­digi, hivatali nyelven hét­fő—csütörtöki körzetnek nevezett területekről két alkalom helyett csak he­tenként egyszer hétfőn, a kedd—csütörtök, a kedd— péntek és a szerda—pénte­ki körzetből keddi napo­kon szállítják el a háztar­tásban / keletkező hulladé­kot. — Vajon elég lesz-e, ez a kevés alkalom? — kér­deztük az illetékeseket, akik előzőleg vizsgálódtak. Bíznak abban, hogy a do­log megoldható. Ha nem, lapunk hasábjai nyitva állnak a panaszok, vála­szok, módosítások közlésé­re. A váci kommunálisok addig is azt kérik, mivel ritkábban járnak majd a szemétszállítók, az érde­keltek helyezzenek ki ka­puik elé olyan tárolókat, melyekben egy hétig elfér a házukban összegyűlt hul­ladék. Cipővásár és virágkötészet Aminek örül a közönség Lassanként a művelődési házak profiljába kerülnek már a különféle vásárok, árusítással egybekötött ki­állítások. Nem veszi rossz néven a közönség. Sőt, amint tapasztalhatjuk, az ilyen rendezvényeknek több látogatója akád, mint mondjuk egy képzőművé­szeti kiállításnak. Olcsó árut keresnek az emberek. Turkálóban vásárolnak nyári—téli holmit. Mikor mit kínál a kereskedő, aki a művelődési házban kap termet, lehetőséget. Ennek még az az előnye is meg­van, hogy aki a tudást gyarapító, szellemet élén­kítő, avagy erre hivatott intézményben még soha­sem járt, most legalább belép a kapuján. Ki tudja, talán máskor, más esemény alkalmával is. A ráckevei Ács Károly Művelődési Központban október 11-én cipő- és ru­havásárra kerül sor, de lesz azért képzőművésze­ti kiállítás is. Október 18- án Aknay János, Gubis Mihály, Somogyi György, Kéri Mihály tárlatát nyit­ja meg a szentendrei dr. Hann Ferenc művészettör­ténész, délután 5 órakor. A tárlatot november 6-ig tekinthetik lődők. meg az érdek­Nem szegényes a ház őszi kínálata. Kezdő és haladó fokon német, angol, gép­írás, szabás-varrás, gépjár­művezetés, aerobic, termé­szetgyógyászat, virágköté­szet és számítógépes tan­folyamok kezdetét hirdeti a vezetőség. Toborozzák a bőrdíszműves, képzőmű­vészeti, kézműves, csipke­verő szakkörök, a néptánc- és színjátszó csoportok, az ifjúsági. a nyugdíjas-, a sakk- és bélyeggyűjtőklub tagságát, (Kátéi) Pénz és idő Miért az utas fizessen? Október 2-án havi bérle tét akartam vásárolni váci rév és Szentendre kö zött közlekedő autóbuszom A gépkocsivezető megdob benésemre közölte, hog; azt csak Szentendrén, i jegypénztárban árusítják,. révtől Leányfaluig tart szakaszra is. Tehát ha bérletet aka rok váltani az egész hó napra, akkor minden alka lommal, pénzt és időt nen kímélve, Szentendrére kel utaznom. Vajon a többletkiadást k fizeti? És az időt, ami minden hónapban erre l kitérőre szánnom kell? Bár azt sem értem, hog] mire jó a bérlet, amikor a: ára annyiba kerül, minthi naponta váltanék menetje gyet? Nyugaton, ha a tömeg közlekedési járatokra egy szerre több jegyet vásáro lók, akkor kedvezménybe! részesülök. Lehet, hogy az európai­sághoz már ez is hozzátar­tozik? Székelyhídi Ferenc Leányfalu RÁCKEVE Kiállítás A ráckevei Ács Károly Művelődési Központban október 18-án, pénteken ki­állítás nyílik — az érdek­lődők Aknay János, Gubis Mihály, Somogyi György és Kéri Mihály alkotásaival ismerkedhetnek. A tárlatot délután öt órakor Hann Fe­renc nyitja meg, s megte­kinthető. november 6-ig. Csak a tataiak előzték meg Dunakeszi sakkfamília Lépéshátrányban Mielőbb önállósulni Ha az állami nagyválla­lat csődbe jut, húzza ma­ga után a részére háttéripa­ri terméket gyártó kisebb cégeket is. Az ipari szövet­kezetek sora megy így tönkre: jóllehet nincs köz­vetlen kapcsolata a külföl­di piaccal, közvetetten mégis végigjárja az expor­tőrök kálváriáját. S ugyan­ez a jellemző hazai vi­szonylatban is a kapcsola­tokra: cégről cégre gyűrűz­nek a gazdasági pangás kö­vetkezményei. Az Általános Villamosipari Szövetkezet dunaharaszti részlege pon­tosan ismeri a képletet. — Viszonylag jól zártuk az első félévet — mondja Merk József részlegvezető —, de már májusban érez­tük, hogy lényegesen keve­sebb a munka. Elektromos kapcsolótáblákat gyártunk, elsősorban építőipari cégek számára, mivel azonban a beruházások állnak, s az építőipar pang — mi is kényszerhelyzetbe kerül­tünk. Nem nagy a létszá­munk — tizenegy ember dolgozik nálunk —, de ha elbocsátásról van szó, egyetlen ember sorsa sem lehet közömbös. Nos, nem kell elküldeni senkit, a né­hány napos szabadság még megoldja a problémát, de mindenkiben felvetődik: hogyan lesz azután, amikor nemcsak akadozik, de je­lentősen csökken a munka- ellátottság. A folyamatot persze nem nézte tétlenül a haraszti részleg sem, a vezető el­mondása szerint amióta kevesebb a megrendelésük, megpróbálnak munkát ta­lálni: egyrészt vevőt keres­nek termékeiknek, másrészt helyszíni szerelést is vál­lalnak, ami eddig nem volt rendszeres gyakorlat. Csak­hogy ez sem sima út. — Nagyon sok körülmény megköti a kezünket — mondja Merk József —, s valamennyi arra vezethető vissza, hogy nem vagyunk önállóak. Jelen pillanatban képtelenek vagyunk az öt­száz forintos rezsiórabér alatt vállalni, holott van­nak kft.-k, s egyéb rugal­mas társaságok, amelyek már kétszáz-kétszázötven forintnál tartanak. Képünkön Gregussné Marosfalvi figyeli Judit fia játékát —i. —a. Szadán az általános isko­lások 6akknyitányán az alsósok korcsoportjában a Pest megyeiek közül a du­nakeszi Greguss Csaba szerepelt a legjobban, ne­gyedik lett. Tatai sakkozók előzték meg az ifjú ver­senyzőt, aki az elmúlt no­vemberben kezdett el ját­szani. S hogy nem akárho­gyan, bizonyítja: ő is ott volt a zsámbéki országos döntőn, ahol korcsoportjá­ban 4,5 ponttal 11-dik lett A III. osztályos Csaba pél­dáját 2 évvel fiatalabb Attila öccse is követi. Az I. osztályos sakkozópalán­ta már óvodás korában ott volt a táblánál. Csaba sokoldalúságát mu­tatja, hogy a sakkozáson kívül úszik, focizik, több sportágnak is hódol. Gyak­ran szülei viszik őt a ver­senyekre. Szadára édes­anyja kíséretében érkezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents