Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

AZ MDF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTJÁNAK FELHÍVÁSA A programplatform javaslatára az MDF képvi­selőcsoportja elfogadta az alábbi állásfoglalást, és megküldte Antall József miniszterelnök ür ré­szére. Állásfoglalás Az átalakulás útját sikerrel járó közép-európai országok, s közöttük Magyarország is, súlyos gaz­dasági, társadalmi örökséggel hajtják végre a piacgazdaságra való átállást. lepusztult infrastruktúrák, elhanyagolt szociál­politika, nemzedékek életkörülményeit veszélyez­tető környezeti ártalmak, az emberi értekek tö­meges lerombolása jelzik a diktatúrák örökségeit. Mi, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja nagy jelentőségűnek tartjuk Antall József miniszterelnökünk a fejlett orszá­gok vezetőihez szóló figyelemfelhívó gondolatait egy új. aktív segélyezési program szükségességéről. A II. világháború után a Marsliall-segély terem­tette meg a nyugat-európai győztes és legyőzött országok gazdasági fellendülésének a lehetőségét. Akkor egyetlen ország, az Amerikai Egyesült Államok volt abban a helyzetben, hogy segélyt nyújthasson Európa újjáépítéséhez, megteremtve egyben ezzel saját gazdaságának piacát. Ma sok fejlett piacgazdaságú ország előtt áll a lehetőség, hogy Európa egységesülésének küszöbén éljen az új piacteremtés esélyével. Éppen ezért felhívással fordulunk a fejlett piac- gazdaságú országok kormányaihoz, törvényhozói­hoz, gazdasági és pénzügyi vezetőihez, valamint közvéleményéhez egy új, gazdasági-együttműkö- dési terv támogatására és megvalósítására. Az MDF képviselőcsoportja KDNP-delegáció Újraosztani a „lapokat”? A pénteken tartandó koa­líciós tanácskozásra még A PARLAMENT HÉTFŐI MUNKANAPJA * Állami vagyonvédelem és privatizáció nem állt össze a Keresz­ténydemokrata Néppárt de­legációja. Az MTI munka­társának értesülése szerint egyelőre négy személy — Surján László pártelnök, Füzessy Tibor frakcióveze­tő, Varga László elnökhe­lyettes és Sesztek László országgyűlési képviselő — helye biztos a tárgyalóasz­talnál. Az ötödik helyre mást javasolt a pártvezetés, illetve a frakció. A parla­menti csoport olyan sze­mélyt képzel el, aki képvi­selő és a párt elnökségének is tagja. A delegáció ötödik tagjának kilétéről valószí­nűleg rendkívüli elnökségi ülésen döntenek. Füzessy Tibor az MTI például a tanácsoknál őriz­ték. Aztán: javaslom a le­véltárakat. Nagyon készsé­gesek — bár korábban akadt egy-két ellenpélda. Sokszor olyan dokumentu­mok kerülnek ott elő, amikről a földhivatal sem tudott. • Mit tehetnek azok, akik ezeken a helyeken sem jutnak eredményre? — Nyomatékosan szeret­ném hangsúlyozni, mivel a törvény kimondja, hogy az igazolást minden intéz­mény és gazdálkodó szer­vezet köteles kiadni a bir­tokában lévő dokumentu­mok alapján. Így javaslom és kérem az ügyleteket, hogy forduljanak az illeté­kes mezőgazdasági nagy­üzemhez, tsz-hez, állami gazdasághoz. Ne hagyják magukat lerázni! Jelzem: nagyon kevés kirívó esetről tudok. De ha ilyet tapasz­talnak, felajánlom segítsé­günket. Ugyanis, ha a föld­hivatalban se telekkönyvet, se birtokívet nem talál­nak, a mezőgazdasági üze­meknél még minden bi­zonnyal föllelhető a szám- .bevételi adatlap. A tsz- szervezések során a közsé­gekben mindenkinek a tu­lajdonát egyenként ezekre írták fel. Ennek alapján szintén készülhet igazolás. S a legfontosabbat hagytam kérdésére válaszolva kije­lentette: odáig nem fajul­hat a dolog, hogy megegye­zés hiányában csak négyen képviselik a KDNP-t a koa­líciós tárgyalásokon. Arról, hogy melyik fél enged majd, nem kívánt jóslatokba bo­csátkozni. A frakcióvezető a koalíciós tárgyalás meneté­ről szólva annak a reményé­nek adott hangot, hogy a pénteki ülésen sikerül meg­határozni, hogyan működ­jék tovább a koalíció. A sajtóban nyilvánossá­got kapott Kisgazda-véle­kedésekre reagálva kije­lentette: a pénteki tanács­kozásnak nem lehet egyet­len és kizárólagos célja, hogy újraossza a lapokat a miniszteri és az államtitká­ri tárcákat illetően. utoljára: az úgynevezett megváltási határozatot. 0 Mi ez? — Sokan nem is gondol­ják, de őriznek otthon ilyen dokumentumot. Ugyanis, ha meghalt a tulajdonos — aki esetleg tsz-tag volt —, az örökösök választhattak: belépnek-e a tsz-be vagy sem. Ha nem, akkor a tsz köteles volt megváltani az elhalt tulajdonát egy bizo­nyos összeggel. Erről az örökös kapott egy határo­zatot, amelyet a közjegyzői végzés után a földhivatal állított ki. Ez tartalmazta, hogy az elhunyt mennyi földet vitt be, a tsz ezt nyilvántartásba vette, s azt is, hogy mennyi az arany­korona-értéke. Ez a legjobb igazolás, hiszen további magyarázatra nincs szük­ség. • Találkozott-e külön­leges esetekkel? — Többel is. Ezek közül az egyik olyan földingat­lannal volt kapcsolatos, amelyen egykor ház állott. Házas ingatlannál az alap- terület a döntő, a földhiva­talnak azonban ezt nincs joga igazolni, mert nem építési hatóság. Ellenben tud segíteni. A földmérési térképeken ugyanis a há­zak túlnyomó többsége megtalálható — amennyi­ben az építtető annak ide­A lakásrendelet előkészítése Alapvető — nem csupán ára Az állam nem vonulhat ki a lakásgazdálkodásból, hanem az önkormányza­tokkal közösen — az állam­polgárok tehervállalásának figyelembe vétele mellett — ellátási felelőssége van a lakhatás biztosításában. Ez a felfogás illeszkedne a nemzetközi normákhoz is — ismertette a Környezet- védelmi és Területfejleszté­si Minisztérium vélemé­nyét Buzna Margit azon a konferencián, amelyet az ENSZ Habitat Kelet-közép- európai Információs Irodá­ja tartott a Habitat Világ­nap alkalmából. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a készü­lő magyar lakástörvény elő­készítésének sarkalatos kérdéseivel, illetve az az­zal kapcsolatos különféle elképzelésekkel. Mint Buz­na Margit elmondta: a té­máikor túlmutat a lakásgaz­dálkodás területén. A je­lenlegi helyzetben nagyon is valós veszély, hogy az önkormányzatok úgy te­remtenek pénzt működé­sükhöz, hogy felélik vagyo­nukat, eladják az állam ál­tal átadott telekvagyont. Ezért is fontos, hogy az ál­laim és az önkormányzatok közösen lássák el a kapcso­lódó feladatokat. A kon­cepció leszögezi: a lakás alapvető szükséglet, nem lehet csupán piaci áruként kezelni. A törvénynek te­hát deklarálnia kell az ál­lam, az önkormányzat és az állampolgárok ezzel kapcsolatos feladatait és jo­gait is. Napjainkban egyre-más- ra alakulnak az olyan szak­mai csoportosulások, ame­lyek az érdekvédelem jel­szavát írják zászlójukra. A megye településein manap­ság a kereskedőtestületek is bontogatják szárnyaikat. Oláh László, a Pest Me­gyei Kereskedők Szövet­ségének titkára szerint ér­jen gondot fordított arra, hogy az elkészült házat föl­méresse. így az rákerüli a térképre, amiről kinagyított másolatot kaphat az igény­lő, s ily módon kiszámítha­tó az alapterület. • Megítélése szerint kevesebb lesz a főosztály tennivalója november 10. után, amikor is lejár a határidő? — Aligha. Földhivatali hálózatunkkal együtt mi mindannyian fölkészültünk a feszített tempóra. Hiszen a törvény és a végrehajtási rendelet szerint is a hiány­pótlásra visszaadott igé­nyekkel lesz még elég dol­gunk. Ügy tervezzük, hogy a megyei földhivatalok egy-két szakemberét átirá­nyítjuk a kárpótlási hiva­talokhoz, ameddig ők igény­lik segítségüket. Mivel a határidő lejárta után még nagyobb szükség lesz kép­zett, gyakorlott földügye­sekre a számfejtésnél, ami­kor a kiilönbözö dokumen­tumok alapján el kell dön­teni, hogy ki, mennyi kár­pótlásra jogosult. Ügy érezzük, hogy ez a besegí­tés — különösen most — kötelességünk. E sokat szenvedett társadalmi réteg legkevesebb, ennyit megér­demel. Vennes Aranka Mindössze egyetlen napi­rend előtti felszólalás hang­zott el az Országgyűlés hét­fői munkanapjának beve­zetőjeként: Kádár Péter szabaddemokrata képviselő erőteljesen bírálta az ok­tóber 1-jén életbe léptetett, a határátkelést megszigorí­tó intézkedéseket. Az Országgyűlés munka­napját egyébként ezúttal a gazdasági jellegű határoza­tok, törvényjavaslatok vi­tája uralta. A Ház elsőként a jövő évi vagyonpolitikai irányelveket tűzte napi­rendre. Az általános vitá­ban minden frakció-vezér- szonok úgy vélekedett: szükség lenne mihamarabb elfogadni az irányelveket. Mádl Ferenc tárcanélküU miniszter kiemelte, hogy júliusban és augusztusban jelentősen felgyorsult a privatizáció folyamata: a tranzakciók értéke elérte a 239 milliárd forintot, és a beáramlott külföldi töke értéke mintegy 42 milliárd forint. Az irányelvek lénye­ge, nagyobb teret biztosí­tani a vállalati és befekte­tői kezdeményezésű priva­tizációnak, ugyanakkor gondoskodni az állami va­gyon védelméről is. A vi­tát az Országgyűlés elna­polta. Az Országgyűlés ezután két témában is gyors dön­re azért van szükség, mert akadnak olyan gondok, amit csak helyben lehet or­vosolni. Nem valamiféle költséges apparátusok szer­vezésére kell gondolni — tette hozzá a titkár —, csu­pán arra, hogy a községek­ben élő kereskedő-vállalko­zók egy-egy őket érintő problémát közösen megvi­tatva helyben próbálnák azt megoldani. Szeretnék, ha a kereskedőt est ül etek megbízottai a helyi képvi­selőtestületi üléseken is részt vennének, s az őket illető kérdésekben hallat­nák hangjukat, elmonda­nák véleményüket. Remé­nyeik szerint így a szakmá­jukat érintő döntésekben jobban kizárható lenne a hozzá nem értésből adódó elhamarkodott lépés. Szentendrén és Isaszegen már műleödik kereskedő- testület, nemrégen alakult meg Pilisvörösváron is, s várható, hogy a közeljö­vőben Pilisszentivánon, Abonyban, Ócsán, Gyomron, Nyáregyházán és Vác kör­nyékén is létrehoznak ha­sonló szervezetet. A helyi testületek felállá­sa nem jelenti azt, hogy a Pest Megyei Kereskedők Szövetségének az eddigi fel­adataik nem maradnának meg. Az adó- és számviteli tanácsadás, a jogsegélyszol­gálat természetesen a jö­vőben is központi marad. Ami a tagdíjat illeti, az továbbra is önkéntes lesz, s a tervek szerint január­tól a beszedett pénz egy ré­sze a megyei, illetve orszá­gos szövetséghez kerül, a többi pedig marad a helyi testületeknél. A szövetség egyébként Kereskedők a kereskedő­kért címmel egy alapít­ványt is szeretne létrehoz­tést hozott: elfogadta az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszá­molót, az Állami Számve­vőszék jelentését az ÁVÜ működéséről és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozatot. A törvényho­zás ugyancsak lezárta az el­múlt rendszerhez kötődő egyes állami szervezetek vagyonelszámolásáról szóló törvény módosításának ál­talános vitáját, és szavazott a téma részletes vitára bo­csátásáról. A hétfői munkanapot a társadalombiztosítási rend­szer megújításának kon­cepciójáról szóló jelentés Egy esztendővel ezelőtt, amikor a fővárosi önkor­mányzat küldöttsége Pá­rizsban járt, megállapod­tak az együttműködés bő­vítésében. E megegyezés értelmében érkezett ha­zánkba a múlt hónapban az a francia delegáció, amelyik az Európa Tanács megbízásából a volt szocia­ní, amellyel mint a neve is mutatja, a valamilyen ok­nál fogva átmenetileg vagy tartósan bajba került ke­reskedőket szeretnék se­gíteni. Ennek érdekében az első lépéseket már megtették. Az alapítvány életbelépése csak a cégbí­rósági bejegyzés idejétől függ. H, részletes vitája zárta: En­nek során mind a kormány- koalíció, mind az ellenzék részéről számos konkrét bí­rálat hangzott el a koncep­ció egyes elemeivel kapcso­latban. A vitát elnapolták; az ülés este 8 órakor fejező­dött be. A Szabad Demokraták Szövetsége a szünetben saj­tótájékoztatón számolt be arról, hogy a párt hétfői frakcióülésén a parlamenti csoport vezetősége bizalmi szavazást kért, s ennek eredményéként az SZDSZ- es képviselők 88 százalékos többséggel újra bizalmat szavaztak vezetőiknek. lista országok nagy városai körüli agglomerációk életét tanulmányozta. A küldöttség felkeresi» Csömör, Gyál és Budaka­lász önkormányzatát is. Részletesen tájékozódtak arról, hogy miként hat a települések életére a fővá­ros közelsége, milyen elő­nyöket vagy hátrányokat jelent az agglomeráció. A tárgyalások során az önkormányzatok és a fran­cia vendégek között jó kapcsolat alakult ki. Meg­egyezés született egyebek közt arról is, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelke­ző szakemberek sokoldalú segítséget nyújtanak majd a főváros körüli települé­sek önkormányzatának a munkáihoz. Az együttműködés nem­csak a közigazgatási kér­désekre terjed majd ki, ha­nem a gazdasági kapcsola­tok bővítésére is. Napi­rendre került az idegenfor­galmi együttműködés, az egymást kiegészítő ipart — főként háziipari tevé­kenység — lehetősége. K. Z. AZ ÁR ELLEM ÚSZVA MELLÉNYISEB Meghaladja a 31 ezret a megyében azoknak a száma, akiket ún. önállók címszó alatt tart nyil­ván a társadalombiztosítás. Ök azokat a napokat, amikor betegek, nem mindenkor töltik táppénzen. EZt mutatják az összesítések, erre hívják fel a figyelmet a szakemberek. Közös a töprengés, va­jon jó ez? Helyes? Ha beteg valaki, akkor... ak­kor bizony kiderülhet, mint ki is derül, hogy azok a vállalkozók és vállalkozási tagok, akikről a köz­hiedelem azt tartja, a mcllényzsebböl is kifizetnek bármit, nem sietnek táppénzes állományba menni. Nem biztos, hogy igazuk van, nem biztos, hogy ez. így helyes, ám a tény maga rámutat a zsebek lehetséges különbözőségére. Júniusban például az iparban foglalkoztatottaknak a 7,9 százaléka volt táppénzen, ami tekintélyes arány az összes dolgo­zón belül. Kérdés, az az elképzelés, amelyen most nagy vita van, s amely szerint a táppénzt harminc napig nem a társadalombiztosítás, hanem a mun­kahely fizetné, változtat-e majd, változtathat-e majd ezen az arányon? A tapasztalat ugyanis ar­ra int, bár lelni csavaros eszű csalókat, akik töb­bet vannak táppénzen, mint amennyit dolgoznak, a döntő többség — mint bármilyen más ügyben — tisztességes, szabályt tartó. Az egészségi állapota olyan, hogy táppénzre kényszerül. Körzeti orvosok mondják, gyorsan növekszik a neurózisra utaló panaszoknak a száma. A tár­sadalmi-gazdasági átmenet lelki-idegi feldolgozása tehát erősen igénybe vesz bennünket. A mellény­zseb és más zsebek emlegetése fölös dolog ebben a helyzetben. Itt valami másról van szó. Arról, ami még a zsebek előtt van; ami tölti, üríti a zse­beket. (M) Alapítvány a szövetségben Ha bajba jut a kereskedő Francia-magyar együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents