Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

Letkési otthonteremtők VÁCI xJcírtai) XXXV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1901. OKTÓBER 5., SZOMBAT Gladiátorok a Duna-parton I,etkés határában a volt focipálya parcellázására is sor került, hogy a lakásépítési igényeket ki tudja elégíteni a helyi önkormányzat. Két család már elkezdte a há­zak alapozását (Vimola Károly felvétele) Két világ Kéznyüjtásnyi béke Szeretem a temetőket. Szeretem a békét, a nyu­galmat, azt az állapotot, amikor már senkihez sem tartozva, csak következő magamat kereshetem. Ezért járom gyakran az alsóváro­si sírkertet. Azért, hogy tőlük, a már pihenőktől kapjak választ és tanácsot azokra a kérdésekre, ame­lyekre a még élőknek más nem adhat elfogadható fe­leletet. Felmegyek a lépcső hosz- szú során, s felérve a te­tőre, két sírt keresek. Az első a Baintner család sír­boltja. Sokáig gondolko­zom. Lám, bármiként véle­kedtek és nyilatkoztak e családról valakik az elmúlt é'.'tizedekben — ők itt ta­láltak nyugalmat és megbé­kélést, itt, a tetőn! Milyen a történelem! Fő­ként ez a kegyetlen, sok­szor azokat is kirekesztő, akik igaz emberei voltak a hazának! Ebben a sírban nyugszik az a Baintner Er­nő huszár őrnagy, majd ez­redes, aki a magyar hon­védség egyik kiemelkedő képességű tisztje volt. Az, aki az első világháború egyik legszebben dekorált tisztjeként került Vácra, hogy megélje e városban 1919-et. Az a tiszt, akinek két fia — László és István — végigharcolta az akkori orosz hadjáratot, s apjuk­nál is több kitüntetést sze­reztek. A minden magyar tragédiákban az volt kese­rű példa, hogy ez a kiemel­kedő tudású katona lett az 1919-es váci katonai állo­másparancsnok. Akkor, ab­ban az időben, amikor már nem a katonákon múlt az ország további sorsa. Baintner sem a véreng­zéseknek, sem a számonké­résnek nem volt részese, mint ahogy a váci papság is ártatlan volt az augusz­tus 14-e hajnalán elköve­tett gyilkosságnak! (Bármi­lyen véleménye volt egyné­hány „történésznek”!) Azért egyedül R. Cornea, a meg­szálló hadsereg tisztje, ro­mán térparancsnok volt a felelős. , Mindezt csak temetői gondolataim továbbélése­ként mondom. Azért, mert Baintnerék mellett, alig karnyújtásnyira van a Ma- theika család sírja. Azoké, akiknek fia a túloldalon állt, és erről életével tett tanúbizonyságot. Két család, két világ. Egyikük tisztességét sem lehet mai mércével mérni! Nekem, az utódnak mégis mérlegelnem kellene. Nem tudok mással igazsá­got tenni, csak azzal, me­lyet a hely, az alsóvárosi temető sugall. A távolság, ami a két család nyugvóhe­lyét elválasztja, az a három méter, az a tanulság. A kéznyüjtásnyi béke. A tanulság, reánk, a még élőkre kötelező. Azokra, akiknek, ha máshol nem, itt, a sírkertben kell meg­tanulnunk a megbékélés igazát. — csankó — Emlékhely A nagymarosiak — mint már írtunk róla —, kétféle álláspontot képviselnek a Szovjetunióba elhurcolt, s ott életüket vesztett embe­rek emlékhelyének felállí­tásában. Az emlékmű ötle­te egyelőre függőben van — mert erre nincs elég pénz —, ám a Recski Szö­vetség nagymarosi tagozata a temetőben létesítendő emlékhely mellett tette le voksát. Ezt sokan helyesel­ték, így gyűjtések, társadal­mi munka segítségével, előrehaladott állapotban van az emlékhely kialakí­tása. Sokat segítenek az el­hurcoltak életben maradott családtagjai, a férfikórus, valamint a Nagymaroson élő építész, Philipp Frigyes, aki megtervezte az öku­menikus emlékhelyet, s folyamatosan figyelemmel kíséri a munkát, tanácsok­kal látja el az egykori, ám már használaton kívüli ha­lottasház átalakítóit. Elkel­ne több kéz, viszont sok támogatást ad Scheili Má­tyás, aki szervez, vásárol, szállít, s erre mozgósítja is­merőseit, barátait. A régi halottasház emlékhellyé való átalakítása jól halad. Remélik, hogy a tervezett időpontra, november 1-jére átadhatják, s e napon em­lékezhetnek azokra az em­berekre, akik értelmetle­nül, fiatalon vesztették életüket egy másik ország­ban. Neveiket az emlékezet s a márványtábla o jövő­nek megőrzi, II. E. Dionüszosz, a bor és sza­badság istene köszönt Ti­teket ... — így kezdődik az a meghívó, amely szüreti mulatságra, Dionüszosz-ün- nepre hívja a váciakat: fiatalokat és még fiatalab­bakat. LÁTNIVALÓK Október 12-én, szomba­ton délután két órakor in­dul Dionüszosz — Herku­lessel és Ámorral, ha úgy tetszik: Heraklésszel és Erosszal — a váci Kőkapu­tól, hogy a Március 15. té­ren és a Konstantin téren áthaladva, a Duna-partra térjen. Itt aztán a váciak együtt szórakozhatnak az antik idők játékain, fo­gadhatnak a legjobb gla­diátorokra, megnézhetik a Fiesta Színház „dionüszo- szi ujjgyakorlatait”. Tán­colhatnak a Garabonciás együttessel — felidézve ré­gi korok táncait —, és él­vezhetik a Fazekas László vezette Váci Dobosok ze­néjét. A Duna-parti vigasságon sor kerül a Duna-völgyi Herkules megválasztására: aki a legmesszebbre visz egy teli hordót, az lesz — a következő szüretig — e cím birtokosa. Ezt követően lesz gyorsasági ivóverseny, s győztest, vesztest egyaránt szórakoztat majd a mező- gazdasági szakközépiskola tanulóinak tánca. A két főrendező a Ma­dách Imre Művelődési Központ és a Tungsram Rt. váci gyára. A részletekről a művelődési központ 12-es szobájában vagy a Tungs­ram tornatermében (Hon­véd u. 21—23.) kedden és csütörtökön 18 órától adnak bővebb felvilágosítást. Az égjük közreműködő társaság, a Família Gladia- toria, mint vezetője, Wei- xelbaum János elmondta, reméli, hogy a látnivalók és a játékok az egyes kö­zösségek kapcsolatának építését is szolgálják. Szükségesnek véljük ezt. szögezte le Weixelbaum János, mert azok az embe­rek, akik egyesületekben tevékenykedve városunk hírnevét öregbítik, méltók az elismerésre. De ki mél­tányolja elsőként, ha nem ők maguk! Tapasztalataink szerint nem utópia az olyan kap­csolat, amelyben különbö­ző irányultságú egyesületek tagjai örülni tudnak egymás sikereinek, egyben motivál­ják is egymást. Példa erre a Fiesta Színházzal való együttműködésünk, melyben a megbecsülésen kívül fel­szerelések cseréjére, egy­más előadásain való szerep­lésre is sor kerül. KALANDOK Szeretnénk, ha bővülne azok köre, akik készek ha­sonló módon tevékenyked­ni vagy rendezvényeikre másokat is meghíva meg­ismertetni munkájukat, gondolataikat. Ha ez sike­rülne, nagy segítséget nyújthatnánk azoknak a „leszakadó” családoknak, gyermekeknek, akikre anyagi elesettségük miatt vár életmódi, szellemi be­szűkülés. De ne feledjük azt sem, hogy nem csak anyagi szükség rombol, ha­nem a „sehol sem vagyok fontos” érzése is. A kétség- beesett emberek pedig ag­resszívekké és gyűlölködök- ké válhatnak. Kismértékben mi is megelőzhetjük ezeket a folyamatokat, hiszen, ha mind több felnőtt és tizen­éves válik tevékeny tagjá­vá közösségeknek, és nem­csak társai, hanem akár egy város közvéleménye is elismeri teljesítményét, megszűnik az elhagyatott- ság érzése. A tizenéveseket elszakíthatjuk a tévétől, ha illúziók helyett valós ka­landokat biztosítunk szá­mukra. Megadhatjuk a le­hetőséget, hogy kipróbál­ják, mire képesek. Ily mó­don megszabadíthatjuk őket nagyszájú, esetleg bu­ta hangadóiktól is. SEGÍTSÉG Várunk tehát mindenkit, aki szórakozni akar, és azokat a politikusokat, vállalkozókat, pedagóguso­kat is, akik hasznos közös­ségeket támogatni akarnak tanáccsal, pénzzel, egyéb módokon. Mert szívleljék meg azok, akiket szeren­cséjük, képességeik, tudá­suk hatalomhoz, pénzhez juttatott, egy ókori bölcs tanácsát: „Az istenek ha­talmat és pénzt egyes em­bereknek nagy számban adtak. De nem azért, hogy az egészet önös céljaiknak rendeljék alá, hanem, hogy közhasznú épületekkel és adományokkal segítsék ke­vésbé szerencsés polgártár­saikat.” —ó. —s. Üzletek udvara HÉTFŐTŐL Útlezárás Váci udvar néven szolgáltató üzleteket alakított ki és adott bérbe az Ipartestület, székházának hátsó részében. Itt nyolc üzletnek alkalmas helyiség van, az elsőben egy csapágy szaküzlct már meg is nyílt (Vimola Károly felvétele) kJtíAun 7 Útlezárásra számítsanak a Káptalan utca lakói vagy azok, akik szeretnének ott közlekedni. Gázelosztó-veze­ték építése miatt, október 7-én kell lezárni az utcát a gépjárműforgalom elől, a munkálatok befejezéséig, ami előreláthatóan október 30-ig tart. A lezárás egé­szen pontosan a Káptalan utca piac és Kossuth utcai szakaszát érinti — közölte a munkálatokat végző Komber Kft. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László Űrt. 45. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. & Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. $ Postacím: Vác, Pf. 32,2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. % Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 0 Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, vala­mint a váci hirdetöircdá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden déhitán 14-től 17 óráig. Szüreti mulatság Dionüszosz ünnepén A vértanúkra emlékeznek Az aradi vértanúkra em­lékezik október 6-án, va­sárnap, 15 órakor a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont és a Madách-kör szer­vezésében, a város lakos­sága. A honvédem lékmű­nél sorra kerülő megemlé­kezést Hermann Róbert történész tartja, közremű­ködik a Fiesta Színház tár­sulata, a Petőfi Sándor Általános Iskola gyermek- kórusa és a Váci Huszár Bandérium. Remsey Flóra kiállítása Remsey Flóra iparmű­vész munkáiból nyílik kiál­lítás a szobi Börzsöny Mú­zeumban október 11-én, pénteken, és egészen de­cember elsejéig megtekint­hetik az érdeklődők. A kiállítást délután négy órakor Kecskés József, a gödöllői művelődési köz­pont igazgatója nyitja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents