Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

Iránban haléira ítélték Busht Közösen legyőzni a múltat Szerdán délelőtt a madridi királyi palotában megkezdő­dött a közel-keleti békeértekezlet, amelyen első ízben ült tárgyalóasztalhoz Izrael és a vele szomszédos arab or­szágok küldöttsége. A jordániai küldöttségben jelen van­nak a palesztinok is. A történelmi jelentőségű találkozót az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió hív­ta össze és mindkettő ál­lamfőjével képviselteti ma­gát. A délelőtti ülésen George Bush, majd Mihail Gorbacsov mondott 20-20 perces beszédet, George Bush a konferencia célját az igazságos, tartós és át­fogó béke megvalósításá­ban jelölte meg, hangsú­lyozva, hogy ez a folyamat akár évekig is eltarthat. — Az, hogy a felek nem vi­selnék egymással háborút, önmagában nem elegendő, a békét és a stabilitást szerződésekkel, megállapo­dásokkal, diplomáciai kap­csolatok megteremtésével, kereskedelemmel, kulturá­lis cserével és más eszkö­zökkel kell tartóssá tenni — hangoztatta. Az elnök leszögezte: a bélke csak a felek közvet­len tárgyalásán jöhet lét­re, sem az Egyesült Álla­mok, sem más nem kény­szerítheti azt rájuk kívül­ről. A békefolyamatban Izraelnek egyrészt arab szomszédaival, másrészt a palesztinokkal kell közvet­len tárgyalásokat folytat­nia, s a kétoldalú tárgyalá­sok megindulását követ­niük kell a többoldalú meg­beszéléseknek a közös ér­dekeket érintő kérdésekről, például a fegyverzet ellen­őrzéséről, a menekültkér­désről. A szovjet elnök azt hang­súlyozta, hogy a közel-kele­ti békekonferencia csak a hidegháború elmúltával jö­hetett létre. Gorbacsov nem szólt részletesen a válság megoldásának mó­dozatairól, csak azt húzta alá, hogy a megoldás úgy lehetséges, ha egyik fél sem akar a tárgyalóasztal mellett „győzelmet” elér­ni, hanem közösen akar­ják legyőzni a múltat. A Hogyan tartóztatható föl a menekültáradat? A törvényes népesség­mozgások feltételeinek fenntartása a magyar kor­mány által elismert érték, a kormánypolitika céljai­nak egyike. Ugyanakkor az illegális népességmozgás zavaró, amely ellen min­den egészséges jogrend fel­lép — mondotta szerdán Berlinben Gálszécsy And­rás, és sürgette: esetleg budapesti központtal miha­marabb kezdje meg műkö­dését a lakosságot infor­máló csererendszer, amely­nek segítségével a kiván­dorlás gondolatával foglal­kozó személy felmérheti szándékának realitását. A magyar tárca nélküli miniszter a berlini Reich­stag épületében 28 ország A magyarok nem kémkednek A magyar, a lengyel és « csehszlovák kormány le­állította a hírszerző tevé­kenységet az Egyesült Ál­lamokban, míg a román és bolgár kémek — ha csök­kentett mértékben is — de tovább dolgoznak — jelen­tette ki Harry Brandon, az FBI Illetékes vezetője. Sze­rinte a szovjet felderítés munkája az utóbbi két év­ben élénkebb, mint vala­ha, sőt az augusztusi puccs, a konzervatívok kudarca óta sem tapasztalható csök­kenés. A szovjetek első­sorban gazdasági hírszer­zéssel foglalkoznak. képviselőinek értekezletén vesz részt, amelyen megvi­tatják, milyen intézkedé­sekkel lehet elejét venni a közép- és kelet-európai népmozgásoknak. Gálszécsy András közöl­te, hogy Magyarországon az idén szeptember 30-ával bezárólag 21 ezer illegális határátlépést regisztráltak. Döntően román állampol­gárokról volt szó, de a ha­társértők között voltak tö­rökök, pakisztániak, in­diaiak, ghanaiak és bangla­desiek is. Ugyanebben az időszakban Ausztria hat­ezer személy visszavételét kérte a magyar szervektől, s a kérelmek 95 százalékát teljesítették. A házigazda Németor­szág belügyminisztere, Wolfgang Schäuble meg­nyitójában leszögezte, hogy a menekülthullámot csak úgy lehet feltartóztatni, ha az életkörülményeket hely­ben megjavítják. „Az európai épület nyugati szárnyában uralkodó zsú­foltság fokozása helyett a keleti traktus szobáit kell lakhatóbbá tenni” — mond­ta Schäuble, és hozzáfűzte: az „áteresztő határok Vla­gyivosztoktól Amszterda­mig" vívmányt jelentenek, ám ennek nem szabad kor­látlan letelepedési szabad­sággal párosulnia. A minisz­ter közölte azt is, hogy Né­metországban jelenleg fél­millióan tartózkodnak en­gedély nélkül, az 1991-ben érkező, magukat menekül­teknek vallók száma eléri a 200 ezret. Petre Romon a visegrádi hármakról A visegrádi hármak tri- laterális együttműködésé­nek fejlődése nem mindig mutatott Európa integrá­ciója felé, és egyes nyilat­kozatok, amelyek részükről elhangzottak, azt a benyo­mást kelhették, hogy a cél az egykori Kelet-Európa megosztása volt: nyíltan kijelentem, hogy ez rossz dolog — mondotta a La Libre Belgique című brüsz- szeli lap szerdai számában közölt interjújában Petre Roman volt román minisz­terelnök. — Ez a gondolat nem felel meg a történel­mi, a kulturális, de még a politikai realitásnak sem. Nem fogadható el, hogy egy ilyen helyzet alakuljon ki napjaink Európájában — mondotta még e témáról Petre Roman. közel-keleti béke megte­remtése a világ békéje biz­tosításának fontos támaszté­ka lehet — mondotta. AU Akbar Mohtasemi hodzsatoleszlám, az iráni radikálisok vezetője szer­dán kijelentette, hogy a madridi konferencián való részvétel az iszlám ellen intézett hadüzenet, s ezért résztvevői, mindenekelőtt George Bush amerikai el­nök, „halálra ítéltetnek”, s az ítéletek „végrehajtat­nak”. Az iráni parlament előtt mondott beszédében a teheráni képviselő hangoz­tatta: „E konferencia részt­vevői az iszlám ellenségei, s ezért a legsúlyosabb bün­tetéssel sújtatnak. A for­radalmár muzulmánok a lehető legrövidebb időn be­lül végrehajtják vallási kö­telezettségüket, függetlenül a körülményektől.’’ Légitámísdások Horvátországban A jugoszláv légierő gépei szerdán négy horvát tele­pülés — Vukővár, Eszék, Daruvár és Kutina — el­len hajtottak végre akciót — jelentette a horvát rá­dió. A Tanjug ugyanakkor arról számolt be, hogy kedden tizenöt jugoszláv katona vesztette életét, amikor horvát erők táma­dást indítottak a Belgrád és Zágráb közötti autópálya mellett fekvő Paklenica településen a jugoszláv hadsereg egysége ellen. A két hónapja ostromlott Vukováron tüzérségi tűz előzte meg a szerdai légi akciót. A Kutina elleni ak­ció idején a településen tartózkodtak az EK megfi­gyelői: ott a támadás kö­vetkeztében három ember megsebesült. Három-három levegő-föld rakétát indítot­tak a légierő gépei az Eszék és Daruvár elleni tá­madás során. A becsapódó rakéták Daruváron tizen­nyolc embert megsebesítet­tek. A politikai stabilitás szigete Bátorító jelek Magyarország lehet az első olyan kelet-európai ál­lam, amely gazdasági szer­kezetében újjászületve, akár már jövőre a fokoza­tos növekedés útjára lép­het — írta a Financial Times brit gazdasági napi­lap keddi számában An­thony Robinson. Az újság nyolcoldalas mellékletben foglalkozott Magyaror­szággal, s a cikkek — bár nem hallgatták el a nehéz­ségeket — összességükben a változások kedvező vol­tát, eredményeit domborí­tották ki. Robinson vezércikke „Bátorító jelek” címmel rá­mutatott arra, hogy Ma­gyarország végső soron már tóco évtizede egyenge­ti a reformok útját, s ez a folyamat rendkívül fel­gyorsult az utóbbi két esz­tendőben. Kitért arra, hogy a térségben Magyarorszag a gazdasági és a politikai stabilitás szigete. Az állami szektor termelésének visz- szaesését jól ellensúlyozza a kis magánvállalkozások lendületes növekedése és a külföldi tőkebeáramlás. Hi­vatalosan a hazai összter­mék az idén várhatóan 6-8 százalékkal csökken, ezen belül az ipari termelés 16,3 százalékkal hanyatlik. Va­lójában azonban csupán 2-3 százalékos lesz a GDP csökkenése — kisebb mint 1990-ben —, mivel a magán- szektor termelése növeke­dett — írja. Robinson vázolta, meny­nyit könnyített a magyar adósságterhen a külföldi tőkebefektetés, öt évvel ez­előtt az adósságszolgálat felemésztette a magyar ke- ményvaluta-bevétel 69 szá­zalékát, az idén az arány 38 százalékos, s ez a tőke­import mellett a megnöve­kedőit idegenforgalomnak és nyugati exportnak kö­szönhető. A cikk megemlí­tette azt is, hogy az import liberalizálásával, gyártó- berendezések behozatalá­nak felgyorsulásával a ma­gyar exportcikkek minősé­ge javult, s erősödött ver­senyképességük a világpia­con. A melléklet egy másik cikkében Nicholas Denton arra mutatott rá, hogy ál­talános recesszió helyett inkább nagyfokú átrende­ződés jellemzi á magyar gazdaságot. Egyrészt a nagyvállalatok leépülése mellett igen tevékeny ma­gánszféra alakult ki, más részt, míg a keleti ország­rész — amelynek gazdasági élete nagyban függ a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatoktól — válságot él át, a főváros és a nyugati megyék szépen prosperál nak. Denton rámutatott ar ra, hogy javult az ország energiafelhasználásának ha­tásfoka, ami persze jórészt a nehézkes nehézipar le épülésének köszönhető. 5_­i Ria •• események I egy mendafban fmm A Világbank kedden jóváhagyta a Szovjetunió piacgaz­daságra való áttéréséhez technikai segítséget nyújtó ter­vet, amelyet 30 millió dolláros elkülönített alapból finan­szíroznak. A Az amerikai képviselőház úgy döntött, hogy normalizálják az Egyesült Államok kereskedelmi kap­csolatait Bulgáriával és Mongóliával, és jelentősen csök­kentik a két ország termékeire vonatkozó importvámo­kat. A Minden korábbinál nagyobb, 268,7 milliárd dol­láros deficittel zárult szeptemberben az Egyesült Álla­mok 1991-es költségvetése. A Stuttgartban kedden Do­nald Davidson amerikai filozófusnak ítélték oda a há­romévenként kiosztásra kerülő Hegel-díjat. A Horvát­ország atomerőmű építését fontolgatja, mert már nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Jugoszlávia által két évvel ezelőtt önként vállalt nukleáris moratóriumot — tudatta szerdán a horvát sajtó. A Pálmai Géza, a Magyar Köztársaság Iránban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét All Akbar Hasemi Rafszandzsaninak, az Iráni Iszlám Köz­társaság elnökének. A Thaiföld és Vietnam szerdán a kölcsönös biztonságról és együttműködésről közös nyi­latkozatot írt alá. A H. János Pál pápa levelet intézett Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnökhöz a Közel- Kelet témájáról — közölték szerdán a Vatikánban. A Bulgáriában olyannyira súlyossá vált az energiaellátás, hogy a hatóságok háromóránként egy órára leállítani kényszerülnek az áramszolgáltatást — közölte az AFP. mim józsep iMCSoii ■magaar pinMMwmT^wn^rauiiiwgayggag^ A FELELŐSSÉG A JUG0SILÁV0KÍ (Folytatás az 1. oldalról) rancsnokai, valamint — eleget téve a kormány meg­hívásának — Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete, és Jusuf Ban- jica katonai és légügyi at­tasé is. A jugoszláv katonai diplomata szerint a Barcsra hullott gránátokat tartal­mazó konténeren, illetve fedelén talált jelzések alap­ján a robbanószerkezet svéd gyártmányú, s kije­lentette, hogy a jugoszláv hadseregnek nincsen ilyen származású eszköze. Antall József kérdésére, hogy a robbanószerkezetet kioldó gép Jugoszlávia te­rületéről érkezett-e, Rudi Sova nagykövet igenlő vá­laszt adott, s mindkét fél egyetértett abban, hogy tisztázni kell, hogy a repü­lőgép a jugoszláv hadsere­gé volt-e vagy sem. A mi­niszterelnök megkérdezte a jugoszláv katonai attasét, hogy a néphadseregnek van-e olyan utasítása, hogy a határ közelében a légierő gépei ne folytassanak had­műveleteket. Jusuf Ban- jica azt felelte, hogy ezek­ről a részletekről őt nem tájékoztatják. Antall József ezzel kapcsolatban hangoz­tatta, hogy hazánk 19 lég­térsértés után feltétlenül elvárja, hogy legyen ilyen utasítás, amennyiben a ju­goszláv fél jó szándékát akarja bizonyítani, és el akarja kerülni a provoká­ció látszatát. A katonai at­tasé kijelentette hogy a légitérsértéseket a néphad­sereg nem hitelesítette, de azt is hangsúlyozta, hogy ha azok beigazolódnak, nyilvánosan bocsánatot fog­nak kérni. Rudi Sova ju­goszláv nagykövet hangoz-* tatta, hogy a jugoszláv fél­nek nem érdeke a provo­káció, sokkal inkább a szomszédos országgal való jó viszony fenntartása, s ezt nem csak a jugoszláv állam, hanem a néphadse­reg nevében is mondhatja, Antall József konkrét meg­előző intézkedéseket sür­getett annak érdekében, hogy o hadműveleteket tartsák távol a magyar ha­tártól, különben elkerülhe­tetlen hasonló esetek elő­fordulása. Mindaddig, amíg Jugoszlávia fenntartandő- nak tekinti- nemzetközi jo­gi alanyiságát, felelősség terheli bármilyen országa területe felől történő ha­társértésért, s azért, hogy szakértők által meghatá­rozandó távolságon belül légierejének harci gépei ne folytassanak hadművele­teket a magyar határ kö­zelében — mondotta An­tall József a jugoszláv fél­nek. Szétszedni veszélyes, robbantani nem Kié a döglött gránát? 9 Mi lett a Barcsra hul­lott s fel nem robbant 18 gránát sorsa? — kérdeztük Keleti György ezredest, a HM szóvivőjét. — Nem szedték szét a tűzszerészek, nem hatásta­lanították, másképp jártak el. Tekintettel arra, hogy felmerült a gyanú: önmeg­semmisítők (ami azt je­lenti, hogy szétszerelés el­len is biztosították őket, te­hát erre is törvényszerűen robbannak), a kivonult tűzszerészek a helyszínen robbantással semmisítettek meg a 18 döglött kumula­tív gránátból tizenkettőt. 9 Miért nem mindet? — Pontosan magam sem tudom, de feltehetően azért, mert a földből való kieme­lésük, a megsemmisítésük fokozatosan történik. Az ovális szóródási területet lépésről lépésié haladva tisztítják meg, így még újabb gránátokat is talál­hatnak. Eddig nyilván a megtisztított területen lé­vőket robbantották csak fel. 9 Ügy tudjuk, a jugo­szláv katonai attasé arra a kérdésre, hogy milyen e gránátok típusa, működési mechanizmusa, azt vála­szolta, a jugoszláv néphad­sereg ilyeneket nem hasz­nál, így ő sem ismeri tí­pusukat. Akkor kié lehe­tett a gránát? — Ezt kérdezzük mi is. Ami tény: a kivilágítatlan harci repülőgép Jugoszlá­via felől érkezett, és arra­felé is távozott. A határ­őrök látták, hogy a határ túlfelén nyomjelző löve­dékkel tüzeltek a visszaté­rő gépre. Akik lőttek, hor- vátok lehettek. A rejtély még tisztázatlan. V. G. P. Egyeztető tárgyalások Sztrájkra Ma kilenc órától egyez­tető megbeszélésre kerül sor a MÁV-vezérigazgató- ság székházában, amely­nek kezdeményezője — hagyományos nevén — a vasutas-szakszervezet. A megbeszélés célja, hogy egyezségre jussanak a so­kak által eleve megkérdő­jelezett november 11-i két­órás figyelmeztető sztrájk ügyében. A Vasutas Dolgozók Sza­bad Szakszervezete kilátás­ba helyezte, hogy amennyi­ben október végéig nem si­kerül egyezségre jutniuk bérkérdésekben és a műn­készülnek kaerő-elbocsátási gondok­ban, akkor élni fognak a sztrájk eszközével. Jelenleg tizenhárom vas­utas-szakszervezeti tömörü­lés munkálkodik a dolgo­zók érdekeiért, de ma el­dől, hogy kik csatlakoznak a sztrájkfelhíváshoz. Információink szerint a hagyományosnak nevezett vasutas-szakszervezet el­nöksége csak hangulatkel­tésnek minősítette a sztrájk­bejelentést, és ők nem csatlakoznak a szabad szakszervezetek kezdemé­nyezéséhez P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents