Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

Kilencedik osztályba lépnek Sajnos, sötét a kép ^ A Pest megyei önkormányzati hivatal föjcgy- ^ tőjének az aláírásával még augusztus végén körle- | velet kapott a megye 18G településének polgármes- | téri hivatala, melyben arra kérlek választ, hogy a ^ nyáron végzett nyolcadikosok közül hányán nem 8 nyertek felvételt középfokú oktatási intézménybe, § s azok a túlkoros fiatalok, akik nem tudták még ^ elvégezni az általánost, hogyan tesznek eleget a ^ tankötelezettség teljesítésének. A levélben arról is ^ tudakozódtak, mely települések önkormányzatai S igényelnek segítséget a megyétől a probléma mcg- > oldásához. Jogi tanácsok üöteBezh@ftő-e a különélő féri gyermek- fcirfásdii fiieíésére? ® Személyiségi i@g tartásdíjat úgy kell megál­Az adatokat a Pest me­gyei önkormányzati hivatal művelődési irodáján dol­gozzák fel, s bár az eddig beérkezett válaszlevelek már két dossziét is megtöl­tenek, a pontos statisztika még nem készült el, mert nem minden településről kapták meg a kért vissza­jelzést. A tinédzser ára A közel száz válaszlevél­ből azonban már számos ta­nulság, következtetés levon­ható. Mindenképpen el­gondolkodtató, hogy bár az adatok még nem véglege­sek, de az eddigi jelzések szerint közel 350 idén vég­zett nyolcadikos nem foly­tatta tanulmányait, s va­lószínű, hogy a kép sötétebb lesz, ha a még hallgató ön- kormányzatok is elküldik adataikat. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tovább nem tanuló gyerekek többsége gyenge eredményű volt, so­kan közülük hátrányos helyzetűek, zilált családi hátteret tudhatnak maguk mögött. Szomorú, hogy az iskolák jelzései szerint egy­re több az olyan diák, aki­nek a szülei nem is támo­gatják gyerekeik továbbta­nulását, mondván, a csa­ládnak szüksége van a fia­tal, az iskolapadból éppen kikerült tinédzser kerese­tére is. Ezért jó néhány esetben előfordult, hogy a tovább nem tanuló gyerek — elképzelhető, hogy egy 14-15 éves fiatalnak milyen értéke lehet a munkaerő- piacon — mezőgazdasági üzemekben, vállalatoknál, vagy vállalkozóknál he­lyezkedett el. Akadnak, akik valamilyen tanfolya­mon próbálnak képesítést szerezni, mások otthon se­gítenek a ház körül, s van­nak olyanok is, akiknek sorsáról sem a régi iskola, sem az önkormányzat nem tud semmit. Szerencsére a megye te­lepülései közül néhányan próbálkoznak iskolák, osz­tályok szervezésével is, hogy ezek a gyerekek se Tanulmány a tanárról Az egész társadalomhoz szólt írásaiban Lénárd Fe­renc professzor, a pszicho­lógiai tudományok doktora, aki október 1-jén lenne nyolcvanéves. Az intenzív variációs ta­nulás módszere nemcsak nálunk, hanem egész Euró­pában is tért hódít — az anyanyelv és a matematika oktatásában. Lénárd Ferenc és felesége. Demeter Kata­lin sok szállal kapcsolódott Pest megyéhez, negyvennél több iskolában alkalmaz­zák módszerüket. Lénárd professzor mun­kásságának ismertetését és módszerének mai tapaszta­latait is tartalmazza az a tanulmánykötet, amelyet a Pest Megyei Pedagógiai In­tézet és a Magyar Pedagó­giai Társaság jelentet meg — emlékére. 4 <y€ítinn kallódjanak el. Foton pél­dául a 2. Sz. Általános Isko­lában elindítottak egy úgy­nevezett 9. osztályt, ahol a közismereti tárgyak mellett szabás-varrást és faipari is­mereteket is tanítanak. A községben az idén tizenegy nyolcadikosnak nem sike­rült középiskolába kerül­nie, közülük hatan járnak ebbe az osztályba, de mel­lettük Dunakesziről és ör- bottyánból is kerültek ta­nulók a kilencedikbe. Ér­den — ahol harminchatan nem tanultak tovább — a helyi 220. Sz. Szakmunkás- képző Intézetben egy úgy­nevezett élőkészítő osztályt szerveztek, ahová 24 gyerek már beiratkozott. Szeretné­nek még több előkészítő osztályt indítani, s jó öt­letnek tartanák, ha a fiúk részére 2 éves szakiskola is létesülhetne. Tízszeres fejkvóta Túrán, a Dolgozók Álta­lános Iskolájának van ifjú­sági tagozata, ahol a kör­nyező települések még tan­köteles korú diákjai, illetve a már dolgozó fiatalok kö­zül ötvenötén tanulnak. A tízezer forintos fejkvóta azonban csak arra elég, hogy heti 1-2 napos taní­tást szervezzenek. Gazda­képző szakiskolát — me­zőgazdasági tagozattal — is szeretnének indítani. A tan­terv már kész, s hamaro­san a szabás-varrás, a kézi- munkázás és a főzés gya­korlati helyeinek kialakí­tását is megkezdik. Hason­ló gondolatokkal foglalkoz­nak Pilisen, ahol helyben kívánnak egy mezőgazdasá­gi és gazdaasszonyképző is­kolát nyitni, amely kétéves lenne, egyelőre azonban Dr. Szántó Szilvia bünte­tőtanácsa az elmúlt hóna­pokban a vádlottak után meghallgatta a tanúkat, to­vábbá igazságügyi orvos, fizikus és nyomszakértő­ket is, hogy amennyire le­hetséges, rekonstruálni le­hessen azt az 1990. augusz­tus 7-én történt kegyetlen gyilkosságot, amelynek ál­dozata Vécsei Henrik volt. Az elsőrendű vádlott. Csá­ki István beismerte, hogy karateütést mért az áldozat gégéjére, de mint mondta, nem akarta a halálát okoz­ni. Bűntársa, Szabó János sem tagadta, hogy használ­ta a bűnjelként lefoglalt nuncsakut, amellyel a gép­még a szükséges eszközök beszerzéséhez igényelnek segítséget. Nagymaroson kétféle ki­lencedik osztály indításához várnak megyei támogatást. Az egyik átmenet lenne az általános- és középiskola között, s a nemzetiségi jel­legnek megfelelően napi négy órában tanítanának németet, s a növendékek a középfokú nyelvvizsga szintjére juthatnának el. A másik fajtában a felzárkóz­tatás lenne a vezérelv, az, hogy egy év múlva a gyerek sikeresen felvételizhessen. Ha akkor sem sikerülne a továbbtanulás, akkor 16 éves koráig maradna az is­kolában a diák. ahol a 10. osztályt is elvégezhetné. A felzárkóztató program ke­retében egyébként Nagy­maroson háztartási isme­reteket is tanítanának. A gazdaképző tanfolyamok is egyre népszerűbbek a me­gyében. több helyen — pél­dául Farmoson. Ráckevén, Vácott — foglalkoznak az oktatás e formájával. Nagykátán, a népfőiskolái képzés keretében a tankö­teleseknek egyéves beta­nuló tanfolyamot tartanak. Bagón is működik ifjúsági tagozat, s DánszentmilCóson szintén szeretnének úgy­nevezett felkészítő foglal­kozásokat tartani, míg Mo- noron. a 205. Sz. Ipari és Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézet vállalja a fiatalok kénzését. Mint a Pest megyei ön- kormányzati hivatal műve­lődési irodáján megtudtuk, az önkormányzatok számít­hatnak szakmai segítségre, s a megyei pedagógiai inté­zet útján pedig — pályázat­tal — anvagi támogatásra is lehetőség nyílik. Az iskola sorsa A megyei pedagógiai in­tézetben egyébként a na­pokban mutatkoztak be az általános iskolák új igazga­tói, s örvendetes, hogy a legtöbbjük arról számolt be, az önkormányzatok szí­vükön viselik a településü­kön lévő iskola sorsát. II. É. kocsiban dulakodás közben a nyakánál fogva hátrafelé húzták áldozatukat. A bizonyítási eljárás be­fejezése után dr. Szabó Tamás ügyész olyan súlyos büntetés kiszabását indít­ványozta, amely példaérté­kű lehet. A harmadrendű vádlott, Horváth Mihály esetében szintén kérte a bűnösség megállapítását. Ezek voltak tehát dióhéj­ban összefoglalva a per ed­digi kiemelt eseményei. Tegnap, szeptember 30-án a védelemé volt a szó. A vádlottakat dr. Birkás Miklós, dr. Nagy Gábar és dr. Oláh Gyula képviselte. Egyikük az európai krimi­^ # Férjem váratlanul el­$ hagyott, három gyerekkel ^ maradtam egyedül — írja ^ W.-né olvasónk, és azt Jtér- dezi, hogy férje az előző \ házasságából származó két * gyereke után is köteles-e S gyermektartásdíjat fizetni s mint eddigi gondviselőjük, vagy csak közös gyerme- ^ kük után jár gyermektar- ^ tás. Olvasónk azt is szeret- 8 né tudni, hogy férje fize- S tésének hány százalékát s köteles gyermekei tartásá- y ra fordítani, továbbá, hogy S válóper nélkül megálla- S pítható-e a gyermektartás- § díj — mivel olvasónk azt S reméli, hogy házassága ^ még rendeződhet. Válni ^ nem akar olvasónk, de 8 azért érdeklődik. hogy 5 valóban egy év után bont- \ ja-e fel a bíró'ság a házas­ai Ságot — ez idő alatt ugyan­it is kibékülhetnek —, s s ha mégsem, mibe kerül m \ bontóper. A különélő házastárs vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után köteles gyer­mektartásdíjat fizetni. A mostohaszülőnek ilyen kö­telezettsége nincs, akkor sem. ha a házasság fenn­állása alatt — közös ház­tartásban — olvasónk elő­ző házasságából származó két gyermekének tartásához is hozzájárult, mint olva­sónk írja, gondviselője volt a gverekeknek. A gyer­mektartásdíjról — a szülők megegyezésének hiányában — a bíróság dönt. A tartás­díj összegét gyermeken­ként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15— 25 százalékában kell meg­állapítani. A gyermektar­tásdíj meghatározásánál fi­gyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükség­leteire, mindkét szülő jöve­delmi és vagyoni viszo­nyaira, a szülők háztartá­sában eltartott más — sa­ját, illetőleg mostoha- — gyermekekre, a gyermek esetleges saját jövedelmé­re is. Az egy személlyel szem­ben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem 50 százalékát nem halad­hatja meg akkor sem, ha kettőnél több gyermek el­tartásáról kell a szülőnek gondoskodnia. Több jogo­sult gyermek esetén a nalisztikai irodalom egyik nevezetességeként jelölte meg a Thököly úti épület­ben most folyó tárgyalást, hivatkozva egyrészt arra, hogy anyagi okokból elkö­vetett gyilkossággal vádolt rendőrök ülnek a vádlottak padján. Másrészt rendkí­vüliek a körülmények is. (Elég itt utalni arra, hogy a kilenc órán keresztül egy gépkocsi csomagtartójában szállított holttestet végül Debrecen közelében eléget­ték.) A védelem érvel szerint a két egykori kommandós nem akarta megölni Vécsei Henriket, csupán meg akarták szerezni tőle annak a nyilatkozatnak az aláírá­sát, amely egy Horváth Mi­hálynak esedékes tartozás kiegyenlítésére vonatkozott. Vécsei Henrik ellenállását akarták megtörni, és a vé­delem álláspontja szerint a körülmények szerencsétlen összejátszásán múlt a tra­gikus végkifejlet. Csáki István védelmében lapítani, hogy egyik gyer­mek se kerüljön a másik­nál kedvezőtlenebb hely­zetbe, akkor sem, ha nem egy háztartásban nevelked­nek. A tartásdíjat százalé­kos arányban, vagy hatá­rozott összegben, vagy ha­tározott összegben és bi­zonyos jövedelmek százalé­kában kell meghatározni. Olvasónk azt is szeretné tudni, hogy a bíróság meg­állapít-e gyermektartásdí­jat a házasság felbontása nélkül. Igen, erre van le­hetőség. A polgári perrend­tartás lehetőséget ad a bí­róságnak ideiglenes intéz­kedéssel a különélő házas­társat szülőt gyermektar­tásdíj fizetésére kötelezni. Az erre irányuló kérelmet olvasónknak a bontóperre illetékes bíróságnál kell előterjesztenie. A kérelem alapján a bíróság a feleket meghallgatja és végzéssel határoz. Az ideiglenes in­tézkedés tárgyában hozott jogerős végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyi­ke által indított per során hozott végzésével vagy a pert befejező ítéletével ha­tályon kívül nem helye­zi. Egyébként a végzésnek a jogerős ítélettel azonos hatálya van. Olvasónk te­hát a házasság felbontására irányuló keresete helyett kérheti a bíróságtól, hogy a közös gyermek részére — ideiglenes intézkedéssel — a gyermektartásdíjat ál­lapítsa meg. Ha mégis a válás mellett döntene, a házassági bon­tóper megindulása előtt — az illetékes bíróságnál — először bontóper-megelőző eljárást kell kérnie, aminek illetéke ezer forint. A ké­relemben a házasság meg­kötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vo­natkozó adatokat kell elő­adni. A kérelem alapján a bíróság a házastársakat — bontóper előtti — meghall­gatásra idézi, amin a fe­dr. Birkás Miklós hosszan próbálta magyarázni (a vádlott lelkiállapotával, nyugtató gyógyszerek sze­désével) a vallomásaiban mutatkozó súlyos ellent­mondásokat. Dr. Birkás Miklós szólt arról, hogy az élet a legsú­lyosabb büntetést szabta ki Csáki Istvánra. Röviddel a gyilkosság elkövetése után elvesztette gyermekét, aki súlyos légzőszervi betegség következtében fulladásos halált szenvedett. A harmadrendű vádlott, Horváth Mihály védelmé­ben dr. Nagy Gábor hosz- szan kitért a sajtó szerepé­re is. Véleménye szerint a múlt év augusztus 28-án megtartott sajtótájékoztató után, majd ezt követően is megjelent újságcikkek egy kizárólag erkölcsi, de nem jogi szempontból elítélhető embert állítottak pellengér­re. A védőbeszéd szerint az újságcikkek gátlástalan maffiózónak, XX. századi magyar nábobnak állítot­ták be az egyébként tisztes üzletembert. Dr. Nagy Gábor védence felmentését kérte a bíró­ságtól. De lehet, hogy eb­ben mégsem bízik igazán. Védőbeszédét ugyanis ezek­kel a szavakkal fejezte be: nincsenek illúzióim. Az ítélet kihirdetésére várhatóan október 7-én ke­rül sor. Ga. J. lek személyesen kötelesek megjelenni. A meghallgatá­son más személy nem le­het jelen. Ha a meghallga­tást kérő fél a kitűzött idő­ben nem jelenik meg, a bí­róság az eljárást megszün­teti. A bontóper előtti meghallgatás során a bíró­ság tájékoztatja a feleket az eljárás jelentőségéről és a bontás várható követ­kezményeiről. A házastár­sakat személyesen meg­hallgatja, majd megkísér­li a házasfelek kibékítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást megszünteti. Ellenkező esetben, illetve ha a másik házastárs a meghallgatáson nem jelenik meg, a bontó­per előtti meghallgatást végzéssel befejezetté nyil­vánítja. Olvasónknak a bontóper előtti meghallgatást köve­tő harminc napon belül van lehetősége keresetlevéllel a bontóper tényleges meg­indítására, aminek illetősé­ge keresetlevéllel a bontó­per tényleges megindításá­ra, aminek illetékköltsége további ötezer forint. Ar­ra a kérdésre, hogy a bon­tóper valóban egy évig tart-e, azt tudom vála­szolni, hogy ilyen szabály nincs, a per időtartamát azonban számos körülmény befolyásolja. Elhúzódik az eljárás, ha a bíróság leter­heltsége miatt, vagy a bi­zonyítási eljárás bonyo­lultsága miatt ez indokolt. A bíróság azonban a per során is megkísérelheti a házasfelek kibékítését, ami­nek eredményessége esetén a pert megszünteti. Dr. Fogarasi Gabriella O Egy üdülőhelyen dol­gozó tiszviselőről valótlan­ságot állított az egyik or­szágos hetilap. Milyen or­voslást kérhet? Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, kü­lönböző polgári, jogi szank­ciókat követelhet. Kérheti például, hogy a bíróság ál­lapítsa meg a jogsértés té­nyét. Természetesen ilyen esetben a jogsértőtől nyi­latkozat megtételét kérheti, és igényelheti a bíróságtól, hogy a jogsértőt a további jogellenes cselekményétől tiltsák el és a jogsértéssel létrejött tárgyakat semmi­sítsék meg, illetve jogsértő mivoltuktól fosszák meg. A sérelmet szenvedett ezeken kívül kérheti, hogy a lap kiadóját bírság fize­tésére kötelezzék. Ez az összeg azonban nem a sé­relmet szenvedőt, hanem az államot illeti meg. Ter­mészetesen a megsértett is felléphet kárigénnyel, és nemcsak az igazolt kárai­nak megtérítését, hanem nem vagyoni kártérítést is igényelhet. A nem vagyoni kártérí­tés nem fájdalomdíj, tehát a jogsértő cselekmény be­következése önmagában nem keletkezteti azt, hanem szükség van arra is, hogy a sérelmet szenvedettnek az életét, és társadalmi élet­ben való részvételét súlyo­san és tartósan megnehe­zítse. Az adott helyzetben a bíróság azt fogja meg­vizsgálni, hogy ezek a kö­rülmények fennállnak-e, és igenlő esetben mennyi az az összeg, amely a bekövet­kezett sérelmet ellensúlyoz­za. A kialakult bírósági ítélkezési gyakorlat nem zárkózik el a személyiségi jog megsértése esetén a nem vagyoni kártérítés megítélésétől, de azt a tör­vényben meghatározott okok gondos mérlegelésé­vel állapítja meg. Dr. Siuka Imre A védőké veit cs szó A kommandós gyilkosok pere Több mint négy hónapja kezdődött a Pest Me­gyei Bíróságon az a per, amely a kommandós­gyilkosság elnevezéssel ment át a köztudatba. A vádlottak padján ül a két volt kommandós, Csáki István és Szabó János, akiket nyereségvágyból el­követett emberöléssel és más bűncselekményekkel vádol a Pest Megyei Főügyészség, valamint a bűn­pártolással, súlyos testi sértésre való felbujtással vádolt Horváth Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents