Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

VÁC XXXV. ÉVFOLYAM, 354. SZÁM 1991. OKTOBER 30., SZERDA Leállítják a csatornaépítést? Pénz nélkül nem készülhet el A csatornaépítési munkák Nagymaroson egyelőre a tervezett ütemnek megfe­lelően haladnak, s ha a je­lenlegi pénzügyi gondok megoldódnak, minden való­színűség szerint jövő év végére be is fejeződnek. Persze még nem lehet ok a borúlátásra, ám a nagyközségben olyan hírek keringenek, hogy félbe kell szakítani a csatornaépí­tést, mert annak idején a Kövizig által ígért és hivatalos dokumentumon feltüntetett és elfogadott támogatás átutalása várat magára. Mi is ennek az oka? Erre a kérdésre ke­restünk választ a szenny­vízcsatorna-építő társulat elnökétől, Kollár Jánostól. Csak hárommfflió A költségtervben, ame­lyet az építést megelőzően készítettek a bevételi olda­lon a vízügyialap-támoga- tás 38 millió forintja szere­pel. Ezzel az összeggel évenkénti különböző bon­tásban számolt a társulás — tudtuk meg Kollár Já­nostól. Ennek fizetésére a Közép Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság előző ve­zetője kötelezettséget vál­lalt. Ám időközben válto­zott a helyzet, s az elmúlt évre ígért 7 millióból mindössze hármat kaptak meg, idén pedig semmit. A lakosság, az intézmények, üzemek időarányosan vagy teljesen kifizették a rájuk eső részt, a megyei önkor­mányzattól is sikerült pá­lyázat útján megkapni a még megyei tanács által jóváhagyott támogatást. Labdázgatás Most a hátralévő állami céltámogatás ügyében fo­lyik a labdázgatás. A Kövizignél hivatkoznak arra a parlamenti döntésre, amely szerint nekik ivóvíz­hálózat-építési, -fejlesztési és korszerűsítési progra­mokra kell biztosítani a vízügyi alapot. A Környe­zetvédelmi Minisztérium­ban pedig egy korábbi ren­deletet emlegetnek, mely azt mondja ki, hogy kör- nyezetvédelmialap-támoga- tást meg nem kezdett be­ruházásokra lehet adni. A társulás vezetője több helyre fordult segítségért, még a körzet országgyűlési képviselőjének is írt. Ké­szítettek pályázatot a víz­ügyi alap pótlására. Ezt Mindenkinek jut csemete Ültess egy fát! Már előre g.viijthetjiik a november 9-i faültetéshez az erőnket. Ezen a napon ugyanis még soha nem lá­tott küzkertészkcdési akció lesz a Duna-parton. „Lehet, hogy száz évig fogsz élni. Hintaszékedből nézed az esőáztatta utcán a foghíjas zöldövezetet. Rá­döbbensz majd, lehet, úgy kell elhagynod az élők so­rát, hogy még nem ültet­tél el egyetlen fát sem. Fel akarsz állni kényelmes hintaszékedből, de érzed, hogy már késő! Ha ásót fogsz és kijössz a Duna-partra, tőlünk min­dent megkapsz, hogy meg- tehesd a legkevesebbet és a legtöbbet!” — ezt ígérik a szervezők, akik a váci polgármesteri hivatal nevé­ben szervezik ezt a napot. Bíró György környezet- védelmi főelőadótól részle­teket is megtudtunk.- Min­denekelőtt azt, hogy a ta­lálkozó azon a november 9-i szombaton a zenepavi­lonnál lesz délelőtt fél 10- kor. — Más lesz-e éz a faül­tetés, mint a többi? Ón is biztos tudja, a nagy elán­nal elültetett „társadalmi munkás” ültetések után csak kevés fa maradt élet­ben, kevés csemete érte meg a felnőtt kort. — Ez valóban igaz. Mi most erre is gondoltunk, ezért nem fejeződik be a munka aznap az ültetéssel. Szeretnénk, ha ki-ki gazdá­ja maradna a maga fájá­nak, a későbbiekben is gondját viselné, vigyázna rá. — Ügy hirdetik a plakát­jukon, hogy most megte­hetjük, amit még soha, a legkevesebbet és a legtöb­bet. Ezek szerint amatőr faültetőket is várnak, akik még nem csináltak ilyet, következésképpen nem is értenek hozzá. Mitől lesz mégis szakszerű? — Természetesen hívunk szakembereket is, akik irányítják a munkát. A leg­nehezebb feladat az egy köbméteres gödör kiásása lesz. Ezt nem lehet elronta­ni. Szeretném most hang­súlyozni, hogy szerszámot mindenki hozzon magával, gondolok itt ásóra, lapátra, esetleg, ha van, csákányra. Az ültetőkre később is számítunk, amikor a fa már cseperedni kezd. Ezt fejezzük ki azzal a felira­tos pólóval is, amit a pla­káton szereplő képpel is díszítünk és mindenkinek ajándékozunk egyet-egvet — válaszolta a város kör­nyezetvédelmise. — dézé — benyújtották a Környezet- védelmi Minisztériumba, amely továbbította a Kör­nyezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézeté­hez szakmai véleményezés­re. Ügy tudják, a pályáza­tot majd bizottság bírálja el, ám, hogy mikor dől el, kapnak-e pénzt, vagy sem, e7.t senki sem tudja a mi­nisztériumban. A társulás elnöke fele­lőtlenségnek tartja most félbeszakítani a munkát, amikor az október 1-jei állapot szerint az összes csatornahálózat több mint fele elkészült, üzemképes állapotban van. Ügy néz ki, az esztendő végére el­érik a kétharmados ké­szültségi fokot. Ebben az ütemben még rendezni tud­ják a pénzügyeket, ám ha nem kapják meg az ígért állami céltámogatást, kér­désessé válik fizetőképes­ségük. Nem oldották meg A teljes beruházási költ­ségnek csak 15 százalé­ka a 38 milliós állami tá­mogatás, ám e nélkül nem épülhet meg a teljes rend­szer. Persze tudnák to­vábbi hitelekkel, előreho­zott érdekeltségi hozzájáru­lásokkal vagy egyéb cél- támogatásokkal pótolni a kiesést, de ezzel nem ol­dották meg a gondot. Szó sincs arról, hogy szándé­kukban állna leállítani a csatornaépítést, de csak abban az esetben tudják a következő évi ütemtervet elkészíteni, ha arra meg­van a pénzügyi háttér. (halász) V u; YMIROS Emlékhely­szentelés November 2-án 15 ' óra­kor ünnepélyes keretek kö­zött adják át, szentelik fel a régi halottasházból ki­alakított emlékhelyet Nagy­maroson. A márványtáblák örökítik meg az első és második világháború, a Szovjetunióba elhurcoltak, az 1956-os forradalom és a nagyközségből elhurcolt zsidó családok áldozatainak emlékét. Levélhullás Az esővíz elfolyik, a hó elolvad, a falevél vi­szont csak akkor tűnik el, ha azt összetakarit- ják. Persze sokan ezt a tevékenységet úgy vég­zik, hogy a faleveleket a járdáról egyszerűen az úttestre söprik. Ám so­kan nem tudják, hogy lé­tezik olyan jogszabály is, amely az ingatlantu­lajdonosokat kötelezi az előttük lévő járdasza­kasz tisztán tartására. Nos, a közterület-el­lenőrző szervezet mun­katársai is úgy tapasz­talják, hogy nem min­denki ismeri kötelezett­ségeit, vagy ha igen, azokat nem tartják be. Ezért felhívják a város területén lévő ingatlan- tulajdonosok figyelmét a járda söprésére, a fale­velek összetakarítására. Ezt kötelesek megtenni az intézmények, szóra­kozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek használói a nyitvatartá­si idő alatt. Az összegyűjtött fale­veleket a kommunális költségvetési üzem fo­lyamatosan elszállítja. TANÁCSADÁS A kárpótlási törvény alapján benyújtható kár­pótlási igényekről tart tá­jékoztatást és a helyszínen ad felvilágosítást ma 18 órakor a nagymarosi mű­velődési házban a Kisgaz­dapárt megyei szervezeté­nek főtitkára és jogi szak­értője. Kivonulás a módszer miatt Szó sincs tévedésről A Váci Hírlap 1991. ok­tóber 25-i számában „Vi­haros kivonulások az egy­házi ingatlanok miatt” cí­mű, Dudás Zoltán által jegyzett cikkben leírtak nem a valóságot tükrözik az említett témával kapcso­latban. Felhívjuk a Tisztelt Új­ságíró Ür figyelmét, hogy a kivonulók egyike javasolta a név szerinti szavazást, a többi kivonuló pedig meg­szavazta azt. Tehát a kivo­nulás az elnöklő polgár- mester módszere miatt tör­tént. Nem pedig a név sze­rinti szavazás, valamint a téma miatt. Továbbá a kivonulók kö­rének megnevezése is hi­bás. helyesen, sorrendben: Biró György József (Fidesz), Lajtai István (MSZP), dr. Bóth János (független), Ferjancsics László (Fidesz). Meg kívánjuk jegyezni, hogy a leírtak egyéb részei is bizonyos mértékig hiá­nyosak, nem helytállóak. — kivonulók — ★ Számítottam a „kivo­nulók” reagálására. Előre tudtam érveiket, magyará­zatukat, kifogásukat, s ter­mészetesen a válaszom is kész volt, amit most le kell írnom, mert szó sincs té­vedésről. A kivonulást nem a n<^f szerinti szavazással indo­kolják, ami helyénvaló Is, hiszen valóban egyikük ja­vasolta. De az, hogy nem vettek részt rajta, a dolog nem vállalása. Mert ha vál­lalták volna, akkor bent maradnak és szavaznak, igennel vagy nemmel. E helyett választották a tá­vozást. Az más lapra tarto­zik, hogy miért nem vál­lalták. Ennek lehet magya­rázata, amit írtak. A kivonuló személyek kérdésében pedig vita van közöttünk. Én akkor az aj­tónál ültem, így jól lát­tam, ki hagyta el a ter­met e napirend alatt. Valii igaz, hogy még a név sze­rinti szavazás elkezdés« előtt távozott Rusvai And­rás, aki később, még a fen­ti képviselők távozása előtt visszatért a helyére, de aa ő kivonulás» is viharoa volt, bár elképzelhető, hogy ő csak feszültségét vezette le egy cigarettával. Ezt azonban én nem firtattam, ahogy a másik négy képvi­selőnél se, akik a név sze­rinti szavazásról távoztak. Dudás Zoltán Nyílt levél Csankó Lajos Úrnak! 'IJcjif eóen becsempészte cinkéié.». Tisztelt Csankó Ür! Megelégedéssel olvastam a Váci Hírlap 1991. októ­ber 22-én, kedden megje­lent számában „Októberi koszorú” című cikkét. Való­ban Lakatos János azoic kö­zé tartozik, akik bátorsá­gukkal és emberségükkel ki­álltak az októberi forrada­lom mellett. Nem szabad hagyni az ilyen emberek ténykedését elhalványulni. Viszont akik továbbra is itt vannak közöttünk, és is­merték Tihanyi Ernő tény­kedését, azok nagyon fel­háborodnak a róla írt ma- gasztaláson. Tihanyi Ernő volt az, aki, mikor az oro­szok bejöttek 45 harckocsi­val Vácra, a Kötöttárugyár előtt mindenkiről, akik a Egy pereskedés története Hetedik éve tart a pereske­dés a zebegónyi hajóskapi­tány, Farkas úr és a szom­szédok között. A kis lakó­házat kinőtte már az a ha­józástörténeti múzeum, amely alighanem az ország­ban is egyedülálló. Egy le­omlott támfal azt a re­ményt keltette a kapitány­ban, hogy annak helyreállí­tása után szabadtéri kiál­lítási területet nyerhetne. Ámde a felette elhelyezke­dő lakóház így statikailag kerülhet veszélybe. Min­denesetre a pereskedés tart és az indulatok gyűlnek. Állítólag új múzeumi épü­letet is felajánlott az ön- kormányzat, amit Farkas úr nem fo-gadott el. Az önkor­mányzat elvitette a ház oldalának támasztott hajó­csavart is, mondván, hogy a' gyalogossikátorban ez balesetveszélyes. (Vimola Károly felvétele) kapu előtt álltak, le akarta vetetni a nemzetiszínűi szalagot. Provokátor volt és intrikus Rózsikéval, a feleségével együtt. Hogy baloldal iságából mennyi haszna volt, azt mi tud­juk. Talán ön is, aki most az őáltala megszerzett mú­zeumi anyagból írja cikkeit a Váci Hírlapba ... Ügyesen becsempészte cikkébe az ’56-os forradal­márok leple alatt Tihanyi Ernő magasztalását. Általá­ban az a véleményem, hogy legyen bárki, halottakról jót vagy semmit. De a cikk el­olvasása után kénytelen vol­tam arra válaszolni, mert le­het, hogy Lakatos Jánosért tett valamit — habár tud­juk, hogy akkoriban nem sokat lehetett tenni —, de az ő újságcikkei a forrada­lom előtt és után igen vér- lázítóak voltak. Amennyi­ben az 56-os váci esemé­nyekről hiteleset akar Csan­kó Ür tudni, úgy szívesen állok sok mindennel ren­delkezésére, dokumentu­mokkal. Mi részesei vol­tunk és ebből nem aka­runk sikert kovácsolni. Én egy régi, a Kereskedelmi Akadémián volt tanárom mondását mindig szem előtt tartom, hogy „a sze­rénység fiatal korban szép­ség, idős korban erény”. Lehőcz János 1956-ban a Váci összüzemi Munlcástanács volt elnöke VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. IS. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. A Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. # Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl U-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) héttőn és kedden délután M-töl 17 óráig. wesT Mitf.r

Next

/
Thumbnails
Contents