Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
Hazaérkezett Antall József A visegrádi hónnak és az Európai Közösség Marián Calfa budapesti látogatásáról Modellértékű találkozó Bár a tárgyalások alapján megállapítható: nem elutasító a NATO hozzáállása a közép-európai régió igényei iránt, azzal tisztában kell lenni, hogy időigényes folyamat, míg a nyugati világ „idomul” az új körülményekhez. Nem várható az sem, hogy minden kérdést — egyik napról a másikra — úgy ítéljenek meg, mint ahogy az a közép-európai régióból látszik. A folyamatok mindenkitől alkalmazkodást követelnek meg. Az Európai Közösség Bizottságának elnökével folytatott megbeszélései alapján a magyar kormányfő közölte: novemberben minden bizonnyal aláírható hazánk és az EK társulási szerződése. Ennek alapján — a nemzeti parlamentek jóváhagyása után — 1992- től életibe léphet a szerződés. Antall József közölte azt is: Magyarország kész arra, hogy Lengyelországgal és Csehszlovákiával egyszerre írja alá a társulási szerződésről szóló jneg" állapodást. amennyiben a két ország EK-vaí folytatott tárgyalásai is elérik azt a szintet, amelyre Magyarország jutott a Közös Piaccal folytatott eddigi megbeszélésein. Az viszont nem lenne szerencsés, ha a lengyel és a csehszlovák tárgyalások miatt halasztást szenvedne a magvar társulási szerződés aláírása. A három ország egvütt- működése szóba került a brüsszeli tárgyalásokon is, s minden részről a visegrádi hármak együttműködésének fontosságát hangoztatták. A magyar és az olasz vezetők emellett kölcsönösen hangsúlyozták a Hexagonale jelentőségét. A hatoldalú együttműködésben némi problémát okoz, hogy a soros elnök, Jugoszlávia nem kezdeményezi a Hexagonale összehívását. Magyarország ezért azt javasolta a Hexagonale mentorának, Olaszországnak, hogy kezdeményezze a hatos keret összehívását. A Jacques Dolors-ral folytatott megbeszéléseken szóba került az is, hogy az Európai Közösség támogatja a Szovjetunióba irányuló magyar szállítások EK-finanszírozásának ügyét. Különösen fontos, hogy ez nem megy Magyarország nyugati exportjának rovására. A vasárnapi barcsi incidenssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Antall József elmondta: tárgyalásain ismételten szóba került nyugati megfigyelők kiküldése a magyar határszakaszra. Ezt a kérést a magyar kormányfő megismételte a NATO és az EK vezetője előtt, s megemlítette Marlens belga miniszterelnöknek is. A megfigyelők kiküldését különösen indokolté tenné a barcsi eset, amely az incidensek új típusú megnyilvánulása. Marián Calfa csehszlovák szövetségi miniszterelnök magyarországi látogatását követően nyilatkozatot, adott a CTK budapesti tudósítójának, amelyben az Antali József miniszterelnökkel folytatott találkozóját modellértékűnek nevezte. Calfa elmondta, hogy feleslegesnek tartja különbséget tenni egy találkozó hivatalos vagy nem hivatalos jellege között, ha egyszer azon érdemi megbeszélések folynak, mint most Budapesten is. Ügy értékelte, hogy a közös, a két ország közvéleményét érintő kérdésekről tárgyalva igenis történt előrelépés, mert azt tapasztalta, hogy a csehszlovák környezetvédelmi miniszter budapesti missziójának köszönhetően Örömmel hallottunk ma reggel új hangot Izrael részéről — mondotta a palesztin küldöttség .szóvivője, Hanan Asravi az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva. Arra utalt, hogy Izrael esetleg hajlandónak mutatkozik a „területet békéért” megállapodásra. — Ez teljesen új fordulatot jelent, és reményekkel töltheti el a konferencia résztvevőit, ha az álláspont következetesen megvalósul a tanácskozásokon — mondta. A szóvivő kijelentette: a palesztin delegáció azt várja a békeértekezlettől, hogy megnyissa a kapukat a megegyezés előtt. — A palesztinok a „minőségileg elmozdult a holtpontról” a legégetőbb probléma — a bösi kérdés megközelítése. Elmondta: Budapesten fölvetette, hogy a bösi erőműve! kapcsolatos tárgyalásokba be kéne kapcsoln: a szlovák parlament képviselői bizottságait is. Ez annál inkább is fontos, mert az erőmű Szlovákia területén fekszik, és — Csehszlovákián belül — ott van elsődleges szerepe. Calfa arról is nyilatkozott, hogy a tárgyalások idejére indítványozott „építési szünetet” elutasította, és hangsúlyozta: „a magyar félnek meg kell érteni azt, hogy ez a követelés a számunkra belpolitikai okokból elfogadhatatlan”. maguk részéről őszintén készen állnak erre — tette hozzá. A madridi békekonferencia megnyitása előtt kétoldalú tárgyalások zajlottak. Jichak Samir izraeli miniszterelnököt kedd délután fogadta Mihail Gorbacsov szovjet államfő. Előtte Samir James Baker amerikai külügyminiszterrel találkozott. Szerda reggel, még a konferencia megkezdése előtt, az izraeli kormányfő George Bush elnökkel folytat megbeszélést. János Károly spanyol uralkodó kedd este vacsorát adott a konferencia két társelnöke, George Bush és Mihail Gorbacsov tiszteletére. Külföldi események egy mondatban Palesztin remények Madridi nyitány Az augusztusi szovjetunióbeli puccskísérlet óta első alkalommal találkozott kedden Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök. A Egyévi halogatás után az Egyesült Államok parafálta az új kereskedelmi egyezményt Romániával, javítva ezzel némileg a két ország kapcsolatain — jelentette a Reuter. A George Bush amerikai elnök hétfőn aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a kormány megkezdheti a Freedom (Szabadság) nevű amerikai űrállomás létrehozását. A Lemondott az oroszországi Legfelsőbb Tanács két elnökhelyettese. A A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény szerinti bánásmódról kétoldalú kereskedelmi szerződést írt alá Svédország Lettországgal és Észtországgal — közölte kedden a svéd külügyminisztérium. A Másfél millió tonnával kevesebb szenet szállít az idén a megígértnél a Szovjetunió Bulgáriának, s ennek pótlására bolgár küldöttség kezdett tárgyalni kedden Ukrajnában — jelentette a Reuter. A Közép-Amerika több mint másfél évszázados álma vált valóra hétfőn, amikor Guatemala, Honduras, Salvador és Panama államfője, valamint Belize miniszterelnöke Guetamala-városban megnyitotta a regionális parlament első ülését. „Gorbacsov elárulta a marxizmust" Kínában egy szűk körben terjesztett tanulmány jelent meg, amely a szovjet pucc sál és a Szovjetunió jelenlegi helyzetével foglalkozik. A dokumentum szerzői azzal vádolják Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, hogy elárulta a marxizmust, fehérlerrort vezetett be a kommunista párttagok ellen, gazdasági és szociális romlásba döntötte hazáját. Ennek ellenére hangsúlyozza, hogy mégsem célszerű nyilvánosan elítélni a szovjet elnököt, mert a két állam viszonyának megromlásából csak a Nyugat profitálna. A A szerzők sajnálkoznak azon, hogy a Szovjetunió megszűnt az Egyesült Államok ellenfele lenni; ezáltal szerintük az amúgyis kiegyensúlyozatlan nemzetközi helyzet még ingatagabbá vált. HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ SOKSZÍNŰ, DE NEM ERŐS SZEJM A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ óta első, teljesen szabad lengyel parlamenti választással, vasárnap lezárult egy két éven át tartott átmeneti időszak, amely alatt a szejmben (a törvényhozás alsóházában) túlnyomórészt, a kerékasztal melletti kvóták alapján foglalhattak helyet a képviselők. Két éve ugyanis az 1989 júniusában megtartott választáson a széjm képviselői helyeinek kétharmadát az ellenzék erőivel kompromisszumot kötött állampártnak és szövetségeseinek tartották fenn, s vok- sok csupán a törvényhozási helyek egyharmadá- ról dönthettek. A törvényhozás másik házának, a szenátusnak tagjait, már akkor szabadon választották, s a száz mandátumból 99-et, az akkor ellenzékben levő Szolidaritás nyert el. Az állampártot és támogatóit azóta elsöpörte a történelem, s az egykori ellenzék erői kormányoznak és az elnökválasztás eredményeként Lech Walesa, a Szolidaritás egykori legendás vezetője Lengyelország államfője. A parlamentben azonban egészen vasárnapig megőrizték az 1989-es kompromisszumot a helyek felosztásában, s ez alaposan lassította a szükéges privatizálás és a radikális reformok törvényjavaslatainak elfogadását. De az átmeneti időszakban nemcsak az 1989-es megállapodás vált túlhaladottá, hanem a politikai harcok és csatározások szétforgácsolták a két éve még oly egységes, de hatalomra jutása óta személyeskedésbe és intrikákba bonyolódott, egykor oly egységesen fellépett volt ellenzéket. Ezt tükrözte, hogy 67 párt versengett most vasárnap a szejm 460 mandátumáért, köztük a volt Szolidaritás több utódpártja. A legtöbb szavazatot, mintegy 13,5 százalékot Mazowiecki volt miniszterelnök Demokratikus Uniója kapta, de további mintegy másfél tucat pártnak lesz frakciója a szejmben. Az egyesült baloldal, amely a volt állampárt maradványából jött létre, szinte fej-fej mellett végzett az Unióval, s 12,9 százalékával és mintegy 52 képviselőjével, erőteljesen léphet fel a törvényhozásban. Majdnem ugyaneny- nyi mandátumot szerzett egy jobboldali föderáció is. s ez is meglepetésnek számít a vasárnapi voksolásnál. Mazowieckinek tehát, amikor a Szolidaritás utódpártjainak tömörítésével és más erőkkel egyetértésben koalíciós kormányt kell alakítania, nem lesz könnyű helyzete, hiszen a heterogén erők közötti állandó egyeztetés, gyakran idéz majd elő kormány- válságokat. Így máris sok hírmagyarázó számít arra, hogy fél éven belül e sokszínű szejm munkája megbénul, s új választásra lesz szükség. EGY TOVÁBBI általános észrevétel: a választók alacsony — 40 százalékos — részvétele a voksolásban a lengyel tömegek bizonyos fokú kiábrándultságát jelzi. A lengyel gazdaság ugyanis a „tartós mélyrepülés” korát éli. Bár az inflációt sikerült 100 százalék alá csökkenteni, gyakorlatilag jelenleg minden tizedik dolgozó munka- nélküli, s arra számítanak, hogy az állástalanok száma rövidesen eléri a kétmilliót. Mazowiecki koalíciós kabinetjének tehát megalakulása után súlyos válságokkal kell bizonyosan szembenéznie. Árkus István A BARCSI ESET kalandorságnak minősül (Folytatás az 1. oldalról) ügyét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a minisztérium annak reményében mutatta be a helyszínt a katonai attaséknak, hogy azok majd szakmai szempontú tájékoztatással is szolgálnak tapasztalataikról saját kormányuknak. Keleti ezredes szerint — bár a határövezet teljes biztonságának feltételeit ez teremthetné meg — légvédelmi ütegek odatelepítésére semmiképpen nem kerül sor. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a magyar katonai vezetésnek lépéseket kell tennie avégett, hogy vadászgépeink már akkor felemelkedjenek, amikor a jugoszláv repülőik még 50- 60 kilométerre vannak határainktól. A katonák és a technika fokozottabb igénybevételét követelő szolgálat komoly kiadásokkal is jár, hiszen eddig 10 naponként mintegy 15 millió forintba került a készültség. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a barcsi incidenst tévedés vagy műszaki hiba okozta, de hozzáfűzte: kívánatos lenne, hogy a jugoszláv honvédelmi minisztérium kivizsgálja légi- erejének vasárnapi akcióit, és segítse a történtek tisztázását. Keleti ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar honvédségnek olyan intézkedéseket kell tennie, melyeket a jugoszláv fél nem érthet vagy magyarázhat félre, amint arra az utóbbi hetekben több példa is volt. A helyszínen megjelent Jusuf Banjica jugoszláv katonai attasé is, aki — bár nem nyilatkozott — tudósítók előtt kijelentette, hogy a jugoszláv néphadseregnek nincsenek olyan eszközei, mint amilyenek Barcson robbantak. A Politilca című belgrádi lap kedden csak a jugoszláv légierő cáfolatát közölte a Barcson történt incidensről, s egy sorban beszámolt arról is, hogy a magyar légierőt riadókészültségbe helyezték. A Borba viszont ismertette a magyar Honvédelmi Minisztérium közleményét is, s közvetlen ül alatta tette közzé a jugoszláv kommünikét, amelyben tagadják a jugoszláv légierő szerepét. A Politika és a Borba is közli a szerb külügyminiszter sajtóértekezletén ezzel kapcsolatban elhangzott állásfoglalását, amelyben Vladislav Jovamovic leszögezte: a jugoszláv hadseregnek nem érdeke, hogy az összetűzésekbe más országokat is bevonjanak, s hogy csak tévedésről lehet szó. Habsburg Ottó, az Európa Parlamentben helyet foglaló kereszténydemokraták külpolitikai szóvivője szerint egyre inkább nemzetközi veszélytényezővé válik Szerbia és a jugoszláv hadsereg. Az MTI bonni irodájába kedden eljuttatott állásfoglalásában Habsburg Ottó „szerb—jugoszláv banditákról” és — nyilvánvalóan a barcsi incidensre utalva — magyar felségterület ellen intézett „brutális támadásról” beszélt. — Ez, valamint Ausztria megfenyegetése, miután Klagenfurtban landolt egy jugoszláv harci gép, az utolsó figyelmeztetés az EK-kiil- ügyminiszterekhez — vélte. Habsburg Ottó felszólította a német kormányt és az Európai Közösségek elnöki tisztét gyakorló hollandokat, hogy „állítsák meg a szerb szoldateszka ámokfutását, azonnal ismerjék el Szlovéniát és Horvátországot”. A veszélyt is exportálják A kohászat környezetvédelmi gondjainak megoldására Magyarország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Lengyelország közös tanulmányt dolgozott ki, és úgy tűnik, ennek kivitelezését tíz fejlett nyugat-európai ország hajlandó támogatni — mondta az MTI tudósítójának Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, aki az elmúlt napokban a „Környezetbarát iparpolitika” című konferencia alelnöki tisztét töltötte be Koppenhága ban. A program teljes beruházási költsége 6 millió dollár, amelyből a Cseh és Szlovák Köztársaságnak 1,7 millió dolláros rész jut. Az UNIDO áltah szervezett konferencián, amelyen kilencven ország képviseltette magát, ajánlást fogadtak el. Ez tartalmazza például, hogy az ipar- politika legyen tekintettel a környezetvédelemre. A fejlődő világ képviselői panaszolták, hogy a multinacionális vállalatok olyan technológiákat telepítenek, amelyekkel a környezet- szennyezést is exportálják. Ennek veszélye — mondotta Botos Balázs — a privatizáció során már Magyarországon is fennállhat. Ezért hazánk számára is fontos az ajánlásnak az a pontja, hogy csak. olyan technológiát lehet exportálni, amelynek működése az exportáló hazájában is megengedett. Taxisok az Expóért Az első héten mintegy 3000 aláírás érkezett visz- sza a Vállalkozók Országos Szövetségéhez (VOSZ) az Expo-népszavazás ügyében — mondotta az MTI érdeklődésére Homolya Szilvia, a VOSZ titkárságának vezetője. Közölte azt is: arra számítanak, hogy ezen a héten az aláíróívek tömegesen érkeznek vissza, azokat ugyanis az ország legkülönbözőbb pontjaira részben postán küldték el. Az aláíróíveket egyébként a Világkiállítási Fórum különböző szervezeteinél is gyűjtik, így az IPOSZ-nál, amely az országban 180 alapszervezel- tel rendelkezik, a Magyar Gazdasági Kamaránál, és a budapesti taxisok is bekapcsolódtak az akcióba.
