Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

I. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1991. OKTOBER 28., HÉTFŐ D U íiAJA J S£ENTENDltEl-SZlGEl • CSEPEL-SZÍ GET • DUNAKESZI # RÁCKEVE MIKLÓS • FŐT • GOD SZIGETSZENT« Cassalgrande és Dunakeszi Egymásra találtak Harcolunk a békéért — mondtuk régen. Fanyar hu­morként ki is találták er­ről a viccet, mely szerint olyan bckeharcot folyta­tunk, melynek nyomán kő kövön nem marad. Küz­dünk — finomítottuk ké­sőbb a megfogalmazást. Koronként változó a köve­telmény. Egész biztos, hogy van idő. amikor harcolni kell, sőt emberi kötelessé­günk, akár a harc, akár a küzdelem. Napjainkban mégis úgy vélem, legjobb, ha szorgalmasan dolgozunk ezért a magasztos célért, így juthatunk mielőbb kézzelfogható eredményre. Dunakeszin az október 23-i ünnepségek keretében kötött testvérvárosi szerző­dést az önkormányzat Olaszország Cassalgrande nevű városával. A nagy tapssal kísért bejelentés után Aramando Angesci eassalgrandei alpolgármes­ter és dr. örményi László, Dunakeszi polgármestere írta alá az okiratot. Ebből az alkalomból a város ven­dégeként beszédet mondott Ulrich Mencz, a Testvérvá­rosok Világszövetségének területi elnöke. Mint hang­súlyozta, az ilyen kapcsola­tok az emberek kölcsönös barátsága és megértése ér­dekében jönnek létre. Fel­kéri mind Dunakeszi, mind Cassalgrande polgárait, hogy hasonlóan másokhoz, tegyenek meg mindent en­nek érdekében. Németor­szági példákból is tapasz­talta, milyen hasznos volt, hogy a második világhábo­rú után néhány ezernyi testvérvárosi kapcsolatot teremtettek, elsősorban Franciaországgal. Diákok sokasága utazott kölcsönös látogatásra, egymás megis­merésére. Éppen az így el­mélyült barátság és együtt­működés a záloga annak, hogy szerinte a két nemzet között sohasem robban ki háború. Ám az is igaz, fi- gyelmeztett rá, hogy a sza­badságért mindennap meg kell küzdeni. így például a mások szabadságának tisz­teletben tartásáért is. Né­metországban most éppen ez az aktuális probléma, mivel egyre többször érzik az idegenekkel kialakult el­lentétek nyomását. A testvérváros alpolgár­mestere jó kedélyű, élénk szellemű fiatalember, aki­től azt kérdeztem meg; hogy talált egymásra a két város vezetősége? Milyen lesz a kapcsolatok tartal­ma, célja? — Körülbelül három év­vel ezelőtt barátokat ke­restünk. Űjpesten futball­meccset játszottunk — vá­laszolta, aztán hozzátette: — Amikor náluk jártak az újpestiek, akkor meccset nyertek. A magyarországi úton került szóba Dunakeszi, melynek tanácselnökével beszéltek erről a szándék­ról. Először csak kulturá­lis és sportkapcsolatról tárgyaltak. Az erről szóló .megállapodást alá is írták odakint, 1989-ben. A soron következő találkozó a köz­bejött választások miatt ki­csit elhúzódott. Most a pár évvel ezelőtti szerződésen alapuló, de színesebb együttműködés bontakozik ki. Se pénz, se posztó Válasz cikkünkre A Pest Megyei Hírlap Dunatáj Hírlap oldalán 1991. október 2-án „Se pénz, se posztó” címmel, cikk jelent meg igazgató­ságunk kárrendezési mun­kájáról. Sajnálattal tapasz­taltam, hogy a cikk szerző­je — Vasvári Éva — nem győződött meg az informá­ció hitelességéről, így in­tézetünkről valótlan, hitel­rontó képet közölt. Tájékoztatásul a tények röviden: ügyfelünk duna- varsányi házába 1991. augusztus 21-én betörtek. A kárbejelentés e napon meg­történt. A szeptember 5-én kiadott nyomozást meg­szüntető határozat szep­tember 11-én érkezett egy­ségünkhöz. Ékszerszakér­tőnk 1991. szeptember 16- án felmérte ügyfelünk ká­rát., s javaslata alapján tör­tént október 2-án a kárki­fizetés. Szabályzataink értelmé­ben a biztosító az utolsó okirat beérkezésétől szá­mított tizenöt napon belül a kárkifizetésnek eleget tesz. Jelen esetben a szak­értői vélemény tekinthető utolsó okiratnak, így igaz­gatóságunk a vagyonbizto­sítási szabályzat előírásait betartotta. Ügy érzem, egy újságíró­tól elvárható, hogy az in­formációk valódiságát el­lenőrizze, s saját vélemé­nyét csak a másik fél meg­hallgatása után alakítsa ki. Tekintettel eddigi jó kapcsolatunkra, kérem Fő- szerkesztő Űr szíves intéz­kedését. a helyreigazításra. További kérdések esetén szívesen állok munkatársa rendelkezésére. Dr, Hideg Miklós igazgató Mint mindig, most is szí­vesen adunk helyet tapasz­talatainkkal ellenkező vé­lemények — tépyek — köz­lésére. Köszönettel vesszük, abban a reményben, hogy a biztosítóhoz forduló ügy­jelek elégedetlen, a szín­vonalas és jó szolgáltatás­ról mindig meggyőződve tehetnek pontot ügyeik vé­gére. Ezek szerint ez jelen­leg is így van. Va. É. — Ügy gondolom, esetleg kereskedni is lehet — mondta az olasz alpolgár­mester. — Ez egy feladat, melyhez fel kell nőni, meg keli találni a módját — tette hozzá, s derűsen meg­jegyezte a határidőre utal­va: — Nem csak ma élünk. Vállán keresztbe vetve az olasz nemzetiszínű sza­lag, melynek jordított sor­rendben, de a miénkkel egyjormák a színei. Az olasz trikolór története, ke­letkezése is a mienkkel egy korból származik. Dr. örményi László sok elképzelésről tudna beszél­ni, ha nem siettetné a kör­nyezete. Az ünnep sűrű programjának szinte perc­nyi szünete alatt dióhéjban fogalmazott; — A szemé­lyes kapcsolatokat minden­képpen bővíteni szeret­nénk. A jövő év tavaszára tervezzük a következő ta­lálkozót. A hagyományos­sá váló szeptemberi vásá­ron náluk, természetesen nagy létszámban szeret­nénk jelen lenni. Ez alatt azt értem, hogy jönnek a vállalkozóink, jönnének a város ipari üzemeinek ve­zetői. Biztosan sok tapasz­talatot szerezhetünk, s ezen túl akár kereskedelmi, akár ipari, vállalkozói kapcsola­tok is kialakulhatnak. Kovács T. István Csekély mankó V állalkozókként gondolkodni Merész optimizmussal sem feltételezhetjük, miszerint a dolgok változnak, ha csak beszélünk róluk. Ellenben az élet azt is igazolta, hogy a fejlődést jótékonyan befolyá­solhatják a jól időzített szavak. A vállalkozások mai vi­szonyait értékelve ugyancsak elmondhatók a fentiek: attól ugyar. nem lesz más a működési közeg, ha unos- untalan ismételjük a gondokat, viszont azzal is ártha­tunk, ha hallgatunk azokról. — Szigetszentmiklőson meny. nyíre tekinti feladatának a váltakozók támogatását az ön- kormányzat — kérdeztük Kö­vesd! László alpolgármestert, az Észak-Csepel-szigeti Általá­nos Ipartestedet elnökétől — azaz miként segítik a számuk­ra előnyös környezet kialaku­lását? — Túlzás nélkül mond­hatom, tendenciózusan ál­lunk a vállalkozók mellé, .meggyőződésünk szerint ugyanis a gazdasági vissza­esés mélypontjából általuk várhatunk kilendülést. Riasztó példák bizonyítják, hogy a merev nagyvállalati struktúra életképtelen, s hogy nincs reális esélye a megújulásra. Sajnos azon­ban a jelenlegi gazdasági háttér nem igazán támogatja a vállalkozásokat, így az ön- kormányzat által biztosí­tott előnyök — ipartelepí­téshez terület kijelölése, kedvező vételi lehetőségek — csupán csekély mankót jelentenek. A nagy buktató a kedvezőtlen pénzpoliti­ka: a hitelfelvétel szinte teljes megbénítása a magas kamatterhekkel s az óriási bankgaranciákkal. Ennek tudható be, hogy elsősor­ban a kereskedelemben és a szolgáltatásban, s sokkal kevésbé az egyéb, új érté­ket előállító ágazatokban jönnek létre vállalkozások, holott a gazdaságot ez utóbbiak erősítenék. — SzigetszcnUnikJóst mely tulajdonságai tehetik előnyös, sé a befektetések számára? — Az első és a legfonto­sabb, hogy rendkívül elő­nyös az elhelyezkedése: a fővároshoz közel, az MO-s körgyűrűvel, a tököli rep­tértől nem messze, a Duna- part mellett helyezkedik el. Miután az itteni mamut- vállalatok tönkremennek, felszabadul egy óriási ta­pasztalattal és szakmai hagyománnyal rendelkező szakembergárda, amely tudja, mi az ipari, üzemi munka, s amely nem igé­nyel betanítást. Ugyanak­kor a városnak nem rossz az infrastrukturális ellátott­sága, a gázprogram a vége- felé közeleg, a vízhálózat adott, 3509 telefonvona­lunk van, s bízunk abban is, hogy központi támoga­tással a jövőben a szenny­víztisztító is megépül. Ezek tagadhatatlanul kedvező adottságok, ha momentán nincsenek is kihasználva. — Van-e külföldi érdeklő­dés, s ha igen, milyen csator­nákon keresztül jut ide az ide­gen tőke? — Érdekes módon kife­jezetten a személyes, vagy a régebbről datálható üzle­ti kapcsolat révén érdek­lődik a külföldi tőke. Meg kell mondjam, az ideálisnál jóval csekélyebb mérték­ben, s ez nem is csoda. Az első probléma ott kezdődik, hogy nehéz területhez jut­ni. Egyelőre keverednek a téesz- és az önkormányzati földek, sok a homályos és vitatott kérdés, s ez el­riasztja a külföldit, mivel tulajdonhoz szándékozik jutni. Ugyanakkor szintén itt. szeretne hitelt kapni, csakhogy manapság nincs olyan termék, amely — tisztes haszon, vagy legs lább a megélhetés melle — kitermelné a kamattei heket. Végül a portéka él tőkésítését is itt képzeli i befektető, amely a rendki vül visszaesett fizetőképt kereslet miatt szintén nt héz. Egyedül a viszonyla olcsó munkaerő, s a már már a megalakulást szabi lyozó jogi feltételek rende zettsége jelenthet vonz erőt. — Az ipartestülct mennyir képes felvállalni a vállalkozó érdekeinek érvényesítését? — ötszáz tagja van szervezetnek, ők azonba zömmel a város hagyomá nvos iparosai. A befekte tök, a vállalkozók inkább VOSZ-hoz csatlakozna! jóllehet nincs éles határ két réteg között. Ezt jel! a májusban megalakul klubunk is, amely mind azokat tömöríti, akik vál lalkozókként gondolkod nak. Erre a fellépésre és ; közös platformra nag; szükség van napjainkban gondoljuk csak ezt meg a Expo ürügyén. Függetlent a döntés végkimenetelétől egyetlen vállalkozó véle ménye nem oszt, és nem szó roz, s egyenként is képte lenség lenne részt venn egy ilyen hatalmas méreti vállalkozásban. Régiónkén egyeztetve, közös állásfog lalás és stratégia alapjár azonban részesévé válha­tunk a kibontakozásnak. £ így van ez a vállalkozói te­vékenység minden szférá­jában — mi itt ebben a viszonyrendszerben gon­dolkodunk. És azt szeret­nénk , ha a közvélemény ugyancsak támogatóan és megértéssel pártolná a vál­lalkozókat, belátva, hogy érdekeik azonosak. Vasvári Éva Pomázi hétköznap A kényelmet könnyen meg lehet szokni. Van, akinek a hiánya is természetes. Senki sem nyújtózhat tovább an­nál, ameddig a takarója ér. Képünk egy korosztály éle­tének jelképe is lehet. Ok azok, akik közül sokan nem csavarhatják el a csapot, amelyből hideg-meleg víz fo­lyik. Nem állhatnak a zuhamy alá, csak a lavór fölé ha­jolva gondolkodhatnak el. Vajon miért az kap keveseb­bet a mai világtól, aki a legtöbbet dolgozott érte? Fel­vételünk a pomázi utcán készült (Erdősi Ágnes felvétele) Épül a vízhálózat Apajpusztán október ele­jén kezdődött a régóta várt beruházás: a vízhálózat ki­építése. A részben saját forrásból, illetve központi támogatásból és lakossági hozzájárulással finanszíro­zott fejlesztésnek jelenleg az első üteme van folya­matban, s várhatóan jövő év áprilisáig tart. Az 1987- ben, még a dömsödi nagy­községi tanács által kezde­ményezett, de félbemaradt munkák most, a ráckevei ivóvíztársulattal közösen történnek, s az időjárás függvényében haladnak. A kilencmillió forintnál is nagyobb összegű beruházás kivitelezését egy ráckevei kft. végzi, amely Ciklámen jeligével pályázott a mun­kára. Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Duna­keszi, Fő út 75-81. Tel.: 41- 902. (É. = éjszaka. N. = nap­pal) Október 28. Hétfő. É. dr. Fűzi József. N. dr. Németh Ágnes. 29. É. dr. Papp György. N. dl’. Tordasi Éva. 30. É. dr. Zaíay Bálint. N. dr. Gógucz Attila. 30. É. dr. Papp György. N. dr. Tordasi Éva. 31. É. dr. Tor- nyi András. N. dr. Sárossy Tibor. November 1. Pén­tek. É. dr. Németh Ágnes. N. dr. Fürstner László. 2. É—N. dr. Tordasi Éva. 3. É—N. dr. Tornyi András. Gyermekorvosi ügyelet; Szombat, vasárnap. 8— 12-ig. Fogorvosi ügyelet; Du­nakeszi, Barátság u. 29. Tel.: 41-285. Szombaton 8—12-ig. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. Október 28. Hétfő. dr. Gál Katalin. 29. dr. Varga Mar­git. 30. dr. Sulyok András, 31. dr. Peskó János. No-' vember 1. Péntek, dr. Tóth Irén. 2. dr. Tóth Irén, dr. Peskó János. 3. dr. Tóth Irén, dr. Peskó János. Szentendrei körzet: Szent­endre, Bükköspart 27. Tel.: 27-650. Október 28. Hétfő: dr. Nagy István. 29. dr. Ba­racska József. 30. dr. Nagy Sándor. 31. dr. Kiss Lász­ló. Tahi tót falu körzete: Ta­hitótfalu, Ifjúság u. 5. Tel.: 27-030. Október 28. Hétfő, dr. Kiss András. 29. dr. Kun Albert. 30. dr. Dezső lalván. 31, dr. Kiss And­rás. DUNÁT AJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István, i Munkatárs: Vasvári Éva. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents