Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
I. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1991. OKTÓBER 28., HÉTFŐ BUDA-YIDEKI BUDAÖRS © ÉRD © SZAZtlALOMBA . TA BAGY • TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA • NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ 9 PILISVÜROSV AR © BUDAKESZI Q BIAIOR- I PATY © ZSAMBEK © SOLYMÁR • TÁRNOK • PERBAL O TÖK • TINNYE © ÜRÖM A Matáv az időt lázzá A Zsámbéki-medence kisebb és nagyobb településeinek önkormányzatai, képviselő-testületi tagjai egy dologban teljesen összhangban vannak: a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a távközlés terén kriminálisnak is nevezhető elmaradást. Sokan vallják, hogy a korszerű távközlés megalapozására a térségben nincs elegendő pénz, a lakosság teherbíró-képessége véges, csak a külföldi tőke segíthet. > „Emberarcú ”fák Ki kit büntet? Élő szobor (Hancsovszki János felvétele) MÁS PARTNER IS VAN Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a távközlés fejlődésének üteme attól is függ, hogy milyen törvényt fogad el a parlament. Ha az alaphálózat megteremtésénél ragaszkodni fognak — akár állami, akár magán — monopóliumhoz, akkor gyors fejlődésre nemigen lehet számítani. De behatárolja a mozgásteret a koncessziós törvény is, amely kimondja, hogy a távközlési alaphálózat kizárólagosan állami tulajdon, és ennek működtetését az állam által létrehozott szervezet, vagy koncesszió útján kijelölt társaság látja el. A pátyi képviselő-testület már maga sem tudja, hogy hányadszor ülésezik a telefonügyben. A legutóbbi testületi ülésen sem sikerült dűlőre jutni, elsősorban a Matáv késlekedő — egyesek szerint nagyon is taktikázó — megnyilvánulásai miatt. Tény: a Matáv visszaél a helyzetével, és igyekszik a jelentkező partnereket így vagy úgy — de elhessegetni. Mint azt Kuthy Ákos, pátyi polgármestertől megtudtuk, a képviselő-testület a legutóbbi ülésén úgy döntött, ad egy szándék- nyilatkozatot a Matávnak. Egyben kérik a Matávtól a régóta várt és beígért részletes tervezetet a térHörgés, nyöszörgés hallatszott október 25-re, péntekre virradó hajnalban egy családi házból Budakeszin. Egy járókelő felfigyelt rá, hogy baj van, és a házban lakó harminckilenc éves asszonyt vérbefagyva, összeverve, életveszélyes állapotban szállították kórházba. Azonnal nagy erővel megindult a nyomozás. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyszínen' tartózkodó nyomozóitól megtudtuk: az eddigi adatok szerint a bűncselekmény ség, elsősorban Páty telefonhálózatára vonatkozóan. A pátyiak érthető módon most már türelmetlenek. Náluk több jelentkező is kopogtatott és igazán elfogadható ajánlatokat is tettek. így például a Műszertechnika Rt., a Kontroll Kft.-vel közösen, vagy az Első Hazai Távközlési Rt. De akadt külföldi érdekeltségű jelentkező is. Sokan távközlési szakemberré képezték már át magukat, de úgy érzik, az állammal szemben magukra maradnak. A kistelepülés lakói, képviselői jogosan érzik, érezhetik, hogy telefonügyben a „hivatal”, a minisztérium packázik velük. H3BÁS TERVEZET Sokan tételesen áttanulmányozták és idézik a távközlési törvénytervezetet. S bizony ebben találnak olyan elképzeléseket, mely szerint a tervezet hibás elvekre épül. De ennél is nagyobb baj, hogy a törvény- tervezet a távközléssel kapcsolatos majd minden kérdés eldöntését az ágazati miniszter hatáskörébe utalja. Ez a döntés mindenképpen egy centralizált struktúrát hozna létre, amely aztán a feladatok tömkelegé miatt működés- képtelenné válna. A pátyiak például nem vetették el a koncessziós áldozata csütörtökön Budaörsről hazafelé tartva megismerkedett két román férfival. Mivel a nyelvüket nem értette, csak mutogatással tudtak egymással kommunikálni. Az asszony mégis megbízott az ismeretlen emberekben, akiket testvére lakásába is elvitt, ott együtt italt fogyasztottak. Ezt követően hárman együtt a hölgy otthonába mentek. Az ott történtekről röviden annyit: a bűncselekmény áldozatát megerőszakolták és kirabolták. Az alkalmi ismerősök eltűntek. A nyomozás további eredményeiről beszámolunk olvasóinknak. Ga. J. telefontársaság megalakításának gondolatát sem. Csakhogy az előbb említett törvénytervezet miniszteri hatáskörbe utalná a koncesszióra jogosultak számának meghatározását is, holott ez nyilvánvalóan piaci feladat. Talán egyet lehet érteni azzal az érveléssel, hogy nincs az a felkészült apparátus, amely meg tudná előre mondani, hogy az adott piaci körzet hány szereplőt bír el például a szolgáltatói oldalon. „Ezt majd eldöntik a fogyasztók!” — mondják a telefonra várakozók. SZANKCIÓK NINCSENEK Az egyik legnagyobb hibája talán mégis a tervezetnek, hogy miközben kimondja az alaphálózat monopólium elvét a közcélú távközlési szolgáltatások terén, ugyanakkor nem ír elő szankciókat arra az esetre, ha a szolgáltató az előfizetői igényeket nem elégíti ki. Enélkül a fogyasztók teljességgel kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a monopóliummal szemben. Ha pedig visszagondolunk a Matáv hároméves tervére — a lakosság akkor kap telefont, ha az üzleti előfizetők megtermelik rá a fedezetet. Nos, így talán érthető, hogy miért is bizalmatlanok a pátyiak. Ügy tűnik, ma még a törvénytervezet hiányosságainak tükrében megalapozottak a Matáv programjával szembeni kételyek. Deák Attila Egy korábbi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy Budakeszin a lokálpatrióta és a hagyományápoló polgárok egy csoportja megtalált egy régi pecsétes okmányt, és annak alapján felmerült az ötlet, hogy a község ismét „megrajzolja” a maga helyi jelképét, szimbólumát. A cikket követően több hír is érkezett szerkesztőségünkbe, hogy a térségben más helyen is foglalkoznak a falujukat szerető polgárok egy mai címerkép „megfogalmazásával”. Az alábbi írásunk nekik és másoknak is segítséget kíván nyújtani egy jövőbeni címerkép megrajzolásához. Elöljáróban szeretnénk hangsúlyozni: az a település, amely komolyan foglalkozik egy jövőbeni jelkép létrehozásával, mindenképpen keresse meg szándékával a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amellyel legkönnyebben Budapesten, az ÉLTE BölSampczlíun Ráckevén Hogy unokáink is láthassák Nehezedő körülményeink között különösen fontosnak tűnik, hogy kellő figyelmet fordítsunk az egyre fogyatkozó és pusztuló műemlékeinkre. S mi más is adhatna otthont egy kétnapos (október 2S—29.) nemzetközi szimpóziumnak minderről, mint a Pest megye egyik ékességének tartott ráckevei Savoyai-kas- tély? Az Európa Tanács kulturális örökség bizottsága által összehívott szakértők kilenc országból érkeznek ide azért, hogy az építészeti örökség jogszabályozásának kérdéseiről, s különösen a készülő magyar műemléki törvényről tanácskozzanak. Természetesen nem titkolt célja a konferenciának az sem: tapasztalatcserékkel és véleményütköztetésekkel segítsenek rajtunk. Nem szabadna elfelejtenünk, műemlékkincsünk nem csak a miénk, hanem valameny- nyiünké, az egész kontinensé. Jó lenne, ha unokáink is gyönyörködhetnének bennük. Százhalom hattá n Testületi ülés i A százhalombattai ön- kormányzati képviselő-testület soron következő ülését október 29-én tartják meg. A napirenden a többi között a jövő évi költségvetés összeállítása, az állami és a céltámogatások igénylése szerepel, és az idei terv módosítása. Tájékoztatót hallgathatnak meg a képviselők a tisztiorvosi szolgálat működéséről, valamint az energiaár-emelés kompenzálásáról dönthetnek majd. Beszámoló hangzik el a lakások elidegenítéséről. Személyi ügyek, a közterület-használati díj rendeletének módosítása kerül még a testület elé. Telekértékesítés, a „Z” programban épült lakások vevőinek kijelölése, a városi közlekedés helyzetének rendjéről szóló tájékoztató tartozik még a tervezett napirendhez. csészettudományi Kara történelem-segédtudományi tanszékén lehet felvenni a kapcsolatot. A címerhasználat szokása túlélte a feudális társadalom bukását, s napjainkban is virágzik. Mindezek alapján a heraldikai ábrázolás- módot korántsem nevezhetjük retográdnak. Ellenkezőleg: a címerekben olyan jelrendszert kell keresnünk, amely a legkülönbözőbb tudattartalmak kifejezésére alkalmas. E tekintetben s heraldika tehát akár a nyelvhez, akár a legkülönbözőbb művészetekhez hasonlítható: egyaránt alkalmas a legkülönfélébb mondanivalók tolmácsolására — ideértve a legkorszerűbb gondolatok megjelenítését, a modern világ legnagyszerűbb technikai találmányainak pajzson való ábrázolását is. Így utalhat például a svéd Motala város címerében látható légcsavar a repülésre, a francia Saclay cíHa a pilisszentkereszti Szőlő utcát elhagyva elindulnak az erdei úton a Szentkút felé, egyedülálló jelenséget tapasztalhatnak. Időnként „emberek néznek ki” a fákból. Először egy férfi, Szent Sebestyén — az alkotó védőszentje —, rövid séta után pedig egy asszony. Talán Szűz Mária? Domborműveiket élő fákba faragta a művész. Egyelőre embernagyságúak, de később talán megnőnek, mint a „közönséges” végetek. És egyre messzebb kerülnek a föld színétől. Mintha elszánnának. Megkerestem Bucsánszky Sebestyént, de nem akart beszélni műveiről. Egyelőre abbahagyta a faragást, nem tudja, folytatja-e valaha. Elment a kedve. Nem mintha nem fizették volna meg rendesen — hiszen a maga kedvére, „ingyen” készítette szobrait. Még csak elmarasztaló kritikát sem kapott. Sőt. Ami történt, tulajdonképpen dicséretnek is vehetné. De nem merébén pedig atomrajz (atommag, a körülötte keringő elektronokkal) látható, annak a legbeszédesebb bizonyítékaként, hogy a nyolc évszázados múltra visszatekintő heraldika képes a megújulásra. Mi a címer valójában? A címerek színes jelvények. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig színesen is ábrázolták őket. így például általában nem színesek a középkori pecsétek vésetei, mégis címernek tarthatjuk ábráikat, mivel joggal tételezzük fel, hogy színes eredeti után készültek.) Ábrázolásaik mértani formák vagy stilizált képek. A térbeli ábrázolás nincs megengedve, csak kismértékű lehet. Fő hordozójuk a pajzs. A szakírók többsége szerint a pajzs nélkül nincs is címer. Újabban azonban egyes kutatók zászlón, nyeregtakarón, köpenyen, sisakon ábrázolt, illetve sisakdíszként szereplő, sőt esetlég a címer funkciójában szerepeltetett bármely jelvényt is címernek tekintik, ha az bizonyos egyéb meghatározott feltételeket kielégít. • * D. A. Ugyanis ellopták néhány szobrát. A Szentkutat körbefutó kerítésen volt tizenkét faszobra, melyek az apostolokat mintázták. Tavaly nyáron valaki „privatizálta” őket, de nem derült ki rögtön, hiszen az erdőben nem járnak nap mint nap. Végül sem ő, sem a Szentkút karbantartója nem szólt a körzeti megbízottnak. A szobrok el emelő je bizonyára nagyon elégedett magával. Alkotójuk már kevésbé. És kit büntet? Magát. Nem faraghat, bármennyire szeretne. (pachner) Érthetetlen! Amikor az új pilisvörösvári parkoló építésébe fogtak, és kényszerűségből kivágtak négy akácfát, felzúdult a környék népe. A környezetvédők, akik a parkoló építését kezdeményezték, sokszor elmondták, hogy miért került sor erre a lépésre, és hogy mennyi növényt akarnak ide ültetni. Befejeződött az építkezés, a konténeres fák kivételével a növények is földbe kerültek. Nem mindegyik szokhatta meg új helyét, mert szinte azonnal kilopták. Nagyon jól tudom, hogy nem azok között kell keresni a tettest, akik felháborodtak az akácfák miatt. De gondoljunk bele! Ha igazak a mendemondák, és valóban ufók figyelnek minket, embereket, mégis mit gondolhatnak rólunk? P. E. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Ep. VIII., Somogyin, u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-47S1, 138-4067. Megerőszakolták, kirabolták Jelrendszert hordoz Budakeszi címert akar
