Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
A NAP TV FEKETE NAPJA Harc a reggeli csúcsidőért Közvéleménykutató Intézet szakembereinek vállalkozása, október 15-én adta ki erre vonatkozó jelentését, mely szerint a reggeli adások falusi (és városi-fővárosi) nézői között is azok vannak túlsúlyban, akik reggeli televíziónézéskor egyik csatornáról a másikra kapcsolnak aszerint, hogy hol látnak valami érdekeset. A Nap-kelté sokkal népszerűbb a magasabb iskolázottságú nézők körében, mint A reggel. A közhasznú tanácsokkal, természetgyógyászati ötletekkel szolgáló 1-es csatornát viszont a 8 általánost végzettek részesítik előnyben. Gyárfás Tamás, a Nap TV elnöke a kft. vezetőségének írott jelentésében érveket hoz fel Hankiss indoklása ellen. Szembesíti például annak első pontját (jobban belesimul az 1-es program szellemébe) Hankiss egyik korábbi nyilatkozatával, miszerint BBC- jellegű televíziózást remél az 1-esen. Gyárfás arra hivatkozik, s ezt mindhárom közvélemény-kutatás alátámasztani látszik, hogy a politikusabb programot a Nap-kelte állította elő. Kifogásolják a Nap-tévések, hogy Hankiss figyelmen kívül hagyja a Medián, valamint a Szonda— Ipsos közvélemény-kutatását, s csak a Gallupra támaszkodik, mely viszont állandó üzleti kapcsolatban van az MTV-vel. Bírálja az MTV elnökét, amiért állítólag az 1-es program intendánsára bízta a döntést, holott ebből a pozícióból elméletileg is nehéz elfogulatlanul dönteni. Amikor kicsordul a pohár, sok korábbi keserűség is felszínre kerül. Hankiss elbocsátó szép üzenete alkalmából kiderült például, hogy a Nap TV és a másik műsort készítő Novofilm Stúdió Kft. szerződése között számos különbség van. A Nap-TV önellátó, a Novofilm havi 20 millió forintos „előleget” kap műsorainak finanszírozásához, a Nap-TV a műsoridő 10 százalékát használhatja fel reklámra, az 1-es csatorna műsorkészítői 15 százalékos keretet kaplak. Bár a harc a reggeli csúcsidőért még csak most kezdődik, a kérdés nem is az, hogy ki csinál jobb műsort. A közönség számára ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy muszáj-e egyáltalán választani, s ha igen, miért. Jókai Géza A pedagógus és a demokrácia Pedagógusként síkraszáll azért, hogy a tantestületnek ismét legyen egyetértési joga az igazgatóválasztáskor — jelentette ki Belce Kata országgyűlési képviselő a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete budapesti régiójának szombati küldöttgyűlésén. Az MTI kérdésére Kiss Csilla, a PDSZ Országos Választmányának tagja elmondta : a küldöttgyűlésen 90 — budapesti, Pest megyei és Nógrád megyei — küldött vett részt. Céljuk: meghatározni a szakszervezet következő hároméves működésének irányát. A küldöttgyűlésen elhangzott: a szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a költségvetési tervezetet, amely szerintük túl kevés pénzt szán az oktatásnak. A PDSZ minden törvényes eszközzel tiltakozni fog a tervezet ellen. Najialinszag a faluszínpadon Elég kajla ez a kalap? A rendező Agárdy Gábor utolsó igazítása premier előtt nyok, legények és a gyermeknépség danolása. Tamási Áron özvegye ott ült a nézők közt. persze, hogy az első sorban. Virágos köszöntőt kapott a színészektől, amire viszonzásként még nagyobb bu- kétával licitált, jelezvén, hogy író és színész egyaránt tiszteli egymást. Czine tanár úr — egykori izzasztó egyetemi megméretéseim mestere, valamikori kedélyes valLatóm — is ott ült az első sorban, látnivalóan ő is élvezte a vérbő népi előadást és az ízes írói remeklést. Ellentétben a kisfiával, aki minduntalan iz- gett-mozgott, nyilvánvalóan unta az amatőr hacacárét. Egy ötévesforma legény-ke figyelmét ugyan miért is kötötte volna le a falusi színház, a rafinált effektusok, profi bevilágításo- kat nélkülöző művelődési otthonbeli játszódás? 4 MeMsm a falusi színjátszáson, a magyar nép, kultúrájának eme értékes és fontos fejezetén. hát alaposan téved. Dehogy is gúnyolódom én, csupán figyelmezek és figyelmeztetek arra, hogy időközben ötven esztendővel előre fordult az idő kereke, s vele egészen bizonyosan változott a magyar falu és a falu népe is. Más ma a parasztember, mint a fóti faluszínház ötven évvel ezelőtti kezdetekor, a Mu- haray Elemér fémjelzetté hőskorszakban. Ezért igencsak más ma a falusi színjátszás fénytörése is. S ezzel a mássággal nem számolni bizony dőreség lenne nézőnek, amatőr színésznek, népművelőnek és kritikusnak, irodalomtörténésznek egyaránt. Hogy a vidék változása, a mássá válás már a fóti színház 19.39-es indulásakor is foglalkoztatta az avatottakat, erre bizonyságképp hadd idézzek A Mai Nap című hajdani újság 1939. november 23-i számából, Október 11-én, pontosan hat hónappal azután, hogy a Nap TV Kft. és a Magyar Televízió három évre szóló vállalkozói szerződést írt alá; Hankiss Elemér felmondólevelet adott át a Nap-kelte című reggeli magazin készítőinek. Meglehet, a szerződés szövege módot ad a felmondásra minden naptári év lejárata előtt két hónappal, Hankiss döntése, s főként az indoklás, a meglepetés erejével hatott. Részlet Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének leveléből, melyet Gyárfás Tamáshoz, a Nap TV elnökéhez intézett: „Az elmúlt hetekben számos tényező figyelembevételével úgy határoztam, hogy a két csatorna közül a TV 1-en belül marad meg a reggeli műsor. Több kísérletet tettem arra, hogy a két szerkesztőség közösen készítse — 1992. január 1- jétöl fogva — e műsort. E kísérleteim azonban nem vezettek eredményre. Így elsősorban azért, mert A reggel című program jobban belesimul az 1- es program szellemébe és műsorpolitikájába, másrészt, mert A reggelt az MTV munkatársai készítik — és ezzel az MTV komoly létszám- és munkaellátási gondjai enyhülnek, harmadrészt, mert az általunk ismert leghitelesebb nézettségi adatok nem igazolták a rrír másfél éve bejáratott Nap-kelte fölényéről terjesztett híreket, sőt, inkább egy ellentétes trend kibontakozását jelzik, negyedrészt más, itt nem részletezendő okokból, úgy döntöttem, hogy a két műsor közül A reggel című műsort folytatjuk tovább 1992-ben.” Hankiss felajánlja, hogy a Nap TV hetente háromszor, esetleg ötször, ugyanott, ugyanabban az időben sugározza tovább műsorát, de csak a budapesti átjátszó adó körzetében. Döntését a Gallup Intézet adataival támasztja alá, melyek szerint a Nap TV hat hónap után nem tudott országos népszerűséget szerezni. A reggel nézettsége viszont egyenletesen oszlik el Budapest és a vidék között. Más felmérések is igazolják: vidéken az 1-es program reggeli show-ja volt valamelyest stabilabb ebben az időszakban. Azt azonban az adatokból nehéz kihámozni, hogy a Nap-kelte feleslegesnek bizonyult volna. A Medián Kft., mely a néhai Magyar A tetszhalott fóti föltámasztása Nem számoltam össze, hány darab naftalinból kivett erdélyi hímzett rokolya, lajbi, ingváll, viganó és kecele szerepelt a fóti faluszínpad múlt szombati Tamási Áronbemutatóján. És miért is ne szerepelt volna a sokféle népi gúnya, hiszen a szép szavú és jó humorú erdélyi író Énekes madár-ja valahol a századforduló tájékán, népi környezetben, a Havas-alján játszódik. így aztán persze hogy jogosult benne a megannyi hímzettes-var- rottas echte kacagány és kacabajka. A népi öltözéken kívül a valós népi értékek iránti kellő tisztelet és illő áhítat sem hiányzott a fóti színi bemutatóról. Megint csak jogosan örvendezett a szív és az elme a népi értékek eme tarka seregszemléjén. Őszintén lelkesült itt a Fótról és környékéről idebuszozó vagy — gazdagabbék — ideautózó közönség, de legalább annyvra élvezte az előadást az amatőr színészek serege, vagyis a fóti felnőttek és gyerekek apraja-nagyja. Az amatőr színjátszás mindenkori rettegett réme, a bumfordiság, a sipító, dö- dögő vagy éppenséggel motyogó szövegmondás alig volt jelen ezen a bemutatón utálatos, nemszeretem vendégként. Annál több volt a virágözön meg az édes-bús magyar népdal, a Bartókot, Kodályt is melengető szép magyar népdal, a fóti színészkedő leáNem úgy a felnőtt nézők sose lankadó figyelme! Ök csak azért is megmutatták, hogy él még a magyar szellemiség, csak azért is föl lehet támasztani a faluszínház műfaját ötvenéves tetszhalotti szendergcsé- ből, amelyre a hatalom anno dacu ítélte. Aki mindezek után azt hinné, netán gúnyolódom a faluszínház intézményén és Fesztiválszerű együttműködés, a bürokratizmus helyett Kérőkre várnak a fóti vcnségek (Erdősi Ágnes felvételei) Férjhez menni régen se volt könnyű. Főleg, ha a leány gonosz is meg öreg is amelyet az akkori első és egyetlen bemutatóról, a színikritikus írt: „Fót nehéz starthely. A felelevenítésre kerülő hagyományok Pest közelsége miatt innen már rég kivesztek és megváltozott, városiasodon a nép ízlése.” A több mint ötven esztendeje született sorokat akárha a mai viszonyokra vonatkoztatva írta volna egy mai kritikus. Azzal a különbséggel, hogy a sorok közben még időszerűbbekké váltak, hiszen a népi értékeinket veszélyeztető városiasodás, az ízlésváltozás ma még erőteljesebb, szembeötlőbb, mint öt évtizede. A fiatalokat a jóisten is egymásnak teremtette. Mókát Orbán György, kis Magdót Nagyváradi Izolda játsz- sza (cím fölötti képünk) Nem segélyekért, könyör- adományokért kilincseltünk Hollandiában, hanem a két ország kölcsönös együttműködésének kiszélesítésére törekszünk — hangoztatta újságírók előtt And- rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter vasárnap, Budapesten, miután hazaérkezett négynapos hollandiai látogatásáról. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a hollandok érdeklődnek például a magyar művészeti oktatás eredménye iránt, cserében segítséget adnak a többi között az idegen nyelvek tanításához. Jo Ritzen oktatási és tudományos, valamint Hédy Dáncona népjóléti, egészségügyi és kulturális miniszterekkel folytatott megbeszéléseiről szólva And- rásfalvy Bertalan kiemelte: a hollandok a két ország közötti „fesztiválszerű” együttműködést tartanák a leghatékonyabbnak. Ez annyit jelent, magyarázta a magyar kultuszminiszter, hogy a korábbi, tárcák közötti bürokratikus kapcsolatok helyett a minisztériumok a jövőben a kapcsolatok „animátoraként” az intézmények közötti közvetlen együttműködést kívánják támogatni. Ennek megfelelően tervezik, hogy holland segítséggel létrejönne egy kísérleti színház Magyarországon. Hollandiában viszont szabadtéri kiállítást rendeznének magyar művészeti alkotásokból. Nagy jelentőségű lesz — mutatott rá a miniszter — a várhatóan 1993-ban hazánkban megrendezendő holland kiállítás II. Lajos király feleségének, Habsburg Máriának az életéről. Tervezik magyar iskola- igazgatók hollandiai tanul- mányútjának és a főiskolai ösztöndíjasok számának növelését. Megállapodtak abban is, hogy a közeljövőben holland szakemberek érkeznek Magyarországra, hogy felmérjék: milyen termékekkel jelenhet meg hazánk a Közös Piacon.
