Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

Már nem tehet vallomást %■ tssmi 11 Hrekob .-----------------i-------------------------------------------------------------al Egykor hercegek és uralkodók mellén díszelegtek a vitrinekben látható kitüntetések. Egyik legérté­kesebb kitüntetés volt a szent koronával ékesí­tett nagykereszt hadiszalagon, kardokkal és csil­lagokkal. Valószínűleg viselője nem akárki lehe­tett, aki ezeket az érdemrendeket viselte (Hancsovszki János felvétele) . 1991. október 26. • Szombat. Dömö­tör napja. A nap kél 6.18 — nyug­szik 16.39 órakor. A hold kél 18.21 — nyug­szik 10.01 órakor. HOLNAP: í,”Vkví sárnap. Szabina napja. A nap kél 6.19 — nyug­szik 18.37 órakor. A hol kél 19.26 — nyug­szik 11.03 órakor. 8 V.i n a at » 11> nTvIrtyj Mindenütt csökken a fel­hőzet, csapadék már sehol sem várható. Napközben csupán időnként növekszik meg a felhőzet, nagyrészt napos, száraz időre számít­hatunk. A többfelé erős északi szél mérséklődik. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 4—9 fok között alakul. A lottó nyerőszámai Ä Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 43. hé­ten a lottó nyerőszámai a következők: 21, 43, 56, 65, 66. ó Tárlat. Adamis Gusz­táv festő és keramikus, va­lamint felesége. Katona Magda keramikus közös kiállítása október 26-án, ma nyílik a Szentendrei Péter- Pál Galériában. Az évek óta Szentendrén lakó sok­oldalú művészházaspár egyebek közt olajfestmé­nyekkel, grafikákkal és ke­rámiákkal mutatkozik be. A kiállítás két hétig lesz nyitva. BETHLEN MIKLÓS KÉTSZÁZHETVENÜT ÉVE hunyt el Bethlen Miklós (1642—1716) erdélyi állam­férfi, kancellár és emlék­iratíró. 1642. szeptember 1-jén született, apja Bethlen Já­nos kancellár példás neve­lést biztosított fiának. Előbb Erdélyben — például Apáczai Csere János keze alatt —, majd külföldön tanult, hazatérése után szemtanúja volt Zrínyi és vadkan „párharcának”. Az 1630-as években fontos sze­repet játszott Erdély poli­tikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar ki­rályság közötti megegyezé­sére irányuló diplomáciai akciókban. A század utol­só évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és református egyház érde­kében álló tevékenységet fejtett ki. Különben volt Kővár kapitánya, sőt Mára- maros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tag­ja is. 1691-tpl erdélyi fő­kancellár volt. 1704-ben az Erdély önállóságának visz- szaállításáért írt röpirata miatt elítélték — egyéb­ként nem először. írói hírnevét nagy terje­delmű, rabságban írt ön­éle lírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remek­mű, de értékes történelmi forrás is, s meghatározó jelentőségű a magyar elbe­szélő próza fejlődésében, valamint a hazai regény- irodalom későbbi kialaku­lásában. Jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopol- dinum kiadásában. íjra s/ol az c Különleges színházi be­mutató lesz ma, szombaton, 19 órakor a fóti Vörösmarty Művelődési Házban. Tamá­si Áron költői szépségű színművét, az Énekes má­dért viszi színre a Fóti Fa­luszínpad társulata. Az előadás érdekessége, hogy a régi, nemes hagyományok­kal rendelkező faluszínházi stílust támasztja fel. A vál­lalkozás komolyságát és súlyát jelzi, hogy a fóti színpad védnökei között neves személyiségek — például Czine Mihály, Csoóri Sándor, Csurka Ist­ván és Fodor András — szerepelnek. Agárdy Gábor színművész pedig a bemu­tató művészeti támogatója­ként vesz részt a nem min­dennapi vállalkozásban. Tamási Áron írja egy he­lyütt az Énekes madárral kapcsolatban, ami egyúttal Az örök vadászmezők határán i^-1 ■ ■ .................... ■■ ■* c rhnk «** ős/ii’ Sok ember fél az elmú­lástól, az örök vadászme­zők csillagon túli csendessé­gétől. Sok ember meg nem fél az elmúlástól, mert a halál is az életünkhöz tar­tozik, és néhányan úgy ké­szülünk a csillagokkal való találkozásra, hogy időben elrendezzük földi teen­dőinket, azután megadjuk magunkat a sorsnak, és igyekszünk úgy távozni ba­ráti körünkből, hogy le­hetőleg ne keltsünk nagy feltűnést. Október utolsó napjai­ban általában nagy a sür­gés-forgás csendes teme­tőinkben. Ilyentájt kigyom­láljuk szeretteink sírján az elszaporodott burjánokat, régi beidegződéseink sze­rint őszirózsát ültetünk, és igyekszünk időben besze­rezni a mécseseket és a gyertyákat. Monoron, Érden, Vácott vagy pedig Pilisvörösváron járva ugyanaz a kép fogad minden temetőben: ápol­ják, rendezik a sírokat. Jóember! — mondja ha­tározottan a temető gond­noka —, én több mint húsz éve végzem azt a munkát, igyekszem lelkiismeretesen gondozni a hajdani híres emberek sírjait, de a kis­emberekét is. Gondolom, tudja, hogy ők vannak töb­ben, de ilyenkor nem szá­mít a pénz, hanem csak az emberi jóérzés. Most sok temető magánkézbe került, immár luxusautóval szállít­ják utolsó útjára az el­hunytat, és ha kell, akkor akár dalárdát is fogadnak az örökösök, hogy még szebbé és még irigylésre méltóbbá tegyék magukat a szomszédok előtt. De ez engem már nem érdekel úgy istenigazából, mert előttem egyenlők az embe­rek. Uram, én pénzért válla­lom el a pluszmunkát, de arhikor azt látom, hogy he­tekig gondozatlan a sír, akkor minden anyagi el­lenszolgáltatás nélkül is ki­gyomlálom a vadnövénye­ket, és ha nem lát senki, akkor ellopom a túlcicomá- zott sírról a gyorsan herva­dó virágcsokrokat, amelye­ket az elfelejtettek sírjaira teszek. Nevemet ne írja ki az új­ságba, mert így is sok mindent mondanak rólam, de az biztos, hogy ilyenkor, halottak napja idején több levelet hoz a postás, mint bármikor az esztendő fo­lyamán. Kapok levelet Ausztráliából, Afrikából és Kanadából is. ígérnek fűt- fát, dollárt és svéd koronát, csakhogy tegyem rendbe a sírokat, de nem olyan fából faragtak. Uram, engem nem lehet megvásárolni sem tíz dol­lárral, sem pedig húsz do­boz rágógumival. Én tisz­telem az emberi fájdalmat és az elmúlást. Ilyenkor, % oriíira h ti ősegét Tragikus közlekedési bal­eset ügyében fejeződött be a rendőrségi vizsgálat és a vádemelés is megtörtént. Több olyan körülmény is felmerült, ami a véletlenek szerencsétlen egybeesésének tűnik, de az is kétségtelen, hogy a 60 éves férfi, aki eddigi vallomásai szerint nem érzi magát bűnösnek, gondatlanságával — ha nem is szándékosan — a felesé­ge halálát okozta. A zsámbolci polgárok mélységes megdöbbenéssel vették tudomásul, amikor Urbá i Mihályné idén áp­rilis 24-én meghalt. Az em­berek előbb suttogtak, majd nyíltan is beszéltek róla, hogy röviddel előbb, ápri­lis 2-án történt egy bal­eset, amikor a férje sze­mélyautóval nekiment an­nak a segédmotornak, amin a felesége utazott. Az asz- szony lezuhant és megsé­rült. A körzeti megbízott meg­kezdte az adatgyűjtést a balesetről, amit megtörtén­te után senki sem jelentett a rendőrségen, és akkor or­vosi segítséget sem kértek, A következőket sikerült megállapítani: Urbán Mi­hályné utasként ült a se­gédmotoros kerékpáron, iic&c« madár írói felfogásának is hű tükre; ....... a madárnak s a melegnek szárnya van, s szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége...” A szívhez és az értelemhez egyaránt szóló hitvallás késztette a szervezőket — a faluszínpadot, a Fáy— Vörösmarty Társaságot és Főt polgármesterét — arra, hogy bemutassák ezt a bá­jos, tiszta realizmussal, könnyes mosolygással ele­gyített színművet. A falu­színpad a- szombati bemu­tatót követő két napon, ok­tóber 27-én és 28-án is­előadja az Énekes madárt, ugyancsak a Vörösmarty Művelődési Házban. Az előadások este 19 órakor kezdődnek. A színielőadás bevételét a faluszínház a fóti faluház felépítésére ajánlja föl. amikor tudom, hogy köze­ledik mindenszentek napja, édesapámra gondolok, a vén korhelyre, aki csak csodálkozni ment le a Corvin közbe , és soha nem tért vissza. S ilyenkor min­den külön felszólítás nélkül igyekszem elvégezni teen­dőimet. Kapálok, virágokat ültetek és megöntözöm az őszirózsákat. Máskülönben igen csen­des ember vagyok. A fele­ségem nagy elkeseredésé­ben néha azt mondta, hogy nincs is a világon olyan él­hetetlen ember, mint én, de ebből soha nem csináltam problémát. Már ember ha­lottak napja előtt meggaz­dagodik. Ismerek egy kol­légiumi igazgatócskát, aki már évek óta száz diákkal készítteti az emlékezés ko­szorúit, de még ezt az ala­kot sem irigylem. Nem ta­gadom, van néhánv ked­venc sírom. Ugye furcsa? Ezekre különösképpen vi­gyázok. Mondott még sok min­dent újdonsült ismerősöm. Beszélt arról, hogy sok szép temetést látott életé­ben, azonban a legjobb do­log mégiscsak az élet. Papp János amit egy 14 éves kisfiú ve­zetett. Az általános iskolás gyereknek nem volt jogo­sítványa, de mint ismere­tes, segédmotoron egyéb­ként sem szabad utast szál­lítani. A temetőnél jártak, amikor szembejött velük az asszony férje, aki ittas volt, és egy utast is vitt. A La­da áttért az úttest bal ol­dalára, ahol nekiment a segédmotornak. A jármű nem dőlt fel, de az asszony lezuhant róla. A két férfi kiszállt ugyan a kocsiból, de nem segítettek az asz- szonynak, hanem a kisfiút biztosították róla, hogy« nincs semmi baj és tovább­mentek. S hogy mi történt a to­vábbiakban, ezzel a Gödöl­lői Rendőrkapitányság fog­lalkozott. A szerencsétlenül járt nő a történtek után egy nappal került csak or­voshoz, bár többen is tud­tak róla, hogy megsérült. Az egyik szomszédasszony elmondása szerint panasz­kodott rá, hogy négykézláb mászott haza a baleset után, mert nem tudott a lábára állni. Zuhanáskor ugyanis a bal térde sérült meg. Az éjszakát a garázsban töl­tötte, mert a férje későn került haza és nem tudott bejutni a lakásba. A sérült másnap reggel sem ment orvoshoz, hanem a szom­szédokat kérte meg, hogy segítsenek rajta. Egyikük megijedt a lát­ványtól, mert a térde ak­kor már nagyon csúnya volt, de olyan is akadt, aki lekezelte: szesszel bedör­zsölte és levágott egy kiló­gó húsdarabot. Ekkor, úgy látszik, még mindig nem jutott senkinek eszébe, hogy orvoshoz kellene fordulni. Végül a balesetet követő napon, április 3-án este a férj elvitte feleségét a kör­zeti orvoshoz. A rendelő­ben azt adta elő, amit az Határtalálkozóra került sor pénteken Szabadkán, illetve Szegeden a Jugo­szláv Vöröskereszt főtitká­ra, Race Jubajic, valamint a Magyar Vöröskereszt fő­titkára, Sztuchlik Rezső között. A megbeszélések célja az 1991. november 22. asszony sem cáfolt, hogy epilepsziás roham követ­keztében az udvaron elesett és ekkor történt a baj. Ur- bánné valóban szenvedett ebben a betegségben, s bár a sérülésen látszott, hogy keletkezése nem felel meg az elmondottaknak, az or­vos ezt ekkor nem firtatta. Megállapította, hogy a bal térde erősen gyulladt, s az ínszalag is kilóg a sebből. Kezelte a sérülést, és ren­delőintézetbe utalta az asz- szonyt, aki csak másnap, április 4-én ment el. Ez­után már mentőautó szál­lította a Központi Baleseti Sebészetre, ahol április 24-én meghalt. Halálát tü­dőembólia okozta. Az igaz­ságügyi orvos szakértői vé­lemény szerint a baleseti sérülés és a halál között közvetett összefüggés van. Urbán Mihályné életét azonnali, szakszerű orvosi ellátással meg lehetett vol­na menteni. Urbán Mihály eddigi val­lomásaiban nem tagadta, hogy azon a napon ittasan vezette az autót. Húsvéti locsolkodásnál kínálták, és fogyasztott alkoholt utasá­val együtt. A baleset, el­mondása szerint, úgy tör­tént, hogy a segédmotoros gyerek elzuhant, anélkül, hogy ő nekiment volna. Nem tagadhatja azonban, hogy a baleset után sorsá­ra hagyta a feleségét, és azt sem, hogy a körzeti or­vosnak kitalált történetet adott elő. Beismerte azt is, hogy súlyosan sérült fele­sége a garázsban töltötte az éjszakát. A Pest Megyei Főügyész­ség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vét­ségével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja Urbán Mihályt. Az asz- szony már nem tehet val­lomást a bíróság előtt. Ga. J. és december 6. között sorra kerülő vöröskeresztes vi­lágkonferencián szereplő humanitárius témák előké­szítése, továbbá a jugo­szláv menekülteknek nyúj­tott segélyprogram kérdé­sei voltak. Fropagandapék — Hozzál már egy szelet ellenséges propaganda­anyagot — szólt a pincérnek egy éltesebb férfi. A megszólított elviharzott, hogy pillanatokon belül visszatérjen egy púposán rakott kenyereskosárral. — Miért nevezni a kenyeret propagandaanyag­nak? — kíváncsiskodott Ignác a szomszéd asztaltól. — Miért érdekel? — kérdezett vissza a férfi. — Semmi különös, csak megütötte a fülemet. Inkább ne üsse meg, mint a rendőrnyomozó. — Hogy jön ide a rendőrnyomozó? — értetlen­kedett Ignác. — Lehet, hogy már itt is van. — Ne vicceljen! Tényleg csak arra vagyok ki­váncsi, miért propagandaanyag magának a ke­nyér. — Rámenős vagy, mint egy agitátor — állapí­totta meg a férfi. — Nem vagy te valamelyik párt bolondja? — Éppenséggel nem. De ha az volnék, baj volna? — Én kerülöm a politikusfélék társaságát. Olya­nok, mint a cigánynóta. Szólnak mindenről, csak a munkáról nem. De hát mit tudsz te az életről, öcsi? Forradalomkor még meg sem voltál. — Miért, maga mit csinált a forradalomkor? — Egyhuzamban, éjt nappallá téve dolgoztam a pékségben, hogy a népnek legyen mit enni. — Akkor maga a munka hőse, nem a forra­dalomé. — Valójában csak annyit tettem a szabadságért, hogy minden századik kenyérre ráfontam a Kos- suth-címert, ahogy a húsvéti kalácsra a keresztet. De ennyi is elég volt ahhoz, hogy börtönbe csukja­nak. Tudod, mi volt a vád ellenem? „Ellenséges propagandaanyag készítése és terjesztése.” Adonyi Sztancs János V«r«skcresz(es laaááríalálkozó PEST MEGYEI HÍRLAP Politika! napilap. — Főszerkesztő: dr. Tallós Emil. — Fős/.erkesztÖ-holyettp*• Győri András és Kör Pál.— Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla U. fi. POSTACÍM: Budapest, PI. SÍI, IUANYfTO.S7.AM: 144*. Kiadja a ifci'lapk iadó Vallásit, Budapest. Blaha Lujza tér :t. 1959. Felelős kiadó: Horti Jó. Zset vezérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonj;'.: 1.88- 2399 és 138-4300. — .S/.rrkés/lős’egi titkárság; 138-2539. Telefax: 138-4416. —---------------------------------------------------------■ Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat, hirdetési osztály. Telefon : 138-4669. m- 4707. 188-4458. Telefax: 138-3331. — A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Bu» — —:——----:— ---------------------------------- dapest. Felelős vezető: dr. Csöndes 'Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbesítö postahivatalnál, a hírlap» K ézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest XIII., Lehel u. 10'A 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIH 215-96162 pénzforgalmi jel­zőszámra. A lap ára hétköznap 8.6(1 Ft; szombaton 9,5# Ft. Előfizetési üij egy hónapra 221 Ft. — ISSN keleti: 0866—6873, északi és nyugati; 0866—6881, Fest Megyei Hirlap(Index; 26064 HU).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents