Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

Antal! József Amerikában Az ellenzék kormányzati felelőssége Magyarország érdekelt abban, hogy előrehaladjon a demokratizálási folyamat Romániában — mondotta Antall József miniszterel­nök. A kormányfő az MTI washingtoni tudósítójának adott exkluzív nyilatkoza­tában egyúttal hangoztatta: kívánatos, hogy az SZDSZ új vezetője markáns, nem­zetközileg is hiteles sze­mély legyen. A romániai belpolitikai változásokkal kapcsolatban a kormányfő rámutatott: Magyarország nem Romá­nia elszigetelésében, hanem abban érdekelt, hogy ott előrehaladjon a demokrati­zálási folyamat, és sikeres legyen az áttérés a piac- gazdaságra. Ez annál is in­kább fontos, mert a külvi­lág Európának ezt a térsé­gét egységében szemléli, és a bárhol jelentkező negatív folyamatok másokra is ki­hatnak. Antall József rámutatott: Theodor Stolojan kiválasz­tása is arra utal, hogy Bu­karestben előtérbe kerül­nek a gazdasági-pénzügyi kérdések. Nem lenne ha­szontalan, ha a pragma­tikus gondolkodás általá­ban érvényesülne a román politikában. Az SZDSZ küszöbön álló vezetőváltásával kapcsolat­ban a miniszterelnök han­goztatta: Kis János jól jel­képezte pártja eszmei-poli­tikai irányvonalát, de ő (Antall József) már régen azt a véleményt képviselte, hogy kívánatos, ha az el­lenzék vezetője nem a hát­térből irányít, hanem részt vesz az élvonalban a par­lamenti munkában. Véle­ménye szerint kívánatos, hogy a legnagyobb ellen­zéki párt is kormányzati felelősséggel gondolkozzék és markánsan megkülön­böztethető politikát képvi­seljen. Az SZDSZ vezetőváltása nem változtat a kormány- koalíció működésén — mondotta a miniszterelnök, aki végül rámutatott, az ország érdeke is, hogy mar­káns, nemzetközileg is hi­teles személyiség kerüljön az SZDSZ élére. A kérdés­re, mi a véleménye a leg­többet emlegetett jelöltről, Tölgyessy Péterről, Antali József kijelentette: Töl- gyessyt igen jó képességű embernek ismerem, aki jó tárgyalópartnernek bizo­nyult az Ellenzéki Kerék­asztal tárgyalási idején, és akkor meghatározó szerepe volt. ★ Magyarország megterem­tette a gazdasági felvirág­zásához szükséges alapvető stabilitást, de a tartós egyensúlyhoz nélkülözhetet­len a Nyugat elkötelezett­sége és támogatása is — hangsúlyozta Antall József szerdán Clevelandben, a város és az állam gazdasági életének vezető személyisé­gei előtt. A magyar kormányfő többek között a védelmi iparban nagy szerepet ját­szó TRW óriásvállalat ven­dége volt: Joseph Gorman elnök köszöntötte őt. A mi­niszterelnök előadásában hangoztatta: Magyarország határozott híve annak, Külföldi események egy mondatban A Magyar Nemzeti Bank összes kötvénye gyakorlatilag már elkelt — közölték a Nemzeti Bank tokiói képvise­lői annak kapcsán, hogy szerdán az MNB és a kötvény- jegyzés fő szervezője, a Daiwa japán értékforgalmi tár. saság aláírta a kibocsátásról szóló szerződést. A Az Európai Közösség és a hét legfejlettebb ipari állam (6-7) magas rangú képviselői október 14-én Moszkvába utaznak, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó támogatásról folytassanak megbeszéléseket — jelentette be New Yorkban Borisz Pankin szovjet külügyminiszter. A A japán kormány elhatározta, hogy százmillió dollárral növeli azonnali segítségét a Szovjetuniónak — írja a Mainicsi Simbun című japán lap. A Nem helyes az a megközelítés, hogy a Szovjetunió adja vissza a Kurill- szigeteket Japánnak nagyobb japán pénzügyi támoga­tásért cserében — jelentette ki Borisz Pankin szovjet külügyminiszter New Yorkban. Horn Gyula, az „Éks penge rr Üjabbal gyarapodott szer­dán Horn Gyula németor­szági kitüntetéseinek szá­ma: a volt külügyminisz­ter megkapta a finomacél­gyártásáról híres Solingen „Eles penge’’ díját, ame­lyet a Németországért, Európáért sokat tett ki­emelkedő személyiségek- ne ítélnek oda immár he­tedik éve. Az MSZP elnökét a vá- xos díszpolgárává is avat­ták a német újraegyesülés első évfordulójának előes­téjén. A dátumhoz kap­csolódóan kerül a napok­ban a német könyvesbol­tokba Horn Gyula — ma­gyarul Cölöpök címen meg­jelenő — memoárkötete is, amelyben a szerző egyebek mellett feldolgozza 1989 nyarának történetét, ami­kor Budapest úgy döntött: a határ megnyitásával le­hetővé teszi, hogy Magyar- országról Nyugatra távoz­zanak az NDK-nak hátat fordító kelet-németek. Nincs víz, villany Lövik az óvárost Dubrovnik környékéről érkeztek szerdán a legag- gasztóbb hírek. A kikötő­várost a hadsereg minden irányból támadta, az ak­cióban hírek szerint a ha­ditengerészet, a légierő és a páncélosalakulatok is részt vettek. Mindkét fél a másik sú­lyos veszteségeiről számol toe. Egyelőre csak meg nem ■erősített hírek vannak ar­ról, hogy már tüzet nyi­tottak a pótolhatatlan épí­tészeti értékektől zsúfolt óvárosi negyedre is. Dub- rovnikban nincs víz és vil­lany, elvágták a Split felé vezető utat, utánpótlásra így nincs remény. A szlavóniai Vukovar kö­rül szintén bezárult az ost­romgyűrű, a városnak már csak mintegy egyötödét el­lenőrzik a horvát fegyvere­sek. Korogyra bevonult a hadsereg, a zömmel magya­rok lakta faluban nincs már polgári laikus. hogy az Egyesült Államok vállaljon elkötelezettséget Közép-Kelet-Európábán, katonai-biztonsági és gaz­dasági szempontból egy­aránt játsszon központi szerepet. — Amerikai és más nyugati országok ki­egyenlítő szerepe annál is fontosabb, mivel térségük­ben sok a destabilizáló té­nyező — közölte Antall József. — Magyarország fontos hídfőállás lehet az ameri­kai tőke számára az egész földrajzi övezet szempont­jából, beleértve a Szovjet­uniót is — mondotta Antall József, aki ezután válaszolt a gazdasági-ipari vezetők kérdéseire. Antall József és kísérete szerdán Washingtonba uta­zott tovább. A kormányfő ott tanácskozik a Világ­bank és a Nemzetközi Va­lutaalap vezetőivel, majd előadást tart a Világpoliti­kai Tanácsban. Csak délről érkeznek a menekültek A határőrség is segíti őket Csaknem 5600 menekült és átmeneti védelmet igény­lő érkezett eddig hazánk­ba a jugoszláviai véres ese­mények kezdete óta. Közü­lük 3531 felnőtt és 2066 gyerek elsőként a Magyar Határőrségnél jelentkezett ideiglenes védelmet, vagyis átmeneti itt-tartózkodást kérve. Ennél jóval keve­sebben, száztizenketten kérték a határőrségtől a menekültstátust. Mivel Pest megyét föld­rajzi helyzeténél fogva csak az észak felől érkező for­galom érinti, ezért az itte­ni átkelőhelyeken nem jön­nek hozzánk jugoszláviai menekültek, viszont délről sokan fölhúzódnak ide, A Belügyiminisztérium nemrég tájékoztató szóró­lapot adott ki, amelyben részletesen leírja, mely hi­vatalos szervekhez fordul­hatnak az érkezők. Esze­rint, aki menedékjogot akar kérni Magyarországtól, an­nak 72 órán belül jelent­keznie kell vagy a rendőr­ségnél, vaev a határőrség­nél, vagy a menekültügyi hatóságnál, ahol nyilatkoz­nia kell szándékáról. A ké­relmekről a Menekültügyi Hivatal — Budapest, 1903 Pf.: 314, telefonja: 1181-400 — dönt első fokon, de min­Ä zsebbe vágó ügyek vihart kavarnak A kárpótlási törvény zsebbe vágó ügyeket rendez, ezért is kavart olyan nagy vihart a Parlamentben és azon kívül — mondta dr. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője azon a sajtótá­jékoztatón, amit tegnap a párt Pest megyei irodájá­ban rendeztek. — Azok a pártok, amelyek a fennálló tulajdoni szerkezet konzer­válására törekednek, igye­keztek akadályokat gördíte­ni a törvény elfogadása elé, és ma is azon vannak, hogy dezinformációval és ellen­propagandával megtévesz- szék a kárpótlásban érde­kelteket. Az MDF az emberek szé­les rétegét szeretné tulaj­donhoz juttatni, abból a meggyőződésből fakadóan, hogy a szabadság érzését és a demokráciát ezzel erősít­heti a legjobban. A javak­kal rendelkező polgár ugyanis nehezen vethető alá bármilyen politikai akaratnak. A kisgazdák reprivatizációs (mindent vissza) elgondolásairól dr. Kónya Imre úgy vélekedett, hogy igazságossági, jogi alapon támadhatatlan, de a mai Magyarországon meg­valósíthatatlan. Ugyanak­kor leszögezte, hogy alap­vető nézetkülönbség nem az MDF és a kisgazdák kö­zött volt, hanem a koalíció és az ellenzék között. Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselő szerint, mindenki megelégedését szolgáló, igazán jó kárpót­lási megoldás nem létezik. Egy delegáció tagjaként Romániában szerzett ta­pasztalatai alapján azoKban igazolni látja az elfogadott kárpótlási törvény helyes­ségét. A szomszéd ország­ban ugyanis nagyjából visz- szaállították a 40 évvel ez­előtti mezőgazdasági álla­potokat, s ez odavezetett, hogy Romániában máris fokozott élelmiszer-ellátási gondokkal számolnak. Jel­lemző példaként említette, hogy számos helyen lebon­tották a román tsz-ek is­tállóit, és az emberek el­osztották a téglát maguk között. Dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási Hi­vatal elnöke arról beszélt, hogy cége eddig több mint 3 ezer kárpótlási igényt ik­tatott, 8 és fél ezer ügyfél kereste meg őket. Mint sajátosságot említette, hogy a megyében jogosultak 40- 50 százalékának valahol az Alföldön vették el a föld­jét. Ezek az emberek an­nak idején a főváros kör­nyékére költöztek. Ök azonban kárpótlási jegyeik­kel már itt fognak jelent­kezni. Budapest térségé­ben várhatóan kapós lesz a föld. A beérkezett anyagok feldolgozását a hivatal szer­dai és csütörtöki napokon kívánja elvégezni, ezért ek­kor csak arra vállalkozhat­nak, hogy átveszik a do­kumentumokat az újonnan érkezőktől. A gondokat részletező ügyfélfogadásra csak hétfőn, kedden és pénteken van mód. Végezetül a sajtótájékoz­tató előadói arra kérték a megjelent újságírókat, se­gítsenek abban, hogy az emberekben tudatosodjék: érdemes kárpótlásért je­lentkezni, hiszen a kárpót­lási jegyeknek piaci értéke lesz, és azok nemcsak föld­szerzésre, licitálásra jogo­sítanak, de adott esetben megváltható velük a tanácsi lakás, illetve be lehet ve­lük szállni a vállalati pri­vatizációba. Az igényeket november 8-ig lehet eljut­tatni a kárpótlási hivata­lokba. A. Sz. J. dig a határátlépéshez leg­közelebbi helyi szerv jár el. A menekült- vágj' ideigle­nes védelem státust kérő köteles az előírt egészség­ügyi szűrővizsgálaton részt venni, valamint köteles sze­mélyazonosságát igazoló iratokat, a szükséges infor­mációkat átadni a hatósá­goknak, amely legkésőbb 90 napon belül dönt, elis- meri-e menekültként vagy sem. Ha az elutasító dön­téssel nem ért egyet a ké­relmező, vagyis nem isme­rik el menekültként, ez el­len másodfokon a Mene­kültügyi Hivatalhoz lehet fellebbezni. Menekültnek hivatalosan az tekinthető, aki a ma­gyar jogszabályok és a nemzetközi menekültügyi egyezmény szerint az. Ne­kik a magyar állampolgá­rokkal megközelítőleg azo­nos jogaik — például jog az ingyenes magyar nyelv- oktatásra — és kötelessé­geik — hadkötelezettség nem —- vannak. Számos olyan kedvezmény — pél­dául honosítás esetén — és támogatás illeti meg őket, amely más, Magyarorszá­gon tartózkodó külföldinek nem jár. A menekült meg­tarthatja eredeti állampol­gárságát, viszont nem ille­ti meg a választójog és nem vállalhat olyan mun­kát, amit a magyar jogsza­bály szerint csak magyar állampolgár végezhet. A menekültek és az ideig­lenes védelmet igénylők se­gítséget kérhetnek még a 1324-351-es, a 1317-971-es, a 1426-950-es valamint az 1804-441-es telefonszámon is. M rabszolga nem él kakaén Bevált a tejesember jóslata Minden bizonnyal még sokan vannak, akik em­lékeznek a január végi nagy tejdemonstrációra, amelynek során a Parlament előtti téren ezrek tüntettek a tejtermelőket sújtó rendelkezések miatt. A megmozdulás egyik szervezője, dr. Ha- jagos Antal, az Országos Gazdaszövetség ügyveze­tő elnöke személyesen öntötte a szenny csatornába a tejet. Ez a jelképes tiltakozás egyúttal egy vál­lalkozó véleménynyilvánítása is volt, hiszen dr. llajagosnak, aki egyébként fővárosi lakos, Kere- pcstarcsához közel, Szilasligeten magángazdasá­ga van. Erről a tejesemberről ak­kor frissiben egy idős kis­gazda-politikus röviden úgy nyilatkozott, hogy nem is olyan parasztképű! Nos, ez a végzettségét tekintve agrármérnök, ízig-vérig nagyvárosi polgár. Egy be­szélgetés során elmondta, hogy ezek ellenére valószí­nűleg kevesen akadnak a kisgazdatábor vezérkarában olyanok, akik annyi trágyát megemeltek volna, mint ő. Arról már nem is szólva, hogy mennyit dolgozott erő- és munkagéppel, egy­szerű szerszámokkal. Egy­szer volt, úgymond, rab­szolgája, pontosabban olyan alkalmazottja, aki ételért és italért dolgozott nála, de nem sokáig, mert egy alka­lommal a felesége véletle­nül bor helyett kakaót tett elébe az asztalra. Dr. Hajagos feje fölött azonban az utóbbi hóna­pokban mind többször csaptak össze a meg nem értés hullámai. Ez sajátsá­gos módon abban nyilvár nult meg, hogy kiközösítet­te a szövetség elnöksége, egyebek között azért, mert nem értett egyet az ott fo­lyó munkával, a rendezvé­nyekkel, s ezektől messze­menőkig elhatárolta magát. Az Országos Gazdaszö­vetségnek, mint hírlik, 500 tagja van, s javában tart az aláírásgyűjtés azért, hogy decemberben új, rendkívüli kongresszust hívjanak össze. Mivel eh­hez a tagság tíz százaléká­nak az egyetértése elegen­dő, s már 400 aláírás össze­jött, így minden bizonnyal nem lesz akadálya a de­cemberi kongresszus meg­tartásának. Nem tetszik a szövetség ügyvezető elnökének az sem. hogy az elnökség mindinkább elzárkózik a MOSZ-szal, az Agrárszö­vetséggel, a Hangyával való együttműködések elől. Ami leginkább a baj, az az, hogy e lépésekkel azután sikerült elveszíteniük a tagság egy jelentékeny há­nyadát Dr. Hajagost, a vállalko­zót azonban kemény fából faragták, s ezt mi sem jel­zi jobban, mint hogy sajtó- tájékoztatót hívott össze a Demokrata Koalíció Föld­műves Szekcióval együtt, amely szervezetnek Haja- gos úr független szakértője. A szokásos formaságok után a szilasligeti vállalko­zó azzal kezdte mondandó­ját, hogy mihamarabb meg kell mozgatni azt az álló­vizet, amelyben a magyar agrárgazdaság, s ezen belül a vállalkozók is szinte el­merülnek. Nem a gazdasá­gokat kell eladni, azokat felszámolni, hanem azt kell azokban termeltetni, amit azután el is tudnak majd adni. Szavait használva, ha üzletkötésekről van szó, ak­kor nem kalandorokkal kell tárgyalóasztalhoz ülni. Indulatosan közölte, sze-

Next

/
Thumbnails
Contents