Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
ZAVAR VOLT' A RÁDIÓBAN?^ Azért fájjon Gombár Csaba feje A köztársasági megbízott francia tapasztalatai A jegyző legyen állami tisztviselő Szegény Gombár Csaba. Hiányzott ez neki? Nem elég áldozat önmagában, bogy elnöke lett a Magyar Rádiónak? Hogy vállalta, innen is belc- csípjenek, onnan Is belecsípjenek, ahogy az már egy rendes darázsfészekben lenni szokott. Nagy áldozatoi hozott ő. Bizony, a kedves olvasó el sem tudja képzelni, milyen nagyot. Mert mily nehéz lehet azon a munkahelyen egyensúlyt teremteni, ahol az ellentétes érdekek mögött olyan arányban sorakoznak fel az emberek, amilyenben »0 áll szemben 10-zel. Ez persze csak egy példa, ami arra szolgál, hogy érzékeltessem, milyen nehéz is Gombár Csabának, Vajon a kedve« olvasó, hogyan viselkedne, ha mondjuk a Magyar Rádió elnöke lenne és megörökölte volna úgy 90 százalékban a kicsit ávós, a kicsit kommunista, a kicsit kádár-ista, a kicsit kozmopolita szellemű társaságot és ezzel szemben ott lézengene az épületben az a tíz százalék, amelyik azt szeretné, hogy a Kárpát-medence magyarsága valami másfajta szellemiséggel is megismerkedjék? Ugye' milyen súlyos gondban lenne a kedves olvasó. Még szerenAz MSZP álláspontja ■ " 1 ................ E xpóról, igazságtételi programról A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a világkiállítás ügyében, a végső döntést az Országgyűlésnek, a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek együttesen kell meghoznia. Éppen ezért az MSZP ellenzi, hogy a mindenképpen pontos szakértői elemzést kívánó kérdésben egv népszavazás mondja ki a végső szót — ismertették tegnap sajtótájékoztatón. Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: az MSZP korábban, még a Béccsel való közös megrendezés tervének idején egyértelműen támogatta a. világkiállítás gondolatát, ám akkor is — miként a jelenlegi helyzetben — csak alapos szakmai előkészítés és mérlegelés után tartották elképzelhetőnek a végső döntés meghozatalát. Az Expo mellett egy másik témával, nevezetesen a Zétényi—Takács-féle törvényjavaslattal is foglalkoztak csütörtöki ülésükön az MSZP elnökségi tagjai. Az Országgyűlés által most tárgyalt törvénytervezet kapcsán úgy foglaltak állást, hogy az valójában a figyelemelterelés eszköze, s az abban vázolt „igazságtételi program” azt a széles körű társadalmi elégedetlenséget próbálja tompítani, amely azonban alapvetően egészen más indokokra vezethető vissza. A Szocialista Párt ügyvezető alelnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a kormányzat is a törvényjavaslat mellé állt, és a kormánypártok propagandájának is egyik fő elemévé lett az elszámolás, netán leszámolás, azaz a múlt rendszerben valamilyen tisztséget betöltött személyek felelősségre vonása. A párt elnöksége éppen ezért arra kéri a parlamenti frakciót, hogy az álláspontjuk szerint egyébként is alkotmányellenes törvényjavaslatot ne szavazza meg. ★ Lapunk korábban foglalkozott az igazságtételi programmal, mégpedig neves szakemberek vitájának alapján, mely a Jogászok Klubjában hangzott el. A szakemberek álláspontja szerint a törvényjavaslat sem az alkotmánnyal, sem a nemzetközi joggal nem áll ellentétben. (A Szerk.) A törvény garantálja Él a végkielégítés Mostantól törvény garantálja a végkielégítést abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszüntetése következtében szűnik meg. A végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évet meghaladó időtartamú legyen. Ez esetben egy havi, legalább öt év esetén két, legalább tíz év esetén három, legalább tizenöt év négy, legalább húsz év esetén pedig öt havi átlagkereset illeti meg az elbocsátott dolgozót. (Mindez nem érinti a fegyelmi okokból elbocsátottakat.) A végkielégítés mértéke három havi átlag- kereset összegével emelkedik, ha a dolgozó munka- viszonya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt évben szűnik meg. A végkielégítés alapjául figyelembe veendő egyhavi átlagkereset a minimálbér ötszörösét (jelenleg 35 ezer forintot) nem haladhatja meg. Ezt a szabályozást októ»; bér 19-étől kell alkalmaz-v m. cse, hogy csak úgy játszadozunk az efféle gondolatokkal, arányokkal, éppen csak bolondozunk. A világért se vesszük magunkat komolyan. Mert ha mi (mármint a kedves olvasó és én, abban a minőségünkben, mint a rádió vezetői, elnökei) komolyan vennénk magunkat, mennyire nagyon főhetett volna a fejünk október 23-án, amikor a tüntető tömeg átadta a 16 pontos követelését, és várta, hogy beolvassák a hírekben ... Hát hiányozna ez nekünk? Azzal a 90 százalékban kicsit ávós, kicsit kommunista, kicsit kádárista, kicsit kozmopolita munkatársakkal a háttérben beolvastatni, hogy: „Követeljük a Magyarország tönkretételéért felelős politikai, gazdasági, szellemi vezetők felelősségre vonását", „Feleljenek tetteikért a kommunista hatalom hirhedt tagjai, akik bizonyítottan gyilkosságokba n, népirtásban vettek részt!”, „Követeljük: a toldozott-j üldözött sztálini eredetű alkotmány eltörlését és helyette új magyar alkotmányt!”, „Tisztítsuk meg az iskolákat a marxista-kommunista szellemtől!”? De ami a legnagyobb gond, volt egy olyan pont is, amelyikben felelős, tárgyilagos magyar sajtót követelt a tömeg: „Távozzanak a diktatúra agitátorai a rádiótól, televíziótól, az újságoktól!” Ha ez az egész nemcsak egy játék lenne a kedves olvasó és köztem, hanem a valóság is így nézne ki, akkor október 23-án nagy zavar lett volna a rádióban, hogy beolvassák, vagy ne olvassák be a követeléseket, és ha igen, akkor mit emeljenek ki belőlük. Ja, hogy tényleg zavar volt a rádióban!? Azért fájjon Gombár Csaba feje. Ö a Magyar Rádió elnöke. Adonyi Sztancs János Jó dolog köztársasági megbízottnak lenni akkor. amikor két hetet tölthet a/, ember Párizsban, de az már kevésbé irigylésre méltó, hogy a továbbképzést nem lehet turistaúlnak felfogni, éc reggel kilenctől este hat óráig csak a szakmabeliek magyarázatait és előadásait kell hallgatnia aa embernek. Így .iárt dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár. köztársasági megbízott is, aki három társával együtt a francia belügyminisztérium meghívottjaként két hetet töltött a fény városában, pontosabban a Lognes-i Oktatási Központban tanulmányozta a francia prefektúrarendszer sajátosságait. □ Miért pont a francia közigazgatási gyakorlattal akartak megismerkedni? — kérdeztük a köz- társasági megbízottat. — Egyszerű a magyarázat. Ök hívtak meg, de ennél is fontosabb, hogy mi magyarok rengeteg elemet vettünk át o francia közigazgatási modellből. Máskülönben azt is tudni kell, hogy igen komoly múltra tekint vissza a francia pre- feklúrarendszer. amely Napóleon nevéhez fűződik. Az első héten elméleti képzést kaptunk, a másodikban pedig Chalons Sur Marne-ban ismerkedtünk a gyakorlati teendőkkel. Alkalmunk volt közelebbről megismerkedni a négy megye tevékenységét irányító prefektus ügyes-bajos hétköznapi dolgaival, közéből tapasztalhattuk, hogy milyen a francia közigazgatási törvényességi munka. Tanulmányoztuk a számvevőszék mindenre kiterjedő tevékenységét is, s megismerkedtünk a településfejlesztési elgondolásokkal és a helyi adózás kérdéseivel. □ Milyen tapasztalatokat szerzett? — Bármilyen furcsán w hangzik, de tény: Franciaországban sokkalta centra- lizáltabb a közigazgatás, mint nálunk, pedig itthon sokszor azt kifogásolják, hogy túl nagy a köztársasági megbízott hatásköre. Az ottani prefektusnak pénzelosztó joga is van, de ő irányítja a csendőrséget, a rendőrséget, ellenőrzi a településfejlesztési programokat, sőt, még abban is ő dönt, hogy mikor és ki kezdheti el a szüretelést. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA KÉNYSZER Vaskos kötet telne meg azzal a felsorolással, miféle kényszerek hatnak a magyar nemzetgazdaságra, s azon belül természetesen a gazdálkodókra. Kényszerek valóban vannak, hatásuk azonban ellentmondásos, s mert az, kétséges, valóban akkorák-e a kényszerek, mint amekkorának azokat általában illendő feltüntetni. Egyszerűbben fogalmazva: igaz lenne az állítás, ami szerint el- fogytak/nak a gazdálkodói tartalékok? Kérdezgetem az ipari üzemekben, miként alakult a termelés, s miiként a még fontosabb mutatószám, az egy foglalkoztatottra vetített termék- kibocsátás. A válaszok, ami a számokat illeti, sokfélék — mert van, ahol a termelés egyharmadá- val csökkent, van, ahol csupán hat százalékkal — fellelhető azonban egy meghökkentően közös vonás bennük. Nevezetesen az, hogy a teljes termelés és az egy foglalkoztatottra jutó termelés egyaránt erőteljesen mérséklődött, azaz a feladatokhoz mérten még mindig több az ember a gazdálkodóiknál, mint ami indokolt lenne. Akkor pedig mi a helyzet a szorító kényszerrel? Tavaly a megye ipara a termelés csökkenése mellett növelni tudta az egy foglalkoztatottra jutó termékkibocsátást. Az idén viszont az történik, hogy miközben mérséklődik a termelés (az első félévben 11.3 százalékkal), csökken a másik és lényegesebb mutatószám is, mert az egy foglalkoztatottra vetített termelés 8,3 százalékkal áll hátrább a tavalyi színvonalnál. Ez utóbbi szám ugyan kevésbé rossz, mint az előbbi, de rossz! Jelzője azoknak a létszámtartalékoknak, amelyek még mindig ott lelhetők az ipari gazdálkodóknál. Kérdés persze, a jelzést észleliSk-e ott, ahol kell! Behatóan tanulmányoztam a helyi adóknak a kérdését. El kell mondjam, hogy kimondottan vállalkozásbarát. A francia települések önkormányzatai komolyan veszik a különböző adókedvezmények lehetőségét. Szinte versengenek, hogy melyikük tud nagyobb kedvezményeket adni a termelőmunkát elősegítő tőke számára. Tudni kell azt is, hogy Franciaországban a polgármesterek nemcsak önkormányzati érdekeket képviselnek, hanem, jói elhatárolt módon állami feladatokat is ellátnak. De az utóbbi hatáskörükben védettséget élveznek, ami jelentősen megkönnyíti döntéshozatalukat. □ Ön hasznosnak és jónak ítélte a tanulmányutat. Hogyan tovább itthon? — Az önkormányzatok sok helyen még most tanulják a helyi törvényhozó és rendeletalkotó munkát. Ez rengeteg időt, olvasást és tanulást jelent a törvényhozás felgyorsult időszakában. Minden alkalmazottól elvárom, hogy kiváló szakmai ismeretekkel rendelkezzen. Időnként megbeszéléseket tartunk, ahol igyekszünk egységes álláspontot kialakítani a vitatott kérdésekben. Negyedévenként pedig tájékoztatót adunk ki az elmúlt három hónap olyan döntéseiről, amelyek nem feleltek meg törvényességi szempontból. Eredménynek tekintem, hogy nem alakult ki konfliktushelyzet a képviselőtestületekkel és mindeddig elfogadták törvényességi észrevételeinket. Ez pedig nagy szó, mert az utolsó kilenc hónapban több ezer határozat született. □ A külső szemlélő néha azt tapasztalja, hogy ellentéteik vannak a képviselő-testületek éa a jegyzők között. — Ez természetes, s együtt jár a testületek tenniaka- rásával. Mindenki gyorsan szeretne változtatni az elmúlt évtizedek rossz, be- idegződött gyakorlatán, ám a sietség néha hibás döntéseket eredményez. Szilárd meggyőződése«», hogy jobb lenne, ha a jegyző állami tisztviselő lenne, mert jelenleg tényleg ki van szolgáltatva sok esetben az önkormányzat képviselőinek. □ A törvényességi felügyelet tevékenységűk egyik fontos része. Mi • véleménye, a hatósági jellegű munkájukról? — Bevallom, ez még nem olyan színvonalú, mint a törvényességi munkánk. Voltak problémák az ön- kormányzatokkal is, de as állampolgárokkal is. Viszont tényként kell elfogadnia minden érdekeltnek, hogy a hatósági munkát csak a törvények szellemében lehet megjavítani. Nagyobb toleranciára vaa szükség mindkét részről. A* állampolgár igényelje a felvilágosítást, a hivataH alkalmazott pedig segítse a vállalkozni akarót, a kisnyugdíjast, az elesettet, egyszóval a magyar állampolgárt — fejezte be a beszélgetést az államtitkár. Papp János Ha elmaradt az értesítés A köztársasági megbízott hivatalának illetékese arra kérte lapunkat, közöljük, hogy az idén még sort kerítenek kitüntetések átadására. Pest megyében eddig több mint 300 embernek ítéltek oda érmet és emléklapot, de nem sikerült mindenkit értesíteni. A névsor közleményben megjelenik. Aki nem szerepel majd abban sem, de mint forradalmár részt vett az eseményekben, kérik, jelentkezzen bármely olyan szervezetnél — például Pofosz, Recski Szövetség —, amelyik 1956 szellemiségét ápolja. A késedelem oka, hogy az ide vonatkozó törvénytervezet beterjesztésétől és elfogadásától számított idő rendkívül rövid volt.
