Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19 / 246. szám
HAZÁNK FELELŐSSÉGE ÓRIÁSI MDF-elnökök gyűlése Magyarország sohasem törekedett határainak erőszakos megváltoztatására. Ezzel együtt a magyar külpolitika egyik kulcseleme a kisebbségek védelme, ami a határokon belül és kívül egyaránt kötelezettséget ró a nemzetközi normákat szem előtt tartó magyar vezetésre — hangoztatta Antall József hazánk kül- és belpolitikai helyzetét elemezve. A kormányfő az MDF-elnökök vasárnapi tanácskozásán szólalt fel. A budapesti konferencián a Magyar Demokrata Fórum 842 helyi szervezetének vezetői megvitatták a párt decemberi V. országos gyűlésének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket, s elmondták véleményüket számos időszerű belpolitikai kérdésről. A miniszterelnök beszédéről és a tanácskozáson elhangzottakról a délutáni órákban sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat a párt Bem téri székhazában. Külpolitikai összefüggéseket boncolgatva csaknem másfél órás beszédében a kormányfő szólt arról, A múlt héten emelkedett az állami nyelvvizsga díja. Az új díjak a tudásmérés költségeinek jelentős növekedését, valamint a nyelvvizsgarendszer differenciálódásának hatásait is tükrözik. Az új vizsga díjakat a művelődési és közoktatási miniszter 16/1991. (X. 8.) MKM-rendelete szabályozza, amely szerint: az A és a B típusú alapfokú nyelvvizsgáért 1100 forintot, a C típusúért 2200 forintot kell fizetnie a jelentkezőnek. Az A és B típusú középfokú nyelvvizsga díja az új miniszteri rendelet szerint 1850 forint, aki pedig C típusú középfokúval próbálhogy a világot a jelek szerint készületlenül érte a kommunizmus gyors ösz- szeomlása, s a katonai egyensúlytartásra berendezkedett Nyugat nem rendelkezik megfelelő forgató- könyvvel a politikai változások kezelésére. Ez különösen pregnánsan mutatkozik meg a jugoszláviai válság ügyében. Antall József ennek kapcsán párhuzamot vont az '56-os magyar forradalom és szabadságharc. illetve a jugoszláviai krízis között. Sem annak, sem ennek megnyugtató rendezésében nem jeleskednek a világtényezők. Magyarországra ezenközben rendkívüli felelősség hárul, hiszen szem előtt kell tartania a Vajdaságban élő mintegy félmilliós magyarság sorsát. Helyzetükre jellemző, hogy' szinte túszként kezeli őket a nacionalista szerb vezetés. Ezen státusukra utal az is, hogy etnikai arányaiknál jóval nagyobb mértékben kerülnek a háború áldozatainak listájára. Egyes adatok szerint az áldozatok 20 kozik. annak 3700 forintot kell fizetnie. Az A és a B típusú felsőfokú nyelvvizsga egyaránt 2150 forint, a C 4300 forint. A rendelet a honosítási eljárás díját 500 forintban állapítja meg. Kimondja továbbá, hogy amennyiben az Állami Nyelvvizsga Bizottság a honosítást részleges vizsga letételéhez köti, a részleges vizsga 400 forintba kerül. A jogszabály hatálybalépésekor már megkezdett vizsgákra a korábban megállapított díjtételeket kell alkalmazni — mondja ki az állami nyelvvizsga díjait módosító rendelet. százaléka vajdasági magyar. Belpolitikai j kérdésekre áttérve Antall József elsőként az igazságtétellel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy’ Magyarországon nem lesz kollektív felelősségre vonás. A társadalom igazságérzetét csak alkotmányos, törvényes eszközökkel lehet kielégíteni. A törvénysértések, bűntettek elkövetőivel szemben a jog eszközeivel kell fellépni, ám elkerülendők az általánosítások, s mindig szem előtt kell tartani, hogy a fő cél a gazdasági prosperitás. Bizonyos, az MDF-et ért vádakra válaszolva Antall József leszögezte: pártjában nincs olyan markáns politikus, aki diktatúrával veszélyeztetné Magyarországot. A miniszterelnök szólt a világkiállításról is, hangoztatva: a kormány nem vonta vissza az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Ugyanakkor Budapest aktív közreműködése nélkül nem lehet Expót rendezni. A tanácskozáson elhangzottakról beszámolva .az MDF-vezetők elmondták: tág teret szenteltek az Expo ügyének. Sok hozzászóló úgy vélekedett, hogy a tömegtájékoztatás nem nyújtott kellő információt az emberek számára az eligazodáshoz, úgymond nem mulatta be kellően „az igenek és a nemek párviadalát”. Sokan foglalkoztak a sajtóval is. Javasolták, hogy az ország csúcsvezetői gifakrabban lépjenek a nagy nyilvánosság elé. Többen figyelmeztettek arra, hogy nehézségekbe ütközik a kormányhoz közel álló lapok terjesztése vidéken. A felszólalók egyetértettek azzal az , alapélvvel, hogy szó sem lehet Magyarországon valamiféle kollektív számonkérésről, ám többen szóvá tették, hogy személycserék szükségesek a minisztériumok középvezetői gárdájában. Megmérettetésüket azonban kizárólag szakmai szempontok alapján lehet meg- ej teni. Típusonként más és más Drágább a nyelvvizsga TORGYÁN JÓZSEF DABASON Még nem teljes a rendszerváltás (Folytatás az 1. oldalról) pártállam prominensei. E fejtegetés, bár korántsem új — hatalmas sikert aratott. A reprivatizálásról alkotott torgyáni tézis így hangzik: akinek a kezében a föld, azé a hatalom! De vajon kinek a kezébe kerül vissza a föld és minden más vagyon, amit 98 százalékban a politikailag és gazdaságilag üldözöttektől vett el a bolsevizmus Magyarországon? Azoknak a birtokába, akik üldözőként, a rezsimet kiszolgálva és kihasználva, megtömték zsebüket pénzzel, s most nem a politika eszközeivel, hanem gazdaságilag megerősödve célozzák meg a hatalom csúcsait. A rendszerváltozáshoz a tulajdonosi változás (értsd tulajdonosi viszonyok visz- szarendeződése) is hozzátartozik — szögezte le a szónok, s ez a megállapítása éppúgy helyeslésre talált a közönség részéről, mint a politikai üldözöttekre vonatkozó folytatás. Ezek mindmáig nem kaptak teljes értékű erkölcsi és anyagi elégtételt, ugyanakkor az üldözők ma is élvezik privilégiumaikat, s ezeket felhasználva a szemünk előtt fosztják ki gazdaságilag az országot, (Utalás a' vagyonatmentésekre, gyárak szanálására, a magyar ipari termékek szándékos ledegradálására, jelentős állami tulajdonok elkótyavetyélésére, az idegen tőke oly módon történő beáramlására, mely. közel sem kedvező az országnak.) A következetes felelősségre vonásról és elszámoltatásról a pártelnök azt mondta: mindez jól beilleszkedik a jogállamiságunkba. „A világháború Után majd ütvén évvel még keressük a dél-amerikai dzsungelekben megbúvó nácikat, s közben tűrjük, hogy a saját nádink az orrunk előtt mászkálnak. Köztük olyanok, akik ragyogó körülmények közt élnek, szép nyugdíjat vagy fizetést élveznek. Miközben az általuk mélypontra jutottak tömege alamizsnáért koldul az államnál.” Dabas köztudottan ,.vörös város” volt, egyik ie- lentős várbástyája a vidéki kommunizmusnak. E szerepet ráerőszakolták, ennek is egyik következménye, hogy a számonkérés igénye itt erősebb. Torgyán doktor ezt nagyon jól tudja, mondanivalóit tudatosan erre építette fel. Ügyes fordulata volt a beszédnek az a mondata: a bolsevizmus fél évszázada nagyobb csapást hozott Magyarországra, mint a tatár- és törökjárás meg az mm mmmmm megyisierte Változatos programok (Folytatás az 1. oldalról.) vonulásra gyülekeznek a résztvevők a Szent István úton található vasbolt előtt. Este, előreláthatóan 17 órakor a helyi József Attila Művelődési Központban ünnepi hangversenyre és ezt követően fogadásra kerül sor. Érden, 22-én délután 17 órakor a pártok házában Pomogáts Béla irodalom- történész a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökének tagja mond ünnepi beszédet. Ezután program szerint a helyi oktatási intézmények adnak irodalmi összeállítást. Tervezik a helyi pedagógus énekkar fellépését is. Gödöllőn, 23-án délelőtt 10 órakor a városban található X. világháborús emlékműnél tartanak ünnepi megemlékezést, amelyen Gémest György polgármester mond beszédet. A jelenlevők a szónoklatot követően átvonulnak a városi temetőbe, almi megkoszorúzzák az 1956-os harcokban elesettek sírját. 11 óra 30-kor ökumenikus istentiszteletre gyűlnek össze a református templomban. Az ünnepi esemény záróakkordjára 12.30-kor kerül sor a városháza nagytermében, amelyre meghívják 1956. viharos őszének egykori harcosait is. Monoron 23-án délután 15 órakor a helyi művelődési házban kerül sor Unyi István Gyomron élő festőművész kiállításának megnyitására. A műveknek áz ad különleges aktualitást, hogy témái az 1956-os eseményekhez kapcsolódnak. Délután 16 órakor a főtéren levő református templomban Máté János orgo- ríaművész ad hangversenyt, s ezen fellép a Ráday énekkórus is. A templomhoz közeli parkban az ellenzéki pártok által felállított kopjafánál elvégzendő koszorúzás zárja a memóriák megemlékezését. Nagykátán október 22-én délután 17 órakor a városi művelődési központban „1956. október 23.” címmel adnak emlék mű sort, amelyet a Damjanich János országon átsöprő valameny- nyi pestisvész összesen. (El kell imerni, ezt alátámasztandó számos konkrét érvet sorolt fel.) A gazdasági helyzet elemzése során egy megdöbbentő adatot prezentált: Magyarország Európában az öngyilkossági statisztikát nézve első, s ezen belül a parasztság „vezet”. Az öngyilkosságokat kiváltó elkeseredettség összefügg a mezőgazdasági termékek értékesítési gondjaival, az állattartásból keletkezett deficitekkel. A pártvezér megcsillantotta a kivezető utak egyikét: a mezőgazdasági termékek értékesítését elősegítendő, a Kisgazdapárt mezőgazdasági bankok létrehozását tervezi, melyek hazai, nyugati és ukrán tőkével indulnának. Ezzel kapcsolatban Torgyán József még azt is elmondta, a magyar gazdaságnak — főleg a mezőgazdaságnak — mindent el kell követnie azért, hogy bejusson a szovjet piacokra, s ott pozíciókat szerezzen. A dabasi nagygyűlésről talán még annyit: bár a pártelnök felszólalásából most sem hiányzott a torgyáni vehemencia, viszonylag mértéktartó volt, talán a délelőtti tárgyalások eredményeként tartózkodott a kormányt támadó utalásoktól. (— malula —) Gimnázium irodalmi színpadának tagjai adnak elő. Az esemény díszvendége és szónoka Mécs Imre országgyűlési képviselő, a forradalmi események résztvevője. Nagykőrösön október 22-én délután 16 órakor az emlékezők a hősök és áldozatok emlékművéhez vonulnak, ahol Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően feltekezetközi istentiszteletet tartanak. Majd megkoszorúzzák a hősök, a mártírok emlékművét. Ráckevén 23-án 10 órakor az ottani Hősök terén ünnepi megemlékezés tesz. Szónoka dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. Utána ugyanott , a helyi művelődési központ, a gimnázium, az általános és a zeneiskola diákjai kul- túrműsort adnak. Az egybegyűltek végezetül az első világháborús emlékműhöz vonulnak, hogy megkoszorúzzák az elesettek tiszteletére emelt építményt. Százhalombattán egy nappal korábban, 22-én 16 órakor az óváros temetőjében a tavalyelőtt állított kopjafát koszorúzzák meg. A kegyelet virágait a polgármester, a pártok és az Intézmények képviselői, valamint a lakosok, helyezik oda. A 23-i események 19 órakor a Barátság Művelődési Központ színháztermében folytatódnak, ahol a polgármesteri emlékező szavak után műsoros est kezdődik, amelyben Körmendi Klára zongora- művész lép fel, és Mozart Figaro házassága című operájából hangzik él a nyitány. Utána a Magyar Szimfonikusok Csányi Valéria, az Operaház karnagya vezényletével Beethoven III. szimfóniájából ad elő két tételt. Szentendre 23-án 17 órakor a városháza dísztermében rendezi az ünnepséget. A szervezők az eseményt különösen bensőségessé akarják varázsolni, ezért sok verset és zenét szőttek a programba. Az ünnepi beszédet Németh Gábor polgármester mondja. Szigetszentmiklóson 23- án 16 óra 15 perces kezdettel a városi könyvtárnál, a Tököli utca 19. előtt gyülekeznek. Innen indul fél- 5-kor a fáklyás felvonulás a helybéli Hősök teréig, vagyis a végállomásig, az ottani emlékműhöz. Az ünnepi megemlékezés ott lesz. Vác szokásához híven sokféle rendezvénnyel emlékezik meg 23-áról. A gazdag program összeállításában nemcsak a polgár- mesteri hivatal és a művelődési ház, hanem a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége váci tagozata és a helyi Reménység Egyesület is részt vett. A rendezvény szerdán 17 óra 30 perckor a zeneiskola dísztermében kezdődik; Példaértékű, hogy a mostanában szélsőségesek által kitörölni szándékozott Radnóti Miklós egyik szép hazafias verse, a Nem tudhatom nyitja az ünnepséget. Az ünnepi szónok Bartos Ferenc polgár- mester. Ezt követi Retzler Péter, Tímár Éva és Mihályi Győző színművész műsora. Más helyen, a Madách Gimnázium falánál 18 óra 30 perckor emléktábla-koszorúzás kezdődik. Itt dr. Brusznyai Árpád egy éve felavatott emléktábláját övezik virágokkal. Gyócsi—Kocsis Avatás október 23-án Kitelepítettek vendégségben Pomázon Nem pihent pihenőnapjain a pomázi polgármester, Kulin Imre és a művelődési ház igazgatója, Zsídéi János sem, hiszen hetek óta várt esemény tarkította a Duna menti település életét. Vendégként tért haza Németországból a kitelepítettek egy csoportja, hogy a római katolikus templomban elhelyezze a sárgarézből készült emléktáblát. s idehaza ünnepelje október 23-át. Szombaton reggel több száz várakozó gyűlt össze a községháza előtti téren a régi barátok, rokonok fogadására, hogy aztán a sírva ölelkezést követően el- énekeljék a Himnuszt, hogy magyar földön ismét zokoghassanak. A delegáció vezetője, Plank Antal hangsúlyozta köszöntő szavaiban, hogy ez a Magyarország nem az a Magyarország, ahonnan őket elüldözték. Most biztos lenne helyük e honban, hiszen már az 1979-es hazalátogatásuk szomorú emlékét is elhomályosítja az, hogy táblát helyezhetnek a templomba és a Község- történeti gyűjtemény nemzetiségi lakószobájába. A vasárnapi nagymisén avatta fel a település plébánosa az emléktáblát, s délután pedig nemcsak a sváboknak, hanem hazánk turistáinak is kinyitotta kapuit a most berendezett nemzetiségi lakószoba. A vendégek adományukkal segítik, és mint mondták, segíteni fogják Pomáz fel- emelkedését, hagyományőrzését. A polgármesteri hivatal pedig vendégül látja őket vacsorára, hogy vörösbor mellett beszélgethessenek és igazi magyar zenére mulathassanak öt napon át. A kitelepített pomáziak közel hétezer márkát adtak át Kulin Imrének a II. világ- háborús emlékmű költségeinek fedezéséhez, ami a falunak több mint egymillió forintjába került a környezet és a terep rendezésével együtt. Ennek az emlékműnek az avatását 23-án tartják. á. m. 3
