Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

I. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM 1991. OKTOBER Ifi,. SZERDA D U KAJAJ S Z ANTEN DREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGE1 • DUNAKESZI # RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÓS • FŐT • GÖD Ez a falu nem lesz város Első a polgárok érdeke Nem akarják a fótiak, hogy valaha várossá nyilvá­nítsák szülőfalujukat. Jó nekik a régi rang is. no meg a vidékies környezet nyugtató világa. A többség úgyis a nagyváros forgatagából tőr haza esténként. Az viszont nem lenne baj, ha a századvég színvonalát érné el a szolgáltatások rendszere, világszínvonalúvá fejlődnének az életkörülmények. A kérdés esak az. hogy sikerül majd ebben összhangot teremteni. Most ugyanis nagyok az el­lentmondások. Viszonylag sűrűn járnak az autóbuszok Budapest és . a nagyközség közt. Tapasz­talhatók a szomszédság né­mi előnyei. Nagy terhet jelent azonban a községen átmenő hatalmas forgalom, a környék erdeit teleszór­ják szeméttel a nagyváros­ban megrakott teherautók, a bűnözés hullámai széles körökben érték el a világ­város peremvidékét. A JÖVŐRE GONDOLVA Tóth Sándor polgármes­ter lényegében a képviselő­testület véleményét mond­ja ki, amikor megfogal­mazza: örülnek a korábbi írásainkban már ismerte­tett osztrák beruházásnak. Elsősorban azért, mert munkalehetőséget teremte­nek a környék és a falu lakosságának. Számolnak viszont azzal, hogy egy ipartelepnek sokféle nega­tív hatása is lehet a kör­nyezetére. Az meg teljesen biztos, hogy sokszorosára nő a máris terhes környék­beli gépkocsiforgalom. Ezért mondta ki a testület: Készüljön olyan rendezési terv, amely figyelembe ve­szi a sajátosságokat és össz­hangot teremt a két terület között. Az osztrák fél en­nek megfelelően saját ter­vezőivel készíttette el fej­lesztési koncepcióját. FÖLDJEIK ARA A tervezési szerződéseket mindkét fél érdekeinek egyeztetésével kötötték meg. A helybeliek számá­ra fő kérdés ma is: Milyen lesz a közlekedés a létesülő ipartelep és Főt között? Megtörtént az M-nullás csomópont, a 2-es főút nyomvonalának vizsgálata a község rendezési tervé­vel. Kimondták, hogy a je­lenlegi átmenő forgalmat úgy kell mérsékelni, amely szerint a falu központját két irányból lehet majd megközelíteni. Vizsgálni Az önkormányzat a vétel­árak kifizetését is figye­lemmel kíséri. Mint már megírtuk, némi aggodalmat keltett, hogy bár ígéret van, pénzt még nem lát­tak a tulajdonosok. Ezt egyre nehezebben várják. Nyomasztja a késedelem a B'óti Vörösmarty Termelő- szövetkezet vezetőit is, mert földügyben nehéz bizonyí­tani Magyarországon, hogy hitele van a szónak. Arról viszont sem az osztrák, sem a magyar fél nem tehet, hogy nálunk még mindig szóban sürgetik a tőkét. Ha jönni akar, előbb jól meg­várakoztatják. Amíg a Ma­gyar Nemzeti Banknál és a Pénzügyminisztériumban nem tisztázódnak .a felté­telek, a bank a gazdáknak sem akar fizetni. Csakhogy a pénz értéke nem lesz ugyanaz holnap, mint ma. A polgármesteri hiváíal Mozihhbbh Dunakeszi; Rákóczi: Ok­tóber 17-én este 6 és 8 órakor: Lánglovagok (szín., mb. katasztrófa), 18-án es­te 6 és 8 órakor: Dákok (szín, felír, román—francia tört. kaland), 19—20-án es­te 6 és 8 órakor: A gyönyör rabjai (szín. felir. am.). Szigetszentmíklós; Kos­suth: Október ISrán este 6 és 8 órakor: Magas szőke-\- 2 szőke (szín., mb. francia vígj.), 20-án 6 órakor: Lánglovagok (szín., mb. am. katasztrófa), 22-én este 6 órakor: Rocketeer (szín., am. kaland), 23-án este 6 órakor: Csupasz pisztoly (szín., mb. am. vígj.). dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. Istváu. © Munkatárs: Vasvári Éva. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. ezért tartott közvetítő, egyeztető megbeszéléseket. Azt javasolták: Az osztrák bank helyezzen el bizonyos alaptőkét, melynek a kama­tából megtérül a késede­lemből származó kár. Ne járjanak rosszul a birtoko­sok. kell a számításba vehető környezetvédelmi kérdése­ket. A beruházók részéről volt olyan elképzelés is, hogy a létrejövő kereske­delmi és ipari központ eset­leg önálló közigazgatású várossá válhatna Főt mai határában. ÚJ LAKÁSPOLITIKA A polgármester úr szin­tén másokkal összhang­ban jelenti ki: — Érthetetlen lenne, ha nem Fóthoz tartozna az a terület. Ebben a mondat­ban sűrítve fejeződik ki a hosszú távú érdek, mivel nem mellékes, hogy a hek­táronként több mint négy­milliós, a gazdák zsebébe vándorló bevétel mellett később mit hoz még az el­adott földterület? A mun­kavállalók létbiztonságán túl hozhat adót, jó gazda­sági kapcsolatok révén tá­mogatást, rendszeres fej­lesztést a falunak. A pol­gárok érdekeit markánsan akarják képviselni. A jövőbe látni még egy ismert fejlesztési program tudatában sem könnyű. Fő­tan ezt mégis meg kell pró­bálni. Ez a település ma sem kis népességű, s csak sejteni lehet, mekkora lesz, ha az események ezután felgyorsulnak. Ehhez kell igazítani az infrastruktúrát, ragaszkodva a járulékos beruházásokhoz. Nem mel­lékes, hogy a nagyobb tu­dást követelő szakmákba, vezető posztokra honnan kerülnek emberek. Ahhoz, hogy a helybeliek verseny- képesek legyenek, már most meg kell alapozni a szük­séges képzési rendszert. Ha a jogállása szerint nem is lesz város Főt, lélekszáma és fejlettsége szerint el kell érnie ezt a színvona­lat. Számítani kell külföl­diek letelepülésével. Más országrészekből idevándorló szakemberekkel. Ehhez új lakásépítési program is kell. Kovács T. István Szeberényi Lehel utazásai Level az inkák földjéről Leányfalui otthonában azért kerestem fel Szebe- rényi Lehelt, hogy kicsit megkésve, köszöntsem 70. születésnapján. Ügy kép­zeltem, egy életműre visz- szatekintő íróval találko­zom. Ö pedig fiatalosan, a nemrég befejezett mű ..mámorában” fogadott. Levelem küldöm inkák országából munkacímű könyvének nehéz a műfa­ji meghatározása. Hiszen élményrajz, képzeletének szárnyalása. Négy évig dol­gozott rajta. Személyes be­nyomásait kiegészítette for­rásmunkákkal, melyek ar­ra is szolgáltak, hogy szem­besítsék a képzelet ered­ményét a tudomány meg­állapításaival. Perui felfedezés — Mi adta a^ Ötletet, hogy a távoli ország népei­nek régmúlt történelmével foglalkozzék? — Nekem sokat jelentet­tek az utazások, amikre ke­vés alkalmam volt. Anyagi forrásaim, az Írószövet­ség lehetőségei által csak a környező országokba jut­hattam el. Nyolcvanhatban lehetőségem nyílt egy perui utazásra. Lányom és ve- jem már öt éve, hivatalos kiküldöttként, ott éltek, mi­kor meghívtak magukhoz. A költséget részben ők fi­zették, részben még min­dig törleszteni a felvett hi­telt. Két hónap alatt, szinte beutaztam az egész orszá­got, vagy 2000 kilométert lettem meg autón, hajón, repülőn. Térképek, spanyol nyel­vű könyvek, színes fény­képek kerülnek elő, és már­ts régi korok, ismeretlen népek szokásai, építkezései elevenednek meg a beszél­getés alatt. Magunk előtt látjuk az ősi Chan-chan agyagváros magas védőfa­lait, csatornahálózatát. A település kilenc kis város­kából állott. A tudósok fel­tételezték, hogy az elkülö­nülés külön-külön szakmai hovatartozás szerint tör­tént. Itthon kezébe akadt egy könyv Szeberényi Le­nelncK, es ez a korábbi feil tételezések helyett egé­szen új megvilágítást adott a Chimu-birodalom építke­zési szokásaira. A Chimu-birodalom A Chimu-birodalmat 1470 körül foglalták el az in­kák, Tupac Yupangui her­ceg, későbbi király veze­tésével. Az ő apja, Pacha- cutec, az inkák legendás hírű uralkodója volt. Szin­te a mi Mátyás királyunk­hoz lehet hasonlítani, 1438- tól 1471-ig tartott király­ságának korszakát. Az inkák úgy hódították meg ezeket a vidékeket, hogy az épületeket nem döntötték romba. A körül­zárt település ivóvíz-bekö­tőcsatornáját lezárták, és kényszerítették az ott lakó­kat a megadásra. Egy olyan sivatagos vidéken, ahol eső néha esztendőkön át nem esett, elképzelhető, mit je­lentett számukra az ivóvíz. Az éghajlati szokások ala­kították ki az építkezések anyagát, a napon szárított agyagtéglákat. Az inka ki­rályok a meghódított Chi­mu-birodalom hagyomá­nyait beépítették saját kul­túrájukba, de míg koráb­ban az építkezési szokások gyakorlati hasznosságuk szerint készültek, addig az inkaépületeknél ezek már szimbolikus értelmet nyer­tek, díszítő elemként je­lentek meg. — Mikor várható a köny v megjelenése? — A Magvető gondozá­sában jövő évre tervezik. Aktualitását adja a sevil­lai világkiállítás és Ameri­ka felfedezésének 500. év­fordulója. Hová vezet? — További tervek? — A perui utazásért fél­bemaradt egy, már három­negyed részt elkészült re­gényem. Munkacíme: „Apo­kalipszis Magyarországon”, Groteszk mű. Egy szimbó­lumát építéséről szól, amelyről senki nem tudja, hová vezet. Ezt szeretném befejezni. Tovább foglal­koztat az inkák világa is. Bár élményeimet 800 olda­lon dolgoztam fel, új re­gény megírására is- inspi­rációt kaptam. Ez Tupac Yupanquiról fog szólni. Székelyhídi Ferenc Wai UU aó Álmos délután, hazaigyekvők munkából, iskolá­ból. Áradatszerű emberhullám, arctalan, személy­telen tömeg. Eseménytelen az utca — egy ideig. Amíg egy válltáskás diákfiú el nem éri a fa alá, csak amúgy a földre telepedő kamaszbrancsot. Ek­kor a láthatóan dologtalan, léha társaságból kivá­lik egy, s megállásra készteti a diákgyerekeket. Olyan hirtelen terem előtte, mintha egy csodatevő varázslat szüleménye lenne; keményen, szoborsze- rűen akadályozza a továbbhaladásban. Szoros test­közelben állnak, bizonyára egymás lélegzetvételét is hallják. Az útonálló keményen szól: adj vala­mi pénzt, de gyorsan ... A szőke fiú úgy néz támadójára, mintha menten el akarná taposni. Egyenes tartása egyenesebbé válik, erőt sugároz. Aztán valami meghátrálásra készteti. A fa alatt figyelő csapatra néz — s ezzel el van döntve a parti. A fiú zsebébe nyúl, s elő­vesz egy megcsörrenő fémpénzt. Talán arra gon­dol, erőszak nélkül is segített volna a kéregetőn. —í. —a. Szentendrei viharvasút Misztikum az alantban Űjra divat a misztika, a mítosz, a mágia. Kalmár István és Sinkó István kép­zőművészek — a budapesti vidám parkbéli „viharvas­út” látványegyüttes elkészí­tése után, melyben az em­beriség mítoszai közötti utazást terveztek — ismét hasonlóan különleges, mi­tikus hangulatú kompozí­ciókat alkottak. egy-egy lépéssel közelebb visz a sötét, tudatlan, buja alvilág küszöbéhez. A 42 alakból álló figurák klasz- S7.ikus és plasztikus elemeit összegzi. A Szentendrei Panopti­kum föld alatti folyosójá­ban az embernek az az ér­zése, itt minden lépcsőfok Az élményt a színes fény­effektusok és a különleges hangulatot fokozó kísérő­zene teszi teljessé. NOTASZÓ Fiatal énekesek Szabó Attila, Valki Irén, Kovács Beatrix, Kelemen Géza fiatal nótaénekesek vendégszerepeinek október 19-én 15 órai kezdettel Leányfalun. A Petőfi Sán­dor Művelődési Ház mű­sorában közreműködik Da- nyi Gyula és népi zenekara,' (Erdősi Ágnes felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents