Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1991, OKTOBER 15., KEDD D U hLAJAJ x~s£ítian SZENTENDBE1-SZIGET # CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS # FŐT • GOD RÁCKEVE SZIGETSZENTMándi templom, bajai tímárház Délről nem jönnek a vendégek Máris ritkábban utazunk, sokba kerül a/, országjárás. Pedig a hírek szerint jövőre megint drágul a vasútjegy ára. Vigasztaló, hogy Szentendre aránylag közel van a megye településeihez. Ha oda tartok, történeti tájakra érkezem. Egyszerre kopogtathatok be a Fclsö-Tisza-vidék nemesi kúriáiba, csodálhatom a mándi református templom gyönyörű kazettás mennyezetét, színes virág- mintás díszítését, faragott padjait. Elámulhatok azon. hogy még a tizennyolcadik században is földes padlójú volt az istenháza. Ha kedvem támad, sétálhatok egyet a kisalföldi Ásványráró utcasorán, máshol benézhetek emlékeztetőül olyan falusi kemencés, petróleumlámpás parasztházba. amilyennek ablakán át én bámultam ki a téli világra kiskoromban, tulipános ládán térdelve. Szentendre határában a skanzen e csodák színhelye. — Skanzen? Káldy Mária közművelődési osztályvezető szerint ezt a nevet Svédországon kívüli csak Magyarországon alkalmazzák. Máshol mindenütt a szabadtéri, vagy falumúzeum használatos. Nálunk ez abból eredhet, hogy a világon először 1890- ben egy svéd szigeten építettek fel szabadtéri falut. A szó náluk különben sáncot jelent. Idehaza még a közlekedési táblákra is helyesírási hibákkal kerül fel, mert eredetileg s-el, tehát így kellene írni: skansen. Az első, az 1896-ban épült millenniumi falu Budapesten a városligeti tónál 24 házból állt. A határainkon belül élő 12 nemzetiség kultúráját reprezentálta. puszta sejtelmek okán nem állíthatja, hogy ennek ellenére az idegenforgalmi hivatalok felszámítják a jegyek árát. tanulmányok és egyeztetések után vezeti ide csoportjait. A távoli országrészekből áthozott, itt újra felépített népi műemlékek között német és olasz szavakat hallunk. Jöttek az idén angol, holland, svéd és francia csoportok. A jugoszláv polgár- háború szinte azonnal éreztette a hatását. Dél felől nem jönnek vendégek. VISZONYLAG Ui JELENSÉG ÁRULKODÓ PALACSINTA Külön fejezet lenne, hol tart ma a régi, néprajzi emlékek őrzése, hogy áll intézményrendszere. Ezzel szemben célszerű Szentendrén maradnunk és érdeklődnünk. Milyen évadot zárnak október 30-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban? A vendéglátószakmában dolgozók szerint régebben, ha NDK-sok érkeztek, különös ismertetőjelük volt: a szülő gyermekének váAz viszont már más dolog, hogy a magyarországi múzeumok jó alapul szolgálnak a turistaprogramokhoz. Élnek is ezzel a csoportok szervezői. Az állam költ a fenntartásra, mert meg kell őrizni értékeinket, Nemzeti önismeretünk érdekében kell azokat a magunk számára, kultúránk tükreként az idegeneknek megmutatni. A turizmus viszont semmit sem juttat vissza a segítségükkel is szerzett bevételéből. Pedig érdeke lenne a fejlesztési források táplálása. Gyerek és sorkatona egyetlen napon sem fizet. Jó, hogy jönnek az iskolai csoportok. Baj, hogy alaposabb előkészítés nélkül. A gyerekek fel-alá rohangálnak, rongálnak, költekeznek. A tanárok nemegyszer magukra hagyják őket. A program idején sétálnak egyet a városban, aztán kipipálják, hogy itt is jártak. Ritka és viszonylag új jelenség, követendő, hogy akad már tantestület, melynek megbízottja alapos előAki ide tart, sok élmény re számíthat. A néprajzi bemutatókon még lángost is fogyaszthat a látogató. Része lehet pogácsasütésben, megrendelhet falusi vendéglátást. Ez már az új kor szelleme szerint vállalkozás, de nem idegen az eredeti funkciótól. Sokféle bevételi forrást teremt az intézmény közössége, habár a támogatások sem csökkentek. Az idén is kiegyensúlyozott bemutató-, kutató- és fejlesztőmunka folyt a kerítésen belül. Saját erőből próbálják kiépíteni az ízléses táblák elhelyezésével kialakuló információs rendszert. Az elkészült új fogadóházban vállalkozók bérelhetnek üzlethelyiségeket. SZALAFOJ SERTÉSÓL Bálint János, a múzeum főmérnöke szakmai gyönyörűséget okozó munkák befejezéséről számolhat be. Listáján szerepel a horvát- zsidányi pajta, a szalafői, itt aranyosnak mondott kis sertésól. Épül a' bajai tímárház, a debercsényi harangláb. Főként a nagyobb léptékű munka, a nyugatdunántúli tájegység rekonstruálása adja a legtöbb feladatot. Kovács T. István A kép ma is változatlan T avaszi panasz // őszi sorsa őszi szél sodorja a hullott leveleket. Kiszáradt a csatorna medre, csak az alján kéklik egy kevés víz. Nem csordogál, nem folyik semerre. Csöndesek a park útjai. A szentendrei Papsziget kempingtábora bejáratánál csak a portás unatkozik. Egyetlen járókelő sétáltatja bozontos pulikutyáját, attól kérdezem: — Kivel, hol beszélhetnék a félbehagyott építkezésekről? — Talán a mini ABC- ben mondhatnának valamit — vélekedik. Ám az is zárva tart. Többet ő sem tud, a puli pedig türelmetlen. Néha fel-felugat, menne már. Cserkészne a nedves-füves park talaján, vagy csak barangolna gazdájával, amint az szorosan fogja a pórázt. A bejáróhíd előtti vakolatlan, tető helyett még szigetelőpapírral fedett, butiknak készülő ház szomorAz esztendő elején készítettük ezt a is változatlan fotót, A kép azóta kodik a párás, homályos októberi délelőttön. Mellette egy másik épület csupasz betonváza. Feldarabolt zsaluzóanyagok maradványa. Amott falazóblokkok halomba rakott darabjai. Idegenforgalmi A fóti színjátszók Beregszászon Derű és a magyar szó Kis Tibor tanár űr próbatermet szeretne kapni a fóti művelődési házban. Egyelőre nem tudnak neki segíteni, mert a faluszínpad készül a bemutatóra. Megoldást kell találnia, mert a gyermekváros drámapedagógiai osztálya is komoly szereplések előtt áll. Kárpátaljára szól a meghívás. Október 22-én Beregszászon fogadja őket a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége. — Meddig maradnak ott? — kérdezem az igazgatóval folytatott beszélgetés hallatán. — Hat napig. Előreláthatólag több környékbeli községben is fellépünk, magyar közönség előtt. Bátya, Visk, Badaló már az ismertek neve ezek közül. — Mit adnak elő? — Színpadra kerül Weöres: Csalóka Péter című komédiája, a Három vándor Illyés Gyula feldolgozásában. A Piripócsi történetet még Bicskey Gábor dolgozta át. Ezt az összeállítást meseelemek szövik át. Az igazság persze az, hogy a színpadi játékok szövege sokszor eltér az eredetitől. A gyerekek rögtönöznek, módosítanak. Gondolom, ettől játék és eredeti az egész. Ahogy a Csalóka Péter esetében is láthattuk a Fóti ősz műsorában. — Azt hiszem, így van — mondja a tanár úr, aki az együttessel az idei tavaszon már megjárta Beregszászt. Mint mondja, a fótiak csináltak ott először például utcaszínházat, derűs epizódok emlékeit is őrizve erről az alkalomról. Közönségük soraiban egyre több lett a katona, mert először azt hitték, valamiféle politikai akció bontakozik ki a té- Aztán ők is jól szórakoztak a náluk még különösen rendhagyó produkció láttán. — Ha jól sejtem, alapműfajuk mindig a komédia. — Igen. A derű, vidámság. Ez nagyon fontos ebben a korban. K. T. I. látványnak nem éppen csábító környezet. Az év elején már jártak nálunk a panaszosok, akik szerint még a tanácstól kaptak jóváhagyást a terveikre, aztán leállították a félig kész munkákat. Elmaradt ugyanis az egyeztetés az elektromos művekkel. Magasfészültség húzódik a terület fölött, közelben egy transzformátorállomás. Ezek kiváltása körül folyik a huzavona. Megígérték a hatóságok, megígérte a szentendrei önkormányzat műszaki osztályán a közben távozott, aztán a hivatalba lépett osztályvezető is, hogy sürgősen rendezik az ügyet. Ez volt az idei tavasszal, s az a remény csillant fel, hogy legalább a főszezonra nyithatnak a kereskedők. Most újabb remény csillan, de közben már elmúlt a szezon, engedély meg sehol, az anyagi káruk tetemes. Polgári pert indíthatnak, de az ügyvéd is pénzbe kerül, a per meg kétesélyes. Márta Józsefné butikja ugyan már kész, de még nem nyithatott. Érdeklődésünk pillanatában azt közölte, hogy most kerül jogi bizottság elé az ügyük. A területen építkezőknek és engedélyre váróknak. Mi is kíváncsian várjuk a fejleményeket, s ismét kérdezzük, tavaszi írásunk címével: — Ki mert itt ezek után vállalkozni? sárolt palacsintát, saját magának már nem. Most a magyar turisták viselkednek így. Jobban meggondolva, mire költik a kevéske forintot. Ma is ezrek látogatnak ide a nyári napokban, a tavaszi hétvégeken, az iskolaszünetek idején. Mégis észrevehetően kevesebben, mint azelőtt. A belépődíj még mindig harminc forint. Sőt, szerdainapon, amikor én érkeztem, ingyenes a látogatás. Ezen egy kicsit el is morfondírozik az osztályvezető, aki Ez már nem állami beruházás. Vállalkozók anyagi befektetésével épült fel a szentendrei szabadtéri múzeum fogadóépülete. Üzletek, bemutatótermek várnak érdeklődőkre az üvegajtók mögött Meglepő kosarasgyőzelem Jól kezdtek a Sasok A Pest megyei férfi kosárlabda-bajnokság nyitányán meglepő győzelmet aratott a gödi gárda. íme: Dunaharaszti Basket—Gödi Sasok DSE 59-83. Megyery Csaba, a gödiek játékosedzője, azaz mindenese újságolta az eredményt a szövetségben. Itt beszélgettünk vele, s először a névadásról kérdeztük. — Figyelemfelkeltő, szárnyaló titulust akartunk adni, s ennek jegyében választottuk ezt a megoldást. A volt Kilián-iskolát is átkeresztelték, Huzella Tibor a névadó. Ez az iskola a bázisunk, a minik és a serdülők itt szerepelnek. — Az idősebbek számára azonban nagyon szűkös a terem, a kadett és felnőttgárda albérletben a dunakeszi 5. számú iskolában játszik. A felpőttegyüttes 3 éve alakult, tavaly a megyei bajnokságban nyolc résztvevő közül a hetedik lett. Most nem titkolt tervünk: szeretnénk az NB II- be jutni. Bár a diák-sportegyesület — DSE — jelzés is benne van a sportkör nevében, idősebbek is játszanak. A* Állatorvos tudományi Egyetem csapatából például hárman jöttek. Bélák Zoltán, Nyerges Attila, Solti L. Ödön is hozzájárult a bevezetőben említett felnőttgyőzelemhez. Erre az egyetemre jár a gödi edző, Megyery Csaba is. Szeretnék a környékbeli gimnazistákat is bevonni a szakosztályba. S bár van serdülő leánycsapatuk is, valószínűleg ezt leadják, a Tungsram átveszi őket. A megfelelő terem hiánya ugyanis gátolja szerepeltetésüket. r. é. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—K Óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vin., Somogyi Béla n. 6. PL: ill. ír. *z.: 144S. Telefon: 138-4781, 138- 4087. (Erdősi Agnes felvétele)
