Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

I. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1991. OKTÓBER 12., SZOMBAT BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • ERD • SZiZHALOMBA .TA 9 PILISVÖROSVAl! « BUDAKESZI 0 BAGS 0 TÖRÖKBÁLINT © PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ ® PERBÄL 0 TÖK O TINNYE 0 ÜRÖM „Álltam a temető mögötti dombon, a hajdani római úton, és nagyon-nagyon boldog érzés fogott el a szí­vet melengető környezet láttán! (...) Északra a Pi­lis nyúlt az ég felé, tőle keletre a Hosszúhegy, (...) kissé arrább a Kevélyek vonták meg a Filisvölgye északi határát... Vajon az én ősöm, Christian Votier, aki a sehwarzwahli Schramberg községből ér­kezett Magyarországra, mit érezhetett, mikor körülné­zett e tájon, és belevágta ásóját a földbe?” Így kezdődik Fogarasy/ Fetter Mihály, nyugdíjas tanító, könyvtáros és hely- történész Pilisvörösvár tör­ténetéről és néprajzáról írott könyve, melyet hama­rosan nyomtatásban is ol­vashatunk. KATONAKÉNT ÉRKEZETT Christian Votier, akit 1686-ban a törökök ellen vezényeltek Magyarország­ra, beleszeretett egy Elisa­beth nevű lányba, és letele­pedett a budai hegyek kö­zött. Kétszáz év alatt neve Vetterre, majd Fetterre mó­dosult. Utódja, Mihály bá­csi 1934-ben, 17 évesen ma­gyarosított Fogarasyra, né­hány éve azonban hozzá­csatolta eredeti nevét. Fogarasy/Fetter Mihály itt született Pilisvörösváron, édesapja géplakatos, édes­anyja szülésznő volt. A jászberényi tanítóképzőben kapott diplomát. Három évig nem tudott elhelyez­kedni a szakmájában. 1939- ben, amikor végre álláshoz jutott — ha messze is falu­jától, az osztrák határnál —, behívták katonának. Érsekújvár, Szovjetunió, sebesülés, hadapródiskola Nagyváradon, amerikai fog­ság. Címszavakban a hábo­rús évek. Mögöttük féle­lem, éhezés, küzdelem a hóval és hideggel, repesz- darabok a testben. Mihály bácsi halálát okozta kis hí­ján a Szovjetunióban egy kézigránát. Fia a legénye kórházba nem viszi a há­tán, ma nem tudnánk itt beszélgetni. Nos, 1946-ban tért haza Elzász-Lotaringiából. Pilis- szentivánon, majd Pilisvö­rösváron tanított, családot alapított, három gyereke BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. Munkatársak: J. Szabó írón és Pachner Edit. <Í5 Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi 15. u. 6. Pf.: 311. Ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 0 Fogarasy/Fetter Mihály (Ilancsovszki János felvétele) született. A tanítás mellett a községi könyvtárat is ve­zette, igen szép eredmény­nyel. 1973-tól főállású könyvtáros lett. Ekkor már erősen foglalkoztatta falu­ja, családja története. 1980- ban helytörténeti kört ala­kított. BÁBEL A BÁNYÁBAN Gyűjtötte az adatokat, fényképeket, történeteket, anélkül, hogy sejtette vol­na, valamikor ezekből cik­kek, könyvek születnek majd. Ma ő Pilisvörösvár történetének egyik legala­posabb ismerője. Elsősor­ban a német nemzetiségi azonosságtudat izgatja. A kitelepítést elkerülték, mert szénre nagy szüksége volt az országnak, és — bár a vörösvári bányát 1940- ben bezárták- — sok hely­béli bányász dolgozott a környékbeli községek bá­nyáiban. Az asszimiláció okait egé­szen a szabadságharcig ve­zeti vissza. — A pilisvörösvári pa­rasztság már akkor érezte és tudta, hogy a jobbágyság láncaitól csak a magyarok menthetik meg, a Habsbur­goktól ezt hiába várja. Ké­sőbb a főváros közelsége, az Esztergom—Budapest vasútvonal (1894) megépí­tése, és a bánya megnyitása siettette az asszimilációt. A bányanyitás hírére a mo­narchia' majd minden tar­tományából ide özönlöttek a munkahelyet kereső szlo­vákok, rutének, horvátok, románok. Ebben a bábeli nyelvzavarban csak a ma­gyar lehetett a közös nyelv. A beolvadás mégsem volt teljes és visszafordíthatat­lan. A hatvanas években, amint enyhült a politikai légkör, megalakultak az el­ső nemzetiségi egyesületek, azóta ezek száma tovább gyarapodott. A német nem­zetiségi tánc-, ének- és ze­nekar után 1990-ben meg­szervezték a Gradus kato­likus óvodát, alakulóban van egy német ifjúsági egyesület és egy német klub is. — A vörösváriak mottója a következő legyen — java­solja Fogarasy/Fetter Mi­hály. — Állampolgárságunk magyar, hazánk Magyaror­szág, a hazához hűségesek vagyunk és maradunk, zászlónk színe piros-fehér - zöld, himnuszunk az „Isten áldd meg a magyart”, de nemzetiségünk és anyanyel­vűnk német. KÉSZÜL A KÖVETKEZŐ A nyomdára kész, két­nyelvű „Die Geschichte und Volkskunde der Gemeinde Pilisvörösvár” után most újabb könyvet ír hamaro­san „Híres emberek Pi­lisvörösváron” címmel. Ezzel párhuzamosan készül a könyvtár történetének megírására, majd a máso­dik világháború halottairól szeretne megemlékezni egy könyvben. Ha befejezte, lánya kérésére megírja az önéletrajzát. Jó egészséget és erőt kí­vánunk tervei megvalósítá­sához! Pachner Edit Kiállítás az iskolagalériában Selymekbe burkolt szépsé; Kinn nemrég ólmcsan szemerkélt az őszi eső. Benn . selyemre álmodott virágok bontogatják szir­maikat. Kontrasztok. Álom és élet, niűvészet és való­ság között. Távolságok: az erdélyi Bonchida s az anya­ország fővárosa között. Ma­yer Zsombori Erzsébet fes­tőművész kiállításán va­gyunk, Törökbálinton, a Zsolnai-iskolában. Kilin Il­dikó. a Nagyváradról szár­mazó bábművész értő sza­vakkal nyitotta meg a tár­latot. Majd mesélt a gyerekek­nek, felnőtteknek. A szép­ről, az élet titkairól. Arról, amiről Zsombori Erzsébet képei is beszélnek. A fi­nomságról, a lassan eltűnő szépségről, gyöngédségről, szerétéiről, a szülőföldről. S arról is, hogy mindebben benne van a szenvedés, a szorongás, az elmúlástól va­ló félelem. Mert ilyen a vi­lág, az emberi természet, egyszerre lelhető föl benne a fény és árnyék, a kese­rűség és az élmény. Lágy selymeken azért ott a képi üzenet, mindezt így kell el­fogadnunk. A kopjafák mellett virágok nyílnak, a természet újjáéled. Csak legyen szemünk, hogy lássuk, hogy észreve gyük. Mert a lényeg oly nehezen látható, a szépség olyannyira törékeny. Lí­raiak, meseszerűek, gyö- nyörködtetők a képek. De elgondolkodtatóak is. Csőn des beletörődéssel az elmú lásra figyelmeztetnek a festmények. A megnyitó .után a gye­rekek körbevették a töré­keny, szőke, mosolygós ■mű­vésznőt,’' és kérdezgették. Miért fest selyemre, mióta él Magyarországon? Zsom­bori Erzsébet kedvesen vá- laszolgatott. Az iskolagalé riából a gyerekek óráikra mentek, a megszokott mó­don folytatva e napot. Majd megnézzük újra a képeket — mondta az egyik tanár­nő a kisebbeknek, távozó­ban. A kiállítás egy hóna­pig várja az érdeklődőket, reggel 8 órától délután 4 óráig. Eégi hagyomány már Gázhálózat épül Ürömön Határidőre elkészül Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy kora ta­vasszal Ürömön több, mint nyolcszáz család úgy dön­tött, bevezettetik lakásaik­ba a gázfűtést. A munkála­tok lebonyolítására gázhá­lózat-építő közösséget ala­kítottak, intézőbizottságot, elnököt választottak. Elké­szültek a tervek, megköt­tettek a szerződések, elkez­dődött az építés. Hogyan alakulnak a dolgok jelen­leg? — kérdeztük Pápai Sándor elnöktől. — Valószínű, hogy az október 31-i határidőt tar­tani tudjuk — válaszolta. — A gerincvezeték elkészül addigra, csak a belső szere­léseket kell a lakóknak megoldaniuk. A Széchenyi téren kiépített szakaszt műszakilag átadták már, az utat is rendbe tették. Egy gondunk van, az, hogy az eredeti tanulmányterv­ből kimaradt néhány utca, ezt pótolni kellett. Módosí­tottuk a tervet, ennek el­lenére bízom abban, hogy a hónap végéig befejeződ­nek a munkálatok. Bár, hozzáteszem, az sem lesz kisebb „mérkőzés”, amíg a lakók elvégeztetik a belső munkálatokat. Az ember el sem hinné, ha nem élné át, milyen akadályok jöhetnek egy építkezésnél^közbe. Az, hogy lefektetik a megbízott kivitelezők a gázvezetéket, az megy, de ez a dolgok egyik fele. Több vállalattal egyeztet­ni kell mindezt, engedé­lyeztetni és így tovább. Je­lenleg arra szeretnénk rá­jönni, miképpen lehet rá­venni a kéményseprő válla­lat embereit arra, hogy néz­zék meg a kéményeket. Ezt is ellenőriztetni kell, mi­előtt az egyéb munkálatok befejeződnek, és a lakók fűteni kezdenének. Azt a választ kaptuk tőlük, kevés az ember, majd valamikor sort kerítenek erre is. Ir­tunk, telefonáltunk, ez idáig nem sok eredménnyel. Jövő héten személyesen szeret­nénk felkeresni a vállalatot, hátha akkor sikerül meg­egyeznünk. Meglátjuk, így lesz-e, vagy folytathatjuk a levelezést. Lakók is fel­kerestek már, ők is tanács­talanok. Persze, vállalkozó akadna, jó pénzért, de hát eddig is elég nagy összege­ket fizettek ki a családok a gázhálózat kiépítéséért. Miért kellene tovább ter­helni őket a kelleténél? Hát, majd meglátom, mi­lyen eredménnyel zárul a megbeszélés. Egyelőre bí­zom a sikerben. L. — jlsz — ebben az intézményben, hogy egy-egy művész kiál­lítása becsalogatja az ér­deklődőket. Az itt tanulók naponta megtekinthetik, iskolába jövet, menet. S miért lett idén a második kiállító Ma­yer Zsombori Erzsébet? Ge­ese Gáborné magyar szakos tanár mondta el a választ. Látta a képeit egy kiállítá­son, és felkérte a művész­nőt, jöjjön el hozzájuk. A festmények most itt van­nak, és látogatókra várnak. Még egy hónapig. J. Szabó Irén Magán iskolák Egyre több van Amióta lapunk hasábjain is hírt adtunk arról, hogy Budaörsön magániskola kezdte meg működését, egyre több térségi és me­gyei oktatási intézmény­ben érdeklődnek a pedagó­gusok (tőlük pedig a szü­lők), hogy vannak-e más­hol is magániskolák. Hazánkban a tanév kez­detén harmincnyolc egyhá­zi fönntartású általános is­kola és tizennyolc középis­kola működött. (Az egyhá­zi óvodák száma huszonki­lenc.) Egy középiskolával ren­delkezik az izraelita fele­kezet (nem számítva a f5 évfolyamos Lauder-Javne alapítványi iskolát). Két középiskolát mondhat ma­gáénak az evangélikus, né­gyet a református és kilen­cet a katolikus egyház. Budapesten két magán­óvoda működik: a Gyer­mekklub Övoda Kft. és a Természetközpontú Óvodai Alapítvány nevű intézet. Budapesten magán- vagy alapítványi működtetéssel a következő iskolákról van­nak adatok: Rogers Sze- ményiségközpontú Iskola, Genius Tehetséggondozó Iskola, Oltalom Magánis­kola, Buratino Iskola, Ka­rácsony Sándor Alapítvá­nyi Iskola, Autista Alapít­ványi Iskola. Fővárosi alapítványi és magániskolák névsora a következő: Alternatív Köz- gazdasági Gimnázium, Haas és Singer Gimnázium, Idegenforgalmi Középisko­la, Foci Alapítványi Isko­la, Európa Alapítványi Is­kola, Novus Gimnázium, Belvárosi Tanoda, Pálya­kezdők Speciális Szakisko­lája. Közülük az idegen nyel­vek oktatására specializáló­dott az Európa Alapítványi Iskola, művészetpedagógiá-, ra a Novus Gimnázium, a hátrányos helyzetű gyere­kek felzárkóztatására a Belvárosi Tanoda, sportne­velésre a Foci Alapítványi Iskola és könyves szakkép­zésre a Haas és Singer Gimnázium. Vidéken a következő ala­pítványi és magániskolák működnek: Sopronban és Pécsett vendéglátó-ipari szakiskola, Győrben számí­tógép-kezelői, információ- és adatfeldolgozói szakis­kola, Nyíregyházán pedig angol és kínai nyelveket ok­tató középiskola működik. És természetesen a már említett budaörsi magán­iskola. D. A. Büki kerékpárverseny Bemutató futam is lesz A MOBIL-BÜKI Kerék­pár Service szervezésében a hétvégén a térségben kerékpáros háztömb kö­rüli versenyeket rendeznek. Az esemény célja: Tö­rökbálint—Budaörs—Diósd Érd 10, 11, 12, 13, 14 éves leány és fiú tanulói számá­ra kerékpáros háztömb kö­rüli verseny keretén belül program biztosítása. A MOBIL-BÜKI Kupa előfutamainak helyszínei: Törökbálinti általános is­kolások részére 1991. októ­ber 12-pn, de. 9 óra. Török­bálint, Köztársaság tér, Flóra Hotel. Budaörsi általános isko­lások részére 1991. október 13-án, de. 9 óra. Budaörsi lakótelep. Diósdi általános iskolá­sok részére 1991. október 19-én, de. 9 óra. Diósd, Fő tér környéke. Érdi általános iskolások részére 1991. október 20-án, de. 9 óra. .Érd-Ófalu. Tervezik, hogy minden helyszínen a Magyar Ke­rékpáros Szövetség által igazolt versenyzők részére (haladók) egy külön bemu­tató futam kerül megren­dezésre. Rossz idő esetén (esős idő) 1992. április-májusban kerül sor az elmaradt fu­tam (ok) megrendezéseié. Bányászokat nem telepítettek ki „Hazánk Magyarország, anyanyelvűnk német!”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents