Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
MI KÖTI ÖSSZE A TESTOBVÄROSOKAT A SMentesítés küszöbön áll Évtizedekig felülről irányított politikai megfontolások alapján erőltették a magyar településekre a külföldi testvérvárosi kapcsolatok kialakítását. Természetesen ezzel csupán kényszer szülte, mesterségesen összetákolt, de valójában nem funkcionáló kapcsolatok alakulhattak ki, amelyekben nemcsak a magyar lakosok, hanem feltehetően a másik fél is érezhette a mindvégig megmaradó idegenséget, legjobb esetben a közömbösséget a külföldi partner iránt. Természetesen mutatóba akadtak kivételek is. Ilyen volt például Pécs és a finnországi Lahti testvér- városi kézfogása, amely még ma, évtizedek múltán is életképes, hosszú kézfogásnak bizonyult. Ha tüzetesen megvizsgáljuk, vajon miért maradt tartós és gyümölcsöző ez a kapcsolat, rá kell jönnünk, hogy a közös kulturális alap, a közös érdeklődés miatt. A konkrét példánál maradva Pécs is, Lahti is egyetemi és zenei város. BARÁTI JOBBOT NYÚJTANAK Vajon mi köthet össze két testvérvárost? Mi az a kohéziós erő, amely az országhatárok, a nagy távolságok az Idegen nyelv és a különböző szokások ellenére mégis egymással rokonszenvező együttessé forraszt egy hazai és egy külföldi települést? Ezen tűnődtem Budakeszi legújabb testvérvárosi kapcsolatairól 'hallván. Ez a magyar község most nem is egy, hanem három külföldi várost mondhat testvérének, még ha a hivatalos kölcsönös polgármesteri jegyzékváltás, a pecséttel és okmányokkal szentesített kapcsolat egyelőre várat magára. De hamarosan papír és pecsét is lesz róla, nyugtat meg a budakeszi önkormányzat kulturális bizottságának vezetője, az ELTE skandináv tanszékének munkatársa, K. Merkl Hilda. Nem meglepő, hogy Budakeszi mindhárom testvérvárosa német anyanyelvű. Kettő — Neekarsulm és Westerholz németországi, St. Margareten pedig osztrák. Ez egy csöppet se meglepő, mert aki ismeri a •község történetét, tudja, a magyarok mellett szép számmal laktak és laknak ott svábok is. Mi sem természetesebb tehát, hogy mindkét részről keresik a kapcsolatokat egymással. A német nyelvű anyaországok minduntalan kinyújtják a kezüket a magyar földön rég letelepedett hajdani németek felé. A másik oldalról Budakeszi pedig nyilván az átlagosnál jobban figyel a kintről jövő hívó szóra. Igaz, a mi kis országunkban valaha igen komor viharfellegek kísérték az ilyesfajta kapcsolatkereséseket. A Volksbund, annak idején mintegy visszájára fordította, torzképpé maszkírozta az emberiség egyik legnemesebb törekvését, a barátságos kéznyújtásra irányuló természetes hajlamot. Budakeszi mostani küiországi kapcsolatai azonban korántsem a németekhez dörgölőzés jegyében fogantak és formálódnak. Budakeszi másfelé is próbálkozik baráti jobbot keresni. Biztatóan alakulnak például svéd és székely testvérvárosi kapcsolataik is. Ez feltétlenül a nyitottság és a barátkozási hajlam jele. ISKOLACSERE NÉHÁNY NAPRA Mitől jók Budakeszi kapcsolatai? Minden bizonnyal attól is, hogy minden egyes testvérvárosához vagy leendőhöz mindig a körülményekhez igazodva, másmás szempontból közelít, mindegyiknél más vonásokat emel ki és erősít, tudván, hogy az uniformizálás mindennemű tartós kapcsolat halálát jelentené. Neckarsulmmal elsősorban az köti össze, hogy az 1947- es magyarországi kitelepítések idején ebben a német városban mintatelepülést építettek, ahová ugyan innen kevesen, de budake- sziek is érkeztek. Neckar- sulmhoz ezért három év óta elsősorban kulturális irányból közelítenek a bu- dakesziek. Kapcsolatuk alapjává a kultúrát és a kétoldalú tanulócserét akarják tenni, amelyben a kölcsönösségre törekvés igen fontos szerepet játszik. Ezt a vonást emelte ki K. Merkl Hilda, amikor a két év óta tartó rendszeres tanulócseréről szólt. Minden évben 30—30 német, illetve magyar általános iskolás 3—4 napra országot, várost és iskolát cserél. A magyar gyerekek beülnek a kinti iskola padjaiba, részt vesznek a tanórákon, a németek pedig a budakeszi padoluit koptatják. Persze a nyelvi nehézségek miatt eddig csak olyan órákon vehettek részt, amelyek a matematika, a zene, a mozgás és a kézügyesség nemzetközi nyelvéhez kapcsolódnak. Sajnos, a német törvények egyelőre nem teszik lehetővé, hogy a hetedikes, nyolcadikos gyerekek hosz- szabb ideig egyedül tanuljanak külföldön, ezért a 3—4 napnál hosszabb vendégeskedésről még ma sem lehet sző. A magyarok számára pedig az volt a fékező erő, hogy a neckarsulmi partneriskola felső tagozatában a tanítás színvonala kétségkívül alacsonyabb a magyarénál. Ennek az az oka, hogy kint már a negyedik általánostól kétfelé ágazik az oktatás. A diákok egy része elitebb tudásszintet adó felső tagozatba, a másik része pedig alacsonyabb szintű, kom- merszebb iskolákba jár, ezzel szemben nálunk nyol-. cadikig egységes, azonos színvonalú az oktatás. ' Ezek áthidalhatatlan akadályokat jelentettek a magyar—német általános iskolai tanulócserében. Ezért jövő évtől két középiskola — a neckarsulmi Albert Schweitzer-gimnázium és a frissen alakult budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium cserél diákokat, méghozzá legkevesebb két hónapos időtartamra. Ezenkívül a zeneiskolák között is kapcsolatokat teremtenek. Más típusú testvérvárosi kapcsolatokra, a lakótelepi közösségi együttműködésre törekszik Budakeszi St. Margaretennel. A két település focicsapata a budakeszi Barackos úti lakótelep csapatának kezdeményezésére évek óta kölcsönösen látogatja egymást. A barátságos rangadókra természetesen legtöbbször viszik a családot is. Ez igen kellemes családi vendéglátói kapcsolatokat eredményezett. A lakótelepi sportra, a zenére és a családokra építő ausztriai kapcsolat ma virágzik és ígéretes folytatással biztat Sajnos, a harmadik testvérvárossal, az északnémet Westerholzcal mostanában kissé szakadoznak a szálak. Ennek . két oka van. Egyrészt a két települést elválasztó 1100 km, amely távolság túl nagy ahhoz, hogy a St. Margareten-ihez hasonló, sokszori, rövid utazgatás formájában tartsák a kapcsolatot. . A NYÁR MEGOLDÁST HOZ A másik oka a magyarokat sújtó infláció és elszegényedés, amely szintén gátat vet az egyre költségesebbé váló kiutazásoknak. Budakeszi mégsem akarja Wes- terholzot elveszíteni, mert azzal már régóta bejáratott családok közt kiépült jó kapcsolata van. A nagy távolság és az egyre romló anyagi feltételek kényszerítő ereje miatt ezért a nyári szünidő egyszeri kiutazásra, de hosszabb ott- tartózkodásra lehetőséget adó kapcsolatait akarják kiépíteni. Budakeszi három különböző testvérvárosi lehetőségét mutattam be, hogy érzékeltessem, az ilyen kapcsolatok ha nem is az égőén köttetnek, de azért még lehetnek tartósak. Kocsis Klára Kisiparosoknál tanulják a mesterfogásokat li is az az Iposz-osztály Közismert, oktatásunk egyik Achilles-sarka a szakmunkásképzés, mivel a vállalatok manapság egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak arra, hogy a fiatalokat megtanítsák az elsajátítandó szakma fortélyaira. A gyakorlati képzés körül kialakult anomáliákon valamicskét enyhíthet az, hogy az ország tizenöt szakmunkásképző intézetében ősztől úgynevezett Iposz-osztályok is indultak. Az Ipartestületek Országos Szövetsége — felelevenítve a 150 éve alakult első Iparos Egyesület tradícióját — egyik fő feladaténak tekinti a szakképzés támogatását. A szervezet az idén tizenöt iskolával kötött megállapodást Iposz-osztályok létesítésére. A feladatok elvégzéséhez a Nemzeti Szakképzési Intézettől, valamint a Munkaügyi és Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól is kaptak segítséget. A képzést egyelőre három szakmában, — autószerelő, szobafestőmázoló, tapétázó, kőműves — indították meg. Az Iposz-osztályokat nyitó iskolák között egy Pest megyei is akad, mégpedig a Szigetszentmiklósi 208. Ipari Szakmunkásképző- Intézet. Pilly Béla műszaki igazgatóhelyettes ismerve a gyakorlati képzés gondjait — jó kezdeményezésnek tartja az iparososztályok létesítését. Szigetszentmik- lóson egyébként ősztől harmincegy autószerelő-tanuló részesül az újfajta képzésben, s a gyerekek a környező községekből, valamint Csepelről, Erzsébetről járnak be az Iposz-osztály- ba. Az újfajta képzés lényege, hogy a fiatalok oktatásánál a hangsúlyt a gyakorlati képzésre helyezik, s a szakmunkásképzőkkel ellentétben itt idegen nyelvet, németet is tanítanak. A z igazgatóhelyettes elmondta, a speciális osztályok tantervé úgy- készült, hogy elsőben tanulják a közismereti tárgyakat, másodikban a műszaki jellegűeket, a harmadikban pedig már a gyakorlati oktatás az uralkodó. Az első évben még csak a tanműhelyben gyakorolnak, jövőre és azután pedig már valamelyik kisiparos.nál tanulják a szakma mesterfogásait. Ezért az Iposz-osz- tályba olyan diákokat vettek fel, akik már az iparosoktól hozták a papírt; a gyakorlati helyük ott biztosított. Ezenkívül követelmény volt, hogy a jelöltnek a bizonyítványában hármasnál rosszabb jegye ne legyen, s jó műszaki, manuális készséggel rendelkezzen. Az Iposz egyébként külföldi támogatásra is számíthat. A tervek szerint jövőre német segítséggel olyan konkrét szakmai tananyagok is készülnek, amelyek a kis- és középvállalkozások igényeihez igazodnak. H. É. Csak erős Sdegxefűeknek érdemes Búcsú az orvosi műhibától? A közvélemény minden alkalommal felzúdul, amikor egy kirívóan brutális orvosi műhiba nyilvánosságra kerül. Legutóbb a miskolci sebészeten hasban felejtett törlőkendő okozott közvetett halált. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága azonban azzal zárta le a vizsgálatot, hogy ebben az esetben sem történt orvosi műhiba. Felszentelés előtt A mesterek már a7, utolsó simításokat végzik Délegyházán, az elkészülés előtt álló református templom építkezésénél. A templom a maga egyszerűségében is nemes hagyományokat követő külső megjelenési formájával betölti a község központjában levő teret. Felszentelése után feladatán töl is meghatározza majd a környék arculatát (ííancaovszki János felvétele) Rémtörténetek keringenek a ráknak nézett terhességekről, halálos kimenetelű gyógyszerkísérletekről, nyomorékká „kezelt” betegekről. A kárvallott sokáig még a nyilvánossághoz sem tudott fordulni segítségért. Példaértékű volt, amikor az. akkor még jogászként dolgozó Kónya Imre, a Független Jogászfórum színeiben többmilliós kártérítési pert nyert. Olyan családot képviselt, ahol az idő előtt „kierőszakolt” szülés ára súlyosan fogyatékos gyerek lett. Az egészségügyi törvényt naponta és tömegesen meg lehet sérteni. Az orvosra nézve ez semmiféle következménnyel nem jár. Legfeljebb meghal a beteg. Orvosi szabályszegés, vagy mulasztás címén pert indítani csak nagyon erős idegzetű és kitartó embereknek érdemes. Az ilyen esetekre ugyanis a jog úgy rendelkezik, hogy mindent a felperesnek kell bizonyítania. Nyugaton ez másképp van. A legkeresettebb orvosok, a szív- és alhasi sebészek, a szülészek magas felelősségbiztosítást kötnek, így kár esetén helyettük a biztosító fizet. Nálunk a beteg teljesen kiszolgáltatott, az orvost viszont semmi sem szorítja kifogástalan munkára. Ezen a helyzeten ‘próbál segíteni a nemrég alakult Iustitia Bt., amelynek vezetője dr. Huszár András, a BRFK igazságügyi orvosszakértője. @ önök hadat üzennek a műhibát vétő orvosoknak? — Nem kifejezetten erről van szó. Mi nem vagyunk orvosellenesek. Rájöttünk azonban arra, hogy itt, ma sem az ártatlanul meghurcolt orvos, som a károsult beteg nem képes a jogait érvényesíteni. Nincs igazán tisztázva, mit akar a beteg, és mit ígér az orvos. A beteg természetesen azt akarja, hogy az orvos a legjobb tudása szerint gyógyítsa meg. De mi van akkor, ha a páciens ennek ellenére meghűl? Vagy életben marad, de maradandó károsodást szenved! Ki fizesse ilyen esetekben a kártérítést? Mi szigorúan a polgári jog keretein belül maradunk. • Kikből áll a iustitia? — Orvosokból, jogászokból. Szakértő rendőrorvosokból, akiket eddig egy miniszteri rendelet kirekesztett a magángyakorlatból. Szerződéses kapcsolatunk van ügyvédi irodákkal, és adott esetben a szakma krémjét tudjuk szakértőnek felkérni. Máris nagy az érdeklődés, és nem a mániákusok jönnek, hanem olyanok, akik azért fordulnak a jog eszközeihez, hogy az övékhez hasonló eset többé ne forduljon elő. A legtöbb anomáliát a szülészeti eseményekkel kapcsolatban érzékeltük. • Drágán dolgoznak? — Középárasak vagyunk. Alapdíjért tanácsot adunk, és az ügy bonyolultságától függően így még tovább a tarifánk. A kártérítési igények általában nem két fillérre szólnak. • Mit szól ehhez a szakma? — Volt, aki fanyalgott, da nagyon sokan ettől is várják az orvosi társadalom tisztulását. Voltak, akik összeférhetetlenséget emlegettek. Erre csak, azt mondhatom, hogy a bécsi rendőrkapitány orvos, miniszteri főtanácsosi rangban hivatali ideje után tisztességes magánpraxist folytat. & Hogyan változtatna a biztosítás bevezetésével az eddigi teljesen kényelmes, felelősség nélküli gyakorlaton? —■ Ha én önkormányzat, vagy állam volnék, kórházaimban csak olyan orvosokat alkalmaznék, akik kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek. Ez lenne az alkalmazás egyik feltételé. A teöStségssetésemből pedig egy fillért sem költenék liártérRéselrre. Az is igaz azonban, hogy két-há- rom per után megszabadulnék a sorozatosan hibát vétő orvosoktól. Seszták Agnes »MM.
