Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

I. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM 1991. OKTOBER 10., CSÜTÖRTÖK D U hLAJÁJ SZEiN TEN ŐREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGE'I 9 DUNAKESZI • RÁCKEVE MIKLÓS • FŐT • GOD Vasárnap templomszentelés Munkával, Szigetszentmiklós református gyülekezete bizonyára sokáig megőrzi majd emlékezetében ezt az október 13-ai vasárnapot. Régóta várták, olykor kétségek között, de mindig remélve, hogy elérkezik a templomszentelési ün­nep. Mert a hívő embernek úgy kell az Isten háza, mint éhezőnek a kenyér. SZ1GETSZENT­Egy átszervezés zökkenői Visegrádi kérdőjelek A gyülekezet 1944-ben veszítette el templomát, amikor egy visszavonuló egység — tudván, hogy az oroszok a toronyból figye­lik a csapatmozgást — szét­lőtte az épületet. Azóta próbálkoznak az újjáépítés­sel, immár sokadszor neki­buzdulva az akadályok le­küzdésének, lévén az el­múlt évtizedekben minden körülmény szándékuk elle­nében hatott. A templom- épitést ez idő tájt nem hogy nem támogatta, de még csak nem is nézte jó szem­mel a politika. Az ígéretek ellenére halogatódott a döntés, késett az engedély, s csak 1987-ben kezdődhe­tett az építkezés. ÓRIÁSI KÁROK — Pedig itt több száz éve templom állt — mondja Villányi Péter, a városban huszonegy éve szolgálatot teljesítő lelkipásztor —, az első adatunk 1572-ből való, amikor már virágzó anya­egyházközségként említik Szigetszentmiklóst. E jel­lemzés fontos üzenet, egy­részt szervezeti utalás, s az önállóságra, másrészt a fejlődő működésre enged következtetni. Valószínű példa volt a környéken, hi­szen a település teljes la­kossága reformátussá lett, tudomásunk szerint katoli­kus templom is csupán az 1930-as években épült: s akkor sem rivalizáláskép­pen, hanem a református- ság segítségével. Az itt élő embereknek a templomba járás a természetes élet­rendjük részét képezte, kö­zösségformáló erőként funkcionált, s az identitá­suk kifejezője volt. A lerombolást követően azonnal hozzáláttak a hí­vek a gyűjtéshez, pénzt és építőanyagokat adtak ősz­Műsorral készülnek Négy klub Feledtetni a magányt, enyhíteni a korral járó gondokat, közösséget te­remteni — a nyugdíjasok ezen célok szellemében ala­kítanak klubokat. Dunavar- sányba'.i hagyománya van e közösségi formának, nem telik el hónap, hogy a ta­gok ne vennének részt tea­délutánokon, kiránduláso­kon. Ügy tűnik, a település nyugdíjasai őszintén vár­ják és igénylik a progra­mokat. Most például alig jutot­tak túl az október eleji ta­lálkozókon, máris a jövő hónap nagy eseményét ter­vezik. Az előzetes egyezte­tés szerint november 9-én négy település ad egymás­sze, s terveket készíttettek. Csakhogy amire megkez­dődhetett volna a tényle­ges munka, véget ért a koalíciós időszak, s a ha­talomra került kommunis­ta párt a vallásgyakorlást nem kifejezetten támogat­ta. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1970-ig visszauta­sította a kérést, óriási ká­rokat okozva ezzel a gyü­lekezet hitéletében. — Évtizedek teltek el így — magyarázza a lelkész — s közben kihalt az a ré­teg, amelyet élő emlékek kötöttek a régi templom­hoz. Ugyanakkor a mosto­ha körülmények bizonyos rétegeket egyenesen kizár­tak az istentiszteleteken való részvételből, hiszen a parókia termeibe csak kor­látozottan fértünk be. A gyerekek és az öregek — a levegőtlenség és a szű­kösség miatt — szinte tel­jesen kiszorultak. Ennél hatékonyabb eszközt keres­ve sem lehetett volna ta­lálni ahhoz, hogy egy ön­tudatos egyházközség alól kihúzzák a talajt: a mű­ködés alapjaitól voltunk megfosztva. MÉLTÓ MÓDON A nyolcvanas években változott a politika és a szemlélet, lojálisabban ítél­tettek meg a vallásügyi kérdések is. Jószerével en­nek tudható be, hogy 1982- ben engedélyt kapott a templomépítés. Persze nem akármilyen áron ... A fel­tétel a szigetszentmiklósi reformátusoktól elállamo­sított, s iskolai célokra használt épület visszavéte­le. A teremkiváltás költ­ségét óriási összegben — nyolcmillió forintban — szabták meg: olyan irreáli­san magasan, hogy némi találkozója nak találkát a dunavarsá- nyl művelődési házban: Kiskunlacháza, Kunadacs és Délegyháza időseit fogad­ják majd a varsányiak. Volt már ilyen összejöve­tel máskor is. most ezt kívánják viszonozni. A ta­lálkozóra mind a négy klub műsorral készül, így szeretnének egymásnak örömteli perceket adni. Ti­zenöt perc áll a klubok rendelkezésére, ez idő alatt szavalhatnak, énekelhet­nek. Ennek jegyében Du- jnavarsányban már népdal­kört alakítottak, s készül­nek a produkcióra. Százhúsz emberre szá­mítanak, s a nyugdíjas- íklub anyagilag is áldoz e napra, a meghivott klu­boknak valami praktikus és emlékeztető ajándékot-•»A-,--’­—X. —a. hittel alkudozás után sikerült le­alkudni hárommillióra. — Minden nehézség el­lenére hittük és tudtuk, hogy a templom felépül — emlékszik vissza a lelkész. —. Az induláshoz nyolc­millió forintot adtak össze a hívek, s mivel közben külföldi kapcsolatokat is szereztünk, más gyülekeze­tektől is érkeztek adomá­nyok. Gyakran előfordult, hogy amikor megrendel­tünk egy munkát, még nem volt egyben a szükséges összeg, amire azonban fi­zetni kellett, előteremtet­tük. Jelenleg tizenhatmillió forintnál jár az összkölt­ség. Impozáns építmény, az alaprajza — egy reformá­tus jelképet követve — nyolcágú csillag. A föld­szinten háromszázan, a karzaton kétszázan foglal­hatnak helyet. Most min­denki elfér a templomban, jöhet a gyermek a szülő­vel, s jöhet az idős és az öreg. Mostantól mindenki­nek megadatik, hogy méltó körülmények között gyako­rolja hitét. PÉLDA LESZ „Az Űrtől lett ez, csodá­latos ez a mi szemeink előtt” — olvasható a temp­lomszentelési ünnepre in­vitáló meghívón. Több ér­telmű, idézet ez, utal a hit erejére, a meggyőződés ki­tartással felvéi’tező bátorí­tására, s az akarat győzel­mére. Azt sugallja, amit a szigetszentmiklósi hívők tudnak, hogy munka, áldo­zat, de legfőképpen hit nélkül nem juthatunk se­hova. Erre lesz mindig példa Szigetszentmiklós re­formátus temploma. Idén már szegényebbek lettünk egy nemzetközi szinten ismert nagy rendez­vényei, a kiskunsági pász­tor- és lovasnapokkal. A visegrádi palotajátékok megteremtésében azonban — a lovasnapokkal szem­ben — az idegenforgalmi ágazat és a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság mellett a megye igen jelen­tős részt vállalt. A volt Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár szétválása vajon meny­nyiben befolyásolja a ren­dezvénysorozat jövő évi megrendezhetőségét — fo­galmaztam meg kérdésemet C. Tóth Jánossal, a néhai PMKK közművelődési igaz­gatójával beszélgetve, aki a kezdetektől a visegrádi programok szervezésének felelőse volt. NÉLKÜLÖZHETETLEN — A lovagi tornabemuta­tók és a Toldi Miklós-vá- lasztás pénzügyi fedezetét idén a jegybevétel, az ide­genforgalmi és a kulturá­lis tárca támogatásai alkot­ták. Ezáltal egy minimális többletbevételt eredménye­ző rendezvénysorozat való­sulhatott meg. A költségek azonban itt is előbb jelent­keztek, mint a bevétel, így a kiadások megelőlege­zése fontos. A középkori jelmezek és a szükséges eszközök megvoltak. Ezek jelenleg a volt PMKK lel­tárában szerepelnek. A kel­lékek pótlása, bővítése azonban nélkülözhetetlen. Példaként említeném, hogy egy középkori zászló elké­szíttetése csaknem tízezer forintba kerül. A település önkormányzata támogatta a lovagi játékok megvaló­sítását. 1990 novemberétől bejegyzett egyesületként működik a visegrádi Szent György Lovagrend is, amelynek egyik alapító tag­ja és a rendezvény szak­csoportjának vezetője va­gyok. Ismert, hogy az egye­sületek tagjainak bemuta­tója képezi a lovagi torna alapját. Az előadássorozat személyi feltételrendszere megalapozott. A szereplők jelentős részére a több éves együttműködés alapján szá­mítani lehet. A külföldi vendég fellépőkkel tartjuk a kapcsolatot, előadásaik a visegrádi lovagi játékok programjába szervesen be­épültek. Megítélésem sze­rint hosszú távon akkor biztosított a rendezvényso­rozat fennmaradása, ha a leginkább érdekelt telepü­lésre, Visegrádra bízzák azt. VÁLLALNÁ Visegrád önkormányzata október elsejei testületi ülésén megszavazta a visegrádi lovagi torna 1992. évi megrendezését — tud­tuk meg Hadházy Sándortól, a település polgármesteré­től. — A nagyközség vállalná a nagy rendezvény hivata­los megrendezőjének szere­pét, és ehhez az összes fel­tételt szándékukban áll biztosítani. A rendezvény- sorozat folyamatossága el- elsősorban annak volt kö­szönhető, hogy a PMKK- ban egy-két személy kép­viselte az ügyet. A hely­beliek életre tudják hívni azt a csoportot, amely az előadások szervezésével, propagálásával és lebonyo­lításával megbízható. A helyi lakosság szereplőként korábban is részt vett ab­ban, és a visegrádi Szent György Lovagrend együtt­működésére is számítha­tunk. A múzeum és az ön- kormányzat közti kapcso­lat felhőtlennek minősít­hető. A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokságban két 12 pontos vezeti a sort, a Pomáz és a Tököl. A gól­különbség dönt a Pomáz javára. Legutóbb mindket­ten rangos ellenfelet fek­tettek két vállra. A Pomáz a 3. helyezett Perbál ellen nehezen, 1-0- ra nyert Borbély 11-es gól­jával. Borbély, aki a nyár végi Magyar Kupa-mérkő­zésen mesterötössel ruk­kolt ki, ősszel most szerez­te első bajnoki gólját. Pa­lotai a házi rekorder, a csapat 12 találatából egy­maga fél tucatot szerzett, Orgoványi 2 góllal iratko­zott fel. Góts Bertalan intéző ki­emelte a csapat idegenbe­li jó szereplését. Négy uta­zásuk fél tucat pontot ho­zott 2 győzelem s 2 dön­tetlen segítségével. A győ­zelmeket a két szomszéd- vár-rangadón vívták ki Bu­dakalász és Szentendre el­lenében. Otthon 100 szá­zalékosak. Gulácsi Sándor tököli TOMBOLÁVAL Szüreti bál Az október 12-ére hirde­tett szüreti bállal régi ha­gyományt kívánnak felele- veniteni Dunavarsányban, amelynek a jövőben foly­tatása lesz. Ez alkalommal este nyolc órától hajnalig tart a mulatság a művelő­dési házban, s ígéret sze­rint a 150 forintos belépő­jegyek között sorsolás lesz: a szerencsés nyertesek így visszakaphatják az asztal- foglalás árát. De egyéb meglepetésre is számíthat­nak a bálozók, mert tom­bolajáték is színesíti a programot. A legnagyobb gondot az eszköz- és jelmeztár okoz­za, mivel ez a megrende­zés alapvető feltétele. A PMKK megszűntével egy­idejűleg nem tisztázódott ennek sorsa, ezt a megye és Visegrád között rendezni kell. Ügy tudom, annak idején megteremtését az idegenforgalmi támogatása tette lehetővé. Remélem, ez a helyzet mielőbb tisz­tázódik, és bízom abban, hogy 1992-ben is lesznek visegrádi palotajátékok. TÁMOGATJÁK Az önkormányzati tulaj­donok rendezése általában hosszan tartó, érdekkonf­liktusokon keresztül veze­tő egyeztetéseket igényel. Az eszköz- és kelléktár egy volt megyei intézmény tu­lajdona. Sorsát a megyei önkormányzat képviselő- testületének döntése hatá­rozza majd meg, amely fi­gyelembe fogja venni kul­turális, valamint gazdasági bizottságainak állásfoglalá­sát. A visegrádi palotajá­tékokat azonban a tulajdo­ni rendezés időpontja nem fogja befolyásolni. Noseda Tibor, a Pest Megyei ön- kormányzati Hivatal mű­velődési irodájának vezető­je közölte, hogy a rendez­vénysorozat fennmaradását támogatják, és az jövőre is megtekinthető lesz. Gábriel Tibor edző megemlítette, hogy sérülések okoztak gondot a 7. forduló előtt. A négy sé­rült közül Bállá, Varga és Pandur vállalta a Török­bálint elleni játékot, Holló- si nem. Meglepetésre a 15. percben szép akcióból a bálin tiak jutottak előny­höz. Ezt Pandúr 11-esből egalizálta, majd az újabb büntetőt kihagyta. Ennek ellenére az első félidőt 2-1- es vezetéssel zárták. Szü­net után egyértelművé vált a Tököl fölénye, s 4-1-re nyert Pandur (2), Varga és Bállá találataival. Egyébként ők a legered­ményesebbek. A házi gól­lövőlistán Pandúr János 8, Varga János 5, Kovács 4, Bállá 3 góllal szerepel. Az együttes célja az 5-8. hely megszerzése, de az el­ső 7 forduló alapján ennél lényegesen többre viheti a gárda. Tavaly még a benn­maradásért küzdöttek, most az új vezetőség irányítá­sával megváltozott szem­léletű csapat van Tökölön. — Reittcr — , Szigetszentrr.iklás Találkozó A Liberális klub Sziget- szentmiklósra várja ok­tóber 17-én, csütörtökön Pető Ivánt, a Parlament SZDSZ-frakcióvezetőjét. A városi könyvtár épületé­ben este hét órakor kerül sor az érdeklődők és a po­litikus találkozójára, „In­formáció első kézből” cím­mel. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Vasvári Éva SZA ITATVA HAJ L Kedves ötlet ez, sok helyen élnek vele. A gyere­kek otthoni rajzaiból az óvoda előterében, az is­kola előcsarnokában, ha szabad így fogalmazni, tárlatot rendeznek. Ezek a tárlatoeskák esetlenek, úgy bumfordiak, ahogyan a rajzok azok: kedve­sen. Az így-úgy felerősített rajzoknak a legtöbbje nem remekmű, alkotója korához mérten sem az. Olyannak kell elfogadni azokat, amilyenek. Bepil­lantást engednek a kicsi érdeklődési körébe, fan­táziájába, s persze, abba a mikrovilágba is, amely­ben a gyermek él. Szeretem tehát ezeket a rajzokat nézegetni. Ta­nulni lehet belőlük. Amit nem szégyen bevallani. Főként akkor nem, ha szép zöld rétek, vidám ba­nkák, piros cserepes házak, bocik, pacik, nyuszik, sünik tekintenek le a rajzokról az emberre. Ha ... Az utóbbi időben azonban szájtátva látom, mi­ként lopakodnak be ezekbe a mikrovilág terem­tette müvekbe, művecskékbe a tág világ hordalé­kai. Belopakodnak és gyorsan uralkodóvá válnak, a zöld mezők, a kék egek hátterét már-már elfe­dik a központi figurák. Ismerős figurák. Legtöbbjük a műholdas televí­ziós adások szereplője, a szuperemberek kategó­riájába tartozik. Házakat taposnak el, válluk tele­aggatva fegyverekkel, két kezükben úgyszintén szuper gyilkolószerszámok, töltés nélkül is örökö­sen halált köpködő elefántölök, sugárfegyverek, szuperágyúk, bombák... Bátortalanul kérdezget­tem, a sokasodó ilyen rajzoknak helye van-e... Amire az óvónők, a pedagógusok azt felelték az érintett helyeken, hogy a gyerekek ragaszkodnak hozzá, ezekre a rajzokra a legbüszkébbek. Bizo­nyára így van. De miért van így?! MOTTÓ Pomáz és Tököl Északi vetélytársak

Next

/
Thumbnails
Contents