Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

CE GLÉDI Otília XXXV. ÉVFOLYAM, 810. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT Téglahegyek a gyárudvaron l\ körJbezárult Az építőanyagok előállí­tásának egyik — és talán legfontosabb — színtere a téglagyártás. 1990-ben még a megszokott módon tevé­kenykedett az abonyi tégla­gyár is. Ezt az évet ugyan­csak kiegyensúlyozottan kezdték, ám a nyolcvan­százalékos energiaár-emel­kedés alaposan keresztül­húzta számításaikat, lévén ez az iparág meglehetősen energiaigényes. Április el­sejével, amikor életbe lé­pett a második áremelés, végképp megpecsételődött a korszerű abonyi gyár sorsa. NEM KÍVÁNT SZABADSÁGON A nyár folyamán nem kívánt szabadságra küldték az embereket, egy hónapra leállt az üzem. A hogyan tovább? kérdésével keres­tük fel Nagy András gyár­egységvezetőt. A régi szakember elmon­dotta. hogy a kereslet vé­szesen visszaesett, jelentős készletek halmozódtak fel mind a vállalatnál, mind a gyárban. Nemcsak a gáz­számlák nőttek meg, hanem az alkatrész- és egyéb költ­ségek is, s mindez a válla­lati fizetésképtelenséghez vezetett. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a cég­nek 130 millió forint kinn­levősége volt az első félév­ben. A partnerek egy része vagy csődbe jutott, vagy cseréppel akart fizetni, mint a Békéscsabai Cserép­ipari Vállalat, de nyilván­való, hogy ez sem megoldás. Annyira megcsappant az érdeklődés termékeik iránt, hogy volt olyan időszak, amikor egyhavi (!) terme­lésnek megfelelő tégla gyűlt fel a gyárudvaron. Ekkor elkerülhetetlenné vált a le­állás. Akinek még volt sza­badsága kivette, a többiek nyolcvan százalékát kapták a bérüknek erre az időszak­ra, a kollektív szerződésnek megfelelően. Ami a továb­biakat illeti, minden okuk megvan az aggodalomra, hiszen amíg 1989-ben 46 ezer iakás épült az ország­ban, az idén — várhatóan — csak 20 ezer készül el. A téglaiparnak tavaly még 1,6 milliárd forint volt a ter­melési értéke, az idén vi­szont'aligha haladja meg a 900 millió forintot. KEDVEZMÉNYT KÍNAINAK A költségeket csak bizo­nyos mértékig lehet lefa­ragni. Ha hiteleket vesznek fel, magas kamat megfize­tésével kell számolni. Ez sem járható út. Ideig-óráig segített a hír: leállt a gyár. Akkor átmenetileg megug­rott a kereslet, bespájzoltak azok, akiknek még ebben az évben építési szándékaik vannak. Miután ismét meg­indultak, visszaállt a lany­ha érdeklődés, pedig kész­pénzzel fizető vásárlóiknak tíz százalék kedvezményt kínálnak. Megfelelő keres­let hiányában nincs jelen­tősége az engedményeknek sem. Munkáselbocsátást nem terveznek, szükség van' a kialakult gárdára. Decem­ber 1-jével hosszabb javí­tási időszakra ismét leáll­nak, és a márciusi kezdé­sig karbantartásai töltik az időt. Jövendő stratégiájuk az lehet, hogy teljes kapa­citással dolgoznak egy ideig, és közbeiktatnak leálláso­kat A szakaszos termelés a termék eladhatóságához igazodik majd. Tárolótér van bőven, az igazi gond abból adódik, hogy ha nincs értékesítés, akkor nincs miből finanszírozni a to­vábbi működést, s ennek fenyegető árnya az iparág elé vetül. Vállalati keretek között dől el tehát, hogy mikor küldik ismét haza a munkásokat. A marketingtevékenység is megváltozott az utóbbi időben. A termékskálát a megszokott három-négyféle termékről nyolcfélére bőví­tették. Szolgáltatásként pél­dául tömör, kisméretű, va­lamint burkolótéglát is forgalomba hozták, amit nem ők gyártanak. Egy helyről beszerezhet min­dent a vásárló. Közvetlen szállításra kötöttek szerző­dést a fuvarozókkal. Nem kell az építőanyag-kereske­désbe menni a vevőknek, közvetlenül a gyártelepen befizethetik a pénzt, ahol kedvezményesen szolgálják ki. Hirdetéssel és szóróla­pokkal fordultak hagyomá­nyos vevőikhez. Katonate­lepen például, ahol nemrég új lakótelkeket parcelláz­tak, a villany póznákra tűz­ték céduláikat. Szeretnék, ha a házépítők számításba vennék a viszonylag köze­li téglagyárat. KÜLFÖLDRE Megélénkült a klubélet A nyári uborkaszezon után szeptemberben már megélénkül az élet a Ma­gyar Honvédség ceglédi helyőrségi klubjában. Szep­tember 7-én és 8-án a szak­szervezeti bizottság és a helyőrségi klub kétnapos kirándulást bonyolít le. El­látogatnak Pécsre, Har­kányba és Siklósra. Szeptember 22-én autó­buszos színházlátogatást CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. O A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munka­társak : Tamási Tamás és Rozgonyt István. • Posta­cím: Cegléd, Pf. 19 . 2701. Te­lefax és telefon : (20) 11-100. 9 Telex: 22-6353. S Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat KözömségszoXgálata, Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-iff, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. SEM KELL Sajnos, tudomásul kell venni, hogy hazánkban megszűnt a fizetőképes ke­reslet. Exportra még kis mennyiséget is egyre nehe­zebb eladni. Leginkább bar- ter-megállapodást lehetne kötni, csak a vállalatnak azonnal pénzre lenne szük­sége. A Szovjetunióval, il­letve annak köztársaságai­val egyelőre nem realizá­lódtak a tárgyalások, a nyu­gati piacra pedig szinte le­hetetlen bejutni. A kör bezárult. Félő, hogy a téglagyár lassan körbe­falazza saját magát. (tamasi) Itt járt a Don n er Hl inasz fia Koronás kupola A szánkózódomb szélén hetyke sátorkupola feszült az égnek. Színes sávjai az azúrkék Adriát idézték, sár­ga csíkjai a tálján táj nap­sugarát. Négy árbocának csúcsán egy-egy magyar zászlót libbentett meg az enyhe fuvallat. Itt járt a Korona Cirkusz. Láma és lárma A Malomtószél nem túl parádés vidékét amerikai pöttyös pónik, tevék száll­ták meg, békés Iegelészés- sel ízlelve a ceglédi fű ízét. A lakókocsik tetejét né­hány legény éppen kékre mázolta. A sátorból egy fémeöveket püfölő kalapács érces hangja hallatszott. Előkerült az ország talán legfiatalabb cirkuszigazga- tója, Donnert Viktor. Az egész család a híres dinasztiák leszármazottja. Édesapja, aki szintén velük járja az országot, a neves állatidomár, felsége Picard lány, édesanyja révén kap­csolatban áll a Wertheim családdal. Ennyit a csa­ládfáról, egyébként a húga és az öccse is itt lép fel. Afféle családi vállalkozás, amelynek fő büszkesége a nyolcszáz személyes sátor, amely szinte egyetlen va­gyonuk. Övják, féltik, ta­valy még biztosításuk is volt rá. (Akkor a szélviha­rok. kettőt is felborítottak, megtépáztak. A biztosító fizetett, de az idén már nem ismételte meg az aján­latát ...) Márciustól októberig jár­ják -az országot, az artis­ták, bohócok, zsonglőrök hagyományos életmódját követve. Csupán annyi a különbség, hogy a kocsikat nem lovak húzzák, egyéb­ként a szokások alig változ­tak. Szinte mindenki részt vesz minden munkában. Sátrat építenek és bonta­nak, hadakoznak a folyton defektes gumikerekekkel. A kígyók, majmok, ga­lambok, törpa kecskék a gyerekeknek szánt látvá­nyosságok számát gyara­pítják. Gk nem szednek be­lépődíjat az állatsereglet megtekintéséért. A medve nyilván mézről álmodik, a fáma meg a sűrűn össze­verődő tenyerek okozta nagy lármáról, amiben mos­tanában nincs nagy ré­szük. Olyannyira megcsappant az érdeklődés az effajta produkció iránt, hogy már le sem szedik a teherautók­ról az összes padot. A né­zőtér nem öleli körül a ma- nézst. Páholyszaket is csak annyit tesznek be, ahány jegyet eladtak, megakadá­lyozva az „előreszivárgást”. Bizony az is előfordul, hogy nem kel el annyi jegy, amennyi személyért érde­mes lenne megtartani az előadást. Nincs kacagás Pedig élvezetesek a Don­nert papa állatszámai, a direktor feleségével és hú­gával bemutatott illúzió- showja, meg a zsonglőrkö- dés. A százhúsz centis Gá­szerveznek. A Fővárosi Operettszínházban az Örült nők ketrece című kétrészes musicalt tekintik meg. A magyar honvéd napja alkalmából szeptember 28- án ünnepi bált rendeznek, melynek vendége lesz Sol­tész R.ezső. A talpalávalót a Hópehely tánczenekar húzza. Három állandó kiállítás is megtekinthető a klubban. Látható dr. Surányi Dezső: „Ceglédi házak titkai” cí­mű fotótárlata. A klubte­remben a „Magyarország hadtörténete képekben” cí­mű bemutató. A nagyte­remben csütörtökön zárult az „Európai közösség és a béke” című nemzetközi gyermekrajz kiállítás. Hetente klubdélutánon találkoznak a nyugdíjasok és különféle szolgáltatások­kal is az érdeklődők ren­delkezésére állnak. Szakembereknek is meghökkentő az a szuperintenzív hasznosítású almáskert, amelyet ezen a tavaszon tele­pítettek a holland és a magyar kormányzat egyezmé­nye alapján a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Ku­tató, Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásán. E bemutató gyümölcsöst elsősorban a kisgazdaságoknak ajánlják. A rendkívül sűrűn telepített csemeték, a művelési mód, a fajták kis területen is megélhetést nyújthatnak a ter­melőknek (Apátó-Tóth Sándor felvétele) bor bohóc kacagásra fa­kasztja a lógó orrú embe­reket is. Mégis minden hiá­ba. Rendszerint csak egy- kétszáz ember kíváncsi az előadásra, ez pedig nem elég a huszonöt fős társu­lat megélhetéséhez. Sok­szor csupán annyi a bevé­tel. hogy a helyfoglalási dí­jat fedezi. (A legszélsősé­gesebb tarifákat szabják meg az önkormányzatok.) A villany is sokba kerül, megfelelő vízhez sem tud­nak mindenhol hozzájutni. Fogyatkozó társulatok Tizenhárom cirkusz járja a magyar utakat. Vannak, akik már bedobták a törül­közőt, mert nem bírják a költségeket, és keserű szív­vel elszegődtek más társu­latba. Donnert ék még áll­ják a sarat. Vándor életre nevelik kisfiúkat, kislányu­kat. A téli hónapokban igénybe veszik a Fővárosi Nagycirkusz próbatermét, gyakorolnak, új számon tö­rik a fejüket. Még bíznak a fennmaradásban, s az álta­luk választott névben, ame­lyet ők úgy értelmeznek, hogy munkájukat, a pro­dukciót siker koronázza. Nem fáj már a fejünk? Új helyen lesz a KGST- piac Néhány hónappal ezelőtt lapunk hasábjain már be­számoltunk róla; a képvi­selő-testület jóváhagyta, hogy a nemzetközi piac át­meneti jelleggel működjék az egykori piactér belső szeletén, tíanai Benőtől, a mezőgazdasági és vállalko­zási csoport vezetőjétől megtudtuk, korábban a zöldség-gyümölcs és egyéb élelmiszerárusokkal együtt elfértek a külhoniak. Ám a megnövekedett forgalom miatt kiszorultak. Ezért újabb területet kellett ke­resni az önkormányzatnak. Ezt sürgette az is, hogy a KGST-piac rontotta a vá­rosképet, az Opál-ház szép­ségét. Ugyanakkor zaj és szemét jelezte létezését. Ráadásul a parkolás ko­moly fejfájást okozott. Nem beszélve arról, hogy meny­nyire zavarta a Táncsics - ískolában az oktatást. Szeptember 10-én, kedden a Jászberényi úti felüljáró­nál, a Mozdony utcában megnyílik az új nemzetközi piac. Az önkormányzat épületei veszik körül a nagy udvart, amelyet lebe­tonoztak, illetve sóderral terítettek le. Elkészült a portásfülke, a mellékhe­lyiség. Mintegy nyolcvan méter asztalt helyeztek el. Megoldották a parkolást is. Valamennyi külföldi — lengyel, szovjet, román — állampolgár és alkalmi magyar árus (nem hivatá­sos kereskedő) kínálhatja portékáit. A helypénzt mindenki érkezéskor fize­ti. Kedden, pénteken és va­sárnap 7-től 13 óráig lesz nyitva a piac. (f) Emlékművet avatnak Több mint egy évvel ez­előtt kezdte meg négy köb­méter süttői mészkőből ki­faragni Ceglédbercelen a II. világháborús emlékmű­vet Rajki László szentend­rei szobrászművész. A há­rom és fél méter magas al­kotáson helyet kaptak azon személyek nevei, akik 1939 —49 között a II. világhábo­rú, vagy a jóvátételi mun­ka áldozatai lettek Cegléd- bercelről. Az emlékmű ün­nepélyes avatására szep­tember 22-én (vasárnap) 10 órakor kerül sor. Folytatja a gazdakör Szeptember 9-én, hétfőn, 18 órakor a Ceglédi Kaszi­nóban ismét megkezdi mű­ködését a helybéli gazda­kör. Dr. Patács Imre, az Országos Gazdatanács el­nöke tart előadást Magán- termelők kereskedelmi le­dezvényre nemcsak a gaz­dakör tagjait, hanem az új érdeklődőket is szívesen látják. «SUg Bemutató gyümölcsös

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents