Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

A BSV0S8T FENYVESIEK VISSZAKÉRTÉK Pisztolykézbesítő motoros rendőrök Ki ne emlékezne a tavaly nyári rendelkezésre, amelyet még Horváth Balázs volt belügyminisz­ter hozott, hogy az önvédelmi fegyvereket be kell gyűjteni? No, azt azért nem mondták, hogy vég­leges begyűjtésről van szó, szebb kifejezéssel le­tétbe helyezésnek nevezték. Később az Alkot­mánybíróság a lőfegyverekről és lőszerekről, va­lamint löterekröl szóló rendelkezést felülvizsgálta és alkotmányellenesnek minősítette azt. Kezdőd­hetett az ország rendőrségein az újabb munka: a Névsorból választ a beteg Januárbon jönnek a háziorvosok ^ Egyesek szerint az oktatásügy mellett az egészségütt3ey s is „katasztrófa sajtolta területté" kéne nyilvánítani, hi- 5 Síén válságban van, pénzhiánnyal küszködik, intezmé- 5 nyeiben a személyi és tárgyi (éltéielek egyre romlanak. S Ezért is fogadták sokan kétkedve a Népjóléti Minisz- S lérium szándékát, mely szerint megkezdődik az egész, s ségiigyi ellátás átszervezése, korszerűsítése. kiosztás. Hogy ez a kiosztás ho­gyan zajlott, illetve miként zajlik szőkébb pátriánkban, Pest megyében, annak jár­tunk utána. Érdekelt to­vábbá az is, hogy kiknek volt önvédelmi fegyverük, mekkora a visszaigénylések aránya, és milyen sors vár azokra a pisztolyokra, ame­lyekre nem tart igényt a régi tulajdonos. A válaszo­kat a megyei főkapitány­ságon, Lakatos Sándorné- tól kaptuk, aki az igazga­tás-rendészeti osztályon ki­emelt főelőadó. — Pest megyében 892 embernek volt önvédelmi fegyvere. Nagyon nehéz lenne meghatározni, kik­nek, a legkülönbözőbb fog­lalkozású állampolgárok­nak. Akadt közöttük nyu­galmazott rendőr, katona­tiszt, határőr, pénzügyőr és a büntetésvégrehajtás te­rületén dolgozó is. Termé­szetesen az aktívak közül és kaptak korábban néhá- nyan önvédelmi fegyvert. Kaptak olyanok Is enge­délyt, akik több millió fo­rintért feleltek. Említhetek például magánkereskedőt vagy ÁFÉSZ-elnököket. A fegyvereket letétbe helyez­ték a rendőrségeken, s ami­kor jött az újabb rendel­kezés, mi mindenkit érte­sítettünk: átveheti fegyve­rét a területileg illetékes 13 kapitányság egyikén. Q Hányán igényelték vissza az önvédelmi fegy­vert? — Eddig 792-en kérték, s ezek között is akadt olyan, aki például csak emlék­ként őrzi majd tovább. Má­sok úgy vélik, szükségük lehet rá a jövőben is, és vannak, akik engedélyt kér­tek az értékesítésre, mond­ván: nekik ugyan nem kell. □ Mi lesz a maradék száz fegyver sorsa, amiért nem jelentkezett a régi tu­lajdonos, és jelenleg a letét a raktárkészletet növeli? — Azoknak a gazdáit a rendőrség dolgozóinak fel kell keresniök és nyilatko­zatot kell kérni tőlük. A fegyverek az állampolgá­rok tulajdonai, tehát joguk és kötelességük dönteni, s természetesen az értékesí­tés is az ő feladatuk. Q Érthetem ezt úgy, hogy felszólítják őket, adjanak túl a fegyvereken, ameny- nyiben nem tartanak rájuk igényt? — Igen, így is érthető. Megkérjük, döntsenek, és amennyiben nem kell ne­kik, kapnak egy fegyver­eladási jegyet, amellyel bármelyik fegyverszaküz- letben leadhatják, illetve eladhatják olyan magán- személynek is, aki rendel­kezik vásárlási engedéllyel. □ Vannak olyan infor­mációink, hogy az ország egyes településein motoros rendőrök, mintegy kikéz­besítik a fegyvereket, és minden áron át akarjál; ve­tetni a volt tulajdonossal. Kérik, írja alá az átvételről szóló okmányt és vegye át. Volt-e ilyen a megyében? — Mosolyognom kell, hogy efféle létezik, nálunk szerencsére erről szó nincs, simán, rendben zajlott és zajlik még ma is a fegyve­rek átadása. □ Kérem, mondjon vala­mit arról az október else­jén életbe lépő kormány­rendeletről, amely szabá­lyozni fogja a kézi lőfegy­verek, valamint a gáz- és riasztófegyverek megszer­zésének, tartásának és ke­reskedelmének szabályait. — Sajnos erről még ko­rai lenne bármit is monda­ni, hiszen a rendelkezést nem kaptuk meg, nem tud­juk. mit tartalmaz. Annyi azonban úgy tűnik, már biz­tos, hogy azoknak, akik most a letétből visszakap­ták önvédelmi fegyverüket, felül kell vizsgáltatniuk az engedélyeiket. A többiről majd később — mondta végül Lakatos Sándorné Diszkontáruházát nyitott a Kertimag Kft. a buda­pesti nagybani zöldségpiac mellett, hogy a termelők helyben, utánjárás nélkül vásárolhassák meg a ter­mesztéshez szükséges zöld­ség- és virágmagvakat, va­lamint virág- és dughagy- mákat — jelentették be a cég szerdai sajtótájékoz­tatóján A jobb ellátás ér­dekében a vállalat központ­jában vevőszolgálati iroda is nyílt, ahol a cég által for­galmazott teljes árukészlet- minta megtekinthető, sőt szaktanácsadással is segítik a termelők munkáját. Kovács József ügyvezető igazgató elmondta: az or­szágban évente mintegy 43- 50 mHlió tasak zöldség- ét A tervezett reformok so­rába tartozik, hogy szabad oTvosválasz,tás lesz, hogy a körzeti orvosok munkakö­rét háziorvosok veszik át, tehát 1992 januárjától az egészségügyi alapellátásban jelentős változásokat léptet­nek életbe. A bekövetkező változásokról kérdeztük dr. Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztérium osztályveze­tőjét. • Kernül, elemezze */ alapcllótáKlKtn bekövetkező változásokat: — Három jelenségre sze­retném felhívni a figyel­met. Szabad orvosválasz­tás, az egészségügy telje- sítmény centrikus pénzügyi támogatása, valamint az egészségügyi ellátást szol­gáló vállalkozások jellem­zik majd a jövő évi válto­zásokat. Hangsúlyozom, hogy a lakosság számára a virágmagot forgalmaz a kft. Jelenleg 20 külföldi vállal­kozással működnek együtt, és összesen 148 faj, 600 faj­táját teríti a hazai piacon. A piaci lehetőségeket fi­gyelembe véve a kft. nem csupán a kistermelőknek kínálja áruját, hanem már szállít a szövetkezeteknek, a konzerv- és olajiparnak, valamint más felhasználók­nak ts. A jobb üzletmenet érdekében közös vállalato­kat kíván létrehozni a Szovjetunióban, Belorusz- sziában és az Orosz Fö­deráció területén, valamint egy román partnerrel is, hogy a meglevő piaci ke­resletet ezekben az orszá­gokban — a nyugati válla­latokkal együttműködve — ki lehessen elégíteni. korszerűsítés semmiféle anyagi terhet, többletkölt­séget nem jelent. A mos­tani körzetiorvosi-rendszer a kiindulópontja, alapja a jövő évben bevezetendő háziorvosi hálózatnak. Ez nemcsak névváltozást je­lent! Tartalmilag, minősé­gileg is többről van sző. Elsősorban a háziorvosok tudásszintiét kell emel­nünk képzéssel, továbbkép­zései, szakképzéssel és azo­kon a személyi és tárgyi feltételeken kell javítani, amelyek a betegek alapel­látását szolgálják. A tudás­növelés és a feltételek ja­vítása kölcsönhatásban áll egymással, mert jobb, szín­vonalasabb betegellátást eredményez. A körzeti or­vosok kiválasztásánál spe­ciális előírásokat csak az utóbbi néhány évben vet­tünk figyelembe. Addig a munkába álláshoz csak or­vosi diplomára volt szük­ség, így aztán az ott dol­gozók felkészültsége, tudás­szintje meglehetősen külön­bözött egymástól. A mos­tani képzés, felkészítés fel­adata, hogy lehetőleg egy szintre hozza az< alapellá­tásban dolgozó szakembe­reket. • Mit jelent a azabad orvosválasztás? — Az alapellátás átszer­vezésének, a háziorvosi rendszer bevezetésének .ki­indulópontja a szabad or­vosválasztás. Ez azt jelenti, hogy mindenkinél? lehető­sége nyílik arra, hogy bi­zonyos területi korlátok kö­zött háziorvost válasszon. Azért említem a területi korlátot, mert képtelenség lenne, ha egy szombathelyi beteg Cegléden élő és dol­gozó orvosnál keresne gyó­gyulást. A szabad orvosvá­lasztásról, a háziorvosi szol­gálatról szóló törvényter­vezet rövidesen elkészül, jó lenne, ha az Országgyűlés még az idén törvényerőre emelné. De a törvény hiá­nya sem teszi lehetetlenné ezt az egész folyamatot, csak egy kicsit megnehezí­ti az indulást. Első lépés­ként rögzítjük a jelenlegi helyzetet, a körzeteket, a betegek létszámát. A kör­zethatárok revíziója során figyelembe kell venni azo­kat az ajánlásokat, amelyek célja, hogy egy-egy házi­orvosra kevesebb beteg jusson, mint az eddigi rend­szerben. Ennek érdekében aránytalanságokat kell megszüntetni, és növelni kell az orvosok létszámát. • Kik jöhetnek szóba? — A szakmailag alkal­masak és a jelentkezők száma nem kevés. Más or­vosi területekről is jöhet­nek át, így például a jelen­legi csoportvezető-főorvosi hálózatból, az üzemegész­ségügyből. Hozzáteszem: ez utóbbi ellátási forma nem szűnik meg, a nemzetközi előírásokhoz igazodva fog változni. • Hogyan fog ar. állam­polgár nyilatkozni, hogy kit választ háziorvosának,? — Nem óhajtjuk a lakos­ságot kopogtató cédulákkal, értesítésekkel és egyéb mó­don zaklatni. Ügy számít­juk, hogy még ebben az évben kialakulnak az új háziorvosi körzetek, praxi­sok. Széles körű és alapos felvilágosítással a lakosság tudomására hozzuk, milyen körzetek szervezéséré van lehetőség a lakóhelyükön. Ennek érdekében közread­juk a választható házior­vosok névsorát, az orvos­etika határain belül ismer­tetjük az orvos szakmai életútját, szakképesítését, a pályán eltöltött időt, tu­dományos érdeklődését és azokat a gyakorlati feltéte­leket, körülményeket, ame­lyek közepette gyógyítani tud. Ezek alapján dönt az állampolgár, és betegség esetén ahhoz fordul, akit választott. Ügy gondoljuk, hogy január 2-án műkö­désbe lép az alapellátást szolgáló háziorvosi rend­szer, valamint azokon a te­lepüléseken, ahol gyermek- orvos dolgozik, a házi gyer­mekorvosi-rendszer. Sajnos, a fogorvosi alap­ellátásban az új rendszert januárban még nem tud­juk működtetni. Nem érin­tik a változások a rendelő­intézeti szakorvosi munkát és a fekvőbeteg-ellátást sem. Erre még legalább egy esztendőt kell várni. • Az interjú idején ön a tel jesittneny centrikus tá­mogatás fogalmát említett«. Mit jelent ez a háziorvos számára? — Az orvos a jövedelmé­nek egyik részét a vállalt beteg szama és a gyógyí­tási körülmények figyelem- bevételével kapja. A másik rész a gyógyítás eredmé­nyességének a függvénye. • Hogyan lehet az orvosi gyógyítást mérni? — Hazánkban jelenleg 64 orvosi körzetben kísér­let folyik teljesítményi mu­tatók megállapítására, ki­dolgozására. Szakmailag megalapozott elvekről van szó, de az összesítéskor nyilván figyelembe kell venni a magyar valóságot, az országrészenként! kü­lönbözőségeket. Ha a kí­sérlet eredményeit számí­tógépes rendszerben dol­gozzuk fel, lehetőség nyílik az orvos munkájának a mérésére, olyan egészség- ügyi adatok megszerzésére^ amelyek az országos ter­vezést segítik, ugyanakkor a társadalombiztosítás szá­mára tételesen elszámolha­tó a háziorvosi munka. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz azonnal minden háziorvosnak szá­mítógépe, de a korszerűbb betegellátás távlataiban enélkül elképzelhetetlen. • Lesz elegendő péní á háziorvosi munka beindítás sához? — Az egészségügyi alap­ellátás, tehát a körzetiorvo- si-rendszer olyan minimális összeget kapott az eddigiek során, hogy bármi történ­jék is ezen a területen, csak többet kaphat. Még ha növelik is a ráfordításokat, az egészségügy többi ágaza­tában nem rontja az ellá­tás szintjét. Ezért lehet a körzetiorvosi-rendszerben elindítani á változás folya­matát. Kétségtelen, hogy rossz a kórházi ellátás szín­vonala, pénzügyi helyzete, de a januárban bevezetésre kerülő háziorvosi rendszer­re fordítható összegek miatt a kórházi munka színvona­la nem fog romlani. Véle­ményünk szerint ésszerűb­ben kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. Segít anyagi gondjainkon az is, hogy számos program, pályázat, hitelkonstrukció, segély, alapítvány felhasználására nyílik lehetőség, ezek min­denképpen az előrelépést szolgálják — mondotta be­fejezésül dr. Balogh Sán­dor osztályvezető. Kiss György Mihály A kápeszlasavanyítók „országa” ugyan Veesés, de az alapanyagot a szomszédos, könnyű homokos településeken is. Bugyin és Alsónémediben is termesztik. Czuczor IÁszló, aki mellékesen foglalkozik e tevékenységgel, idén még reménykedik, hogy eladható lesz a portékája, de a nehézségek miatt Jövőre már nem vet káposztát. Képünk Bugyi határúban készült, ahol a gazda saját szivattyújával öntözi az ül­tetvényt (Vlmola Károly (elvétele) rendőr őrnagy. Árvái Magdolna Új diszkontáruház kistermelőknek sí—nisisni i>. mis '■«■■ni — "■ « ...» u»».. mi ■■l'Si—'■pw—u »»■■■— w—* n Reménykedő káposztás

Next

/
Thumbnails
Contents