Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

Testületi ülés Dunavarsány képviselő­testülete szeptember 17-én tartja soron következő ülé­sét. Elsőként Pálfi Márton polgármester számol majd be a két ülés között meg­hozott intézkedésekről, a településfejlesztés eredmé­nyeiről s a hatásköri vál­tozásokról, majd a címer­pályázatok elbírálása kö­vetkezik. Ezután a Közterü­let elnevezésű alapítvány létrehozásáról tárgyalnak, s esetleg döntenek a kép­viselők, végül pedig dr. Fábián Miklós kerületi ál­latorvos számol be Duna­varsány állategészségüggyel kapcsolatos kérdéseiről. DUNAVARSANY Dömsödön Tanulás, szórakozás Az előkészületek után szeptemberben megnyitot­ták kapuikat a művelődési házak — vonzó programo­kat kínálva a különböző korosztályokhoz tartozó lá­togatóknak. Dömsödön is igyekeztek választékot bő­vítve indítani az új szezont, így megszervezték a már hagyományosnak nevezhe­tő tanfolyamokat, toboroz­zák a jelentkezőket a köz- művelődési csoportokba. Szeptember 13-án este például Mondjátok meg Máriának címmel élő le­mezbemutató lesz, szép me­lódiákkal és magyar nóták­kal: Pere János, Hatvani Kiss Gyöngyi és D. Farkas Bálint részvételével —, a belépőjegy kétszáz forint, kivéve a Máriákat és a nyugdíjasokat, akiktől csak száz forintot kérnek. Szep­tember végén viszont — 23-án — kifejezetten a fia­tal korosztályra gondolva szervezik a programot: ez alkalommal Gubik István műsorvezetésével zenés­táncos diszkót tartanak. A közhasznú tanfolyamok iránt érdeklődők ebben az idényben bőven válogathat­nak, a kínálat gazdag: lesz szabás-varrás, indul a gép­járművezetői képzés, illet­ve kezdik munkájukat a közművelődési csoportok: a gyermekszínjátszók és -néptáncosok, a fafaragók, a konditornások, a citerá- sok, s a főzni tanulók. Kerek labda a zöld mezőben Nemcsak a pályán Állunk a pálya szélén és csapkodjuk magunkon a szúnyogokat. Bővch ter­mett belőlük az idei nyá­ron, s különösen este ve­szélyesek. . Alkonytájt vetődtem a dunabogdányi sportpálya közelébe. Felkeltette érdek­lődésemet az élénk moz­gás. Keménykötésű ifik gurigáztak a futballpályán, teniszlabda pattogott a drótkerítéssel bezárt sala­kos téren. Sötétzöld sorfa­lat álltak a fenyők, küzdel­met látva, mint csípőre tett kezű kisasszonyok maga­sodtak a fiatal nyárfák. A környezet is olyan, hogy aki ráér, kisétál az edzé­sekre, gyönyörködik a fia­talságban és szívja a jó le­vegőt. MECÉNÁS NÉLKÜL A körzeti bajnokságban még érvényesül a tömeg­sport szelleme. Mint azt Zlatzky Istvántól, az ifik edzőjétől megtudom, itt a vezető posztokon is juttatás nélkül állnak a sportszere­tő kiválasztottak. A körénk sereglőkkel megbeszéljük, hogy az elő­ző szezonban tulajdonkép­pen első is lehetett volna a község csapata, ha... Szóval, ha Szigetmonos­toron, azon az esőben ví­vott küzdelemben sikerül berúgni a kihagyott tizen­egyest, ami aztán lélektani­lag hatott a csapatra, s néhány hellyel lejjebb ke­rültek a ranglistán. No de most újra a dobogó csúcsát pályázzák meg. Van is ak­kora küzdőszellem, hogy erre számíthatnak. Küzdeni nem csak a pá­lyán kell ma, hanem ott is, ahol a működésre pénzt le­het szerezni. A termelőszö­vetkezet és a helyi kőbá­nya ma már nem vállalhat­ja a gazdag mecénás szere­pét. Az önkormányzat sem tud annyit adni. mint amennyit egyébként a lo­kálpatrióta óhajok szerint kellene. Valami kis összeg érkezik még reklámbevé­telekből, azt meg kell be­csülni, de nem árt új forrá­sok után nézni. SAJÁT ERŐBŐL Heim Ferenc, helybeli pékmester például úgy gon­dolta, hogy megveszi azt a három darab kézilabdát, amivel a most szerveződő női csapat megkezdheti az edzéseket. Aki azt szeret­né, hogy teniszcsapata is legyen a falunak, no meg sokan töltsék szabadidejü­ket ezzel az egészséges szó­rakozással, az díjtalanul vezeti a tenisziskolát. Ott, ahol maguk a helyi kisipa­rosok építették meg a pá­lyát, s ahol el lehet mon­dani, hogy bár 30 forint a labdarúgó-mérkőzések be­lépőjegye, tizenöt a diáko­ké, azért a fiatalok is a felnőttjegyet kérik. Az évi 500 forint sportköri tag­sági díjat pedig a község férfi lakosságának nagyobb része megfizeti, s itt nem kell toborozni a mérkőzé­sek népes seregét. Az em­berek szeretik a sportot, áldoznak érte. A nagyobb részt saját kasszájából gazdálkodó egyesület elnökségi tagja­ként arról is belátással be­szél Zlatzky István: Bog- dányban működik a Duna­kanyar Takarékpénztár központja, ahonnét évente 10-20 ezer forint jutott ed­dig sportcélokra. No de a tagszövetkezetek más köz­ségekben működnek. Azok pedig szóvá tehetnék, s igazuk is lenne, hogy hely­telen mindig ide utalni amit lehet. Másokra is gon­dolni kelL Ráckeve Körzeti labdarúgás Szeptember elsején, tfg felnőtt és két ifjúsági csa­pat részvételével lezajlott a ráckevei körzeti labdarúgó­bajnokság második forduló­ja. Felnőtt korosztályban az eredmények: Délegyháza— Szigetbecse 2-0, Szigetcsép —Apaj 3-0, Majosháza— Makád 2-1, Ráckeve—Kis­kun! acháza 0-0, Dunaha- raszti—Áporka 6-0. Az if­júsági csapatok mérkőzésé­ben Dunaharaszti 4-2 8<#íWaE arányban legyőzte Sziget­csép csapatát. A III. fordulót szeptem­ber 7-én és 8-án játsszák. Szombaton délután négy órakor Ráckeve és Majos­háza csapata lép pályára, vasárnap pedig Apaj Dél­egyházával, illetve Sziget­halom és Szigetcsép ifjúsá­gi csapata mérkőzik; kez­dés mindkét esetben 14 óra­kor. Ugyancsak ezen a na­pon küzd Makád csapata Dunaharasztival, Áporka Szigetcséppel, s Szigetha­lom Kiskunlacházával. A mérkőzések kezdési idő­pontja: délután négy óra. A sportkör vezetősége kisebb vállalkozásokra gon­dol, reklámtáblák elhelye­zéséért számít még bevé­telre, s gyakran bérbe adja a sporttelepet. A pillanatnyilag néptelen kispályák felé tekintünk, melyen máskor ádáz csa­ták dúlnak. Valóban töme­gek vesznek részt a tömeg­sportban. Itt mérkőzik meg egymással az RKM, azaz a Rúgd Ki Magad, a TSC, vagyis Totó SC, a DSC, alias a Dunabogdányi Su- hancok, és más tréfás ne­vű baráti csoport vagy utca csapata. Minden év­ben vándorserleg a tét. A játékosok nevezési díjat fi­zetnek, a legjobb góllövőt díjazzák, sokat derülnek, tréfálkoznak. DOBOGÓS TÖREKVÉS — Tényleg — mondja a sportvezető. — Több száz fiatal került a sportkör vonzásá b a. — Hallgatom a felsoro­lást. Elismeréssel nyugtá­zom, hogy siránkozás he­lyett azt nézik, hogy lehet a pénzszűke világban ön­fenntartóként, élénk sport- mozgalmat teremteni. Mert az élet ilyenkor sem der­medhet meg. Kell az egész­ség, szükség van az em­beri örömökre. Ez a tö­rekvés valóban dobogót ér­demel. K. T. I. I. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK D U N AJAJ ^aíiiqp SZENTEN DRE1-SZIGE1 • CSEPtL-SZlGE T % MIKLÓS • DUNAKESZI FŐT • GOD RÁCKEVE SZIGETSZENT* Nem lesznek utazó diákok Tizenkét kicsi emberke Elköltöznek a fiatalok, öregszik a falu. Ezt a panaszt sok helyen ismerik az országban. Vizsgálni és találgatni lehet, hogy mi okozza az elvándorlást némely településen. A munkalehetőségek hiánya az egyik ok, de ez például Kisoroszira az elmúlt évtizedekben még nem volt jel­lemző. Ámbár tény, hogy ha jött a fagyos idő, vagy az árvíz, sokáig nehéz volt kijutni a faluból. Az orosziak ilyenkor vagy a munkahelyükről hiányoztak, netán az üzem munkásszállóján ragadtak. Később nyílegyenes be­tonút épült a szigeti síksá­gon, s gondot legfeljebb a Volánbusz ritkán közlekedő járatai okoznak. A helyi próbálkozások, munkalehetőségek, kerese­ti források teremtése, az idegenforgalom fellendítése változtat esetleg a tenden­cián, amely megállhat, ké­sőbb talán ismét pozitív irányba fordulhat. Ennek is lehet néhány kedvező elő­jelét tapasztalni. Ma már egyre többen gyűlnek Ujváry Pál pol­gármester és Nemesné Kil- lár Gyöngyi jegyző táborá­ba, akik azt vallják: értel­miség nélkül nem lehet meg a falu. Törekedni kell arra, hogy akik valahol diplomát szereznek, ha csak egy mód van rá, tanulmá­nyaik befejeztével haza­térjenek, de legalábbis kap­csolatban maradjanak, s te­gyenek valamit szűkebb ha­zájukért. Az sem baj, ha más vidékről települnek ide a tudás birtokosai, akik felpezsdíthetik a szellemi életet. Annak tudatában, hogy a jövő alapjait csak a jelenben lehet lerakni, idén fontos lépést tett a község népe a legkisebbekért. Hosszú ideje már annak, hogy a csekélyke létszám miatt úgymond: bekörzete- sítették a kisoroszi általá­nos iskolát. Apraja, nagy­ja, elsőstől a nyolcadikosig a tahitótfalui általános is­kola növendéke lett. Szá­mukra ez túl korai kelést, késői hazatérést, sok-sok felesleges fáradságot je­lentett. Jelent még egye­lőre a nagyobbaknak. A kicsik életében viszont megkezdődtek a változások. Lehet talán két éve, hogy a helybeliek irreálisnak lát­va az ötletet, nem támo­gatták a helyi iskola újbóli megnyitását. Tavaly azon­ban már többen mellette kardoskodtak. Most pedig összefogott a falu népe. így történhetett meg, hogy a sok-sok társadalmi mun­ka árán megnyílt az első osztály, csilingel a csengő, s ehhez elég volt a 300 ezer forint, központi támogatás, melyet pályázat útján ka­pott meg az önkormány­zat. Tizenkét ifjú emberke ült idén a padokba, kiket jövőre a soron következő korosztály követ. Ök pedig nyitják a második osztályt. Aztán a harmadikat, és így tovább, mígnem teljes lesz minden évfolyam létszáma. Érzelmileg a faluhoz kötőd­nek, felnőtt korukban hely­beli tanárokra emlékeznek, kiktől az útravalót kapták, Mészárné Iványi Anna­mária, szentendrei tanárnő annyira izgalmasnak talál­ta ezt a feladatot, hogy in­kább otthagyta a várost, annak jó feltételekkel mű­ködő iskoláját. Jött ide, hogy egymaga legyen taní­tó, osztályfőnök és igazga­tó, aki a tervek szerint kap még egy segítséget. Ám ad­dig az is rá vár, hogy a délelőtti hivatalos órák után, a nap másik felében játékos foglalkozásokat tartson kisdiákjainak. Aki jön, ha jön majd, az átvállalhatja ezt a felada­tot, s talán tehet valamit a felnőttek kulturális életéért is. Gondolkodnak még a megoldás módján a telepü­lés vezetői, akik most az első lépésnek örülnek. Biz­tos, hogy az iskola megtar­tó erőt ad a serdülő nem­zedékeknek. Kovács T. István Aporkan Helyi hírzáporka Az önkormányzati mun­ka nyíltságának erősíté­séért Áporkán is útjára in­dították az önkormányzat helyi információkat közlő kiadványát, amely — s ezt helytörténeti kutatók is erő­sítik — az első a falu tör­ténetében. Az első szám, a bemutatkozáson túl, egy­ben mérleget is ad az ed­Vizeink védelmében Kevés helyen található olyan értékes és változatos természeti környezet, mint Pest megye területén. A különleges természeti értékek fokozott védelmet igényelnek. Saj­nos erózióval, szennyezett talajjal igen nagy mértékben találkozunk a Dunatáj tér­ségében is, így a Szentendrei- és a Csepcl-sziget környezeti károsodása jelentős. So­kan azt gondolják, a zártkertek mentén elhelyezett sitt és hulladék nem az ő ivóvi­züket szennyezi. Pedig a felszíni és talajvizek védelme Pest megyében azért is nagy jelentőségű, mert majdnem hárommillió ember napi szükségletét elégítik ki. (A felvétel Szigetszenlmiklós belterületén készült.) (Fotó: Deák Attila) dig végzett önkormányzati munkáról: ismerteti a meg­alkotott határozatokait, s közzétesz egy tájékoztatót, amelyből az olvasó átte­kintést kap a falu közérze­tét befolyásoló, elvégzett és elvégzendő tennivalóikról. A Bemutatjuk az iskolán­kat című írásban összeha­sonlító adatok teszik érzé­kelhetővé, hol is tart Ápor­kán a tanügy, s megtudha­tó, kik voltak az elmúlt tan­évben a legkiválóbb diá­kok. Az önkormányzati kiad­ván}7 elnevezésére pályáza­tot írtak ki, amelyre igen sok ötlet érkezett. Az eddi­giek szerint úgy tűnik, a Hírzáporka cím tetszett leg­inkább a pártatlan zsűri­nek. Mozi Szigetszenlmiklós; Kos­suth: Szeptember 6-án es­te 6 és 8 órakor: Az éjsza­káim szebbek, mint a nap­palok. 18 éven felülieknek! (szín. mb. fr.), 7-én és 8-án este 6 és 8 órakor: Termi- nátor 2. (szín. am. sci-fi), 9-én és 10-én este 6 és 8 órakor: Belevaló papapótló (szín. mb. am. vígj.). dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min­den héttőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VHI., Somogyi Béla u. 6. PL: ill. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-4067,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents