Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
Cöm ÁRPÁD: KÖTELESSSEGÍTENI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK Köszönöm, amit NYILATKOZATA emberségből tanultam Göncz Árpád köztársasági elnököt Czeizc] Barbara szociológus kalauzolta el bölcsődékbe (Folytatás az 1. oldalról.) A következő állomás olyan bölcsőde, a 4. számú, ahol 14 vak, mozgássérült, illetve autista gyereket gondoznak csecsemőkortól a hatodik életévükig, ök az egészségesekkel együtt nevelkednek. A gondozók munkáját gyógypedagógus segíti, aki heti 2-3 alkalommal tart foglalkozást a gyerekeknek személyesen is. Göncz Árpád e látogatás végén ajándékot is kapott, azoknak a gyerekeknek a kéz- és talpnyomát temperafestékkel rajzlapra masza(Vimolii Károly felvétele) tolva, akikhez ezen a délutánon lehajolt játszani. Cserébe a következő emléket hagyta a vendégkönyvben: Köszönöm, amit emberségből tanultam. Bár tudnék valamit továbbadni belőle! Dudás Zoltán Egyéni ambíciók vagy községérdek? A polgármester nem minősít Szerkesztőségünk megkapta annak a levélnek a másolatát, amelyet nyolc kerepesiaresai képviselő írt a nagyközség polgármesterének, Rapavi Józsefnek, kérve a községegyesítés megszüntetését, A kezdeményezők: Aszódi Gábor, Bók Károly, Csaba László, Pásztor György, Pordán Miklós, Szász Andor, Tímár László és Tóth Lajos. A képviselők levelükben hivatkoznak egy korábbi testületi ülésre, ahol már felvetették, hogy Kerepes és Kistarcsa ismét külön közigazgatási testület legyen. A polgármestert telefonon kerestük meg, és kértük, válaszoljon néhány kérdésre. • Mi a véleménye, ön szerint miért kezdeményezték az egyesítés megszüntetését? — Úgy gondolom, ez egy régebben érlelődő folyamat vége. Ehhez a képviselőknek joguk van, és a kérésnek, a határozati javaslat beterjesztésének eleget kell tenni. • Mit tud a háttérről. Miért lenne ez jó a megye egyik legnagyobb községének? — Ezt az indítvány»- zóktól kellene megkérdeznie, szerintem ez csak árt a településnek. Egyébként azon a bizonyos ülésen egyik kezdeményező sem állt fel, és nem mondta el konkrétan, hogy mik az előnyei a szétválásnak, pedig sokan szívesen hallgattuk volna. © Van-e már aláírásgyűjtés? — bgy tudom, elkezdődött, de én nem láttam listát, és úgy vélem, ez akkor kezdhető el, ha a testület megszavazza. Számtalan dolgot kell tisztázni, mindenekelőtt kell egy rendeletet alkotnunk, ami a szétválással kapcsolatos ösz- szes teendőt szabályozza. 8 Mi most az ön következő lépése, polgármester űr? — A beadványról tájékoztattam a köztársasági megbízottat, és egyben kértem a segítségüket, hogy Kerepestarcsán minden törvényes keretek között ménjen. ® Mivel egy csaknem húszezer lakosú településről van szó, ahol számtalan beruházás volt a közelmúltban, felmerülhetnek osztozkodási ügyek is. — Azt hiszem, egyelőre ez szóba sem kerülhet. Egyébként úgy látom és úgy tudom, hogy azért, amit Kerepesen az elmúlt évtizedekben elherdáltak, nem lehet a kistarcsaiakat felelősségre vonni, azt nem lehet velük megfizettetni. • A település, a hivatal és ön, mint polgármester, is kemény feladat elé van állítva. Mi lesz itt? Mit tud még mondani? — Minősíteni senkit és semmit nem akarok. Azt viszont megjegyzem, hogy jó volna, ha a lakosságot felvilágosítanák, elmagyaráznák, hogy mik az előnyök. és mindez mivel jár. S még egy dolog van, amit viszont már kifogásolok: nem tartom helyesnek, amikor dominálnak az egyéni ambíciók egy nagyközség érdekeivel szemben. Hát igen, ez egy újabb válás kezdete. Volt már több a megyében, igaz, kisebb települések esetében. Voltak csendesek, és voltak viharosak, vérremenők. Azt. hogy Kerepestarcsán milyen lesz, ma még sejteni sem lehet. A harc már megindult. A kezdeményező képviselők érveit, indokait is hamarosan közzé- tesszük. —árvái— A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott azokkal a politikai nyilatkozatokkal, értékelésekkel, amelyek a köztársasági elnöki intézménnyel, a közszolgálati médiumokkal, az Alkotmánybírósághoz érkező egyes kezdeményezésekkel összefüggésben „alkotmányos válság” kialakulásának lehetőségeiről beszélnek a Magyar Köztársaságban. A kormány mindezekkel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: O A Magyar Köztársaság alaptörvénye, az alkotmány határozza meg az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság és a modern parlamenti demokrácia más alapintézményeinek hatáskörét, fő feladatait. Ennek megfelelően. az alkotmány 23. paragrafusa (1) bekezdése kimondja, hogy „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik a államszervezet demokratikus működése felett ’. O A törvény idézett szövege kifejezi a kormánykoalíciót alkotó pártoknak az 1989. évi alkotmánymódosítási tárgyalások során rögzített álláspontját, amely szerint — eltérően egyes, ma ellenzékben tévő pártoktól — már ekkor egy pártok felett álló. a nemzet egységét reprezentáló és kellő tekintéllyel rendelkező köztársasági elnöki intézmény mellett foglaltak állást. O A parlamenti választásokat követően az ideiglenes köztái-sasági elnöki funkció betöltésekor, Illetőleg a köztársaság elnökének megválasztásakor a kormánypárti többség a szavazataiban is megnyilvánuló kezdeményező és támogató magatartást tanúsított. A parlamentáris demokrácia gyakorlati működtetése során a törvények egyes rendelkezései jogértelmezési, esetenként hatásköri ütközésekben is megnyilvánuló problémákat vetettek, illetve vethetnek fel. A Magyar Köztársaság kormányának — alkotmányos felelősségéből következő — nyilvánvaló kötelessége ezen problémák feloldásának kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. O Az alkotmány rendelkezéseinek megfele- lelően törvényalkotási kérdésekben az Országgyűlés, míg alkotmányértelmezési kérdésekben az Alkotmánybíróság rendelkezik megfelelő hatáskörrel. A kormány álláspontja szerint nem tekinthető „alkotmányos válságnak” az az állapot, amikor az alkotmányban meghatározott szervek, így a Magyar Köztársaság elnöke, az Or© A paprika sem kell Kényszerű-kelletlen, de megszokott látvány az úlszélcken teherautóról dinnyét vagy paprikát árusító termelő. Vecsésen a helybeli termelőszövetkezet központi irodája előtt Békés megyei paprikatermesztők kínálják az otthon eladhatatlan árujukat. Két-három napot úton vannak, s mint elmondták, az új nagybani piacra be sem fértek. A helypónz pétiig egy háromlonnás teherautóra naponta 1500 forint, fgy marad a maguk választotta nagybani, a tsz-elnök ablaka előtt, s várni a veesési savanyílókat, akik kis tételekben talán elviszik az árut (Vimola Károly felvétele) e szággvűlés. illetve az Alkotmánybíróság feladatkörének megfelelően eljár. A legkevésbé sem - tekinti alkotmányos válságnak azt, amikor az Alkotmánybíróság a számára törvényileg rendelt hatáskörében eljárva határozatokat hoz. amelyek mindenkire kötelezőek. Ezért teljességgel megalapozatlanok, sőt felelőtlenek mindazok a megnyilvánulások, amelyek bármilyen politikai indíttatásból az „alkotmányos válság” lehetőségének kifejezésével — akár szándékosan, akár akaratlanul — megingatják a közvélemény hitét a parlamentáris demokrácia működő intézményrendszerében, vagy indokolatlanul teremlenek aggodalmakat, sugallnak rossz politikai hangulatot az állampolgárok körében. Ugyanakkor le kell vonni a Szovjetunióban ' lezajlott sikertelen puccskísérlet valamennyi tanulságát, természetesen összhangban a o magyarországi viszonyokkal, Semmiképpen sem szambád az ezzel összefüggő tudati-érzelmi elemeket bármilyen vonatkozásban is összekeverni köz- és alkotmányjogi kérdésekkel. összefoglalva: A kormány az alkotmány rendelkezései szerint jár el mindazokban az esetekben, amikor kezdeményezi az Alkotmánybíróság jog- értelmezését annak megállapítására, hogy meghatározott döntések megfelelnek-e az alkotmány rendelkezéseinek, illetőleg elkerülhetők legyenek az egyes hatáskörök átfedésére visszavezethető problémák. A kormány, illetőleg egyes miniszterek ez irányú kezdeményezésénél semmilyen összefüggésben nem vetődött fel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes álláspont. A kormány szilárd meggyőződé-, se, hogy valamennyi szervezetet és személyt, így a Magyar Köztársaság elnökét és az egyes minisztereket is ezek a meggondolások vezették, amikor jogaikkal élve indítványt teltek az Alkotmánybírósághoz. A tiszta szándék és az alkotmányos rend szerinti eljárás pedig eleve kizárja az. „alkotmányos válságnak” még a lehetőségét is. VITA AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN Átmeneti végkielégítés A kormány az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén dűlőre kívánja vinni az új Munka törvénykönyve ügyét — ezt Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium állam- titkár-helyettese mondta az ÉT jószolgálati és etikai biSZÁJTÁTVA Különóra Soha nem látott kínálat az iskolai hirdetőtáblán. Érdeklődése, kedve, vonzalma alapján dönthet a nebuló, a lehetséges különóráknak melyik fajtáját választja. Tanulhat nyelveket, foglalkozhat számítógép es programkészítéssel, úszhat, vívhat, a lányoknak módjuk van háztartás-gazdaságtannal ismerkedni, gépi kötést és hurkoi ást elsajátítani, az erre válalkozóknak többletet kínál a matematika-, a fizikakülönóra. amint azoknak is, akiket érdekel a fazekasság alapja, a korongozás . . . Azt hittem, a vállalkozó iskola új jelszavát nagyon is komolyan vették ebben a gimnáziumban, ám szájtátva láthatom, szinte mindenütt, s nemcsak a középiskolákban, különórák sokaságát kínálják az iskolai hirdetőtáblák. Baj? Miért lenne az? Ma már nem ritkaság, amikor munka nélkül maradt pedagógusok állnak össze, ezen a módon próbálják megoldani, vagy legalábbis enyhíteni a helyzetüket. Az sem elvétve fellelhető eset, amikor a nyelvi különórákhoz. az iskola ai.ia a helyiséget, a méregdrága felszerelést (az ún. audiov'TUáiis laboratóriumot) pedig a vállalkozó cég hozza, a tanárokat az iskola küldi, az, oktatóorogramokat a cég szállítja ... Közös szervezés. megosztott haszon. Ez is természetes, hiszen a jótékonyságnak nem vállalója ezv, vállalkozásokból élő cég. Nem ilven okok miatt nézem szájtátva a soha néni Iától t kínálatot, hanem mert természetesen ott vannak az ónulílak is a hirdetéseken. S ez az, ami üröm a kínálat keltette örömben. A legolcsóbb óradíj 250 forint ... Heti egy órával számolva havonta nvolcszáz forint. Eáttam azonban szá- mítógcn“s ismereteket ki- náló ktUönóra-hirAetést is, ■'"V óra 7'e-ért .. . Óhajtom, legven sok jelentkező. Tudom, nem lesz. MOTTO zottságának csütörtöki ülésén. A kabinet még szeptemberben szeretné a Parlament elé terjeszteni a törvénytervezetet. Öry Csaba, a LIGA alel- nöke, a munkavállalói oldal szóvivője szerint egyáltalán nem biztos, hogy pénteken vagy egy-két héten belül sikerül megfelelő konszenzust kialakítani a törvénytervezettel kapcsolatban. így annak szeptemberi parlamenti beterjesztése és 1992. januári bevezetése nem vállalható egyértelműen. Ezt a törvényt a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetés után kell a T. Háznak megtárgyalnia. Az új Munka törvény- könyve nem véletlenül került napirendre a kötelező végkielégítésről szóló vitán, hiszen a törvény is szabályozni kívánja a végkielégítést. Igaz, a Munka törvénykönyve legkorábban jövő év január 1-jétől adna segítséget az elbocsátottaknak. Éppen ezért Öry Csaba fontosnak nevezte a végkielégítés mielőbbi átmeneti bevezetését, és kérte a munkaadókat: nyilatkozzanak az idei bevezetés elfogadásáról. Az utcára kerülő tömegek helyzete nem csupán a munkavállalók, munkaadók ügye, ez minden piacgazdaságban a kormány felelőssége is — figyelmeztetett a szakszervezeti vezető. A bizottság végül is elfogadta, hogy tegyenek javaslatot az ÉT plenáris ülér sének egy a három oldal képviselőiből megalakítandó ad hoc bizottság létrehozására. Ez a szakértői munkacsoport szeptember 20-ig dolgozná ki javaslatát a végkielégítés átmeneti szabályozására, és terjesztené az ÉT plenáris ülése elé. Ez a szabályozás független lenne az új Munka törvénykönyvében szereplő végkielégítés szabályaitól.
