Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

XXXIII. HV.ULÍAM, 208. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Rönkökből raklapok Nincs okuk a panaszra A szabad terület egy ré­szén fűrészelésre váró ha­talmas átmérőjű- íarönkök láthatók. Odébb, már a fel­dolgozott áru tölti meg a telep jelentős részét. E munkában ismert faipari gépek zajától hangos a te­rület ... — Bár jelentős múltat tudhatnak magukénak, a jelenlegi formában — Sza­bó Ferenc tulajdonában — üzemelő „K—-2” Ipari Szol­gáltató . Kereskedelmi Kft. csak júniustól létezik — mondja Rádi Ferenc ága­zatvezető. — Milyen fából, s mi ké­szül itt, Mendén? — Zömében Németor­szágból ideszállított fenyő-, illetve nyár- és akácrönkök feldolgozása a fő tevékeny­ségünk. A tetőszerkezetek­nél használatos sokféle fű­részárut, keritésanvagot darabolunk, szeletelünk megfelelő méretekre lakos­sági és közületi igényeket teljesítve, ám legjelentő­sebb megrendelőnknek a német piac számít; egy ot­tani cég részére, a nálunk fűrészelt anyagból, raklap­elemeket állítunk össze, igen nagy mennyiségben. — Hányán dolyóznak a telepen? — összesen létszámunk harminc fő, ők többségében faipari szakmabeliek, s két műszakos a termelés Megrendelésünk, munkánk van — nincs okunk panasz­ra. Tevékenységi körünket szélesítve, bővítve tervez­zük a telephelyet fejleszte­ni. A mégiscsak részfelada­tot jelentő elemek helyett — számunkra nagyobb gaz-, dasági hasznot jelentő kész raklapgyártást szeretnénk meghonosítani, a gépparkot bővítve, korszerűsítve, a te­vékenységi körünkhöz na­gyon is jól illeszkedő aszta- losműhelynck az indítását is tervezzük. A későbbiek­ben pedig szóba jöhet mint lehetőség, hogy nyílászáró szerkezeteket is készítünk, gyártunk a mendei telep­helyen. Egyébként a munkahe­lyül szolgáló vasútállomás­sal szomszédos terület meg­lehetősen rendezetlen, el­hanyagolt volt hosszú időn át. Nos, megfelelő utat ki­alakítva folytatjuk a kör­nyezet rendezését, csinosí­tását is — mondja Rádi Ferenc. J. I. Sír gy alázok Meddig?! Néhány héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a gyönirői telepi temetőben ellopták a Uo- lunibáriumok rczcsavar- jait. A gyömrői rend­őrállomás dolgozói a tet­test rövid időn beiül kézrekerítettók. s az el­lopott csavarok is visz- szakerűitek a helyükre. Pár nappal ezelőtt sajnos vandál cselek­mény történt a gyömrői telepi temetőben ... Ez­úttal egy családi sírbolt márványból készült fej- fáját „fújták” meg a feltehetően gépkocsival érkező tolvajok. A krip­tasoron levő családi sír­bolt nem először „szen­vedő alanya” az ilyen otromba tetteknek. A sírt körülvevő fenyőfá­kat éves rendszeresség­gel vágják le a szintén ismeretlen tettesek. Vajon meddig mehet­nek még el a haloíigya- lázók? — kérdik sokan, akik sűrűn látogatják szeretteik sírját a gyöm­rői telepi temetőben. Reklám rólunk? Ded&Igozó kft. Az ajtón keresztül A mendei vasútállomás szomszédságában, az egy­kori termelőszövetkezeti központban található a IWe- táp Kft. E vasipari tevé­kenységet folytató gazdasá­gi egységnek „tisztes” múlt­ja van. hosszú időn át a Tápióvölgye Mgtsz, mellék­üzemágaként vált ismertté, majd a szövetkezeten belüli változások eredményeként ez év januárjától dolgozik, gazdálkodik önállóan. Különféle vasszerkezeti munkákat, forgácsolási mű­veleteket végezve, a legfon­tosabb tevékenységet azon­ban a liftalkatrészgyártás — liftajtók készre gyártása — jelenti a kft. számára. Mintegy negyvenre tehető az összdolgozói létszám, a forgácsoló, lakatos, hegesz­tő szakmabeliek, s betaní­tott munkások közössége ál­tal végzett termelési érték megközelíti a húszmillió fo­rintos árbevételt 1991-ben. Persze e viszonylag ki­csinyke gazdasági egység léte, mindennapjai sem mondhatóak gondoktól mentesnek. Főként a KGST- piac összeomlása miatt csökkenő a rendelésállo­mány, fizetési problémák nehezítik a kedvező elmoz­dulást itt is. E gondok is­meretében örvendetes, hogy az idén nem kellett létszá­mot csökkenteni, folyama­tos a termelés a műhelyek­ben. De mivel kevesebb a megrendelés, az e telephe­lyen végzendő munka, új feladatokat keresve, lépnie kellett a kft.-nek. A jövő­ben budapesti munkahelye­ken is vállalnak „bedolgo­zást", mitöbb, egy ígére­tesnek mondható kapcsolat jóvoltából máris biztosnak látszik egy ilyen üzlet. Vár­hatóan ugyanis, a feladat nagyságát tekintve, jelen­tősebb raktárbázis épít egy fővárosi cég számára a Me- táp Kft. •— jandó — Az öregek ötöse Régi idők focija Monori öregfiúk—Farmo- si öregfiúk 5-1 (3-1). Mo­nor, 150 néző, vezette: Schurman. Az 5. perc; Kiss Gy. egy hazaadást elcsíp és meg­szerzi a monoriak első gól­ját. A 17. percben Ritter el­MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 7t. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. # Munka­társak: Ger József és Kob- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől péntekig 8-tól ll-lg. 6 fut és kilövi a kapu jobb sarkát, 2-0. A 21. perc ese­ménye: Kécskei L. egy le­pattanó labdát értékesít, 3-0. A 34. perc; Bozóki nagy gólt ragaszt Szőnyi kapujá­ba, 3-1. A 42. percben a farmosi Peihö lövése a ka- kapufán csattan. Az 50. perc; Kécskei L. bombagólt lő! (4-1). A 65. perc króni­kája: Kécskei L. harmadik gólját lövi (mesterhármas!) A vendég farmosiak csak a lelkesedésben voltak egyenlő ellenfelek, a mono­ri támadósor még több gólt is rúghatott volna. Jók: A Gudra testvérek, Ritter, Kécskei L., Gergely, Kiss Gy. (Monor), Tóth T., Kaszas, Pethő és Trangucz (Farmos). H. J. Maglótli megszorítás Dühös diszkózók Lapunkban is foglalkoz­tunk már többször a m.ag- lódi diszkók ügyével, amely a helyi önkormányzati kép­viselő-testület figyelmét sem kerülte el. A testület — tekintettel, a községbe- liek érdekeire, a diszkók nyitva tartását csak este 10 óráig engedélyezte hétvé­geken is. Természetesen az érintett vendéglátóegysé­gek tulajdonosai nein nyu­godtak bele a korai zárás­ba, hiszen a legtöbb helyen ilyenkor kezdődik az ilyen táncos-zenés rendezvény. Az önkormányzat egy hónapra felfüggesztette ko­rábbi döntését, s a diszkók ismét a hajnali órákig tar­tottak nyitva Maglódon. Am nem sokáig örültek a fiatalok ennek, mert amint hallottuk, a múlt hét óta ismét rövidebb lett a nyit­vatartási periódus. A pol­gármesteri hivatal csupán 23 óráig engedélyezte a diszkók nyitva tartását. Ez vonatkozik a Parkingra, a sport vendéglőre és a többi vendéglátó egységre is. Az újbóli időkorlátozásnak nyilván oka van, s ezért csak azokat lehet hibáziat- ni, akik az éjszakai órák­ban valami stiklin törik a fejüket, s végre is hajtják a rongálásokat, üvegtörése­ket stb. őket kell(ene) szidni, s nem a rendeletalkotókat, akiknek valószínűleg jó okuk volt a szigorú döntés meghozatalára. —ér— A fotóriporter, ha az új­ságíróval együtt járja is az utcát vagy a határt, más-- képp figyeli meg a dolgo­kat. Számára a téma képi kifejezése a fontosabb, a színes, mozgalmas látványt igyekszik megörökíteni. Az itt látható felvételek egyi­ke (felső képünk) Üllőn a Pyrostop Kft. telephelyé­nél készült, a másik Vecsé- sen, a 4-es műút és a gyáli út sarkán levő üzletháznál. Fotósunk figyelmét eredeti­leg a kulturált reklámtáb­lák és -feliratok vonták magukra, amik bizonyítot­ták, hogy a hazai üzleti életben a közepes és kisvál­lalkozók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pro­pagandára, a kedvező imázs kialakítására. Merthogy ez is a korszerű piacpolitika része... Am az egyáltalán nem mondható korszerű maga­tartásnak, ahogy a kezde­ményezést egyesek Vecsé- sen fogadták. Hamarosan megjelentek ugyanis a szé­dült falfirkátok, a spray-vel garázdálkodó vagányok, s alaposan elrondítoiták az eredeti látványt. „Alkotá­saik” nem nagy fantáziáról, elmélyültségről tanúskod­nak, annál inkább megfe­lelnek viszont névjegynek; ilyenek vagyunk. Mármint az elkövetők. Kár, hogy a 4-es műúton autózó külföldiek nemcsak róluk, hanem mindnyá­junkról levonják az ideillő következtetést. Ami szá­munkra egyáltalán nem hízelgő. (Hancsovszki János felvételei) Kié a kulcscsomó ? Valaki ismét gondban le­het a monori Strázsahe- gyen, mert nem tud bejut­ni a saját pincéjébe. Az egyik hétvégi napon, az es­ti órákban ugyanis találtak egy kulcscsomót, de a gaz­dáját .nem sikerült felkutat­ni. Tulajdonosa átveheti ugyancsak a hegyen Túri Sándoréknál. AZ ALKOTÄSVÄGYAT, a művészetek iránti vonzó­dást ősidőktől fogva ma­gukban hordozzák az em­berek. Megdöbbentő a gon­dolat, hogy . talán az az ember, aki vágtató bölé­nyeket és lándzsás vadá­szokat festett a barlang fa­lára. lehet, hogy nagyobb erővel élte át festés közben a vadászat élményét, mint­ha részt vett volna benne. Csak ilyen „belső fizetség” által erősödve tudom el­képzelni, hogy viselni tud­ták a formabontó élet kö­vetkezményeit : Olykor szó szerint megkoplalták a mű­vészetre szánt időt, s való­színűleg többen röhögték ki durván az alkotót, mint ahányan csodálták. Akár­hogy is volt, az alko­tásvágynak, amit joggal hasonlítottak az idők folya­mán a szerelemhez, gondo­lataiban, vágyaiban, tettei­ben, minden korban teret nyitott az ember. Sajnos, az alkotásra szánt időért mindig fizetni kellett. Kü­lönösen akkor, ha nem hi­vatásos művészről volt szó, aki abból ólt. Ahogy az igaz szerelemből törvényszerűen származik az élet tovább­vitelének vágya, úgy az alkotás kényszere se volt soha mellőzhető. MUTEREMLA TOGA TAS A belső fizetség Ha kellett, időtolvajiásra késztetett, sok esetben szen­vedte kárát a művész egész­sége, családja, szélsőséges esetekben tragédiába torkol­ló élete, de megszületett, aminek meg kellett szület­nie. Bármibe került is egy- egy mű, mégsem bánták meg soha. Ahogy nem bánják mag ma sem az alkotók: Mert mintha öröktől fog­va övék lenne a szerelem által továbbvitt élet tartal­massá tételének feladata a művészi alkotásokban fej­lő egyetemes szépség és mondanivaló által. Görög Béla amatőr fes­tővel való beszélgetésem során óhatatlanul el kellett kalandoznom ezekhez a gondolatokhoz, hogy meg­próbáljam megérteni, miért is fest esetenként éjszaká­kat is áldozva képeire, ma­napság, egy középkorú fér­fi, aki megbecsülésre mél­tó kétkezi munkával és, akarattal viseli kétgyer­mekes családja és kertes háza valamennyi gondját- baját. 1956-ban született Buda­pesten. Születése óta, szü­leihez hasonlóan, itt él Ve- esésen. Általános iskolás éveit a Petőfi téri iskolá­ban töltötte. Már akkor szeretettel rajzolt, amikor csak tehette. Rajzaival több pályázatot nyert, még Mu- noron is. Sajnos a Képzőművészeti Főiskolára nem vették fel. Ebből a nemzedékből még minimálisan tíz jelentkező jutott' egy főiskolai helyre, és egyál-alán nem biztos, hogy a szerencsés volt te­hetséges. Gépjárműtechni­kus lett. Rajzkészsége a középiskolában is kitűnt, s a műszaki rajzban jó hasz­nát vette. 1978-ban nősült. Leánya Ildi tizenhárom, Péter fia tízéves. RAJZKÉSZSÉGE, grafi­kai ismeretei birtokában mintegy három évvel ez­előtt nagy kedvet, belső in­díttatást érzett a színek ér­zékelésének problémái iránt, és festeni kezdett. Vala­mennyi képe, hogy csak a jelentősebbeket említsem: Soproni tűztorony. Naple- menter. Szentendre, Parasz­ti szoba lámpafénynél — stílusgyakorlat, útkeresés, de tehetsége számomra nyilvánvaló. Görög Béla festészetének világában mindnyájunk számára él­ményt jelentő képek vár­nak még megszületésre. Örömmel, ambícióval ven­ne részt helybéli képző­művészkor megalakításá­ban és munkájában. Szíve­sen képezné magát az idő­sebb művészek segítőkósz- ságe, tudása, tapasztalatai átal. JÓMAGAM mint festé­szetszerető ember — csak­úgy, mint valamennyi ér­deklődő vecsési polgár — nagv várakozással tekintek jövendő munkásságára. Szénási Sándor (Megjelent a Vecsési Hí­rek augusztusi számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents