Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

I. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ D U KATÁJ xJCíHtt S/.ENTENDBEI-SZIGEl • CSEPEL-SZIGF1 • DUNAKESZI « RÁCKEVE » SZIGETSZENT­MIKl.GS • Föl • GbD Kevés a harmónia Életformát is j elent Illőbb helyszínt elképzelni sem lehetett volna a talál­kozásra. A katolikus templomkertben meghittség, s az esti csönd békés nyugalma. A terebélyes lombú fák alá öten telepedünk le — a dunavarsányi 724-es Kossuth La­jos cserkészcsapat vezetőinek soros megbeszélésére. Né­gyen képviselik a hetventagú közösséget: Bálint László- né a leány-, és Nagy Ferenc a fiúcsapat vezetője, illetve Szlkora Ferenc és Bálint László a fenntartó testület tag­jai. — A faluban már volt gyökere a cserkészetnek — meséli Bálint László —, ugyanezen a néven 1945- ben alakult meg a csapat, s három éven át működött. Mi ennek vagyunk az utó­dai, s örömmel mondhat­juk, hogy az 1989. márciusi bejegyzéssel országosan is az elsők között voltunk. A falu két egyházközsége kez­deményezte az újjászerve­zést, s már akkor negyve­nen álltak cserkésznek. Az újjáalakulás hírére pedig megkaptuk a régi csapat- zászlót is, amelyet negyven éven át Csala András öreg­cserkész, majd halála után felesége őrzött. Ma hetve­nen vagyunk, s bár egy ala­kuló, formálódó világban kezdtünk működni, a cser­készet régi szellemében, s tíz törvénye alapján élünk. Hitből táplálkozik Mint mindennek, ami új és eltérő az addig megszo­kottól, a kezdet kezdetén a dunavarsányi csapatnak is szembe kellett néznie a másságot megillető távol­ságtartással. A cserkészet­ről pedig különösen foghí­jas kép élt a köztudatban; sem szokásai, sem hagyo­mányai, de még céljai sem váltak ismertté általánosan. — Miért jó cserkésznek lenni? — teszi fel inkább önmagának a kérdést Bá­lint Lászlóné, aki civil fog­lalkozását tekintve gyógy­pedagógus. — Azért, mert egy közösséghez való tarto­zást jelent, amelyből az élet minden helyzetében erőt meríthetünk. Nem egyik napról a másikra történik a változás, nem azonnal érez­zük és értjük meg a kötő­dést, ez egy életforma szün­telen gyakorlásán, s egy életmód következetes válla­lásán keresztül lesz a sajá­tunk. Mi a hitből táplálkoz­va igyekszünk olyan közös­séggé válni, amelyet az egy­másért végzett munka erő­sít, a vallásos meggyőződés tehát mindennek az alapja. — Ugyanakkor azonban szeretnénk kötelességtudat­ra és segítőkészségre, önfe­gyelemre és hűségre, vi­dámságra és természetsze­retetre nevelni a gyereke­ket. S úgy érezzük, ha vala­mikor, hát napjainkban kü­lönösen szükség van ezekre az értékekre, mivel a gye­rekek egy' olyan világban élnek, ahol túlságosan sok a stressz és kevés a harmó­nia. S bár a családok sok­szor erejükön felül küzde­nek a negatív hatások el­len, sokan mégis képtele­nek teljesíteni hivatásukat; ezért aztán sok a magányos fiatal. Eredmény? Két év kevés. De mint a vezetők mond­ják, aki ide jár, szeret itt lenni. Még a zabolátlan, ne­hezen kezelhető gyerekek is megcsöndesedve, ám új fel­ismeréssel veszik tudomá­sul, hogy a közösség szabá­lyait nem teher, hanem öröm megtartani. Tétje roll A csapat életének legna­gyobb eseménye azonban a táborozás. Itt derül ki iga­zán, hogy a szavak mennyit érnek, hogy az összetartó kapcsok milyen erősek, s a ti7 törvény miként irányítja a gyerekek cselekedeteit. A dunavarsányiak megjárták Váralját, Imolát, illetve hú­szán a bajor nemzeti tábort. Szép emlékekkel tértek ha­za, azzal az önbecsülést erő­sítő tudattal, hogy önállób­bak lettek, mint előtte vol­tak, — Az élmény mindennél fontosabb — idézi fel az emlékeket Nagy Ferenc — ez erősíti a gyerekek össze­tartozását. Játékosan ugyan, de az életet tanultuk, s ez növelte a felelősségérzetet is. Vidáman telt az idő, aka­dályversenyeket, kirándu­lásokat szerveztünk, de azért mindent kellően ko­molyan. És mindennek tét­je volt. Ha lekozmált az étel. nem volt helyette más. Ha elpiszkolódott a ruha, a gyereknek kellett kimos­nia. Megpróbáltuk minden­ben a puritán egyszerűséget követni, mert úgy hisszük, olykor a lemondás is jó ne­velőeszköz. Már megérte A gyerekek örömét látni — öröm. S ha ennek hátte­rében az a meggyőződés hú­zódik, hogy a közös együtt- létek jó ügyet szolgálnak, ez a felnőtteknek is elégtételt ad. Sokszor kérdezik tőlük csodálkozva: nem túl drága erre áldozni a szabad időt? A felnőtt cserkészek hittel válaszolják: nem. Mert ha csak parányit is hozzásegí­tették a felnövő generációt, hogy helyét találva helyes útra lépjen — már megérte. Vasvári Éva Pomáz és Erdély színrarázsa Szentendrei látomások Oitvainé Dancsó Ilona következetes alkotó. Mi­közben a pomázi környe­zet új és új motívumokkal ajándékozza meg, ismétel­ten körülnéz Európában. Életművének egyik cik­lusa a falu környékét tár­ja fel, szemléletének és eszközeinek természetelvű- ségével. A posztimpresszio- nista hagyományokhoz csa­tolja a rajzi fegyelmet, a szerkezet szigorúságát. E képeihez csatlakozik több Szentendre-látomása. Val­lomás a Dunaiamyarr ól, Vácrátót botanikus kertjé­nek színvarázsa. Aztán Szántód és a hazai táj bensőséges részletei. Művészetének másik so­rozata erdélyi fogan tatá- sú. Ő Bánffyhunyadon szü­letett. A Gyilkos-tó és Ko­lozsvár című képe nemkü­lönben, mint az erdélyi táj, a székelykapuk megnyug­vást keltő és erőt sugalló alakzata. Az idén, újra Európá­ban járt Oitvainé Dancsó Ilona. Ausztriában a nap­lementék ünnepét figyelte meg. Azt a belső békéi, melyet a hegyek, felhők sugároznak. Hasonló él­ménnyel lepte meg Gö­rögországban az Olimposz monumentális tömbje, a csónakokat ringató tenger, a fák közé rejtőző monos­torok. „Agamemnón sír­ja”, melyet sajátos festői eszközök összetett alkalma­zásával ragadott meg. Járt Csontváry művészetének forrásvidékén Mosztárban, ahol a híd őt is alkotásra ihlette. Más időben, más nézőpontból figyelve, áb­rázolva az akkor még bé­kés életet. A Mosztárban is felidézhető, festészettel megközelíthető képi va­rázslatot. A művésznő kiállítása Budapest 1. kerületében, a Várkerület Galériában ok­tóber 12-ig látható. Losonci Koszorú a fóti táblán Közös tárlat Még mindig egymást kö­vetik a Fóti ősz rendez­vénysorozatának program­jai. Szeptember 26-án név­adójukra, Garay János re­formkori költőre, többek között Az obsitos, a Háry János szerzőjére emlékez­tek a 2. sz. általános iskola diákjai. A község legfor­galmasabb utcáján elhe­lyezett emléktáblánál ko­szorút helyeztek el, majd dr. Kollár Györgyné igaz­gatóhelyettes mondott be­szédet. Itt szerepelt az is­kola énekkara, a költő mű­veiből adtak elő a vers­mondók. Szeptember 26-án az is­kola falán elhelyezett már­ványtábla alá került a ko­szorú, ahol megismételték az előző napi programot. A nagyközségi könyvtár­ban szeptember harminca­dikén 17 óra 30 perckor nyitják meg Iván Judit textilművész és Benkei Ist­ván fafaragó kiállítását, amely október 12-ig tekint­hető meg. Október ötödikén délelőtt 10 órakor a gyerekeknek kedveskedik a Fóti öku­menikus Kulturális Egye­sület. A népszerű Ki ko­pog? műsor vendége most sem lehet más, mint Le­vente Péter és Gryllus Vil­mos. Velük érkezik And- rejszki Tamás bűvész és Lukácsházy Győző zenész. Olcsón - Dunavarsányban Október első napjaiban ismét megnyílik az olcsó áruk vására a dunavarsá- nyi művelődési házban: ez alkalommal olasz — nem használt — pólókat, tré­ningeket és szabadidőru­hákat kínálnak. Csütörtö­kön, 3-án és pénteken, 4-én reggel kilenctől este hatig, 5-én, szombaton viszont csak délig lehet vásárolni. Októberre tervezik Lakossági fórum A ráckevei önkormány zat az ősz folyamán lakos sági fórum összehívását tér vezi, amelynek keretében t helyi adók formáiról, a te­herviseléssel kapcsolato: kérdésekről, s az idegenfor­galom ez évi tapasztalatai­ról váltanának szót. Mint ismeretes, 1992. ja­nuár elsejétől megszűnnel az úgynevezett tanácsi adók a továbbiak — tehát a helyi adók esetleges bevezetésé­nek módozatai — véle­ményegyeztetést tesznek szükségessé. E témában várják a polgárok észrevé­teleit és javaslatait. Térítés eRenében Bővülő szolgáltatások A művelődési házak jól felismert érdekei közé tar­tozik azon- szolgáltatások körének bővítése, amely bevételt jelent, s amely egyber. a közművelődési tevékenységek finanszíro­zására fedezetet nyújt. Ezt az utat járja a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ is, amely a sze­zonkezdés októberi dátu­mával igen gazdag szolgál­tatásokkal várja az érdek­lődőket. Lehetőség kínál­kozik videofelvételek ké­szülésére, tanácskozások, lakodalmak, családi ren­dezvények,' bálok és osz­tálytalálkozók lebonyolítá­sára alkalmas terembérlés­re, s kiállítások és termék- bemutatók megrendezésé­re. De megrendelhetők a házban nyomdai munkák, grafikai előkészítés és szer­kesztés, illetve jegyiroda, hirdetésfelvétel, és kultu­rális, valamint sz.ociális in­formációkkal várják a la­kosokat. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—1* óráig a szerkesztőségiben. Cí­münk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz..- 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Dunakeszi, Főút 75—81. Tel.: 41-902. (É i— Éjszaka. N. = Nappal.) Október 1,. kedd. É.: dr. Papp György. N.: dr. Tordasi Éva. 2., szerda. É.: dr. Sárossy Tibor. N.: dr. Fűzi József. 3., csütörtök. É.: dr. Gógucz Attila. N.: dr. Fürtsner László. 4., péntek. É.: dr. Varga Eszter. N.: dr. Tornyi András. 5., 6.. szombat, vasárnap. Mindkét napszakban: dr. Papp György. Gyermekorvosi ügyelet: szombat, vasárnap 8—12-ig. Fogászati ügyelet: Dunakeszi, Barátság u. 29. Szombat 8—12-ig. Tel.: 41-285. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. Szeptember 30., hétfő: dr. Gál Katalin. Október 1„ kedd: dr. Tóth Irén. 2., szerda: dr. Sulyok András. 3., csütör­tök: dr. Peskó János. 4., péntek: dr. Varga Margit. 5., 6., szombat, vasárnap: dr. Varga Margit, dr. Gál Katalin, Szentendrei körzet: Szentendre, Bükköspart 27. Tel.: 27-350. Október 1., kedd: dr. Baracska József. 2., szerda: dr. Marosvölgyi Ildikó. 3., csütörtök: dr. Mádi Sz. Zoltán. 4., péntek: dr. Nagy István. 5., szombat: dr. Antal József, dr. Nagy István. 6., vasárnap: dr. Antal József. Tahitótfaíu körzete: Tahitótfalu. Ifjúság u. 5. Tel.: 27-030. Október 1., kedd: dr. Antal József. 2., szerda: dr. Kiss András. 3., csütörtök: Kun Lajos. 4., péntek: dr. Dezső István. 5., szombat: dr. Dezső István. 6., vasárnap: dr. Dezső István. Tófalui vigasságok. játékokkal szórakoztatták egymást, na meg a szép lal ért véget vasárnap hajnalban. Szombaton kezdődött, és vasárnap hajnalig tartott a Tófalui vigasság Tahitótfaíuban. Délelőtt lovasok népes csapata vo­nult végig a község utcáin, a futballpályán, majd ügyességi számú közönséget. A vigasság, már ahogy lenni szokott, a bál­(Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents