Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

I. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 4., SZERDA Ky/ttria MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN. PÉNTEKEN, SZOMBATON Lovat vett szamáráron A lócsiszár ártatlan Ha igaz a fáma, az egyik felmenőm csúfos véget ért. Addig lopkodta a lovakat Kassa környékén, míg el­csípték. Akkoriban a lótol- vajlásért kötél járt. A lólopás külön fejezet a bűnügyi irodalomban, két­ezer évig a legsúlyosabb bűncselekmények közé tar­tozott. Attila idejében ka­róba húzták, az úriszék fe­jét vette, s még a múlt szá­zad közepén is — lásd szép­apám esetét — halállal la­kolt a lótolvaj. A motori­záció térhódítása a lovat háttérbe szorította, s az igazságszolgáltatás a lólo­pást enyhébben kezeli. Il­letve kezelte. Mert újabban megint megnőtt a lovak iránti kereslet, s ezzel ará­nyosan a lólopási ügyek száma is. Akasztás, fővesz­tés persze nem lesz, a ló­kötők legfeljebb rács mögé kerülnek. Már aki lebukik. Az ügyek nagy része ugyan­is felderítetlenül kerül ad acta. Az alábbit sikerrel zárták. ★ Bodnár Ottó budapesti fuvarozó kisiparosnak van Felsőpalíonyon egy tanyá­ja, ide jár ki a szabadide­jében kertészkedni és lova­golni a Gyuri nevű tízéves pejkóval. Gyuri nem akármilyen ló, százezer forinton jegyzik. Bodnár gazdának tehát nem mindegy, hogy milyen ellátást kap, mikor itatják, mennyit járatják, szóval, hogy miként gondozzák. Ezért fogadta fel Szabó Jó­zsefet lógondozónak és ta­nyásnak. Mint később kide­rült, Bodnár úr nagyot té­vedett. Amilyen jól ért a lovakhoz, annyira nem ért az emberhez. Kecskére bíz­ta a káposztát. Erre akkor döbbent rá először, amikor augusztus 26-án hűlt helyét találta a pejlcónak, nyereg­nek, kantárnak, egyébnek, de még a lovász is hiány­zott a hirtelen megejtett leltárból. Az esetről feljelentést tett a gyűli rendőrőrsön, ahová Pakony is tartozik, bár nem sok reményt fűzött az eredményhez. Németh Gyula rendőr zászlósnak, viszont gazdag tapasztalata van már a bűnözők lélek­tanáról, ezek egyike: ha egy csirkefogó pénzhez jut, keresd a kocsmában. Be is járták a környék kocsmáit, s az egyikben, a Bodnártól kapott személyleírás alap­ján, nyakoncsípték a tol­vajt. Részlet a jegyzőkönyvből: A lólopással alaposan gya­núsítható Szabó József a lovat megabrakolta, majd felnyergelte és elindult ve­le járatni. (A járatásra azért van szükség, hogy meginduljon az emésztés.) Nem tudni miért, de ez al­kalommal Pakony szűknek bizonyult Szabónak, amiért is átügetett Öcsára. Itt ve­tett szemet Gyurira egy he­lyi lókupec, bizonyos Laka­tos Pál nevű úr, aki hu­szonkét rongyot kínált a heréit csődörért. Lehet egy ilyen ajánlatnak ellenáll­ni? Szabó nem tudott, nem Körzeti labdarúgás Dabason félbeszakadt Az elmúlt hét végén megkezdődött a bajnoki pontvadászat a körzeti baj­nokságban. Eredmények: Kakucs II.—Táborfalva 0-9 (0-4) Kakucs, 80 néző. V.: Esz­tárt (Mészáros). A táborfalvi csapatnak nem okozott gondot az újonc hazai együttes, amely a gólok többségét védelmi hibából kapta, és így a gól­arány a játék képe alapján túlzott. Gól: Kiss (4), Bu­rányi (2), Gombár, Marik és Radios. Jó: a hazaiak közül senki, ill. az egész vendégcsapat. Gyál—Alsónémedi 2-1 (1-1) Gyál, 150 néző. V.: Je- szenszki (Szűcs, Esztári). Az első félidőben egyen­rangú csapatok mérkőzését láthattuk, de a második já­tékrészben a hazaiak felül­kerekedtek és egy 11-es góllal megszerezték a győ­Gól: Csíkja, Papp (11-es- ből), illetve Farkas. Jó: Vindberg, Erdei, illetve Nagy, Juhász. Felsőpakony—Óosa 1-1 (1-1) Felsőpakony, 100 néző. V.: Zelen (Kotán, Újvári). Nagyon jó iramú mérkő­zésen az ócsai csapat szer­zett vezetést egy jó lövés­sel, amit a hazaiak fejes góllal egyenlítettek ki. Göd: Beláz, illetve Kábái. Jó: Stefkó, Antal, Surányi, illetve Kubai, Borsos és Kovács. zelmet. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Fekete Ildiiké. ® Fogadónap minden hétfőn 14-.től 17 óráig a szerkesztőségiben. Cí­münk: Ep. VIII. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon : 138-2399/283 Dabas SE—Tatárszent- györgy 5-1 (3-1) (félbeszakadt) Dabas, 150 néző. V.: Var­ga (Kotán). A tavalyi ezüstérmes da- basiak jól játszottak és biz­tos vezetést szereztek a lel­kes vendégcsapat ellen. A második félidő 33. percé­ben az 5. gólt vitatva a ta- társzentgyörgyi csapat le­vonult a játéktérről. Gól: Kovács F. (4), Ko­vács J., illetve Dani. Jó: Kovács F., Schaffer, illetve Dani és Jóri. Ifjúsági eredmények: Gyál —Alsónémedi 8-0, Felső­pakony—Ócsa 0-1. — Orgován — Szerdai Magyar Kupa- mérkőzések, 17 órakor: Alsónémedi—Táborfalva, Felsőpakony—Kakucs II., Dabas SE—Tntárszent­györgy, Öcsa—Gyál. is akart. Akinek amúgy is be kell a sittre vonulni, an­nak már mindegy. Fejét nem veszik, legfeljebb to­vább ül. A személyi adatok felvételénél ugyanis kide­rült, hogy Szabót már hu­zamos ideje körözik, van egy héthónapos beutalója a bv-hez. A zamárdi illető­ségű, foglalkozás nélküli széltoló Pakonyra jött dek- kolni, s Dabasról szállítot­ták rabomobillal á pesti Nagy Ignác utcai gyűjtő­be. — No de mi van Gyuri­val? — kérdeztük Fülöp Sándor alhadnagytól, aki a nyomozást vezette.' — Lakatos Pál másnap túladott rajta, eladta Érd­re 42 ezer forintért. Húsz­ezer forintot nyert az üz­leten tisztán, adó és áfa nélkül. Az üzletet azóta persze sztornózták, s Gyuri újra Pakony on abrakol. Bodnár Ottó közben rájött, hogy a megőrzésre átadott tanyáról más is hiányzik. Gépalkatrészek, tűzifa, gáz­palack stb. Szabó beismer­te, hogy azokat is ő lopta el és apránként eladta. Van az ügynek egy kriti­kus pontja, melyet jogilag nehéz tisztázni: milyen sze­repe van Lakatos Pálnak? A logika szerint orgazda, hisz egy lócsiszár nagyon is jól tudja, mennyit ér egy Gyuri-féle hátasló. Huszon- kétezer forintért legfeljebb egy szamarat kapni manap­ság. Lakatos úr jóhiszemű­ségre hivatkozik, s nem bo­lond beismerni, hogy tuda­tosan vett meg áron alul egy lopott paripát. Honnan tudta volna, hogy lopott? Ártatlansága bizonygatá- sában nagyban segíti az a tény, hogy Magyarorszá­gon évtizedek óta nem ve­zetnek nyilvántartást a négylábúakról (a régi köz- igazgatási rend igazoló irat­hoz kötötte a ló, tehén, bir­ka, sertés eladását), követ­kezésképp nem kell pasz- szus az adásvételhez. Mint sok más törvényünk, ez is sántít. Egy 30 ezer fo­rintos Trabantot nyilván­tartanak, van rá forgalmi engedély. Ugyanakkor a százezer forintos lóról nincs semmi írásos bizonylat. Ló legyek, ha értem! (—matula—) „Kém fogjuk magára hagyni” Az ég kék, a pázsit zöld, a szalmavirág rőtsárgán iz­zik, a színek pompájában még nem érződik az ősz. Csak a fecskék nyughatat­lanok, idegesen röpködnek. Mint az indulásra váró utas a pályaudvaron. Mert őket nem lehet becsapni, tudják, hogy letelt az idő. Hátha még a hangok jelentőségét is ismernék, a tanév kezde­tét jelző csengőt. Azt nem ismerik, azon nem csodál­koznak. Legfeljebb azon, mitől lett hirtelen olyan né­pes a nyár közepén kihalt udvar. A Bugyi Általános Iskola évnyitója is olyan volt, mint száz és száz hasonló rendez­vény az országban. A Him­nusszal kezdődött, s a pol­gármester köszöntőjével folytatódott, aki mint el­mondta, 26 évvel korábban az elsők között ült be az akkor átadott új iskola egyik padjába. A folytatás innen kezdve már rendha­gyó. Szatmári Benő bemu­tatta és meleg szavakkal méltatta az iskola új igaz­gatóját, Bak Károlynét, akit 26 évvel ezelőtt még Sikló­si Katikának hívtak, aki altkor indult el a pedagógia rögös útjain, s a mostani polgármester úr is azon ne­bulók közé tartozott, akik jócskán próbára tették a fiatal tanárnőt. Bak Károlyné a tíz évig igazgatóskodó Lakatos Emil helyébe lépett, pályázat út­ján nyerte el az igazgatói széket. A volt igazgatót nem alkalmatlanság miatt állították félre, Lakatos Emil egyszerűen elfáradt, nem kívánt pályázni. Írom ezt azért, mert túl hangos a tanügy az utóbbi időben az ellenkező példáktól, amikor egyes volt igazgatók nem tudnak belenyugodni a csa­tavesztésbe, s veszteségüket az önkormányzat önkényes- kedésével motiválják. Bu­gyiban szó sem volt ilyes­miről, Lakatos Emil tanár úr önként járult hozzá az őrségváltáshoz. — Aggódom és bizako­dom — mondotta Bak Ká­rolyné a beköszöntő beszé­dében. — Hogy érti ezt? — kérdeztem később, az ün­nepség után. — Az iskola állagán meg­érződik az idő. Most első­sorban nem a központi fő­épületre gondolok, bár er­re is jócskán ráfér egy nagyjavítás. Az önkor­mányzatnak kevés a pénze, az a 180 ezer forint, amit a nyári javításra kaptunk, épp csak a legszüksége­sebbre volt elég. Amiért aggódom: lépést tud-e tar­tani a községi költségvetés az iskola igényeivel? Ami bizalommal tölt el, az a község hozzáállása az iskola gondjaihoz. A padló és a padok újrafestését a szülők végezték el a nyáron társadalmi munkában. A Szatmári Benő polgármester köszönti a tantestületet és a tanulókat, az új tanévnyitás alkalmából kerítések kidőltek, megron­gálódtak. Jött egy szakasz kiskatona a helyőrségtől és kijavította, ők kaszálták le a füvet is, rendbe tették az udvart. A helyi könyvtár két munkatársa átvállalta a tankönyvek szétosztását. Jelentkezett egy magát megnevezni nem kívánó személy, aki 5 ezer forintot adott át azzal, hogy for­dítsuk tetszésünk szerint az iskolára. Egyszóval minden­ki segít, s remélem, ez a segítőkészség nem laposo­dik el, megmarad tovább is. Már Eötvös József is le­írta: a nevelés ügye olyan, amiért a pillanatnyi lelke­sedés csak keveset tehet. A Bugyi Általános Iskola a község három különböző pontján üzemel, egy rész­leg pedig az ürbői tanya- központban. Szétszórtsága miatt nem könnyű átfogni. A 26 osztályra 39 tanerő jut. Papíron. Mert a valóságban csak 32-en vannak, hét nő gyesen van. Bak Károlyné nem kis feladatot vállalt magára. — Nem fogjuk magára hagyni — ígéri a polgár- mester. — Lesz rá gondunk, hogy a költségvetésijén min­dig maximálisan szerepel­jen az iskola. Igaz, csak 180 ezret kaptak nyári javítás­ra, nagytakarításra. De eh­hez tessék még hozzáadni: 82 rászoruló gyereknek és 75 első osztályosnak ingyen adtuk a tankönyvet. Ez mintegy 16 ezer forint. Túl ezen 76 szegény sorsú család 2000 forint beiskolázási se­gélyt kapott. Ha jól számo­lom, ez is 150 ezer. Összesen 346 ezer forintot költöttünk tanévnyitásra. ★ A tanévnyitón az elsősök köszöntése során hangzott el egy nagyon szép gondo­latsor: — Eddig Tündérország berkeiben barangoltatok, a mesék csodálatos nyelvezete segített benneteket az anya­nyelvetek elsajátításához. Mostantól azt fogjátok meg­tanulni, miként kell leírni, elolvasni a gondolatokat. Legyetek szorgalmasak. Mert az élet mind nagyobb megmérettetésre szólít, egy­re többet követel az egyén­től. Sejtem, az utóbbi két mondatot azoknak szánták, akik becsengetés után a 8. osztályba vonultak, akik. jö­vőre már nem a bugyi is­kola udvarán állnak karéj­ba a tanévnyitó ünnepség­re. Matula Gy. Oszkár Fontot vitt el az újonc üjltariyánból Csalódott hazai szurkolók A megyei II, osztályba először felkerült Inárcs lá­togatott az elmúlt bajnok­ságban hosszú hónapokon keresztül vezető Üjhartyán otthonába. Üjhartyán—Inárcs 1-1 (0-1) Üjhartyán, 300 néző. Ve­zette: Kovács. A 33~ös kilométerszelvénynél Rövidcbb úton Inárcs felé Az M5-ÖS autópálya 35-ös kilométerszelvényénél új le­hajtó épült. Hogy hová ve­zet a hangulatos, fenyőer­dőn át futó út, nem tudni, tábla nem jelöli. Jóllehet, hivatalosan még nem nyi­tották meg a közúti forga­lom számára, a környékbe­liek már itt járnak be Inárcsra és Kakucsra. Az augusztus 26-i műsza­ki átadáson soroltak né­hány kifogást és hiányos­ságot a szakemberek, amit a kivitelezőknek két héten belül korrigálniuk kell, de ez nem akadályozza az út használatát. El kell egyen­getni például a kétoldalt éktelenkedő árkokat és göd­röket. A temető melletti járda szélesebbre sikerült a megengedettnél, a jelzőosz­lopok viszont túl közel ke­rültek az úthoz. Az — elsősorban esztéti­kai — problémák ellenére a polgármester elégedett. Az inárcsiak régi vágya telje­sült, jelentősen lerövidíthe­tik utazásaikat. Nemcsak időt, hanem pénzt is spórol­nak. Az önkormányzat soron következő terve, hogy tár­gyal a Volánnal, legalább egy feltételes megállót he­lyezzenek el az autópályá­nak ezen a szakaszán. Egyelőre csak a helybé­liek és az ismerősök fogják tudni, hol kell leszállni a buszról, illetve autóval el­kanyarodni Inárcs felé, mert a közúti igazgatóság nem engedélyezte a tájékoztató táblák elhelyezését. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az autópálya két oldalán levő panziók parkolóit, aho­vá a bekötőút kétfelől csat­lakozik, bővítik. Ez a beru­házás azonban még belete­lik néhány évbe! Addigra minden erre járó megtanul­ja, hogy a 35-ös kilométer- szelvénynél kell elkanya­rodnia Inárcs felé. er—ed Nem ijedt meg az újonc inárcsi csapat az esélyesebb hazaiaktól. Sokat futva, bát­ran támadtak és veszélyes helyzeteket teremtettek a hazaiak kapuja előtt. A má­sodik félidőben feljött az újhartyáni csapat, de há­rom esetben is bravúrral védett a vendégek kapusa. Az egyenlítő gól után fo­kozódott a nyomás a ven­dégeik kapujára, de sikerült kihúzni a döntetlent az inárcsi csapatnak. Az ered­mény igazságos, az újhar­tyáni csapatnak továbbra sem megy a játék. Góllö­vők: Kovács, illetve Szabó. Jók: Fajth, Tunner György, illetve Kurucz, Szabó, Swarcz. —Tunner— Mozi Gyál, Dózsa: Szeptember 5-én este fél 6 órakor: Renegátok (szín., mb., am. kr.), 6-án este fél 6-kor: Tűzmadárakciá (szín., mb., am. akc.), 7-én és 8-án este fél 6-kor: Tig­ristánc (szín., am. akc.), 9- én este fél 6-kor: Az éj­szakáim szebbek, mint a nappalaitok (szín. fr.), 18 éven felülieknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents