Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-26 / 226. szám
INTÉZMÉNYEK MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE Minden csúszás milliós veszteség Számos elavult intézmény megszüntetése mellett döntött Pest megye közgyűlése, illetve több új, a modern viszonyoknak inkább megfelelő létrehozása mellett foglaltak állást. Nemegyszer a megszüntetett régi helyére rögtön egy megújult, átszervezett utód került. InmeMegszüntették például a Pest Megyei Közlekedési Felügyeletet, amelyet még 1983-ban hozott létre a Pest Megyei Tanács, a közlekedési feladatok 1983. évi átszervezéséhez kapcsolódva. Annak idején önálló gazdálkodási jogkörrel ruházták fel, és megbízták, a Pest Megyei Autóközlekedési Tanintézet gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatainak, bérgazdálkodási jogkörének ellátásával. Az azóta eltelt idő azonban a közlekedési felügyeletet, úgy tűnik, elmossa, hiszen az általuk ellátott feladatok az új rendszerben már módosulnak: a helyi önkormányzatok és szervek feladat- és hatáskörébe nem tartozó közlekedési hatósági feladatokat ugyanis az új jogszabályok szerint már nem megyei önkormányzati intézmény látja el, hanem 1991. augusztus 1. óta a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányításával, egy most létrehozandó, egységes államigazgatási szerv. Megmarad azonban az Autóközlekedési Tanintézet, amely a jövőben mint eredményérdekeltségű, önálló gazdálkodási, bérgazdálkodási-, felújításialapképzési jogkörrel rendelkező intézmény üzemelhet. Költözik is, meg nem is Megmarad és tovább működik, habár átszervezett formában a Pest Megyei Illetékhivatal. Életében talán a legszembetűnőbb változás, hogy a megyei fenntartásból Cegléd város polgármesteri hivatala hatáskörébe kerül, pontosabban a ceglédi jegyzőt jelölte ki a köztársasági megbízott az illetékügyi feladatok ellátására. Az illetékhivatal egy pénzügyminisztériumi rendelet nyomán került el a megyétől. Az átszervezés során megszűnő önálló költségvetési szerv beszámolót készített addigi pénzügyi helyzetéről, és az átadás 1991. július 31-vel megtörtént Ceglédnek. Habár az illetékügyek intézése így Ceglédre került, az illetékhivatal életét a költözés nemigen befolyásolja. Eddigi budapesti (Pillangó utca 10.) székházukat ugyanis a megyei és a ceglédi önkormányzat megállapodása alapján, a Pest Megyei önkormányzat, a megállapodás időtartamára Cegléd városnak térítésmentesen használatba adja. Fenti intézmények átszervezésénél jóval nehezebb probléma elé állította a képviselőket a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár ügye. 4 \Uirint> Nem csoda, hiszen, ha olvasóink visszaemlékeznek rá, igen régóta húzódó tárgyalások előzték meg ennek az intézménynek a megújulását. Bonyolította a helyzetet, hogy létrehozásakor, 1975-ben a Pest Megyei Tanács kísérleti jelleggel alapította, úgy, hogy a megyei feladatokat és a befogadó település — Szentendre — művelődési otthoni és könyvtári ellátását is meg kellett oldania. A könyvtár az azóta eltelt időszakban erős szellemi szolgáltatóbázisává vált a megyének, információs, módszertani és szakemberképzési feladatokat is magára vállalt. A megyei és városi feladatok kettéválásának igénye ez év elején merült fel először, és mivel a kérdés egyaránt érintette a megyei és a városi önkormányzatot, elsősorban azok művelődési bizottságait, ezért a megbeszélések, egyeztetések ez ideig közöttük folytak, több-kevesebb eredménnyel. Az intézmény ketté-, sőt többfelé választásával ugyan mindkét fél egyetértett, a különbség csupán abból adódott, hogy a megyei önkormányzat érdeke a mielőbbi megegyezés volt, hiszen minden egyes hónapnyi csúszás millióiba kerül a megyének. A városi önkormányzat viszont azt szerette volna, ha a döntés ebben az évben már nem érinti az intézményt. Ezért a szentendrei testület Osvay András tanácsnokot kérte fel, hogy járjon közbe ennek érdekében a megyei testületnél. A vitán jelen volt Szentendre polgármestere, Németh Gábor is, aki elmondta, hogy az általa vezetett testület kész a megegyezésre, ők is a kompromisszumot keresik. Ketté, sót többfelé vált Hosszas megfontolás után végül is a közgyűlés az azonnali intézkedés mellett döntött, és úgy határoztak, hogy a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár már az idén, szeptember 30-val szűnjön meg. A könyvtári feladatok ellátására — amely a megye számára kötelezően előírt feladat — Megyei Könyvtárat, a közművelődési tevékenység ellátására pedig Megyei Közművelődési Információs Központot hoznak létre. A régi, integrált intézmény igazgatóit felmentik, és az újonnan kialakított intézmények vezetésével bízzák meg. A közgyűlés határozata szerint a Pest Megyei Könyvtár a kiválás után feladatainak változatlanul hagyása mellett működik tovább, jelenlegi helyén, amely épületnek a tulajdonosa a szentendrei önkormányzat. önálló bérgazdálkodói és gazdálkodói jogosítványokat kap. A Pest Megyei Közművelődési formációs Központ gyénk közművelődési hálózatának vezető intézménye lesz. Összehangolja majd a megye körzeteinek közművelődési munkáit, és regionális feladatokat lát el, amelyekkel elősegíti a társadalmi öntevékenység kibontakoztatásának formáit. Információi birtokában segíti és szükség szerint koordinálja a munkát, kulturális közösségeket, népfőiskolákat, faluszemináriumokat szervez. Gondoskodik a hátrányos helyzetű települések, falvak, lakótelepek, agglomerációs területek felzárkóztatásáról, biztosítja a feladatokhoz szükséges partnerek képzését, továbbképzését. Eredménytelen forduló Ugyancsak megszűnt, majd megújulva további életre kelt a Pest Megyei Pedagógiai Intézet, immár Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda néven. Az előd intézményt 1985-ben hívta életre egy művelődési minisztériumi utasítás. Olyan korábbi szervek integrálásával jött létre, mint a Pedagógiai Tanácsadó Intézet, a Pedagógustovábbképző Kabinet és a megyében működő szakfelügyelői hálózat. Irányítását a megyei tanács művelődési osztálya végezte. A mostani átszervezést az indokolta, hogy az új jogszabályok szerint a megye köteles területén a pedagógiai szolgáltatások ellátásáról gondoskodni. Az új intézmény feladata az alap- és középfokú nevelési és oktatási intézmények munkájának és szervező- tevékenységének segítése. Igény szerint szakértői hálózatot kell működtetnie, és gondoskodnia kell a pedagógiai gyakorlat eredményességének fokozásáról, a tehetségfejlesztés koordinálásáról és a pályaválasztási tanácsadással összefüggő feladatok ellátásáról. Mivel az intézet igazgatójának szerződése július 1-jén lejárt, és azóta megbízott igazgató áll az élén, a közgyűlés megpróbált az igazgató kinevezéséről is gondoskodni. Ennek érdekében pályázatot hirdettek, a felhívásra öten jelentkeztek, közöttük a volt, majd megbízott igazgató is. Szakmai önéletrajzuk és elképzeléseik alapján a köz- művelődési és oktatási bizottság rangsorolta őket. Fő szempont volt ebben, hogy mivel az újonnan létrehozott intézet új feladatrendszert is jelent, ezért ennek érvényesülnie kellett a pályázók programjában is. Az igazgató megválasztásához minősített szavazattöbbségre lett volna szükség, ezt azonban egyiküknek sem sikerült elérnie. Az ügyrendi bizottság tehát újabb fordulót javasolt a két első helyezett között, ám eredményt ez sem hozott. A közgyűlés ezért ideiglenes intézmény- vezetőt állít a Pedagógiai Szolgáltató Iroda élére, és újabb pályázat kiírásáról gondoskodik. MEGEGYEZÉS HOSSZÚ HÓNAPOK UTÁfl Azönkományzaté n megyeháza A közgyűlés elnöke, dr. Inczédy János, beszámolt arról, sikerült végre kölcsönös megegyezésre jutni a Köztársasági Megbízotti Hivatal elhelyezésének kérdéséről. A köztársasági megbízott a közelmúltban vendégül látta a Mátrában Pest, Nógrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye közgyűlésének elnökeit, vezetőit és főjegyzőit. Hosszú hónapok óta húzódó tárgyalások végére sikerült itt pontot tenni azzal a megállapodássr. amely szerint a Köztár sí sági Megbízotti Hivatal Pest megyei önkormányzó székházában nem kér ti lajdonjogot, csupán ingy< nes használatot. Ennek k< relében sikerült megegye, ni, hogy a rezsiköltsége megtérítésén túl vállalja' hogy arányos részben a mi gyeháza felújításához hozzájárulnak, valamint tá mogatják, hogy az épült vita nélkül a megyei ön kormányzat tulajdonáb kerüljön. HA AMATŐR — PÁLYÁZHAT • • Ötszázezer forint gazdát" rr A Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pályázatot hirdet amatőr művelődési csoportoknak és közösségeknek. Azzal a céllal, hogy javítsák a megyében működő műkedvelő és önképző gyermekvagy ifjúsági csoportok munkafeltételeit. A beküldött pályázatban fel kell tüntetni a vezető, a megvalósításért felelős személy vagy szervezet nevét és címét. Maximum egy oldal terjedelemben ismertetőt várnak a pályázó csoport eddigi tevékenységéről, alakulásának időpontjáról és az akkori létszámáról, valamint a jelenlegiről, támogatóikról, illetve a velük együttműködőkről, . és a kért támogatás felhasználásáról. Amennyiben a csoportnak saját számlaszám: is van, úgy azt is fel kel tüntetni. Ha nincs, akkor, háttér-, vagy pénzkezeli intézmény nevét, címét é számlaszámát. A pályázatokat októbe 31-ig kérik beküldeni i Pest megyei Gyermek é: Ifjúsági Alapítvány ntká rának, Nemoda Istvánnak a Budapest, 1052 Városhá: u. 7. címre. Az alapítván) kuratóriuma minden pá lyázót írásban értesít i döntésről, az 500 ezer forint felhasználásáról november 30-ig. TELJESÍTHETETLEN feltételt szabtak Népszavazás dönt Kerepestarcsán Kerepes válni akar Kis- tarcsától, mint már lapunkban is említést tettünk róla, szeptember 2-án nyolc képviselő népszavazás kiírását kezdeményezte a községegyesí- tés megszüntetéséről. A két településrészt 1978- ban házasították össze, hogy így a lakosság létszáma városivá nőjön. A városiasodás többi feltétele azonban elmaradt, a fejlődésben különösen Kerepes és Szilasliget szerzett az idők során egyre behozhatatlanabb hátrányokat. Az utóbbi években a nagyobb beruházások főleg Kistarcsát gyarapították. Ennek nyomán olyan ellentétek kerültek felszínre a településrészek között, amelyek elsimítása minden jó szándék ellenére sem sikerült az új vezetésnek sem. Sőt az önkormányzat képviselőit ugyanez az ellentét úgy megosztotta, mint a lakosságot. A 19 tagú testület nyolc — egyébként kerepesi — képviselője a válás mellett foglalt állást. Tízen, és a polgármester az együttmaradás gondolatával rokonszenveznek inkább, és egy meglehetősen szokatlan hárompárti koalícióba tömörültek — SZDSZ, MDF, KDNP —, nyilván lakóhelyi alapon. A népszavazás kiírása ellen, igaz, nekik sincs kifogásuk, mégis jó ideje mintha megtorpant volna a kezdeményezés, nem hallani Kerepes- tárcsáról újabb fejleményeket. Ennek okáról Bók Károly képviselőt kérdeztük, ő azok táborába tartozik, akik az elszakadás mellett szálltak síkra. — Valóban nem tudtunk szeptember 2. óta továbblépni, mivel nem sikerült a testületen belül megegyezni a népszavazás kiírásának feltételeiről. A hárompárti koalíció ugyanis úgy vélte, hogy a népszavazást akkor lehet érvényesnek minősíteni, ha azon a szavazásra jogosult állampolgárok 90 százaléka megjelenik, és érvényes szavazatot ad le. — Hiszen ez lehetetlen feltétel, majdnem olyan, mintha azt követelnék, hogy a lakosság 110 százaléka menjen el szavazni, önök belenyugodtak ebbe? — Természetesen nem, hiszen egy ilyen „előírás” már előre eldönti a népszavazás eredményét. Felkerestük a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályát, az Államigazgatási Főiskolát, szakemberek véleményét kértük, s kiderült, hogy a jogszabályok is nekünk adnak igazat. Szervezeti és működési szabályzatunk és az abban mérvadónak előírt korábbi törvények értelmezése során világossá vált, hogy kétötödös, tehát 40 százalékos részvétel kikötése mellett ez a népszavazás kiírható. Hogy ebből a 40 százalékból hány százalék igent (50-et, 60-at) kell elérnünk, azt szmsz-ünk 11. pontja szerint egy külön önkormányzati rendeletnek kell kimondania. Ennek meghatározása, és a népszavazás kiírása immár a korrekt feltételekkel a következő testületi ülésünk fő napirendi pontja lesz. Ha ezen is túlesünk, akkor az események már várhatóan felgyorsulnak, hiszen — ugyancsak a BM- ben kapott információnk szerint — a népszavazás igényének bejelentésétől számított 60 napon belül a kiírásnak meg kell történnie. Ezért feltehetően rendkívüli ülés összehívását kezdeményezzük, hogy ezzel is gyorsítsuk az eseményeket. Szimfonikusok támogatása Egyiiti muzsikálnak A tervek szerint 1992. január 1-jén alakul meg a Pest Megye Szimfonikus Zenekara, amelynek vezetője az önkormányzati hivatal művelődési irodája, művészeti vezetője pedig Noseda Tibor irodavezető. Elképzelések szerint akár az eddig oly nagy sikerrel működő szentendrei nyári színház örökébe is léphet. Fő céljuk a megye kulturális életének színesítése, a zenei élet, a zenei műveltség szélesítése. A zenekar létrehozását elsősorban a megyében működő zeneiskolák vezetői kezdeményezték. Alapítása szorosan illeszkedik a most kialakuló- félben levő megyei kulturális és oktatási koncepció tervébe. Tagjai elsősorban a megyében dolgozó zenetanárokból szerveződnének, akik így mindjárt módot találnának folyamatos továbbképzésükre is, illetve lehetőségük nyílna a zeneiskolai növendékek bevonására a zenekarba. Bekapcsolódhatnának az átalakulóban levő Nemzeti Filharmónia által szervezett koncertek sorozatába, különös tekintettel az ifjúsági hangversenyekre. A! zenekar remélhetőleg a megye kulturális reprezentánsává válik majd itthon és külföldön egyaránt. A szervezési munkálatok már ebben a hónapban megkezdődnek, Pest megye közgyűlése anyagi támogatást is megszavazott részükre, az Átmeneti Válságkezelő Alap terhére. Az oldalt írta: Szegő Krisztina