Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 236. SZÄM Ara: St,CO forint 1991. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Meghiúsult arab üzlet, pedig... A megyében húszezer állástalan várható Sivofcigban is kell a homok Sóskúton működik az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák üzeme, amely hazánk egyik legjelentősebb ipari- homok-feldolgozója. A Pest megyei cég negyven hazai felhasználóval áll kapcso­latban. Egyebek között in­nen szállítják a hidak, vas- szerkezetek tisztításához nélkülözhetetlen, úgyneve­zett szemcseszóró homokot, de jut jócskán ebből az anyagból az ivóvizeket tisz­tító vállalatoknak is. Amió­ta megvetette lábát ha­zánkban az Európa-hírű osztrák Bramac cég, a sós- kútiak egyik legjelentősebb partnerévé léptek elő, hi­szen a Veszprémben gyár­tott beton tetőfedő cserepek készítése évente több tíz­ezer tonnányi homokot igényel. Néhány hónapja Szaúd- Arábiából érkezett egy üz­letember, osztrák közvetítő társaságában, s előadta óhaját, miszerint négyezer tonna, különleges minősé­gű és szemcsenagyságú ho­mokot vásárolna, víztisztí­tásra. Homok az van bővi- ben, de olyan géppark, amely lehetővé tenné fél milliméter szemcsenagysá­gú alapanyag nyerését, nem áll a sóskútiak rendelkezé­sére. Fejleszteni kellett vol­na még időben, mondta kedvetlenül Sári Attila üzemvezető, mintegy jelez ve azt, hogy előbb-utóbb kevésnek bizonyulnak a csak belpiaci szállítások, s ez a cég talpon maradásá­hoz kevés lesz. Gy. L. BBIPQIITWAI KSS Ú US KA m Zsófia spanyol királyné Göncz Árpád köztársasági el­nök meghívására magánlátogalásra szerdán hazánkba érkezett, kíséretében van Iréné hercegnő, a királyné hú­ga. O Antall József miniszterelnök szerdán fogadta Mi­lan Kucan szlovén államfőt és Dmitrij Itupel szlovén külügyminisztert, s megbeszéléseket folytattak a válság­gal kapcsolatos következetes magyar külpolitikai lépé­sekről. 0 Az ózdi kohászok veszélyben látják munkahe­lyüket, a gyár sorsát, s nem ismernek olyan szervezetet, amely érdekeiket képviselné, s azokért keményen har­colna, ezért létrehozták az Ózdi Kohászok Munkásta­nácsát. 0 Magyar cukorrépa feldolgozására nyílhat le­hetőség Macedóniában — hangzott el Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár és Ivan An­gelov, a Macedón Köztársaság mezőgazdasági és erdé­szeti miniszterének szerdai tárgyalásain. 0 Szerdán Sió­fokon a közgazdászok 29. vándorgyűlésén Kupa Mihály pénzügyminiszter bejelentette: adósságállományunk nö­vekedése az év végére megállhat, amelyet a prognózisok gyakorlatilag csak 1993-ra vártak. Másfél évig folyósítanak járadékot Sok embert érintő és ér­deklő kérdésről — a foglal­koztatáspolitikáról — tar­tott tegnap sajtótájékozta­tót dr. Kiss Gyula munka­ügyi miniszter. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a munka- nélküliek száma már meg­haladja a 250 ezret, s vár­ható, hogy év végére 300- 320 ezren lesznek állás nél­kül. A képet tovább ront­hatja, ha a keleti piacon az exportlehetőségek esetleg rosszabbodnának. Az e térségbe irányuló árucik­kek termelése most még fél millió embernek ad ke­nyeret. A miniszter szólt a fog­lalkoztatási törvény várha­tó őszi módosításáról, s hangsúlyozta, hogy minden ellenkező híresztelés elle­nére erre nem azért van szükség, mert nincs elég pénz a munkanélküli-jára­dék folyósítására. A kor­mány és a költségvetés ga­ranciát vállal ennek fize­tésére, az azonban várha­tó, hogy a jelenlegi két év helyett csak másfél évig fogják folyósítani egy-egy rászorulónak — a törvény módosítása után — a já­radékot, melynek maxi­mális összege is változni fog. A felső határ a jelen­legi minimálbér három­szorosa — vagyis 21 ezer forint, de a tervek szerint ez az összeg a mindenkori minimálbér kétszeresére módosul. A statisztikai ada­tok azt mutatják, hogy csak kevesen kapnak ma­gas munkanélküli-járadé­kot, de az országos átlag még a hétezer forintot sem éri eL Az új munkatörvény- könyvről szólva a minisz­ter hangsúlyozta, jó lenne, ha már január elsejé­től életbe léphetne, de a Parlament zsúfolt programja, az elhúzódó érdekegyeztető tárgyalá­sok ezt kérdésessé teszik. (Folytatás * 3. oldalon) Jugoszláviában a béke csak akkor teremthető meg, ha összeomlik a szö­vetségi rendszer fenntartá­sának szükségességét hir­dető dogma. A világnak végre szembe kell nézni« azzal a ténnyel, hogy Ju­goszláviában nem egysze­rűen egy belső konfliktus robbant ki, hanem államok közötti háború folyik, amelyben az egyik nemzet területrabló hadjáratot vi­sel a másik ellen. A világ­nak meg kell értenie: Szlo­vénia és Horvátország el­ismerése a béke biztosítá­sának feltétele — hangoz­tatta Milan Kucan szlovén elnök szerda délután meg­tartott nemzetközi sajtó- konferenciáján. Kucan ismételten meg­erősítette: Szlovénia tovább kíván haladni az önállósu­lás — mindenekelőtt a gaz­dasági és a pénzügyi füg­getlenedés — útján, mivel meggyőződése, hogy a szö­vetségi állam reminiszcen­ciái csak az egyik fél ér­dekeit képviselnék. Vége- zetül hangoztatta: a szlovén, vezetés megérti, hogy Ma­gyarország nem követheti közvetlenül Litvániát ét Lettországot Szlovénia füg­getlenségének elismerésé­ben. Ugyanakkor magyar- országi látogatása alkalmá­val garanciát kért és ka­pott arra, hogy nem szen­vednek csorbát a Magyar- országhoz fűződő fonto* kapcsolatok, mindenekelőtt a gazdasági kontaktusok. Privatizáció és lehetőségek Kicsik-nagyok versenyfutása Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa szer­dán ismételten áttekintet­te a Fővárosi Közért Vál­lalatok privatizációjának kérdését. Az ülésen egyet­értés született abban, hogy A nyugtalanság nem jövedelmez a Közért Vállalatok átala­kulási kérelmeinek jóváha­gyását megelőzően lehető­séget adnak a befektetői kezdeményezéseknek is. A döntés célja, hogy a fővá­rosi élelmiszerkereskede­lemben olyan versenyre kényszerítő szerkezet ala­kuljon ki, amelyben meg­szűnik a kis- és nagyke­reskedelem mesterséges el­különítése. Bős—Nagymaros A fenyeg „C" variáns? Magyarország diplomá­ciai úton is megkapta az értesítést a bős—nagyma­rosi beruházás „C” varián­sának előkészítéséről — mondotta Sámsondi Kiss György kormánybiztos, a Parlament környezetvédel­mi bizottságának szerdai ülésén. A bizottság alaposan megvitatta, hogy e válto­zat emlegetése mennyiben fenyegetés, illetve valós szándék. Végül úgy döntöt­tek, a jelzésre mindenkép­pen reagálni kell, megvilá­gítva a lépés jogi képtelen­ségét. Sámsondi Kiss György lehetségesnek tar­totta, hogy a kérdés kivlzs^ gálására a két ország szak­értői közös bizottságot hoz­zanak létre. Az ülésen elhangzott: • magyar fél egyértelmű víz— lépcsőellenes állásfoglalás* ellenére a bizottság — • Parlament jóváhagyási- esetén — foglalkozhat • különféle csehszlovák hasz­nosítási variációkkal. A je­lenlegi külpolitikai helyzet­ben ugyanis az eddigieknél is szigorúbban kívánják mérlegelni azokat a tényei zőket, amelyek befolyásol­hatják a két ország közötti feszültségeket. Mankójuk a piac Nyugtalanságot keltett a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek körében, hogy az Országgyűlés a gazdál­kodás új alaptörvényeinek megalkotása helyett to­vábbra is a gazdasági vál­ság kezelését nehezítő tör­vényeket alkot, hangzott el a minap a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége elnökségének ülésén. A testület tagjai egyöntetűen azon az állás­ponton vannak, hogy az olyan indokok, miszerint a szövetkezetekben demokra­tikusan megválasztott, az elmúlt két évben közel 50 százalékban kicserélődött gazdasági vezetőktől kelle­ne megóvni a tagok érde­keit, sértőek. A megyei Teszöv-nél úgy érvelnek, a valódi helyzet éppen az, ami szerint a mezőgazdasá­gi nagyüzemek vezetőinek többsége egyre türelmetle­nebbül várja, hogy részt vehessen a megyében is mindinkább nyomon követ­hető gazdasági megújítási munkában. Természetesen csak akkor, mondta határo­zottan a területi szövetség titkára, dr. Gyávái Pál, ha nem gátolják a téeszek ve­zetőit, hanem partnerként kezelik őket, s hasznosítják szaktudásukat. A magyar mezőgazdaság évtizedeken át a nemzet- gazdaság első számú deviza- kitermelőjének számított. Volt időszak, amikor még a nyugati farmergazdaságo­kat és munkaszövetkezete­ket dicsérő nyugati konzer­vatív szaksajtó is kalapot emelt a magyar agrárszek­tor eredményei előtt. Ma pedig mind többek előtt ismert, hogy a mezőgazda­ságra már az elmúlt évek­ben is, de ma is nagyobb terheket raktak, raknak. Ez pedig tulajdonformától, szektortól függetlenül a fa­lusi lakosságot, a földből és állattartásból élőket elkese­ríti. Az ingatlanértékesítést időlegesen megtiltó mora­tórium, amellett, hogy né­hány nagyüzemnél egyér­telmű veszteséget, elmaradt hasznot jelent, még nem okoz teljes összeomlást. Amíg nem születik meg az új, a módosított szövet­kezeti törvény, s á gazda­ságok leendő partnereikkel konkrét szerződéskötések helyett csak légvárakat építhetnek, nem lesz ma­radása a nyugati tőkének. Az üzletemberek a biztos­ra mennek, míg a bizonyta­lanság elrémiszti őket. Er­re a megyében is számos példa van. Gy. L. Két keréken a BNV-n. A vásárlátogató forog, s amikor az Ikszedik kilométert megtette —- melyet órával nem mérhet, de lába érez — szívesen elidőzik a kcrékpárarzenálnát Mert a csúcstechnológiát jelentő luxusbringák kínálják magukat — természetesei luxusáron — a csábításnak engedve, nyergükbe pattanva valamivel kevésbé fá­rasztó lenne a vásári séta (Erdőst Agnes felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents