Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

Mit, hol, mikor? Szeptember 23., hétfő: 19 órakor a művelődési köz­pont nagytermében dunán­túli vendégtársulat bemu­tatja Jean Kerr: Mary, Mary című kétrészes víg­játékát. Szeptember 24., kedd: A Hajós Alfréd DSE szerve­zésében a tenisz-, sí-, vízi- és kézilabda-szakosztálya, valamint a tartásjavító tor­na résztvevőit várják a sportprogram kapcsán a művelődési központban. Szeptember 25., szerda: 10-től 18 óráig tekinthető meg a szobi Börzsöny Mú­zeumban Kórusz József festőművész önálló tárlata. — 17 órakor, a pedagógus­klub kezdeményezésére, a MTESZ váci székházában Szabadi Kálmán tart elő­adást a Titanic pusztulásá­ról. Szeptember 26., csütör­tök: Még négy napig meg­tekinthető a művelődési központban Dobai János Széchenyi-emlékkiállítása és Szabadi Kálmán Hajók Széchenyinek című vízijár- mű-bemutatója. Szeptember 27., péntek: A váci pedagógusklub tag­jai háromnapos erdélyi tú­rára indulnak társasbusz- szal. — A Bartók Béla ut­cai Kéklófény kulturális kávézóban egész napos narancsnap (Fidesz-buli) táncház, játékok és kon­cert. Szeptember 28., szombat: 10.30-kor Vác—Gyömrő NB Il-es kézilabda-mérkőzés. — A nők klubjának tagjai, Fodor Ferencné vezetésé­vel múzeumlátogatásra utaznak Szokolyára. — 16 órakor Vác—BVSC NB I-es labdarúgó-mérkőzés az al­sóvárosi stadionban. Szeptember 29., vasár­nap: A Reménység Egyesü­let Börzsöny Természetjáró Körének tagjai reggel 8 óraikor találkoznak a busz- pályaudvaron. A mai 16 kilométeres útvonal: Kós- pallag—Pokolvölgy—Nagy- Hideg-hegy—Királyrét. — 17.45-kor a barátok temp­loméban jótékonysági kon­cert. Orgonái: Elekes Zsu­zsa. A búcsújáró helyről Ä napokban jelent meg a váci hétkápolnai búcsúval kapcsolatosan írás a Váci Hírlapban. Előtte már tol­lat akartam venni a ke­zembe, és szóvá tenni az ott uralkodó állapotokat. Ám megváltozott minden, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálatnak köszönhetően, amely újrafestette a stá­ciókat. A város vezetői so­kat tettek azért, hogy az ünnephez méltó legyen ez a kegyhely. De ezután jön­nek a hétköznapok. Jó vol­na, ha igazi gazdája lenne a Hétkápolnának, aki gondját viselné. Riba Hugó atya, aki felvirágoztatta ezt a búcsújáró helyet, és aki­nek a nevét márványba foglalták a váci hívek, nem szorult segítségre, hogy rend legyen a búcsújáró helyen. Hogy ezt a helyet most másoknak kellett rendbe tenni — ez elgon­dolkoztat. Valamikor itt ingyen osztottak érméket, képeket, úgyis mindenki adott valamit érte, ki töb­bet, ki kevesebbet. De hogy valaki megszabja, ezért mennyit fizessenek ... Ez fölháborít. Az egyház miért engedi? Szádoczki István VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ Fontos az együttműködés Fák és panaszok A köztársasági megbízott panaszirodájának vezetője, dr. Németh László tartott meghallgatást Verőce köz­ség polgármesteri hivatalá­ban, szeptember tizenki­lencedikén. Látogatása oká­ról a meghallgatás után kérdeztük. — Bizonyos Verőcei Béla úr kereste már többször az államtitkár urat fakivágá­sok ügyében, amit tavaly követett el egy Zsemberi nevű úr — válaszolta dr. Németh László. — Mint ki­derült. a rendőrségen föl­jelentést is tettek, még a régi tanácsi apparátus mű­ködése idején. A rendőrség megszüntette a nyomozást, mivel nem történt bűncse­lekmény. Ezekhez a fák­hoz, mint a rendőrség írja, ahogyan a szakvélemény is előadta, nem kellett külö­nösebb engedély. Más kér­dés, és etikailag talán szí­nezi a témát, hogy nem szóbeli engedély kellett volna a helyi tanácselnök részéről, hanem írásbeli. Az akkori tanács nem tar­tott igényt ezeknek a fák­nak az értékére, tehát a rendőrség megszüntette a nyomozást. Közben meg­A Részvénytársaság a Vác, Dr. Csányi László u. 33. szám alatti, újonnan megnyíló diszkontáruházában felvesz szakirányú képesítést és szakmai gyakorlatot szerzett áruházvezetőt-, áruházvezető-helyettest, eladó-pénztárost, eladót Belépés: azonnal. Magas kereseti lehetőség, megegyezés szerint. Érdeklődni lehet Sánta János igazgatónál, a 128-4021-es vagy a 128-4013-as telefonszámon. történt a rendszerváltás, és ezzel senki sem foglalko­zott. Verőcei úr, mint a zöld párt tagja, igen élén­ken felfigyel erre. Neki és a polgármester úrnak is megírtuk annak idején, hogy a jogi helyzet szerint Zsemberi urat elmarasztal­ni nem lehet. Információim szerint a patakmeder tisz­títása miatt is szükség volt bizonyos tereprendezési munkálatokra. Skultéty ál­lamtitkár úr Verőcei Béla úrnak így írta: .. .úgy íté­lem meg, hogy a helyi ön­kormányzatnak, mint a helyi tanács jogutódjának, aktívan kölcsönösen együtt kell működnie a környezet- védelmi szervekkel." Ezt most is megerősítem. Erről a társadalmi elvárásról a polgármesteri hivatalt is tá­jékoztattam. Verőcei urat is megkértem, hogy ne a köztársasági megbízott úr­nak írogasson. Ha észrevé­telei, környezetvédelmi problémái vannak, jöjjön be a polgármesterhez, vagy írjon neki levelet, és pró­báljon együttműködni az önkormányzattal. Verő­cei úr ezt megértette, és a polgármester úr is azt mondta, szívesen vesz min­den észrevételt. Ami hely­ben elintézhető, azt intéz­zék el itt... Alpári György úrral megegyeztünk abban, hogy a testület elé fogja terjesz­teni: valamennyi fafajta kivágását szabályozzák, és a testület döntsön minden ilyen esetben. Ezzel Ve­rőcei Béla úr is egyetértett, és nagyon örült. Felkértem őt, hogy jöjjön el a testü­leti ülésekre, és mondja el a véleményét. Ne a nega­tív oldaláról közelítse meg a dolgokat, hanem segítő szándékkal. A polgármester úr pedig belátta, hogy job­ban kell kapcsolatot terem­teni az emberekkel. — Van önnek tudomása arról, hogy a községben aláírásgyűjtés folyik? — Nem, erről nincs tu­domásom — válaszolt dr. Németh László. — Már két-háromszáz aláírás gyűlt össze azért, hogy Alpári polgármester főállásban gyakorolja hiva­tását. önnek, mint jogász­nak mi erről a véleménye? — Ez teljes mértékben a képviselő-testület hatás­köre. — Van valami jogi je­lentősége az aláírásgyűjtés­nek? — Nincs. Csak a képvi­selő-testületen múlik a döntés. Az aláírásgyűjtés legföljebb befolyásolhatja a testület véleményét. — Volt benn önnél egy másik úr is. Megtudhat­nánk, hogy milyen ügyben? — Igen, Úri Kovács Fe­renc volt nálam. Öt nem hívtam be, ő azért jött, mert megtudta, hogy ide­látogatok. Ö is egy tenni vágyó ember. P. Vajda P. Meglepetés Közeledik a fűtési sze­zon. Megkezdte a fűtőolaj házhoz szállítását a Duna­kanyar Vegyesipari Válla­lat népszerű boyszolgálata. Fáradozásuk közhasznú szolgálat, olyan otthonokba viszik a folyékony tüzelő­anyagot, ahol nem a veze­tékes gázzal működő fűtő- berendezés adja a meleget. Az új szezontól Szárnyqsi Pál a szállítás vezetője. A rendeléseket kedves női hang veszi fel a Migazzi Kristóf téri titkárságon. A rendelést felveszik — de 200 liter alatti szállítást szeptembertől nem vállal­nak. Ez — a szállítási díj­jal együtt — több négyezer forintnál. Keserű meglepe­tés a kisebb tárolóhelyi­séggel, kevesebb tároló­edénnyel, -hordóval ren­delkezők számára. Szerény kérdésünk: Nem lehet ezt a mennyiséget legalább a felében meghatározni? (-«) A tanárnőtől Végső búcsú Pénteken nagy részvét mellett kísérték utolsó út­jára Kiss Imréné Kékesi Ilona tánctanárnőt a váci alsóvárosi temetőben. Az ötvenes évek óta ne­ve összeforrott a helyi mű­velődési központ történeté­vel. Tánctanárnő volt, óvodásokat, iskoláskorúa- kat, felnőtteket egyaránt lelkesen oktatott. Az évzá­ró, látványos tánciskolái vizsgák mindig élményt jelentettek a nagyterem színpadán. Legtehetsége­sebb tanítványai ma is sze­repelnek Operaházunk ba­lettművészei között. Párat­lan feladatra vállalkozott: a Sikerek Váci Tanintéze­tében, illetve a foglalkoz­tatóban hallássérült, de ki­tűnő ritmusérzékű gyer­mekekből támeoscsoportot szervezett. Nagy fáradság­gal betanította őket, s többször díjat nyert rokon­intézeti fesztiválokon. A város vezetése magas fokú elismerésben részesí­tette. Emlékét szeretettel, kegyelettel őrzik meg egy­kori tanítványai. Olvastam, hogy három­száz váci polgár szeretné újból lerakni a néhai Na- szál falu alapját, s ennek érdekében most az Alkot­mánybírósághoz fordultak. Sejce, Zsobrák, Gombás, Pincevölgy és a többi kör­nyező dűlő lakói ők. Felté­telezem, az előkészítők kö­zött vannak olyan megszál­lottak, akik elkötelezettjei történelmünknek. Ök az éle­dező lokálpatrióták. A jó szándék elismerése mellett megszívlelendő a polgármester intése, amikor egy elszakadni vágyó kis közösség leendő önállósága buktatóira hívta fel a fi­gyelmet. Ajánlom a „naszáliak- nak” Jakus Lajos török ko­ri tanulmányát (Váci Köny­vek 4.1989.), melyből majd­nem mindent megtudhat­nak a volt Naszál község­ről, annak pusztulásáról. A karnak legjobb ismerője Káldy-Nagy Gyula, aki számtalan műve mindegyi­kében szól a budai szan­dzsákban Váchoz tartozó Na­szál községről. Mellette kell olvasni Salamon Fe­rencet, Fekete Lajost és fő­ként Szarka Gyula műveit. Káldy-Nagy a leghitelesebb forrásból, a fennmaradt tö­rök adóívek vizsgálatából tudat bennünket a lei gá­zott ország mindennapjai­ról. A török közigazgatás megbízható okiratai nélkül keveset tudnánk a város akkori idejéről. Az adóívek (defterek) azt tudatják velünk, hogy No- szál falu 1559-ben 87 ezer akcse (török pénz, ötven egysége néha megfelelt az Adalékok egy falu történetéhez Noszál tragédiája akkori egy magyar forint­nak) bevételt hozott egy esztendőben. Közel száz évig volt ilyen jövedelme a mindenkori török úrnak, addig, míg a váci szőlőhe­gyek a kivetett boradóval bírták ezt. Az emlitett időszakban csaknem 150 fő volt az adó­zó polgárok száma, majd­nem elérve a váci adózók létszámát! Szeretném, ha a naszá- liak (vagy noszáliak) leg­alább nevét ismernék néhai bírájuknak, annak és azok­nak, akikre szándékukban emlékeznek. Nos — 1588- ban Tód Gergői (Tóth Ger­gely) volt a falu vezetője, akinek a 965. év sánán ha­va szerdáján 10 akcse, 3 tö­rök arany és 8 magyar arany iszpendzse adót (a tö­rök földesúrnak járó fizet­ség) kellett lerónia. (1599- ben már Molnár Bálint volt a bíró.) A török adóívekből végig­kísérhetjük Naszál falu sor­sát, történetét egészen a XVII. század végéig. Még senki nem kutatta fel, hogy a török megszállás végén milyen tragédia okozta a falu teljes pusztulását. Any- nyi bizonyos, hogy a Vác­hoz tartozó, és legjobban adózó település egyszerre (elképzelésem szerint egyet­len éjszaka alatt!) lett sem­mivé. Salamon Ferenc ad erre egy kis támpontot, amikor ezt írja. „ ... kol­dult faluk rabok elvitele 311, emberölés 49, faluk égetési nr. 4 ...” Vonatko­zik mindez az 1642-es béke­tárgyalások idején éppen Nógrád déli részére, Noszál vagy Naszál falura is, Vác- ra, az akkori Nógrád váro­sára ... Megszállottakról beszél­tem fentebb. Kijavítom — olyan emberekről van sző, akiknek felvetése ma még céltalannak látszik, de egy­szer majd sikeres lesz. Eb­ben vagyok biztos, mint ahogy hiszem — csak egy kicsi közösség terve és vá­gya lehet az az építőkockái elem sokfélesége, melynek színeiből — hívják azt akár Naszály falunak! — lesz majd az igazi ország. Csankó Lajos váci hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. 15. 9 A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. # Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. # Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-töl U-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents