Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-23 / 223. szám
Területi ok Ui iá si rá nyitási központok Álliberális és demagóg nézetek SZÉCHENYI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJÁN Politikai Hamletként gyötrődött (Folytatás az 1. oldalról.) a Széchenyi család nevében Széchenyi László szólt az ünneplő közönséghez, majd' számos intézmény, szervezet képviselői helyezték el koszorúikat Széchenyi szobra körül. Először a Magyar Köztársaság elnöke rótta le tiszteletét, majd az Országgyűlés nevében Dörnbach Alajos al- elnök, a Magyar Köztársaság kormánya nevében pedig Für Lajos honvédelmi miniszter koszorúzott. Az egész napos programban egyebek között főpásztori misére került sor, elhelyezték a megemlékezés virágait Széchenyi István sírjánál, és Göncz Árpád kitüntetéseket adott át több személynek a Széche- nyi-emlékév eseményeinek sikeres megvalósításáért kifejtett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként. Az ünnepség este a soproni Petőfi Színházban Németh László Széchenyi című drámájának bemutatásával zárult. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, szombaton délelőtt megkoszorúzták a „legnagyobb magyar” Budapesten, a Roosevelt téren álló szobrát. — Magyarország az elmúlt kát évszázad alatt Közép- Kelet-Európa olyan országává vált, amelynek megvannak a feltételei a további fejlődéshez — mondta ünnepi megemlékezésében Antall József miniszterelnök. — Ebben a folyamatban — Széchenyi István felismerésével -összhangban —. jelentős szerepe volt és van a tulajdonrendszer reformjának. A politikus a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagy egyéniségei között voltak ellentétek és feszültségek, de sohasem voltak tisztességtelenek egymással szemben. Jó lenne, ha e politikai örökségnek az alapján megkísérelnénk megőrizni a politikai tisztességet is — mondta a miniszterelnök, s kijelentette: meg kell őrizni a politikai morált akkor is, amikor a sajtó- és a szólásszabadságról, valamint mindazokról az ismérvekről beszélünk, amelyek a modern parlamenti demokráciához tartoznak. Antall József utalt arra, hogy a reformkor a nemzet közös öröksége, ebből nem lehet kizárni senkit sem. A kegyelet és a megemlékezés koszorúit Antall József, Göncz Árpád személyes képviselője és Szabad György, az Országgyűlés elnöke helyezte el Széchenyi István szobránál. Koszorúztak a család, a főváros, a parlamenti párA legnagyobb magyar keze érintette valaha e tárgyakat Cím fölötti kép: Az emléknapra ezüst 500 forintost bocsátott ki a Nemzeti Bank tok, a Széchenyi nevét viselő társadalmi szervezetek, valamint a tömegszerveze- te-k képviselői is. Széchenyi életének meghatározó dilemmája volt: bele lehet-e úgy avatkozni az események sodrába, hogy biztosan tudjuk a következményeket. Politikai Hamletként hosszú évtizedeken át gyötörte a dilemma, mi a nagyobb felelősség: tenni, noha nincs minden eszköz a kezünkben, hogy elképzeléseink realizálását biztosítottnak tekinthessük; vagy p asz- szívnak maradni, meghúzódni, engedni sodortatni magunkat és a nemzetet anélkül, hogy megpróbálnánk érvényesíteni azt, amit helyesnek tartunk — mondta Szabad György a Széchenyi István gróf és kora című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban szombaton. A kiállítás személyiség- központú. A kort csak annyiban fogja át, ameny- nyiben a gróf kérdésfelvetései és tevékenysége, társadalmi és társasági kapcsolatrendszere felöleli azt. A tárlat anyagából külön említést érdemel az a XVIII. század végéről származó „gyermskkarosszék”, amelyet valószínűleg a nagycenki családi kastélyban használt Széchenyi István. Érdekes és Széchenyi István politikai gondolkodására utaló műtárgy az a szavazóurna, amelyet a gróf adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának. A kiállításon látható még többek között Széchenyi préselt bőrkötésű naplója, illetve kabátja, amelyben öngyilkosságát elkövette Döblingben. Területi oktatásirányítási központokat alakítanak ki a köztársasági megbízottak hivatalai mellett. E központok a tervek szerint 10- 12 szakembert foglalkoztatnak, s az állásokra heteken beiül kiírják a pályázatokat — ezt jelentette be Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár szombaton Veszprémben, az egyetem aulájában megtartott dunántúli pedagógusfórumon. Rámutatott, hogy ez a szakmai szervezet Icözve- títi majd a minisztériumi elképzeléseket, s az iskolák visszajelzéseit. Részt vesz a szakmai. pályázatok elbírálásában és az. ellenőrzésben is. Álliberálisnak és demagógnak nevezte azokat a nézeteket, amelyek' szerint nincs szükség az -iskolák ellenőrzésére. Meggyőződése, hogy ennek hiánya előbb- Utóbb anarchiához vezetne. Gondoskodni kell arról is — megfelelő ellenőrzéssel —, hogy a nemzeti alaptanterv követelményeinek mindenütt eleget tegyenek — hangoztatta. Tarthatatlan ugyanis a mai helyzet, amikor a 8. osztályból kikerülők 25 százaléka funkcionál is analfabéta. Szólt az államtitkár azokról az új jelenségeikről, amelyek ma sokat foglalkoztatják az oktatásügy dolgozóit. Ezek körében elmondta, évekkel ezelőtt erőltetett és indokolatlan mértékben valósították meg a körzetesítést, az iskoláik százait zárták be. Most viszont minden új, Önálló közigazgatású település ragaszkodik a saját iskolához. Legalább hatszaz új iskola indult az ősszel, illetve - bejelentette ebbéli szándékát. A minisztérium támogatja a kis falvak alsó tagozatos iskoláit, hiszen így nem kell a gyerekeknek utazni, és értelmiségieket kap a falu, ugyanakkor nem látja biztosíthatónak ezeken a helyeken azt a szakembergárdát, amely a felsötagozatos iskolák munkájához elengedhetetlen lenne. A résztvevők kérdéseire válaszolva elmondta: az egyetemek, főiskolák felvételi rendjében figyelembe veszik, hogy mind több nyelvtanárra van szükség, tény azonban, hogy a végzettek — különösen az angol szakosok — jeilentős része nem a katedrát választja. Sok Szó esett az orosz szakos tanárok átképzéséről, valamint az óvodák megszüntetéséről. Ez utóbbit nem tartja jó lépésnek az államtitkár, hiszen ha most csökken is az óvodás korúak száma, 1997-ben várhatóan újra nő, és akkor többe kerül az új óvodák építése, mint a jelenlegiek „átmentése”. JÖVŐKÉP ALAPÍTVÁNY Az elhelyezkedés tudománya Az előző tanévben 120 ezer fiatal került ki a középfokú iskolákból, négyötödük szakképzetlen. Ám közülük az őszi tanévkezdésig már 23 ezren regisztráltatták magukat munka- nélküliként. A szakemberek becslései szerint. talán az iskolából kikerülő pályakezdők fele is lehet munkanélküli, ami annyit tesz: egy év alatt G0 ezer fiatal kezdi életét az utcán. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a sorozatos átszervezések következtében jócskán szétzilálódott a pálya- választási tanácsadó szervezet, s hogy sok szó érheti a ház elejét, mert a szakképzési rendszer is korszerűtlen, akkor mindjárt világossá válik, miért is hozott létre alapítványt a Struktúra Datacenter Kft. és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (az alapítók 200-200 ezer forint tőkével szálltak be) Jövőkép-Szolidaritás az Ifjúságért névvel. Nem vitás, hogy ez év nyarán a Fővárosi Bíróságon nyilvántartásba vett alapítványra a munkanélküliség által sújtott, vagy fenyegetett fiataloknak nagy szüksége lesz. A szakképzéshez, a munkavállaláshoz, az átképzéshez kívánnak ugyanis közvetlen és gyakorlati segítséget nyújtani az alapítók. Miként? Elsősorban a pályaválasztáshoz, szakképzéshez adnak ki segédanyagokat, kézikönyveket, „Iskolakeresőt”, azután önmenedzselő tanfolyamokat szerveznek pályakezdőknek, munkanélkülieknek. A rászorulóknak kiközvetítik az állami és magán átképző tanfolyamokat, a napi állásajánlatokat, adatbankba gyűjtik a fiatal munkanélküliek névsorát, jogi, szociális tanácsadásra is vállalkoznak, s ugyancsak összegyűjtik a diákok alkalmi és nyári munkavállalási lehetőségeit. Ehhez vár állampolgári és társadalmi támogatást az új alapítvány, mely hitvallásának tartja: meg kell tanítani a fiatalokat a személyes érdekeik eredményes munkaerőpiaci képviseletére, az elhelyezkedés tudományára. Amikor pápua ül Luca-széken A Nemzeti Múzeum tárlójában: érmek, bankók Széchenyi arcmásával (Erdősi Agnes felvételei) . . Centenáriumi kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban Róheim Géza, a nemzetközi hírű magyar folklorista, etnográfus és antropológiai kutató tiszteletére. A sokoldalú tudós életművét bemutató kiállítást azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a magyar néphittel és népszokásokkal kapcsolatos ismeretek. Róheim Géza a halotti szokások, a tavaszi rítusok és a hiedelemlények néprajztudósa. Több száz oldalas tanulmányt írt például arról, mi is az a Luca széke és hogyan készül. S Luca széke, mondják a néphit szerint az olyan emberre vagy dologra, aki vagy ami a kelleténél lassabban készül. A magyar néphitről és nép- szolMSOkról írott összegző Jelentőségű művét pedig a folkloristák bibliájának tartják. Róheim 1928 és 1931 között hosszabb ideig Ausztráliában, Üj-Guineában és Közép-Amerikában élt, ahol mítoszokat, elbeszéléseket és a rítusok tárgyi emlékeit gyűjtötte, rendszerezte és értékelte. A kiállítás ebből a több száz darabos gyűjteményből is ízelítőt ad. A magyar néprajzi válogatás mellett láthatjuk még azokat a fonográffal készült, világszerte egyedülálló ritkaságokat, amelyeket a Normanby-szigeti szertartásokról 1930-ban rögzített. A bőséges anyagot a tudós szakkönyveiből összeállított gyűjtemény egészíti ki.- - - —. kk —•- „