Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-20 / 221. szám
I. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK D U HAJ AJ SZENTENDREI-SZIGET # CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • EOT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTSzakmunkásképzés Gödön A kezdő lépések A kép bizonyára mindannyiunk számára ismerős lehet: az óra végét jelző csengőszóra kitóduló diákok egymást kergetik játékosan, mások lökdösődnek. Van, aki kis csoportokban beszélget, míg az udvar sarkában néhányan egy gazdátlan kiskutyát dédelgetnek. Csakhogy van mégis valami rendkívüli a dologban. Ugyanis ezek a középiskolások a gödi piarista szerzetesi rend szakmunkásképző iskolájában tanulnak. Gödön, a Jávorka utcában, az egykori MHSZ- klub épületében kapott helyet ez az intézmény. — Mit csinálnak most a gyerekek, honnan érkeztek ide? — kérdeztem Kovács Gyula szakoktatót, aki építészmérnök, ácsmester és pedagógus is egy személyben. — A gyerekek elsős ácstanulók — mondotta Kovács Gyula. — Éppen a tanműhely berendezéseit készítik, padokat, asztalokat, ácsbakokat. Egyébként Szódról, Szobrát érkeztek, js a szakmai gyakorlati oktatás keretében a szerszám- íismerettel, munkafogások- kal ismerkednek. Minden második héten van gyakorlat, amit elméleti képzés követ. Egyelőre a tanműhely felszerelése a fő célunk, később pedig majd az épületek javítása is. Golda Gábor az iskola igazgatója. Harmincöt évesen a piarista rend tartományfőnöke kérte föl erre a feladatra. Valamikor maga is „piarós” diákként végzett Budapesten, öröm- - mel vállalta a megmérettetést. í — Mely szakmákat oktatják itt, és milyen feltételek alapján történt a felvételi? — Kőműves, kőfaragó, ács és díszmű-lakatos szakmákat oktatunk. Ez utóbbi szakma a második világháború óta megszűnt, pedig nagy szükség van rá. Ugyanis a művészi jellegű fémalkotások — például kovácsoltvas kapu javításánál az ügyes kéz nem elég, ha nincs stílusismeret, szépérzék. Felvételi vizsgák nem voltak, mivel július elején kaptuk meg az engedélyt, hogy ez az oktatási intézmény működhessen. Nem volt feltétel a vallásos neveltetés sem. A 45 tanulóval rendezettnek mondható személyi és tárgyi feltételek mellett kezdtük meg munkánkat — válaszolta az igazgató, aki építészeti szakismeretetet és fizikát tanít. — Milyen képzést kapnak a diákok, és mi az, ami eltér egy hagyományos szakmunkásképző iskolától? — Állami tantervből tanítunk mi is. Viszont német nyelvet is oktatunk a hittan mellett. A hittan nem kötelező tantárgy, szabadon választható. Szeretnénk a szakmunkásvizsga után egyéves munkalehetőséget biztosítani a tanulóink számára Németországban, ehhez van szükség a nyelvismeretre. Ami gondot okoz, az, hogy nincs tornatermünk, így a test nevelési órákat a szabad ban tartjuk. Tavasszal majd vízre' tesszük a saját csónakjainkat, nyilván népszerűbb lesz akkor ez az óra. — Mi a piarista szakmunkásképző iskola célja? — Olyan szakemberképzés, ahol a szakmai ismere tek elsajátításához emberi léptékű szellemi környezetet biztosítunk. Nem véletlenül alacsony a tanulói létszám ebben a kis iskolában, melynek létrejöttét nagymértékben támogatta a helyi önkormányzat is. Megkérdeztem a diákokat is, hogy mitől más számukra ez az iskola? — Elkéne ide vagy negyven lány — kezdte Czeich- ner József, aki kőművesnek tanul. — Az viszont nagyon jó, hogy kicsi az iskola és kevesen vagyunk. A tanárok az elméletet nagyon türelmesen tanítják. Ügy tűnik, hogy a diákok felszabadultak, jól érzik magukat ebbpn a szokatlan, új környezetben. Szertelenek, elevenek. Valószínűleg jó szakemberek lesznek, s az itteni munkájukkal nyer majd a szerzetes- rend is. Ugyanis a szakmai gyakorlat keretein belül mindannyian találkoznak azokkal az ismeretekkel, fogásokkal, melyek egy-egy művészeti alkotás — templom, kapu — esetében a javításhoz, renováláshoz feltétlenül szükséges. Most még hiányzik az érzelmi kötődés az épülethez, egymáshoz, hiszen új számukra az egész. De ha mindez megvan már, hangulata, varázsa lesz a piarista szakmunkásképző iskolának. Virág Márton Egészségügyi ellátás Dunaharasztin Nem kell utazgatni Fogytán a türelmünk — még önmagunkat sem lunvíljük. Könnyen lemondunk bármiről, ha várni kell, még az orvost is csak akkor keressük fel, ha muszáj, amikor már fizikailag érezzük a kezelés hiányát. Akkor azonban gyors segítséget várunk, mert aggodalmak közepette tudatosul bennünk, hogy a legnagyobb kincs: mégiscsak az egészségünk. A beteg — elsőként — a körzeti orvossal kerül kontaktusba, így tehát tőle reméli a gyors beavatkozást, vagy ahogyan manapság mondjuk, a korszerű és magas színvonalú egészség- ügyi ellátást. Ennek azonban az is feltétele, hogy bizonyos vizsgálatok helyben elvégezhetők legyenek. Du- naharaszti polgárai hamarosan elégedetten konstatálhatják, hogy egy vér- vizsgálatra, vagy egy fizikoterápiás kezelésre nem kell távolabbi településre utazniuk — a közelmúlt fejlesztéseinek eredményeként ezek helyben elvégezhetők lesznek. A részletekről dr. Karika Gyula ügyvezető körzeti orvostól kértünk információt. költözés előtt — Hosszú évek óta húzódik a fejlesztési program — hangzik a válasz —, az igény már a tanácsi működés ideje alatt is megfogalmazódott, sőt, megtörténtek bizonyos kezdeti lépések. Az önkormányzat azonban határozottabban kézbe vette az ügyet, s ennek eredményeképpen a közeljövőben megkezdi munkáját a közepesen bonyolult vérvizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratórium, illetve a fizikoterápiás kezeléssel kiegészített reumatológia. Az- előrelépés kulcsa abban van, hogy felújítva megkapjuk a volt pártházat, amely lehetőséget ad a különböző rendelők átcsoportosítására. Jelen pillanatban az épület átvétele van folyamatban, mihelyt kijavítják az utólag észlelt hibákat, kezdődhet a költözködés. KRÍTIKUS RÉTEGEK — Mibe került a fejlesztés? — Az önkormányzat költségvetése egymillió forintot irányzott elő az egészségügyre, amely — e köztudottan takarékos időszakban — igen jelentős összeg. Ebből kiváló német laboratóriumi műszereket vásároltunk, s az ízületi megbetegedések kezelésére is “több korszerű berendezést. De a beteg ezt talán kevéssé észleli,-számára az a fontos, hogy e vizsgálatokért nem kell utazni. Igen jelentős például a cukorbetegek száma, s mint tudott, az ő ellenőrzésük rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal történik: számukra feltétlen megoldás, hogy nem kell Szigethalomra menni, s fizetni a ■megemelkedett utazási költségeket. Manapság a legmagasabb szinteken zajló .viták ellenére — miszerint nem szükséges a szakorvosi intézményhálózat bővítése, mert ezt a funkciót elláthatja a kórház járóbetegrendelője — az élet igazolja, hogy már a körzeti orvosi ellátást is bővíteni szükséges bizonyos szakrendelésekkel. — A fejlesztésekről hallva óhatatlanul felvetődik a kérdés, vajon az anyagi áldozatokkal arányban van-e a lakosság általános egészségi állapota? — Időnként ismertté válnak komor hangvételű statisztikák, ezeket azonban nem szabad dramatizálni. Én mindenesetre nem mondanám, hogy az elmúlt egy-két évben, tehát a rendszerváltással ránk köszöntő bizonytalan gazdasági helyzet következtében rohamosan és kimutathatóan lefelé süllyedne a görbe. Vannak kritikus rétegek, például a- magukra maradt kisnyugdíjasok vagy a munkanélküliek, de veszélyesnek tartom az általánosítást. Ugyánakkor azt is tapasztaljuk, hogy jelenleg az önkormányzat, s a keretében működő népjóléti bizottság igen komoly erőfeszítéseket tesz a valóban elhanyagolt, az egzisztenciálisan leszakadt I és egészségileg leromlott emberek patrpnálására, ICL, ELÉGEDETTEN — A Dunaharasztin történt fejlesztés hosszú távon biztosíthatja a korszerű ellátást, azaz itt a végállomás? — Inkább azt mondanám, megtettük a legszükségesebb lépést, amelyet — remélhetőleg — a többi is követ. Szeretném azonban hangsúlyozni, ahhoz, hogy egészségesebbnek mondhassuk magunkat, nem csak műszerekre és fejlesztésre van szükség. Élettér kell, anyagi biztonság és perspektivikus jövő. Az egészség és betegség kérdése igazában azon dől el, hogy mennyire élünk kiegyensúlyozottan, jól és elégedetten. Va. fi. Szigethalmi utánpótlás az Autónak Húsz olimpiai pont Szigethalom községben népszerű a birkózás, s a fiatalok jelentik a Csepel Autó utánpótlását. 14 éves koruk után kerülnek ide. A Marlin-telepen, valamint a Szabadkai úti iskolában egy-egy szőnyegen gyakorolnak hetente kétszer a fiatalok. Ezenkívül a Csepel Autó szigetszentmikló- si csarnokában is otthonihoz jutnak Joszkin János edző tanítványai. ; Néhány név a legtehetségesebbek közül: Szedlák f'erenc, Grósz József, Csonka Lajos, Szűcs Zoltán, Szűcs László és Frankit Károly. A birkózóknál egyébként az év első felében az egyéni, a másodikban a csapat- versenyeket tartják. Ennek jegyében most volt az NB Il-es rajt, amelyen az Autó csoportjában győzelemmel rajtolt a Nagykőrös ellen. A Csepel Autó szakosztályában két felnőtt első osztályú minősítésű van: Robotka István és Pálosi Csaba. Utóbbi a hatodik helyen végzett az országos bajnokságon. Szabó Attila a junioroknál bronzérmes, Zsivnovszki György a serdülőknél harmadik, az ifiknél a negyedik helyen végzett. Fazekas Lajos, Szaller Zoltán és Lajkó Krisztián tartozik az említett két birkózó mellett az Öt aranyjelvényes sorába. A fentieken kívül az ifjúsági bajnokság hatodik helyezettje Szűcs László, valamint a diákbajnokság bronzérmese, Felföldi Szabolcs nevét említette dicsé- rőleg Joszkin János, akit Lenkó Károly edző segít a munkában. Eddig 20 olimpiai pontot gyűjtöttek az autósok, a szakosztály közel száz tagot számlál. Reitter László A világ legjobbjai vagyunk, de... Tartalékaink a periférián A természet világáról csak az írhat igazat, szépet, hiteleset, aki a közvetlen közelében él. Zsidei Barnabás megteheti ezt, mert biológusként foglalkozott a méhek különleges életével, s felfedezhetett olyan titkokat, mikel laikusként meg sem érthetünk. Közülük az egyik például, a gének vizsgálata. Olyan helyen, s olyan, ma még ritkán alkalmazott elektronmikroszkóppal, amely 370-ezer- szeres nagyításban enged bepillantást, a kis rovarok szervezetébe. — Megmondom őszintén — közli sajnálkozva —, ennek a kutatásnak az eredményét külföldre adtam el. Lehet, hogy majd drágán újra meg kell vennünk. Szívesebben adtam volna én, sokkal olcsóbban, itthon is ha kell, ha legalább azt mondták volna: — Nézd, itt van neked ezért egy laboratóriurh. Használd, dolgozzál, kutassál benne. Gömörben ős génbankot fedezett fel Zsidei tanár úr. Igazi, kárpáti méhekre talált, melyek már ritkán fordulnak elő, s ezek a legjobb tula.idonságúak. Aki drága kísérleteket folytat, annak a méhekkel kell megteremteni a gazdasági hátteret is. Sokba kerülnek a hatóanyagok. Egy anyaméh ára háromszáz forint, s van olyan kísérlet, amelyhez 327 anyaméh szükséges. Pedig a tudományos eredmények gyarapítása, a fejlesztés még akkor is fontos, ha tudjuk: a találkozásunk óta én is tudom — Magyarország a világ méztermelésében o negyedik helyen áll, termékének minőségével pedig világelső. Negyvenezer méhészt tartanak számon határainkon belül. Közel 600 ezer méhcsaládot, de mindezt négy és fél, ötszörösére növelhetnénk, méztermésünkből minden mennyiséget eladhatnánk. Ezzel szemben akácerdeink egyötöde sincs ebből a szempontból kihasználva, a magyarországi méhészkedés periférikus ágazat. Annak ellenére, vagy éppen azért, mert sokan nem tudják: legalább ötven fajta gyümölcs nem teremne meg e kis zümmögő szorgoskodók nélkül. A virágdíszes napraforgó például nem fordulna termőre. — Magam is dohogtam egyszer, mikor kertszomszédunk megengedte a sógorának, hogy nála telepítse le a méhcsaládokat. Ezek támadnak majd — ijedeztem, pedig nem vagyok a közjó ellensége. Most viszont azt kell hallanom: — Nagy baj az, ha sok helyen nem engedik oda a méhészt, pedig a kis rovarfélék nagy hasznot hoznának. A másik gond a vegyszerek mértéktelen és pontatlan alkalmazása. Ha például az aljnövényzettel nem törődve, arra is hull a permet, s virágaira szállva pusztul az önkéntes, szárnyas kerti munkás. A magyarországi méztermelés sajátosságai közé sorolható még, hogy tökéletlen eszközökkel kell dolgozni, s ahogy a tudós kutató jellemzi: — Ezekért az embernyű- vő eszközökért is csillagászati árakat kérnek. Még ennél is nagyobb baj, hogy nincsenetk jó védekezőszerek, egyikük-másikuk, mint például az atka ellen használt, amitráz tartalmú füstcsík, rákot okozhat. Munka közben a méhész beszívja, s így tüdő- és gégerák lehet az eredmény. Ügyhogy mindenképpen tökéletesíteni kellene a technológiát, biztosítani kellene az egészségvédelmet, félévenként ingyenes vizsgálatokat kellene tartani, s néhány középfokú iskolán kívül, ahol most oktatják a méhészetet, a felsőfokú tanintézetekben szintén be kellene vezetni ezt a tárgyat. — Minden szakértő elfogult a maga témája iránt — gondolom e kijelentés hallatán, de a következő percben magam is ilyenformán kezdek gondolkodni. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a beszélgetés meggyőzött. Annyiféle elhanyagolt gazdasági tartalékaink között itt van ez is. Azt kell hallanom, hogy a magyar méz a legtisztább, legjobb a világon. Vennék, vinnék, ha volna elég, ha kínálnánk. Talán többen pergetnék, ha még mindig nem lenne méltánytalanul alacsony a termelői ára. Pedig nem csak bevételi forrás a méz. Önmagában is egészségjavító, konzerváló, természetes gyógyszerek alapanyaga sokféle formában. A felsorolt veszélyek ellenére a méhészek ma még nagyon egészséges emberek. Ezt mondja a téma kiváló hazai szakértője, búvára. Az a humanista, aki nem egyoldalú gondolkodó. Kiváló tudományos művei mellett kötetekre való, szép novellát is írt. Kovács T. István DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. O Munkatárs: Vasvári Éva. # Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőséiben. Címünk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067.
