Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

I. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK D A RAS I MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Jutalom a nyomravezetőnek Csöveket „fújtak” Bugyi község körzeti megbízottja egy felhívást juttatott el hozzánk: P. László és M. László helyi gazdálkodók 150 ezer fo­rint jutalmat ígérnek an­nak a személynek, alkl nyomravezető információ­kat szolgáltat a földjeikről ellopott öntözőcsövek hol­létéről, illetve a tolvajok kilétéről. A felhívás nyomán ke­restük meg Fazekas János rendőr törzsőrmestert, a némedi és bugyi környéki sorozatos csőlopásokka-1 kapcsolatban. ★ — A lopások az utóbbi két hónapban harapóztak el. de nemcsak csövet, ha­nem minden más öntöző- berendezést loptak, szóró­fejeket, szivattyúkat, al­katrészeket. Ezek összérté­ke meghaladja a 600 ezer forintot, érthető tehát, ha a lakosság háborog. — Meddig jutottak el a nyomozással? — Az egyik esetet már majdnem lezártuk, az el­lopott csöveket lefoglaltuk, s nemcsak a tolvajokat, de az ügy hátterét is ismer­jük. Adva van egy felbuj­tó, aki kihasználja a mun­kanélküliek anyagi szo­rultságát. Ez a személy ad­ja a rendelést, és az ő gondja a lopott tárgyak ér­tékesítése. A bandában van egy magánfuvarozó, egy gazdálkodó és két munkanélküli. Már azt is tudjuk, hogy egy IFA te­herkocsival bonyolították le a Vincze József alsóné- medi lakos sérelmére el­követett lopást, 30 szál alumínium öntözőcsövet hoztak el 120 ezer forint értékben. — F.zt foglalták le a fel­bujtónál? — Nem nála. ö nem tudta eladni, amiért is szólt a tolvajoknak, hogy azon­nal szállítsák el a portá­járól. Ez meg is történt, a csóvák végül is Bugyiban találtak gazdára, 30 ezer forintért. A vevő hivatalos adásvételi szerződést kö­tött, talán mert gyanús volt az ár, és így akarta fedezni magát. A sejtése bejött, s amikor már széltében- hosszában beszélte a falu a lopást, eljött hozzám, hogy informáljon. Az elkö­vetők persze tagadnak, de olyan tárgyi és személyi bizonyítékaink vannak, aminek az alapján az ügyészség vádat emelhet. Nagyon szeretném, ha né­hány csőtolvaj rács mögé kerülne. A többi jómadár okulna az eseten, öntöző- csövet amúgy nehéz lopni, illetve értékesíteni, az okos tolvaj nem szívesen fog­lalkozik vele. A tulajdono­sok olyan egyedi jeleket használnak, amit a harma­dik határban is ismernek. Beleütik vagy ráfestiik, a jelek eltüntetése feltűnik. Ez történt Vincze József csöveivel is, és ezen az alapon nyomozunk a P. Lászlótól és M. Lászlótól ellopott csövek után is. ★ Bár Fazekas János fő­törzsőrmester lelkiismere­tesen látja el feladatát, az egyszemélyes rendőrállo­mány kevésnek bizonyult Bugyiban. Szeptember 1- jétől még egy altisztet ve­zényeltek a községbe, a közbiztonság javítása érde­kében. A személyi állo­mány növelését az önkor­mányzat egy szolgálati la­kással honorálta — az új altisztnek. Valamint jelen­tős összeggel járultak hoz­zá ahhoz a közbiztonsági alapítványhoz, mely a Da- basi Rendőrkapitányság munkáját kívánja segíteni. (—matula—) Tábori emlékek Perbáli őrangyalok Meglepődött volna a ré­gi tulajdonos, a vakáció végén bekukkant az ócsai népművészeti ház tiszta- szobájának ablakán: a fa­ragott, népi bútorok he­lyett matracok borították a padlót. Egy hétre tizen­két perbáli gyerek ideigle­nes hálószobájává alakult. ÖSSZETARTOTTAK Sajátos védekezés Levél a parókián „Tisztelt Betörök!” E cím­mel olvashatnak pár soros üzenetet a nem várt és nem kívánt látogatók az isaszegi református parókián. A le­vél a köztudottan elszapo­rodott és mindinkább bru­tálissá fajuló betörések el­leni legegyszerűbb fegyver" — nem kétségesen olcsóbb és hatékonyabb bármely szuperbiztos riasztóberen­dezésnél, fotocellánál, őr­zőkutyánál, láncnál, lakat­nál. íme az ópusz: „Kérem, őrizze meg kul­turális és eddigi hidegvé­rét. Ne forgasson fel sem­mit. Az ön számára hasz­nálható érték itt nincs. A tv 500 forintot ér, az író­gép ócska, kb. ugyanannyit. A kegytárgyaknak (nem arany és nem ezüst) nincs forgalmi értéke. A magnó akkor kell — gyakorlatilag szintén értéktelen —, hogy az ön koporsója mellett is szóljon a Tebenned bíz­tunk ... Üdvözli a lelkész.” A sokadik szomorú hír­adást halljuk arról: a gazda 220 voltos áramot vezetett kerítésébe — gyerekkezek­től mentve így a dinnyéiét. Ránk köszöntött az a világ, amelyben — más megoldást nem találva — úgy érez­hetjük : igenis magunknak kéne megoldanunk a saját biztonságunk védelmét. A nagyfeszültség drótjai hát 8 irig egyre több portát védenek, lassan elfogadottá válik az otthoni fegyvertartás, a gázpisztolyok, sprayk vilá­ga révén lassan amerikani- zálódtunk. Mostanra már mind többen úgy látjuk: nincs, aki megvédjen min­ket, a családunkat és a fon­tosnak vélt értékeinket — miránk vár ez, bármi áron is. És akkor Isaszegen, ahol zöldre festett, rácsos kapu­ja van ugyan a parókiának, de kerítése bizony csak nyomokban, dülöngélve, ki- támasztottan díszeleg a régi védőalkalmatosság maradé­ka is — születik egy néhány soros levél, levélke, üzenet. S ha a lelkész és családja épp nincs idehaza, akkor szögre akasztják, az ajtó­félfára, jól látható helyre. S hogy még mi minden föllelhető a kibiggyesztett sorokban? Talán csak any- nyi, hogy a ház lakói tisz­telik az arra járót, lett lé­gyen akár bűnöző — gon­dolkodnak — segítőkészen annak megszerzett tár­gyai értékesítési nehézsé­geiről, okosan, előrelátón. S biztosítják betörőjüket még ezek után a legfonto­sabbról : akárhogy alakul­jon az élete folyása, halála­kor őérte, az ő feloldozására is megszólal — a fent emle­getett magnón — a Teben­ned bíztunk — minden re­formátus utolsó strófája. Egyébiránt még megjegy­zendő, az ajtó, amely mö­gött a lelkészházaspár két kisgyerekével lakik — min­dig nyitva áll. —e. —ó. Inárcs-szépítők Pénteken este fél hatkor ismét találkoznak Inárcs faluszépítői. Az egyesületi tagok és a belépni szándé­kozók megjelenésére egy­aránt számítanak. Teendő­jük pedig jócskán: a világ­háborúk áldozatainak ké­szülő emlékmű avatására készülnek. A gyerekeket nem za- zarták az apróbb kelle­metlenségek, a három kí­sérő felnőttel együtt kivá­lóan érezték magukat. — Már háromszor vol­tam táborban, de eddig ez volt a legjobb — jelentet­te ki a 11 éves Kovács Zsa­nett. — Mindent szívesen csinálok, nagyon szeretek rajzolni, festeni. Mióta megtanultam a szövést, mindennap szövök. A hatodik osztályos Ke­rekes Anna szintén jobban érezte magát itt, mint az iskolai táborokban. Ott a tanárok sokszor idegesek, szívesebben utasítanak, mint kérnek. — Itt mindenki kedves! A gyerekek is. Úgy érzem, ez egy nagyon összetartó csapat. Az összetartó csapat Más-kép csoport néven két éve működik a perbáli mű­velődési házban, Seregley Erzsébet hívta életre. Sza- kolczay Róberttel való is­meretsége révén tudta, hogy Öcsa milyen értékek­kel rendelkezik, igy került sor az idei vendégeskedés­re. Míg Szakolczay Róbert a tájvédelmi körzettel, a Népművészeti Egyesület tagjai régi mesterségekkel ismertetik meg a csopor­tot. Pintér Piroska a szö- vés^ alapfogásaira tanította a gyerekeket, Papp Ági­val gyöngyöt fűztek. A gondosan táblázatba szerkesztett programban ilyet is olvastam: „kör­mönfont”. Ez meg mit je­lent?” — kérdeztem a gye­rekeket. — Az ujjainkon kell fonni — mutatták készsé­gesen az elkészült darabo­kat. Mindennap illusztráltak egy fejezetet Terence Di­ckinson: „A nappali ég” című könyvéből. Csak a téma volt adott — „kék ég”, „szivárvány”, „vihar- villám” — a technikát ma­guk választották. Máskor a technikához kellett alkal­mazkodniuk: kipróbálták, milyen nyomot hagy a ku­koricacsutka, a faág, a kü­lönféle erezetű és formá­jú levelek, vagy éppen a saját kezük. A csoport vezetője, Se­regley Erzsébet elismerés­sel szólt a gyerekek telje­sítményéről: — Napi öt-hat órát ke­ményen dolgoznak. Ami­kor megtanultak szőni, egész nap le se akarták tenni a szövőkeretet. A gyöngyfűzés is komoly fi­gyelmet igényel és olyan tartásban kell ülni hozzá, amit egy felnőtt fél óráig sem bírna ki. És e prog­ramok mellett a házat is ellátják! „félnomád” életmód azon' ban még érdekesebbé tett« az ócsai vendégséget, ve­szekedés helyett erősödön az összetartás. Ha bárm: baj történt, ha néha eltö­rött a mécses, mert hiá­nyozni kezdtek a szülők egymást vigasztalták. A nagyobbak — a felnőttel kezdeményezése nélkül — bevezették a mesedéluíá- nokat. Ezekből a mesékből született a táborzáró szín­házi előadás. EGYMÁSÉRT A TŰZ MELEGEN Beosztották, ki mikor lesz ügyeletes „konyhatün- dér”, „takarító”, „vízhor­dó” vagy „bevásárló”. Ebé­delni a Bajor étterembe jártak, de a többi étkezés­ről maguk gondoskodtak. A legnehezebb feladatot az esti fürdés jelentette: össz­komfort nem lévén, a tűz­helyen melegítettek vizet és lavórban mosakodtak. A Az első napon kalapból húzták ki egymás nevét Akinek a neve a cédulái szerepelt, arra kellett „őr­zőangyalként” egy héten ál titokban vigyázni. Az őr­angyalok kilétére csak a táborozás végén derüli fény, amikor maguk készí­tette ajándékaikkal léptéi meg védencüket. — Persze korábban is ki lehetett találni! — kun­cogtak a gyerekek. — És ha valaki felnőt­tet húzott? Hogy tudott rá vigyázni? — Hát mindig vele volt vele játszott! De jó is lenne, ha az is­kolák odafigyelnének aj ilyen és hasonló csoportok munkáira ... (pachner) Jógától - színházig Jógatanfolyam. Az Örké­nyi művelődési központban indul, melynek lényege: — helyes légzés — testtartás elsajátítása. — Az egészség megőrzése, illetve visszaál­lítása. — „Az a természetes, hogy egészséges vagyok” szemlélet kialakítása. — önismeret, önfegye­lem, pozitív gondolkodás- mód kialakítása, — relaxációs gyakorla­tok; — speciális gyakorlatok egyes betegségekre (meg­előzés, ül. gyógyítás); — légúti megbetegedé­sek, — emésztés-gyomor-bél rendellenességek. — látás, szem torn a — vérnyomás harmoni­Szolgáltatás — szolgálat Napjainkban gyakorta hallani vádként mindenfajta szolgáltatói tevékenységre, hogy „csak meggazdagodni akarnak”, de nem kiszolgálni. Nos, Dabason járva jó példával is találkoztunk: picinyke üzlet a város főútvonalán, szolgáltatnak, igazán méltányos haszon ellenében. Vallják: a szolgáltatás — szolgálat... Érdemes betérni a kölcsönzőbe ... zálása, keringési problé­mák, — gerincgyakorlatok. Reflexológia. Kezelésre lehet je:entkezni: (bioterá­pia — természetes gyógy­mód — talpmasszázs és ki­egészítő masszírozás) az Ör­kényi Művelődési Központ­ban minden hétfőn és pén­teken 15.00—18.00 óráig, to­vábbá a Művelődési Köz­pont, Örkény, Fő út 20. cí­men, vagy Örkény 21 tele­fonszámon. Reflexológus Béres Miklósné. Nyelvtanfolyam. Igény szerint angol, német inten­zív nyelvtanfolyamot indí­tanak, 15 jelentkező esetén már indulnak a csoportok. Számítástechnikai tanfo­lyam. A tanfolyamra kez­dők és haladók jelentkez­hetnek. Megismerkedhet­nek a számítógépek keze­lésével, felhasználhatóságá­val, a programozással. A tanfolyam részvételi díja a létszám arányában csök­ken. Fotószakkör: A szakkör célja a vizuális látásmód fejlesztése, események, em­lékek megörökítése. A résztvevőket modern fel­szerelés és fotólabor várja. Részt vehetnek a szakkör munkájában gyermekek és felnőttek egyaránt. labdarúgás Szombat 16 óra: Kakucs II.—Tatárszent­györgy. Serdülőmérkőzések: Kakucs—Dabas (14 óra). Gyál—Hermád, Üjhartyán —Inárcs, Újlengyel—Ör­kény, Dabas SE—Bugyi. Vasárnap 14 és 16 óra: Gyál—Táborfalva, Felső- pakony—Alsónémedi.' A Dabas SE—Öcsa 25-én, szerdán 16 órakor kerül megrendezésre. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. © Munkatárs: Fekete Ildikó. 9 Fogadónap minden hétfőn 14-itŐl 17 óráig a szerkesztőségiben. Cí­münk : Bp. VIII. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon : 138-2393 ^283 (Deák Attila felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents