Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám
1 1. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK BUDAJ/IDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZIIALOMB ATTA • PIL1SVÖRÖSV AR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBfiK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ O PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Nyer vele Érd és a város polgára is Korszerű adatbázis Évtizedekre visszamenőleg alapiérképeket, ingatlan- nyilvántartást vagy telekkönyvi adatokat keresve előfordul, hogy a rendelkezésre állók hiányosak. Netán bosszantó bakikhoz vezet a lázas keresgélés, mondjuk egy jövendő beépítési terület kijelölésekor. így volt ez például a Magyarok a magyarokért alapítvány építési területének feltérképezésekor Érden. A nyilvántartásban nem, ám a helyszínen ott terpeszkedett a Tüzép telepe. S bár az utóbbi években — sajnos nem évtizedekben! — kicsit jobban odafigyeltek a városokban a pontosabb nyilvántartásra, a közműtérképek elké- ezítésére — ennek ellenére a kábelszakítások, a vízcsövek felszaggatása markológépekkel, jelzi, ami van, az még nem az igazi! De hát mint mindenhez, ehhez is „csak” három dolog kell: pénz, pénz és pénz! A hibák kiküszöbölésére néhány nappal ezelőtt az érdi önkormányzati testület úgy döntött, a város általános rendezési tervével Bsszhangban információs rendszer kiépítéséhez lát hozzá. Nem kevesebbért, mint hogy a város irányításához, a városgazdálkodáshoz szükséges információknak még véletlenül se legyen híjával. Hogy ne kelljen esetenként a sötétben tapogatózni, egységes műszaki-technikai, népességi adatbázis kiépítésére szánták magukat. Élve azzal a lehetőséggel, melyet a kanadai és magyar kormány megállapodása felkínált. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank útján az ön- kormányzatok hitelhez juthatnak az említett feladatok ellátásához. Mivel a hiteleket külföldi bankok finanszírozzák, kedvezményes kamatozású, 10,5 százalékos a hitelkonstrukció. A visszafizetését pedig a rendszer „üzembe állítása után” hat hónappal kell megkezdeni a városoknak, a munkaterv szerint huszonkét hónap múlva. A földmérési adatbázist, az alaptérképeket, az ingatlannyilvántartást, a telekkönyvi adatokat a Földhivatali 1NFORT Egyesülés és a Georef Systems Ltd. kanadai céggel közösen készítik el a földhivatalok a már meglévő adatok felhasználásával. A hitel bsszege huszonhétmillió forint. Hogy sok vagy kevés az a teher, amit Érd magára vesz, azon lehet vitatkozni. Pláne ha a kamatokat is hozzászámítjuk, csakhogy egy önkormánytatnak az orránál tovább BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatér*: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. S. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. kell látnia, mint ahogy az érdiek is tovább látnak. Lenne hova tenni a pénzt a városban, de ennek az adatbázisnak a hasznát csak később mérhetik fel. Ez most az első lépés az adatok rendezésére, a rendcsinálásra, a még átgondoltabb, alaposabb munkához. Persze mint minden hitel- felvételhez, ehhez is OTP banki garancia kell. Ez biztosított a város számára. Jelzálogot is kér, mégpedig önkormányzati tulajdonban lévő telkekre bejegyezve. Szóval most sem olyan egyszerű pénzt szerezni, előteremteni erre a jelentőségét tekintve igen hasznos lépésre. Aligha kell bizonygatni, hogy egy naprakész adatbázisra építve mennyivel könnyebb lenne a döntéseket meghozni, a városgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatoknak eleget tenni. Ha mindenről lenne akta, tényanyag, s azok ráadásul a helyükön is lennének. Elérhető közelségben. Ennek megteremtése az általános rendezési tervvel összhangban a legjobbkor történik Érden. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a most fel- és kiépített, költségesnek tűnő — kamataival együtt 45 milliós értékes képviselő — adatbázis a jövő nemzedék „bibliája” lehet. Mert mindent, ami a város és polgára hasznát, javát szolgálja, egy helyben megtalálnak majd. S az adatok állandó, folyamatos későbbi karbantartása, az újakkal való feltöltése javítja egyúttal a hatósági munkát is. Merthogy az utóbbi lassúsága, nehézkessége az adatok hiányára, olykor a hetekig tartó kutatásra vezethető vissza. Évtizedes mulasztás pó tolható, s egyúttal a peresporos iratok között rend is rakható a városban. Bár nem Érd az első, mely igénybe veszi ezt a hitel- konstrukciót a települések önkormányzatai közül. Nem, mert ki az államigazgatási munka minden csínját-bínját ismeri, a városgazdálkodás napi kérdéseiben jártas, annak nem kell különösebben rnagya- rázgatni, mit is jelent, ha egy adatbázisból a számítógép segítségével rövid időn belül lejön az az adat, mely a döntés előkészítéséhez, meghozatalához el engedheletlen. Varga Edit Összefogtak a települések Szennyvízgon dók Fekete, hömpölygő „tó”. A kátrányszag keveredik valami azonosíthatatlan- nal. A mélyről olykor bugyborékolt szállnak a felszínre. Nem az élet jele, ebben a lében nincs hal vagy növény. A gázok szabadulnak fel — mondja kísérőnk, Kummer János, Sóskút polgármestere. Érd és Százhalombatta között a szennyvízleürítő helyet nézzük. A megemelt gátak ellenére csordultig télt a medence. A látvány lehangoló. Ha nagyobb szél kerekedne, kicsapna ez az anyag a közeli szántóföldre, ahol a boglyák már rendben sorakoznak. Autókeréknyomok mutatják, hol ürítik a szennyvizet a szippantás kocsik. Valamivel odébb másik csapás azt tükrözi, az emberi „leleményesség” határtalan. Ha megtelt az ürítő, kiöntik mellette. S hogy ez veszélyes is lehet? Másik ürítőhely kell, ezért összefogott a térség hat települése, Érd, Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor. A kivitelezés munkálatai a közeli napokban megkezdődnek. Előreláthatóan négy vagy hat esztendőre jelentene megoldást az újabb ürítőhely kialakítása. A környezetvédők szerint ez nem felel meg az európai szabványoknak, de még mindig jobb megoldás, mintha mindenki tetszése szerinti helyeken próbálna megszabadulni a szennyvíztől. Az elképzelések szerint a pár év alatt, amíg üzemelhet az ürítőhely, elkészülhet a szennyvíztisztító telep bővítése. Talán két hónap alatt kialakítható az új ürítőhely. Addig is, kénytelenek a meglevőt használni. Annak ellenére, hogy telítődött. A beruházás költsége tetemes, majdnem ötmillió forint. Közel az év vége, nem volt könnyű a fedezetet előteremteniük az önkormányzatoknak, bár némi támogatást is remélnek az ügyben. Elsősorban azért, mert a számítások szerint a költségek a járulékos elemek figyelembevételével, tovább nőhetnek. Sok tárgyalás, egyeztetés előzte meg a kivitelezés kezdetét. A kisebb települések, egyedül nem vághattak volna bele ekkora munkába. Ezért csatlakoztak a környék „nagyjaihoz.” A helyzet, ami kialakult, némi vitához is vezetett. A termelőszövetkezet vezetősége, a területén levő, megtelt medencét látva, azt mondta, ne használják. A kft., amely arra vállalkozott, hogy elszállítja a szennyvizet, tiltakozott, mivel nincs más hely a környéken. Sikerült megegyezniük: az új medence üzembe helyezése elsimítja majd ezt a gondot. Az más kérdés, hogy már most valószínűsíthető, jönnek mások. A telítődött medencét vissza kell adni a természetnek, ez pénzbe kerül. Az ürítési díj, a környezetvédelmi, tisztiorvosi vizsgálatok díjai is jelentkezni fognak. Arról nem is szólva, hogy a szennyvíztisztító telep bővítéséhez 'is elő kell teremteni valahogy a szükséges forintokat. Kire terhelhető mindez? A lakosságra? Vagy az önkormányzatra? Kérdések, melyeket hamarosan meg kell válaszolni. Részletezni kell majd, ha felépült a telephely, ki, mikor, honnan hozott szennyvizet. Mintákat is kell majd venni, hogy valóban az kerüljön bele, ami oda való. Kommunális szennyvíz, és nem valami más hulladék. Mert az veszélyes is lehet. Így talán, ellenőrzéssel ez kiszűrhető lesz. Azért, a gondok ellenére, a lényeg az, hogy az építkezés beindul. A többi, előbb-utóbb, menet közben tisztázódhat. J. Sz. I. l^JeLi fontos Krisztinka fejében kuszaság, lelkében szorongás. Négyesztendős, eddig érthető világába belopódzott a bizonytalanság. Sokáig úgy hitte, szeretik. S ez így van rendjén. De most kiderült, mégsem. Azóta fél, mindenkire rákérdez, te ugye szeretsz? Mert neki fontos a bizonyosság. Illetve, az lenne, ha a felnőttek nem lennének olyanok. Azok, akik gyermekneveléssel foglalkoznak. A leányka születésnapja volt. Otthon megünnepelték, kapott ajándékokat, tortát. Az óvodába is elvitte büszkén az örömét, már négyéves vagyok. De ott az ünneplés elmaradt. Mert a szülők nem vittek süteményt, tortát, szörpöt a többieknek. Az óvó néni ezt el is mesélte a gyerekeknek. Részéről az ügy lezárult. De Krisztinkának fájt, amit nem kapott meg. Azóta is szomorú. A szülők pedig aggódnak. Nem tudják, hogyan hozhatnák helyre, ami történt. Építkeznek, pénzük megélhetésre éppenhogy marad. Tudja ezt a faluban mindenki. Az óvó néni is. És mégis, megfosztott egy kislányt, visszavonhatatlanul valamitől. Többé már nem lesz négyesztendős. Ideje is annak, hogy felnőjön. Különben hogyan értené meg a szegénységet, s azokat, akik ezt nem veszik tudomásul? Alkalmazkodnia kell a világhoz. Ügy látszik, az ünneplés joga azé, akinek pénze van. S hogy lehetett volna másképpen is? Ehettek volna a gyerekek játékból tortát, de az ünnep azért igazi lett volna? Ezt csak kevés felnőtt érti meg. Sajnos. Marad a kérdés, Te szeretsz? És te, óvó néni? —jisz— Hogyan alapítsunk rádiót? Vállalkozni és informálni Azt beszélik, ha a közeljövőben nem oldják fel a frekvenciamoratóriumot, előfordulhat, hogy Pest megyében is működésbe lép a Tilos Rádió mintájára néhány kalózrádió. Az tény, hogy több Pest megyei településen — még csak nem is a legnagyobb lélekszámú községekben — komolyan foglalkoznak az öntevékeny szervezetek az önkormányzatokkal karöltve egy helyi rádió üzemeltetésével. Gödön az MDF helyi szervezete már be is nyújtotta kérelmét a Frekvenciagazdálkodási Intézethez, csak hát a regisztráláson túl nem sok eredményt értek cl. .Jelenleg még őket is sújtja a moratórium, pedig kérelmük lassan megavasodik, hiszen több mint egy esztendővel ezelőtt adták be. Érdemes elgondolkodni, de még inkább megvizsgálni, hogy vajon miért is lehet fontos egy-egy település számára az önálló rádiózás lehetősége? Párizs XX. kerületében, egy cselédszobából kezdte sugározni műsorát 1981- ben, akkor még kalózrádióként a Radio NRJ. Jó üzlet Amikor azután a rádióállomás három évvel később konfliktusba keveredett az audiovizuális hatóságokkal, 100 ezer fiatal vonult a párizsi utcákra, hogy tüntessen a kedvenccé vált rádióállomás védelmében. Franciaországban jó üzlet a rádiózás. Bár a rádiózás őskorában, 1920-ban hozott törvény szerint frankhonban lehetőség volt magán-rádióállomás létesítésére — működött is néhány —, 1945 után a rádiózás kizárólagos állami monopólium lett. A szabad rádiózásért folytatott háború a hetvenes évek közepén kezdődött. Egyre-másra tűntek fel a kalózrádiók. A magánrádiók legalizálásáról szóló törvény 1982-ben született meg és 1984-ben kiegészült a reklámsugárzás engedélyezésével. Jelenleg Franciaországban ötszáznál ’ is több magán-rádióállomás üzemel. A magánrádióknak két alaptípusa van. Az egyik típus elsősorban nem üzleti vállalkozásként, hanem meghatározott hallgatókör informálására jött létre. Van olyan, amelyhez a katolikus egyház járul hozzá. A másik alaptípus bevallottan kereskedelmi adó, és fő bevételi forrása a reklám, amely azonban nem lehet több óránként tizenkét percnél. Már csak azért is ismertettük ilyen részletességgel a francia példát, mert mint azt az egyik Buda vidéki település önkormányzatától megtudtuk: ők a kereskedelmi rádiózásban is látnak fantáziát. Már most is el tudnák magukat tartani különböző vállalkozásbarát cégek hirdetéseiből. Azzal viszont számolnak, hogy a későbbiekhez, a rendszeres adáshoz további tőkeerőre van szükség. Vajon a rádióreklám busás hasznában reménykednek, akik önálló sugárzási engedélyre vágynak? A rádióreklám zsírosnak látszó pecsenyéjét egyelőre azok sütögetik, akik közel ülnek a tűzhöz, vagyis a Magyar Rádióhoz, s annak kereskedelmi vállalkozásaiként működnek. A hullámhossz vége Sem a Danubius, sem a Calypso különben nem önálló jogi személy. A Danubius a Magyar Rádió önelszámoló szervezeti egysége, a Calypso pedig a Multimédia Kft., a Magyar Rádió, a Lézer Színház, a Multimédia Organisation nevű angol cég közös vállalkozása. Tehát igencsak kapaszkodniuk kell azoknak a Pest megyei kistelepüléseknek, amelyek versenyezni akarnak, de még inkább „bevételekből” akarják biztosítani fennmaradásukat. De hát sokakban merül fel a jogos kérdés: hogyan alapítsunk rádiót? Mindenekelőtt gyorsan. A sugárzásra felhasználható hullámhosszak száma ugyanis véges, sőt, nagyon korlátozott. Aki tehát előbb jelentkezik, azé lehet az éter. Hogy pontosan hol, milyen hatósugarú adások szórása lehetséges, azt e pillanatban a posta legilletékesebb mérnökei sem tudják. Alapelv ugyanis, hogy az új jövevény nem zavarhat már működő — vagy nemzetközileg elfogadott tervben szereplő jövőbeli — adást. S ez a zavarás nemcsak a saját hullámhosszán, hanem annak „közelében” is előfordulhat. Mindezt tetézik a nemzetközi szerződésekből és a más rádiószolgálatokkal (katonai, rendőri, légi közlekedési, hajózási) való osztozkodásból adódó megkötöttségek. Ezért igényel hosszú, akár 6-12 hónapos vizsgálatot is, amíg kiderül: nincs-e technikai — távközlési — nemzetközi jogi akadálya egy-egy kisadó beindításának. A meglévő kötöttségekből és abból fakadóan, hogy hazánk szinte csupa „határvidék”, na- gyos kevésnek ígérkezik a hasznosítható hullámhossz. Aki tehát nem kábelen továbbított műsort akar adni, hanem sugárzott programra vágyik, annak először elvi engedélyt kell kérnie. A Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának frekvenciagazdálkodási irodájában megtudhattuk: középhullámon nem látnak gyakorlati lehetőséget az újonnan alakuló műsorok számára, az URH- frekvenciák felosztásában Is sok kötöttséget jelent, hogy a 87,5—100 MHz-es sávban Nyugaton előbb szaporodtak el a rádiók, így a keleti országok már viszonylag keveset igényelhettek maguknak a legutóbbi egyezménykötés évében, 1984-ben. Versenyezni nehéz Némi lehetőséget adhat URH-sáv-felszabadulásra, ha a csehszlovák tévéadások ebbe a sávba eső adói — mint tervezik — kivonulnak ezekről a frekvenciákról, s az, hogy 1995 után a 104 MHz feletti hullámhosszokon is lehet majd sugározni. Mindenesetre ma nagyobb eséllyel indul, aki helyi műsor engedélyezéséért jelentkezik, mint akinek nagyobb hatókörre irányuló ambíciói vannak. Maga a műsorsugárzás — az 1964-es postatörvény alapján — postai monopólium: a helyi stúdiókhoz tehát adót csak a Magyar Posta szerezhet be és üzemeltethet — természetesen a vállalkozók költségére. v Deák Attila
