Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

I. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 3., KEDD BUDA-YIDEKI BUDAÖRS 0 ÉRD 0 SZAZHALOMBA I lA 0 PILIS V ÜROS V AI! 0 BUDAKESZI 0 BIAIOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 0 P.ATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENO • PERBAL 0 TOK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Folytatás iskolaszékügyben Nem úgy alakult, ahogy elgondolták Egyéves múltra tekinthet vissza Solymáron az iskola* szék ügye. Némi indulatokat kavart az, hogy a szülők egy csoportja a helyi lapban vitaindító cikkben ismertette az ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Mint minden esetben, voltak ellene és mellette szólók. Időközben pedig folyt a rendszerváltás, megalakult az önkormányzati törvény ad­ta lehetőségek alapján az oktatási és közművelődési bizottság, azután az iskola is közzétette általános elkép­zeléseit egy iskolatanács felállításáról. Az idő telt, s ez év júniusában az iskolaszék tervét alkotó szülők tanács­kozást hívtak össze. ■ Ezen kevesen jelentek meg, így a szervezők beje­lentették, mint munkacso­port feloszlanak. Az okta­tási és közművelődési bi­zottság, mivel úgy látják, szükség van az iskolát segí­tő társadalmi szerveződésre, elhatározta, szeptemberben össz-szülői értekezletet hív össze, ahol ismertetik az is­kolaszék és az iskolatanács koncepcióját. Most, hogy itt az új tanév, megkérdeztük, mi a további fejlemény az iskolaszék ügyében. Novoszádek János, az ok­tatási bizottság elnöke el­mondta, a tervezett szülői értekezletet meg kívánják tartani, szeptember végén. A terveket ismertetni kí­vánják a szülőkkel, akiknek majd dönteniük kell. Az iskolaszék felállítása tudo­mása szerint másutt is okozott gondokat, elsősor­ban ezért nem fogadták nagy lelkesedéssel az ötle­tet. De az is igaz, szoro­sabbra kell fűzni az iskola és a szülők kapcsolatát. Vé­gül is mindez a választás a szülőkön múlik. Csáky László egyike an­nak a szülői csoportnak, akik ezt a kérdést felve­tették. Ügy kezdődött, hogy hatan-nyolcan, a rendelke­zésükre álló példák alapján felvázoltak egy elképzelést. Abból indultak ki, hogy közelebb kéne hozni a csa­ládhoz az iskolát. Ha kisebb a távolság a kettő között, elkerülhetőbbé válnak a nézetkülönbségek. Olyas­miben gondolkodtak, hogy az iskolában folyó oktat- tást segítve alakulna meg az iskolaszék, egy közvet­len, szülői képviselettel. Az oktatás-nevelés első számú megrendelője a szülő, aki­nek joga, hogy hozzászól­jon gyermeke szellemisé­gének neveléséhez. Termé­szetesen úgy, hogy az isko­la autonómiája nem szen­ved eközben csorbát. Elkép­zeléseik szerint a helyi ok­tatásügy három szereplője egyrészt az önkormányzat, mint iskolafenntartó, az is­kolaszék mint társadalmi szervezet, melyre az önkor­mányzat jogokat, feladat­köröket ruház át, megoszt­va az intézmény működ­tetésének, ellenőrzésének feladatait és felelősségét. A harmadik az oktatási intéz­mény, mely elvégzi az ok­tatási-nevelési tevékenysé­get. Az ismert, hogy a je­lenlegi helyzet a közoktatás terén felemás. Olyan tör­vény szabályozza működé­sét. (’85-ös okt. törv.), ami a mostanitól eltérő társa­dalmi-politikai közegben született, más igényeket fo­galmazva meg. — Az új oktatási törvény még nem készült el, az is valószínű, hogy a közeljö­vőben nem is kerül rá sor. Az a modell, amit vázoltak, nem ellenkezik az oktatá­si reformelképzelésekkel, sem pedig az érvényes jog­szabályokkal. Megvalósí­tása csupán a helyi aka­rattól függ. A kezdeti el­gondolásaikhoz képest lé­nyegesen kiforrottabb ter­vet dolgoztak ki az iskola­székkel kapcsolatban, amit átadtak az oktatási bizott­ságnak. Most úgy áll a do­log, hogy várják a szep­temberi össz-szülői érte­kezletet. Ami tapasztala­tot leszűrtek ebből az egy évből, az az, hogy nem egészen így képzelték a dolgok alakulását. Ügy vél­ték, a szülők és az iskola együttesen dolgozhat ki egy tervet, ami mindenki szá­mára kedvező lehetett vol­na. Nem ily módon alakult, nagy ellenérzéseket váltott ki az elképzelésük. Ezért is oszlott föl a csoport, mely a tervek kidolgozásában ez idáig részt vett. S azért, mert a júniusi összejövetel BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak: Fe­kete Ihlikó, Aszódi László Antal, virág Márton. Q Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Dp. vili., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Üröm Testületi ülés Szeptember 10-én, dél­után négy órakor képvise­lő-testületi ülést tart az ürömi önkormányzat. Az ülés helyszíne a művelődési ház. Többek között megtár­gyalják, mi módon lehetne kettéválasztani a Pilisboros- jenövel közös általános is­kolát, és milyen szankció­kat lehetne alkalmazni az engedély nélkül árusító ke­reskedőkkel szemben. nem sikerült úgy, ahogy elgondolták. Az érdektelen­ség meglepte őket. Igaz, sokan mondták, rossz idő­pontot választottak, a bal­lagás a másik napon zaj­lott, többen nem értesültek róla időben. Ez most • már nem fontos. Szeptemberben születik majd egy döntés. Az iskola elképzelései, vé­leménye szerint hagyomá­nyosak, az övéké nyitot­tabb, demokratikusabb kon­cepció. Távol áll egymástól a kettő. S hogy melyiket választják a szülők? Nem tudja megjósolni. Arról nincs meggyőződve, hogy a szülők rendelkeznek annyi információval, hogy felmér­jék, mi van a tervek mö­gött. Kicsit fél ettől, mi­lyen is lesz ez az összejö­vetel. Ügy érzi, nem az ő hibájukból volt ilyen nagy az ellenkezés az iskolaszék­kel kapcsolatban. Mintha nem is akarták volna meg­érteni a lényegét. Köny- nyebb volt arra az állás­pontra helyezkedni, hogy bele akarnak szólni az is­kola belügyeibe. A helyi lapban közzé­tett írásaikra érdemi vá­laszt, bírálatot azóta sem kaptak. Ügy pedig nehéz beszélgetni, ha a másik fél azt mondja, nem kell. Vár­ja a további fejleményeket, de nem optimista a foly­tatást illetően. J. Sz. I. Az ajánlat még érvényes A solymári polgármesteri hivatal a műszaki bizottság és a képviselő-testület meg­kerülésével adott enge­délyt a Kati Patika építé­sére annak idején az iskola területén. A bolt azóta fo­gadja vásárlóit, mostaná­ban azonban új expanziós törekvésekkel sikerült fel­borzolni az érintettek ide­geit. Dercsényi Péter pol­gármester ugyanis azon a véleményen volt, hogy is­mét csak az iskola területén épüljön fel egy üzletsor. Pedig a gyermekek mozgási, sportolási igényeit már így sem tudják kielégíteni a szűkös helyen, lévén a Kati Patikát is beleértve csak 2957 négyzetméter területük van a minimálisan szüksé­ges négyezer négyzetméter helyett. Az ötlet nem nyerte el a műszaki bizottság tetszését, s az érintett vállalkozók is jobban örültek az időköz­ben felmerült javaslatnak. Nevezetesen annak, hogy az üzletsor a cukrászda és a közeljövőben létesülő pék­ség mögött valósuljon meg. Ezt a területet a helybe­liek csak Sólyom-udvarként emlegetik. Kezelője a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat, s a cég igazgatója változat­lanul fönntartja a még 1979-ben íródott szerződé­ses ajánlatot. Nevezetesen azt, hogy a 400 négyzetmé­teres területet közösségi célokra hasznosítsa a falu. Kié az iskola? Huzavona válás után A korábban — felső dön­tés alapján — összevont falvak a legritkább esetben válnak el békével. Mert ugyan hogy lehet igazságo­san elosztani egy közös művelődési házat vagy is­kolát? Még nagyobb gon­dot jelent az önállósodni szándékozó felek számára, ha valamelyik intézményt továbbra is közösen kény­telenek üzemeltetni. Üröm és Pilisboros Jenő az általános iskola haszná­latáról nem tud megegyez­ni. Mindkét faluban van egy-egy alsó tagozatos egy­ség, de az 1982-ben épült felső tagozatos központi rész Pilisborosjenőn kapott helyet. Az új hatásköri tör­vény szerint az önkormány­zat gyakorolja a tulajdonosi és munkáltatói jogokat, amelyiknek a területén he­lyezkedik el az adott intéz­mény. Jelen esetben nem­csak a felső tagozatos rész kerülne a pilisborosjenői önkormányzat hatáskörébe, hanem — egy egység lévén — az ürömi alsó tagozat is! ök döntenének a bérektől az épület karbantartásáig mindenről. Ez pedig sérti az ürömi pedagógusok ér­dekeit. Az ürömi önkormányzat azt javasolja, hogy a két fa­lu — tulajdonjogilag — vá­lassza ketté az iskolát. A közös felső tagozatos isko­larész felépítményét is öt- ven-ötven százalékban osz- szák szét, mivel annak ide­jén közösen kapták, költsé­geit a megyei tanács állta.' Ha az elosztás megtörténik, a továbbiakban tulajdono­si jogon ők is beleszólhat­nak az iskolával kapcsola­tos döntéseikbe. A normatív támogatást — mondják — úgyis a gyere­kek állandó lakóhelyének önkormányzata kapja. Ezt az összeget, megtoldva a polgármesteri hivatal hoz­zájárulásával továbbra is megkapná az iskola. Horváth Péter ürömi polgármester szerint pilla­natnyilag ez az egyetlen járható út, mert a két falu nem tudna fenntartani két önálló nyolcosztályos isko­lát. Az ürömiek másik javas­lata, hogy az iskola költség- vetését egységenként — te­hát három részre — osszák el. Ha ez megtörténne, az üzemeltetési és fenntartási költségek elosztása nem ké­pezné többé vita tárgyát. A pilisborosjenői képvi­selők egyelőre gondolkod­nak. Szeptember közepére ígérték a választ. Pachner Edit Százhalombattán Harc a szúnyogokkal tdegesítőan zümmög, csí­pése kellemetlen, mert visz­ket, és fáj. Minden nyáron meg kell küzdeni a szú­nyoghaddal, sajnos, a harc eléggé egyoldalú. A szúnyo­gokból van több. Különfé­le technológiai eljárások azért segíthetnek abban, hogy az ember kerüljön ki győztesen e küzdelemből. Százhalombattán, a nyár folyamán öt alkalommal volt szúnyogirtás. Gyetvai Balázs, a városépítési és gazdálkodási iroda vezetője elmondotta, hogy a Corax Környetvédelmi Rt.-t bíz­ták meg e munkával. A következő irtóakció szep­tember 6-án lesz. Mert a városban az utóbbi időben ugyancsak elszaporodtak ezek az apró lények. A megbízatásra 264 600 forin­tot fizettek ki ez idáig. Az alkalmazott technológia a földi melegködképzés volt, ezzel a leghatásosabb a vé­dekezés a szúnyoginvázió ellen. Hatása már érezhető volt, valamivel kevesebb a szúnyog. Bár, egy is sok be­lőlük. — bér Solymári nyugdíjasok A nyáron sem nélkülöz­ték a solymári nyugdíjas­klub tagjai a közös progra­mokat. Július 17-én Gyula volt kirándulásuk végcélja. Ütközben azért megtekin­tették ópusztaszeren a nemzeti emlékparkot. Ez valamennyiüket érdeklő látványosság volt, egy gond volt csupán, kevés idő ma­radt az elmélyültebb meg­tekintésre. Ezt utólag saj­nálták, többet érdemelt vol­na mindaz, ami itt látható volt. Délután megismer­kedtek Gyula nevezetessé­geivel, s mivel az idő en­gedte, fürdőztek is egyet. Augusztus 5-én is találkoz­tak a tagok, név- és szüle­tésnapot ünnepeltek, jő hangulatban. Augusztus ?0- án, a pápalátogatás búcsú­miséjén vettek részt, melyet a Hősök terén tartott meg a katolikus egyházfő. Ezzel a nyári programok befeje­ződtek. A szeptemberi terv egy tiroli utazás, összesen háromnapos. Innsbruck lát­nivalóival szeretnének megismerkedni az ott eltöl­tendő napok során. Csökkenhet a gyógyszerigény A sport életmódot alakít. Ez a hatása talán a legfon­tosabb minden életkorban. Fontos a verseny- és él­sportban is, hiszen csúcs­teljesítmények nem érhe­tők el megfelelő életmód nélkül; fontos a diáksport­ban, hiszen a sport meg­határozó tényező az ifjúság életmódjában, mégis igazán a felnőtt korosztályok kö­tetlen szabadidősportjá­ban kerül előtérbe. Nekik nélkülözhetetlen a test­edzés: javul a teljesítmé­nyük ha sportolnak, de nem ez a fő cél. Nem tu­dunk jobbat ajánlani, mint a testedzést, ez egyenlíti ki az urbanizált életből adódó mozgáshiányt. És itt nemcsak a bioló­giai hatásokról van szó. A fizikai tehervállalás ráirá­nyítja a figyelmet közgon­dolkodásunk, értékrendsze­rünk egyik fájó torzulásá­ra, a tehervállaló életveze­tés elutasítására. A sport segíthet abban, hogy ismét legyen értéke a közvetlen haszonnal nem kecsegtető döntéseknek, mások gondja felvállalásának, közösségi terhek viselésének ... Ha különböznek is a sajátos­ságok, sokszor van közös gyökere a fizikai és lelki inaktivitásnak; a fizikai te­hervállalás segíthet a lelki tehervállalás értékének nö­velésében. Szociológiai vizsgálatok állapították meg, hogy azok az idősebb korúak — 55— 75 évesek —, akik ebben az életkorban is sportoltak, egészségesebben táplálkoz­tak, ritkábban voltak bete­gek, kevésbé csökkent a teljesítőképességük, jobb volt a kapcsolatuk a kör­nyezetükkel ... A kutatók arra következtettek, hogy mindez a sport — olykor hívei által sem eléggé is­mert és elismert — élet­módformáló hatásával függ össze. Természetesen ez a hatás minden életkorban megfigyelhető, az említett vizsgálatok érdekességét az adja, hogy idősebb korban is érvényesül a hatás. Más megfigyelések arra utalnak, hogy a civiliaált, urbanizált életforma so­kaknál oly jellemző hibáit a serkentő és nyugtató, majd altató gyógyszerek szedését, a túlzott mennyi­ségű és nem megfelelő ösz- szetételű táplálkozást, a do­hányzást, alkoholfogyasz­tást ... tartósan és mélyre­hatóan a sport segítségé­vel lehet ellensúlyozni. A helytelen életmód ellen egyenként fellépni, tilalom­fákat állítani szükséges, de tapasztalat szerint gyenge hatásfokú. A sport megkez­dése nem egyszerűen any- nyit jelent, hogy bizonyos ideig valamilyen sporttevé­kenységet, fizikai aktivitást végzünk, hanem fokozato­san átalakítja életmódun­kat. Csökken a gyógyszer- igény, könnyebb a testsúly­szabályozás, javul a táplál­kozás, egészségesebb az al­vás ... A sport nem csodaszer. A természetes életmód része. Vannak, lehetnek veszélyei is, mint minden igazán je­lentős hatásos tevékeny­ségnek. Ezért kell betartani a fokozatosság, a rendsze­resség, a szükséges pihenők beiktatásának az elvét. Ezért kell a terhelést min­dig az életkornak, a nem­nek, az edzettségi állapot­nak megfelelően adagolni. Minden sportág alkalmas arra, hogy az életmód ré­sze legyen, minden sportág sajátos testkulturális érté­kek hordozója. A fiatalok­nak teljes a paletta, de ké­sőbb inkább előtérbe he­lyezzük az élettani értékü­ket tekintve jobban ajánl­ható sportágakat, amelyek közös jellemzője, hogy a terhelés jól szabályozható, mind a mennyiséget, mind az intenzitást tekintve. Ilyenek az úszás, a futás, a kerékpározás, a gimnaszti­ka, az aerobic, a sízés, az evezés, a vitorlázás, de ért­hetően népszerű a tenisz, az asztalitenisz, és persze a foci, kispályán, nagypályán, teremben, lábteniszként... A testi egészség és az anyagi jólét, bármennyire vonzó lehet is, önmagában nem ad boldogságot. A korszerű egészségfogalom a lelki és a közösségi egész­séget, egyensúlyt is jelenti. Az edzettség, a sport révén elérhető edzettség az egész­ség megszilárdulása. Talán most már elfogadható, hogy bár elsősorban, de nem ki­zárólag biológiai értelem­ben, hanem a teljes, kor­szerű egészségfogalmat te­kintve. D. A.

Next

/
Thumbnails
Contents