Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

1. EVFOLVAM, 193. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 18., SZERDA BU^ApV,DEKI ^círiap BUDAÖRS • ÉRD • jiAÍHAtOMBA 14 « PILISVÖRÖSVÁR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUUAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Nagy volt az érdeklődés Veszélyeztetett vtkendházak Pestről jön a bűnöző Pilisvörösváron elkelne egy önálló rendőrkapitányság. Több emberre, jobb infrastruktúrára lenne szüksége a helyi rendőrállomásnak ahhoz, hogy megállítsák az egy­re gátlástalanabbal garázdálkodó tolvajokat, betörőket. A központi elhelyezkedés, a jó közlekedés sajnos a rossz szándékú vállalkozóknak is kedvez. A javaslat többször el­hangzott, csakhogy a meg­valósításnak- komoly anyagi vonzata van. Egyelőre meg kell elégedniük a fokozatos fejlesztéssel. (Két számító­gépük már van — igaz, az egyiket a parancsnok sze­mélyes ismeretsége révén szerezte.) Ha olyan problé­májuk adódik, amit nem lehet elintézni egy telefon­nal, harminc kilométert autózhatnak, Budapesten és Budakeszin keresztül a bu­daörsi — illetékes — kapi­tányságra. Ilyen körülmé­nyek között nehéz érdem­ben együttműködni. TÚL AZ EZREN A pilisvörösvári rendőr­állomás kilenc községet fel­ügyel. Bár az előírt lét­számhoz képest csak egyet­len betöltetlen álláshely van, mégis úgy tűnik, ke­vés a rendőr egy ekkora területre. Ha az ügyeletese­ket és a parancsnokokat nem számítjuk, még húszán sincsenek, akik effektiv rendőri munkát végeznek; járöröznek, ellenőriznek, igazoltatnak. És közülük is kerülhet valaki betegállo­mányba, vagy egyszer­egyszer ki szeretné venni a szabadságát, de bármi más ok miatt hiányozhat. A rendőrséggel szemben a bűnelkövetőknél nincs lét­számhiány: mind az elkö­vetők, mint a bűncselekmé­nyek száma határozott nö­vekedést mutat. — Tavaly egész évben ezer esetet iktattunk, idén már túlléptük az ezret, pedig még csak szeptember közepét írunk — mondja Szegedi József, a pilisvö­rösvári rendőrállomás pa­rancsnoka. — Amíg csak olyan törvények születnek, mint a rendőrhatósági fel­ügyelet megszüntetése, és nem „ellentételezik”, addig nem várható, hogy a hely­zet javuljon. — A kilenc települést fi­gyelembe véve lát-e vala­miféle tendenciát, hol for­dul elő a legtöbb bűncse­lekmény? — A bűnügyi fertőzött- Ség elsősorban a Budapest­tel határos községekben emelkedik jelentősen. Ná­lunk az üdülőtelepek a leg­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó írén és Pachner Edit. • Fogadónap minden bet­űin 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. veszélyeztetettebbek. Soly­már, Pilisvörösvár és Nagy­kovácsi üdülőtelepei jófor­mán összeérnek. Itt jól fel­szerelt önvédelmi csopor­tok és megfelelő technikai védekezés jelentene igazi megoldást. A polgármeste­rek támogatják javaslatain­kat, az üdülőtulajdonosok azonban nem kapkodnak a riasztóberendezések után — azt kell hinnem, jobban megéri nekik, ha kirabolják őket —, az önvédelmi cso­portok szervezése is nehéz­kes. Eddig három helyen, Piliscsabán, Solymáron és Tinnyén alakult faluvédő egyesület. — Melyik a leggyakrab­ban előforduló bűncselek­mény? — A személyi tulajdon elleni vétség. — Találkozott-e mostaná­ban a praxisában szerve­zett bűnözéssel? — A környékünkön nem, inkább a budapesti szerve­zett bűnözés csápjai nyúl­nak ide. Helyi kapcsolatok­kal rendelkeznek. Egész csoportok érkeznek Buda­pestről, kifejezetten azért, hogy bűncselekményeket hajtsanak végre. Ezeknek az ügyeknek a felderítése szinte lehetetlen, hacsak nem tettenéréssel. NEM TENNÉK A bűnözésnek itt három alapvető típusa fordul elő: a helyi, a fővárosi szerve­zett és a lumpenbűnözés. A szervezettről már beszél­tem. A lumpen bűnözők általában lecsúszott egzisz­tenciák, akik magukban „dolgoznak”. Ha fogytán a pénzük, cigarettájuk, enni­valójuk, betörnek egy kö­zértbe vagy egy víkendház- ba. A helybéli bűnelkövetők leggyakrabban fiatalko­rúak. Fő területük a gépko­csifeltörés és benzinlopás. Sajnos ők is egyre többen lesznek, és ami a legszo­morúbb, olyan fiatalok is belekeverednek ilyen ügyekbe, akik egymásuk­ban, a társaik rábeszélése nélkül nem tennének ilyet. — Ekkora apparátus mel­lett, gondolom, nem min­den esetnek tudnak a vé­gére járni. — 1991 első felében 30 százalékos volt a felderí- tettségi eredmény, vagyis 70 százalék felderítetlen maradt. — Ez az arány csak to­vább növeli a bűnözök ön­bizalmát. — így van. Nemrég el­fogtunk két (fővárosi) Vili. kerületi betörőt, akik azt vallották. hogy korábbi büntetésük letöltésekor egy börtöntársuktól hallották, milyen könnyű az itteni víkendházakat feltörni. JAVUL A HELYZET? — Rendőrei részt vesz­nek-e fizikai vagy elméleti továbbképzésben? Van-e itt, Pilisborosjenőn olyan tornaterem vagy futball- pálya, ahol rendszeresen edzhetnek? — Nincs idejük ilyesmi­re. Ha a rendőrnek akad szabadideje, másodállást vállal. — Ügy tudom, nem vál­lalhatnak el bármilyen munkát. — Általában őrző-védő feladatokat látnak el. — Mennyi a fizetésük, hogy ilyen égetően szüksé­gük van a másodállásra? — Egy fiatal, kezdő rend­őr bruttó fizetése 15 ezer, az idősebbeké 20-21 ezer forint — családi pótlékkal együtt. Ebből tartanák el két-három gyereket, fizetik az OTP-kölcsönt, folytas­sam? — Fizikai állóképességü­ket nem csupán szórakozás­ból, hanem saját érdekük­ben, védelmükben kéne ja­vítani. Ehelyett a másod­állásokban még jobban ki­fáradnak. — Tudom, de mit lehet tenni? Próbálkoztam ko­rábban, felvettem a kap­csolatot egy cselgáncsokta­tóval, de a kezdeti lelkese­dés hamar kihunyt. Majd, ha esetleg itt is érdekeltté teszik őket anyagilag, mint például az USA-ban, hogy vigyázzanak a kondíció­jukra, akkor várható vál­tozás. — Mondjon valami bizta­tót is! — Végül Is elkezdődött egy egészséges fejlődés. Az alapfokú rendőriskolán nőtt az óraszám, kétéves lett a képzés. Korábban évente egyszer-kétszer volt lőgya- korlat, most havonta egy­szer. Tehát a képzés szem­pontjából javult a helyzet. Pachner Edit Új tanév - sok elsőssel Most, amikor a mezőgaz­daságban is mutatkoznak a válság jelei, arra voltunk kíváncsiak, érdeklődnek-e a fiatalok olyan szakisko­lák iránt, ahol ilyen jelle­gű ismereteket szerezhet­nek? Biatorbágyon, a Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Szabó Géza elmondta, idén na­gyon sokan jelentkeztek náluk. Ekkora érdeklődést már régóta nem tapasz­taltak. Sőt. a tanév kezdete után is akadt pár gyerek, aki itt kívánt továbbtanul­ni. E tény mögött többféle ok húzódhat meg. Egyrészt szólhat ez annak, hogy a családok egy része már elő­re tervez. Ha önállóan kívánnak gazdálkodni a jövőben, el­kel maid a növénytermesz­tő gépekhez értő szakem­ber. — A másik, elképzelhe­tő indok lehet, hogy a szülők úgy gondolhatják, mindegy, mit tanul a gye­rek, csak járjon iskolába. Oda, ahová felveszik. Az oktatási kötelezettséget nehéz manapság teljesíte­ni. A gyermekek száma ma­gas, az iskolák befogadóké­pessége véges. Ha egyik­be sem veszik föl a gyere­ket, mi lesz vele? Hogyan teljesíthető a tizenhat éves korig szóló tankötelezett­ség? Azt tehát nem tudom megmondani. hogy azok közül, akik nálunk tanul­nak. hányán maradnak majd meg ebben a szak­mában. Talán később kide­rül. Ebben a tanévben száztizenhat elsős kezdte meg itt a tanulást. Két osz­tályban. Tudom, a létszám így hihetetlenül magas, nem kevés terhet ró majd a tanárokra. De vállalták, a gyerekek érdekében. Jú­niusban volt a beiratkozás, én augusztus elseje óta irá­nyítom az iskolát. Az előző vezetés úgy vél­te, a gyerekeknek meg kell adni ezt a lehetőséget. Ta­nuljanak. Iskolánk egyik előnye, hogy az első és második évben van gya­korlati oktatás. A harma­dikban, a leendő munka­helyükön ismerkedhetnek meg a gyakorlati tenniva­lókkal. Ilyen szempont­ból szerencsénk van, azért, hogy fogadják még tanu­lóinkat. Amikor szinte mindennaposak a leépíté­sek, nem lehet elég korán azon elgondolkodni, hová megy dolgozni a gyerek, ha végzett. Tanulóink nagy része eldugott, kis falvak­ból jött, ahol nincs ipari központ, munkát a mező- gazdaságban lehet találni. Távolabbi céljaink kö­zött szerepel az, hogy az iskola is változzon át, úgy, hogy univerzálisába szak­emberek kerüljenek ki in­nen. Olyanok, akik mint leendő gazdák. értenek majd a növénytermesztés­hez, -védelemhez, és a gé­pekhez. J. Sz. I. Tarka kínálat Nem csak babáknak Nem merem elképzelni, milyen vádak érhetnek, ha azt mondom, régi szép idők ... amikor még álla­mi dotáció nyomta le a gyerekruhák árát! Amikor idejártak Ausztriából (a soproniak még emlékeznek) pelenkát és rugdalózót vá­sárolni! Jó, tudom, ez is csak az adósságállomá­nyunkat növelte. Azok az árak irreálisan alacsonyak voltak. Csakhogy: a mai árak nem irreálisan magasak-e? A minap gyerekcipőket né­zegettem az új Örs vezér téri cipőáruházban. Egy apró, egyszerű, 18-as cipő 2020 forint. Azt hittem, va­laki viccből átragasztotta az árcédulát egy felnőttcipő­ről, de nem. A többi is ilyen „árszínvonalon” moz­gott. így hát nem csoda, ha hitetlenkedve bámultam a pilisvörösvári „Babák bolt- já”-ban sorakozó kis cipők­re. A legdrágább, gyönyö­rűen kidolgozott olasz bé­biedzőcipő is csak 850 fo­rint. Tudom, ezzel a „Csák­kal” sem ért egyet min­denki, de hát most viszonyí­tunk. A rózsaszín és kék szí­nekben játszó bolt feltűnő jelenség Pilisvörösvár főte­rén. A nyitva tartást hirde­tő tábla Donald kacsáinak és Rózsaszín párducainak valószínűleg egy gyerek sem tud ellenállni. Bent szebbnél szebb babakocsik, ruhácskák, rugdalózók, játé­kok tarka kínálata fogadja a vásárlót. Ha éppen olyas­mit keres, amit nem tarta­nak vagy elfogyott, meg­próbálják beszerezni. A nyár eleje óta működő bolt nagy forgalmat bonyo­lít. A pilisvörösváriak — de a környékbeliek is — örömmel fogadták. Nem­csak azért, mert végre nem kell Budapestre utazni cu­misüvegért vagy gyerekko­csiért, hanem, mert olcsób­ban is kapják meg itt. Kü­lönösen a Libero a sláger. A nadrágos 380, a betétes 289 forint. Kis remekmű a zenélő gyerekkomp, kerekekkel, csörgő, forgatható nyuszi- figurákkal és gömbökkel. Érdekessége, hogy állítólag olcsóbban kapható, mint néhány éve a nagy áruhá­zakban. A bolt kedves, a válasz­ték gazdag, reméljük, a fi­zetőképes kereslet is meg­marad hozzá. er—ed Védjük, amíg lehet Ökológiai feladat Tapasztalataink szerint az emberek többsége érzé­keli. hogy az ökológiai problémák jelen vannak mindennapjainkban, külö­nösen a főváros közelében lévő Pest megyei települé­sek életében. Az emberek tudatában azonban nemcsak a közvet­len környezetben észlelt problémák vannak jelen, hanem a megyét veszélyez­tető globális ökológiai je­lenségek is. A lakosságnak mintegy kétharmad része küzd olyan környezeti gon­dokkal, amelyek napjaink­ban az egész országot, il­letve az egész emberiséget veszélyeztetik. Sajátosan el­térő fogalomkörben mozog­nak e három szinthez (la­kókörnyezet, ország, világ) kapcsolódó tartalmak. A la­kókörnyezettel kapcsolatban Márczi Kitti bemutatkozik Az érdi P’ART Galériá­ban (Alsó u. 3.) szeptember 21-én (szombaton) délután 5 órakor Márczi Kitti mun­káiból nyílik kiállítás, amelyet Lóska Bajos mű­vészettörténész nyit meg. Pilisszentlászló Kutatófúrás Fogytán az ivóvíz Pilis- szentlászlón, ezért új vízle­lő helyek után kezdtek ku­tatni. A geofizikai mérések alapján több terület is szó­ba került, de részletesebb vizsgálatok a nyolcas pon­tot találták a legmegbízha­tóbbnak. Itt kezdi meg a fúrást szerdán, 18-án a ba­latonalmádi Bauxitkutató Vállalat. elsősorban olyan urbanizá­ciós, civilizatorikus gondok kapnak nagy jelentőséget, mint a szemetelés, a sze­méttárolás és -szállítás, va­lamint az infrastrukturális ellátottság minősége. Az or­szágnak gondot okozó kör­nyezeti problémák közül a közvéleményt kiemelt he­lyen foglalkoztatta az ipari termelés hatásaképpen be­következő víz- és levegő- szennyezés. Hasonlóképpen alakult a globális ökológiai veszélyek érzékelése is, az­zal az eltéréssel, hogy a természetes vizek és a le­vegő szennyezettsége mel­lett nagy hangsúlyt kaptak az atomkísérletek és fegy­verkezési verseny. Természetesnek kell tar­tanunk, hogy a közvetlen lakóhelyre jellemző ökoló­giai gondok szinte kizáró­lagos érzékelési formája a személyes tapasztalat. Az ökológiai problémák álta­lában tehát jelen vannak a közgondolkozásban, mind­össze az emberek egyötöde vélekedik úgy, hogy a Kör­nyezetszennyezés Pest me­gyében nem jelent gondot. Részletesebben meg kell vizsgálnunk azonban azt, hogy bizonyos ökológiai folyamatokat, jelenségeket mikor milyen mértékben éreznek jelenlévőnek, illet­ve e folyamatok, jelensé­gek bekövetkezésének. A szép tájak pusztulása, a termőföldek minőségének romlása, a környezetszeny- nyezés okozta betegségek terjedése és az ivóvíz rom­lása mind-mind aggoda­lomra ad okot. Feltehetően a Pest megyei lakosság vé- - leménye tükröződik abban, hogy míg a főváros lakos­sága számára nem jelent potenciális ökológiai ve­szélyt a kutak minőségének romlása, addig községeink jelentős részében „életve­szélyes” az ivóvíz. Azok az ökológiai jelen­ségek, amelyeket nagyon valószínűnek tartanak az emberek, de bekövetkezé­süket nem ítélik súlyosnak, tulajdonképpen a társada­lom fejlődésével, moderni­zációjával természetszerű­leg együttjáró típust képvi­selik a közgondolkodásban. A növény- és állatvilág károsodása, a „szemétter­melés” fokozódása, talán „fejlettségünk” egyik jele­ként is szerepelhet az öko­lógiai tudatban. A kívülál­lók számára ezek a fejlő­dés természetes velejárói, míg a folyamatokat belülről átélő Pest megyei lakosok életében elevenen ható problémák. (Deák)

Next

/
Thumbnails
Contents