Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

i. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD BU!Í^>VIDÉKI Kjrtíiian BUDAÖRS • ÉRD • S2AZHÄLOM1SÄTTA • UAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK PERBAL • TÖK • TINNYE • L'KÖM Új remények a toki tsz-ben Lesz golfpálya is ? Nagy reményekkel tekintenek nemcsak a toki tsz tag­jai, hanem a környékbeliek is az elkövetkező hónapok­ra. Pálfi Gyula személyében új elnök került a tsz élé­re, aki reálisan felmérte a szövetkezet eddigi gazdálko­dását és jövőbeni lehetőségeit. Többek között megállapí­totta, hogy a tsz anyagi helyzete az egyre nehezedő gaz­dasági körülmények között még inkább romlik. Az állam és a bank kivonult a mezőgazdaságból és támogatás nélkül maradva a súlyos piaci nehézségek közepette sok tsz kilátástalan helyzetbe került. Sokan átalakulást vár­nak a külföldi és hazai tő­kétől, virágzó farmergazda­ságot remélnek a kárpótlá­si törvény végrehajtásától is. Csakhogy Pálfi Gyula véleménye szerint — a Pest környéki földeken ez is másképp fog lezajlani, mint mondjuk a Nyírségben. A Pest megyei földeket nem azért fogják majd az emberek kivenni, mert dol­gozni akarnak rajta, hanem üzleti álmaikat kívánják megvalósítani. Sokan már most bejelentették, hogy építési területnek, netán a világkiállításnak, vagy va­lami üzem létrehozására szeretnék hasznosítani. So­kan úgy vélik, hogy a Pest megyei területeken több­szörös lesz a túljelentkezés a földekért, az emberek li­citálnak majd, és föl fogják srófolni az árakat. Azt a véleményt sem szabad két­kedve fogadni, amely arról szól, hogy aki itt földhöz jut, az úgysem tudja meg­művelni, mert nincs eszkö­ze, nincs szakértelme, to­vábbra is csak kiadja bér­be. A toki tsz-ben ezeket a véleményeket folyamato­san értékelik, s most azon vannak, hogy alaptevé­kenységben a továbbiakban kialakítsanak egy olyan egységet, amely „kézbe ve­szi”, segíti, irányítja ezek­nek a földeknek a tulajdo­nosait. Azt persze ők is tudják, hogy mindenáron nem lehet összetartani a tsz-tagokat sem. Ha van­nak csoportok — véleked­nek —, akik alkalmasak önálló munkára, újraindu­lásra, akkor azoknak az új­rakezdés lehetőségét meg kell engedni. Nagyon várják már az új szövetkezeti törvényt. Ab­ban is reménykednek, ha az megszületik, altkor lehe­tőségük adódik arra, hogy a részvénytársaságok és kft.-k is beléphessenek a szövetkezetbe. Vannak nagy reményű terveik is; golfpá­lyát szeretnének a toki ha­tárban. Véleményük szerint a golfpálya egy olyan vál­lalkozás, ami környezetkí­mélő és nem zavarná a te­lepülést sem, sőt felértékel­né a területet, és ma még fel sem mérhető, el sem képzelhető fejlődést tudna nyújtani. Már érdeklődött is egy finn érdekeltség: építenének szállodát, bun­galókat. Állítólag egy sváj­ci cég is hasonló szándék­kal jelentkezett. A vállal­kozó külföldieknek tetszik ez a vidék. A képviselő-testület Is megtárgyalta a finn cég ja­vaslatát. amely 120 hektá­ros területet akar vásárol­ni a tsz-től, s ezen nemzet­közi szintű golfpályát, s azt kiszolgáló több száz ágyas szállodát, valamint közel ötszáz üdülőházat sze­retne telepíteni. A képvise­lő-testület örömmel vette az érdeklődést, azonban sok tekintetben — talán érthe­tő is — tartózkodó volt. A külföldi partner érdeke egy­értelmű : rendkívül olcsón szeretnének igen szép he­lyen levő földhöz jutni. Csak példaként érdemes megemlíteni, hogy Zsám- békon háromszoros áron terveznek hasonló területen földeladást. A vevőnek a toki terület ígérkezik a leg­kedvezőbbnek golfpálya cél­jára, ezért — vélekedik reá­lisan a képviselő-testület józanabb része — fizessék azt meg. Azt is fontolóra veszik a helyi érdekek kép­viselői, hogy a tsz érdeke az ügyben mindössze annyi, hogy százmillión felüli pénz­hez jussanak. De a pénz, az nem Tök falué lesz, hanem — valószínű — elfolyik majd azokban a csatornák­ban, melyekben az eddigi eredmények is vesztesé­gessé váltak. Esetleg majd olyan kft.-be vagy rész­vénytársaságba kerül, ami­hez a toki tsz-tagoknak semmi közük sincs. Megszívlelendő azok vé­leménye is, akik úgy teszik fel a kérdést, hogy milyen haszna származik a falu egészének a földeladások- bol. Sokan még az új mun­kahelyek létesítésének ter­vet is megkérdőjelezik, hi­szen több nyelven beszélő alkalmazottakra és nem a volt toki tsz-tagokra van szükség egy golfpálya üze­meltetésénél. Most úgy tűnik, nagyobb volt a golfpálya megvalósí­tásának a füstje, mint a lángja. Az érdeklődőknek csak szándékuk volt, de nem rendelkeztek komoly doku­mentációkkal. Az önkor­mányzat nem zárkózik el semmiféle újszerű vállalko­zástól, de tartózkodó. Min­denképpen a benyújtott pá­lyázatokról szakhatósági vé­leményezés után kíván dön­teni. (Mint ahogy azt megtud­tuk, a héten újabb tárgya­lások kezdődnek a golfpá-. Iya ügyében. A tárgyalások kimeneteléről tájékoztatjuk olvasóinkat.) Deák Attila Egészséges emberek legyenek Mozgásstúdió Budaörsön Gyermekzsivajtól hangos szombaton kora délelőtt a budaörsi Jókai Művelődési Ház. Pers Júlia edző és mozgástanár vezetésével most kezdődik a gyermek- és mozgásstúdió órája. Az első kettőben a legkisebbek — négy és hét év közöttiek — gyakorolnak, később, dél­tájban a nagyobb korcso­port órája következik. Fel­sorakoznak a tornaruhába öltözött gyerekek, magnóról felcsendül a lendületes in­duló, bezárul a gyakorló­terem ajtaja, elkezdődött a mozgásóra. A gyermekek szülei az előcsarnokban várakoznak, velük beszélgetek: valójá­ban miért is áldozzák fel szabadidejüket, mit szeret­nének gyermekükből, hogy hetente egyszer vagy két­szer idehozzák? Netán ba­lettművészt, aki majd a Magyar Állami Operaház színpadán tündököl? Vagy inkább divatosabb szakmá­ra küldenék a ma még négy-öt éves lányukat? Mondjuk manökennek? A válaszaikból az is kiderül, hogy egészen másképp vé­lekednek, másért tartják fontosnak a mozgásstúdiót. — Az én kislányom már második éve jár — kezdi a beszélgetést az egyik anyuka, a budaörsi Vértes Miklósné. — Négyéves ko­rában kezdte, de már egy­két hónap után látszott az eredménye. ELTŰNT A SZÖGLETESSÉG — Ezt hogyan vette ész­re? Miben nyilvánult meg? — A kislányom tartásán látszott meg leginkább, hogy ide jár. Tudja, egé­szen másképp ült még a széken is. Kihúzta magát, a mozdulatai kecsesebbé váltak, eltűnt belőlük a szögletesség, a darabosság. — Az én lányom zenei hallása is javult — kapcso­lódik a beszélgetésbe Bori Attiláné, aki pedagógus, és Gazdagrétről hordja a gyer­mekét az órákra. — A mai gyermekek szinte együtt nőnek fel a zenével, még sincs ritmusérzékük. Itt a mozgás mellett ez is kifej­lődik bennük. — Szeretnék, ha a gyer­mekük balett-táncos len­ne? — Szó sincs róla — mond­többségében nem azért já­ratjuk ide a gyerekeinket, mert különleges képessé­gekkel rendelkeznek, hanem azért, hogy egészséges em­berek legyenek. Mi is ta­pasztaljuk, hogy milyen sok a mozgásszervi betegség­ben kínlódó felnőtt. Ha fiatalon megszokja a gye­rek, hogy kell a testmoz­gás, akkor erről később sem mond le. — Az sem baj, ha egy szülő kacérkodik azzal, hogy művészi pályát vá­lasszon a gyereke — veszi vissza a szót Bori Attiláné —, de nem hiszem, hogy ez lenne a jellemző. LEHET KORRIGÁLNI — Mennyibe kerül a moz­gásstúdió foglalkozásain a részvétel? — Egy héten egyszer másfél óra ötszáz forint — válaszolja Vértes Mik­lósné. — Sajnos vannak, ákik már ezt sem engedhe­tik meg. Tavaly óta történt lemorzsolódás. — Honnan tudnak arról a budaörsi gyerekek és szülők, hogy létezik ez a mozgásstúdió? — Mi a nyár elején név­re szóló értesítést kaptunk — mondja Bori Attiláné. — De a szülők akár az ut­cán, akár az iskolába kí­sérve gyereküket elmond­ják egymásnak, hogy mi­lyen nagyszerű dolog ez. Vége az első foglalkozás­nak: sugárzó arccal, kipi­rulva szaladnak ki a gye­rekek. Pers Júlia, a moz­gásstúdió vezetője öröm­mel fogadja a látogatót. — Nézze csak meg, mi­lyen felszabadultak lettek a gyerekek — kezdi a be­szélgetésünket. — Hat esz­tendeje járok ki foglalko­zásokat tartani Budaörsre. — A mozgáskultúra külö­nösen a legfogékonyabb korban roppant fontos. Ilyenkor még sok mindent lehet korrigálni: fel tudjuk hívni a szülő figyelmét, ha a gyermeke gerincferdülé- ses vagy lúdtalpas. Később már nehezebb ezeket a be­tegségeket javítani. JELMEZES BEMUTATÓ — Hányán járnak a bu­daörsi Jókai Művelődési Ház mozgásstúdiójába? — Nyolcvan-száz gyer­mek jár egy évben. Mert nemcsak szombaton van stúdió, hanem a hét más napjain is, tehát kedden, csütörtökön és szombaton. — A szülök el szokták mondani, hogy mennyit fejlődik a gyerekük? — Többnyire télen tar­tunk egy nyilvános órát, akkor meg is nézhetik, hogy tulajdonképpen mit csinálunk az órákon. Nyá­ron, a foglalkozások befe­jeztével pedig jelmezes be­mutatót tartunk. Természe­tesen az órák végén min­dig körbevesznek a szülők, és mindent megbeszélünk. — Véleménye szerint az óvodai vagy az iskolai test­nevelésórákon miért fordí­tanak kevesebb figyelmet a gyerekek mozgáskultúrájá­ra? — Nézze, az óvodákban még csak-csak élnek a já­tékos mozgás lehetőségei­vel. Sajnos az iskolákban, mint közismert, roppant fe­szített a tanterv, és nem érnek rá külön játékos, kö­tetlen foglalkozásokat be­iktatni, vagy akár zenére mozogni. Most nem az aerobikra gondolok, hanem az egyszerű, végtagokat, gerincet megmozgató, ugyanakkor kecses járásra szoktató könnyed tornára. Erre a mai fiataloknak igen nagy szükségük van, hiszen fizikailag is megnyomorító a nyolcórai iskolapadban való ülés. D. A. ja Vértes Miklósné. Mi Fejlődő egészségügyi ellátás Átadás előtt Tinnye Testületi ülés A féléves költségvetési beszámoló lesz az egyik na­pirendi pont azon o tinnyei önkormányzati testületi ülé­sen, amit szeptember 19-én tartanak meg. Két ingat­lanvásárlással kapcsolat­ban kell majd döntést hoz­nia a képviselőknek. Egy kft. tőlük, a Toki Egyetér­tés Termelőszövetkezettől az önkormányzat szeretne egyes földterületeket megvá­sárolni. A tsz-szel, előzetes tárgyalásokon megállapod­tak néhány kérdésben, már csak a konkrétumok tisztá­zása van hátra. Azt, hogy a kft. munkatársainak mi­lyen választ ad a testület, attól is függ, milyen elkép­zeléseik vannak azzal a külterülettel kapcsolatban, melyre igényt tartanak. Zenei élet Bialorbágyon Megérdemelt sikerek köszönhet a művészeti ve­a gyermekrendelő Már többször beszámol­tunk arról, hogy Biatorbá- gyon igen lelkes zeneértő közönség él. A településen 1985-ben alakult meg az Erkel Ferenc Kamarazene- kar, amelynek tizennyolc tagja van. A zenekar sokat BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: .1. Szabó íréin és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Ff.: SÍI. ír. sz,: 144S. Telefon: 138-4761, 138-4067. 6 ^Mao zetőjének, Aldor Lilinek, aki egyben a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja, elis­mert hegedűművész. Az együttes az elmúlt eszten­dők során több zenei fesz­tiválon szerepelt megérde­melt sikerrel. Így például jártak Spanyolországban és Belgiumban. A belgiumi vendégszereplés alkalmával a2 együttes Cüm laude dí­jat kapott. Közismert, hogy egy hongkongi lemezcég elismert magyar együtte­sekkel itthon készít felvé­teleket. Nos, ez a hong­kongi lemezcég az Erkel Ferenc Kamarazenekarral is szerződést kötött. Mozart összes templomi szonátái­nak felvételét készítik el CD-lemezre. Az utóbbi években Soly­máron örvendetesen növe­kedett a fiatal házaspárok száma, mind több a gyerek. Az önkormányzat ezért gondot fordít a gyermekek ellátásával kapcsolatos fel­adatokra. Az utóbbi évek­ben növelték az óvodai és iskolai helyek számát, ki­terjesztették a gyermek­egészségügyi hálózatot, is­kolafogászatot létesítettek. Továbblépést jelent a gyer­mekegészségügy fejleszté­sében a tavaly nyáron el­kezdett új gyermekorvosi rendelő létesítése. A mun­kálatok most befejeződtek, és az önálló gyermekorvosi rendelőt ebben a hónapban átadják a használatnak. Általános vélemény, hogy a solymári gyermekorvosi rendelő felszereltsége min­den tekintetben a legma­gasabb követelményeket szolgálja. Az épület földszintjén ala­kítják ki a belgyógyászati rendelőt, itt létesítik a meg­előző szűrővizsgálatokhoz szükséges helyiséget és el­különítve biztosítottak he­lyet a fertőző beteg gyere­kek vizsgálatára, gyógyítá­sára. A tetőtérben elhelyezett helyiségekbe modern labo­ratóriumot és a szükség szerinti gyermekfektetőt alakítottak ki. A felszereltség magas színvonalára jellemző egye­bek között, hogy a rende­lőben digitális, programoz­ható EKG-berendezést he­lyeztek el. A betegnyilván­tartás is a legmodernebb eszközökkel, számítógéppel történik. Az új gyermekrendelő építésében és kialakításá­ban a helyi lakosság is je­lentős társadalmi munká­val vett részt, így valóban sajátjának érezheti az új létesítményt. K. Z. Solymáron Intézmények A többi között a tavalyi, és az idei féléves pénzügyi helyzetről tárgyal a soly­mári önkormányzati kép­viselő-testület szeptember 17-ei ülésén. Szó esik a szer­Tárnok lakói, és mind­azok, akik felkeresik szep­tember 22-én a községet, együtt ünnepelhetnek. Ä település 750 esztendős múltjáról emlékeznek meg, ökumenikus szabadtéri is­tentiszteleten, 10 óra 30 perces kezdettel. A hely­szín Tárnok első templo­gazdálkodása vezeti működési szabály­zatról, az intézmények gaz­dálkodásáról, és a községet érintő fontosabb esemé­nyekről. mának emlékműve. Meg­nyitó beszédet Rozbora An­dor polgármester mond majd, a község történetéről Péter Gábor tart előadást. Kulturális műsorok, helyi történeti kiállítás, labdarú­gó-mérkőzés, szüreti fel­vonulás és bál színesíti az ünnepséget, amelyen mindenkit szívesen látnak. Ünnepség Tárnokon Hétszázötven éve

Next

/
Thumbnails
Contents