Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

Bö szüretet! A nap ereje gyengül, az éjszakák is hűvöseb­bek, itt a szépséges ősz, a vénemberek kedvelt évsza­ka. Ülünk a verandán, sző­lőnktől megfosztottak, kor­tyolgatjuk a más borát, és emlékezünk a régi szüre­tekre, azon időkre, amikor a népek szívesen daloltak és mosolyogtak, pedig akkor sem volt gondtalan az élet. Fölzsúfolódtunk, ahányan csak voltunk, a dűlőutafcon nyikorgó kocsikra, szállt a dal, és az útonjárók barát­ságosain kívántak „Bő szü­retet, nagy csizmát!” Cegléden mindig termel­tek szőlőt. A legelső írott igazolás a budai Heréit pa­sa védőleveléből való, aki a jövevényeknek szabad be­települést engedett váro­sunkba, mindennek fejében bongorkásét, szőlőt, vajat, tyúkot és tojást követelt 1552-ben. Krónikáink azt is feljegyezték, hogy 1560 pün­kösd havában a szőlők tel­jesen elfagytak. A török ki­vonulása utáni templom­perben számos tanút hall­gattak ki 1752-ben, akik át­élték a város pusztulását. A nyolcvanhat esztendős Ta­kács János így vall: „Jól emlékezik, hogy ezelőtt hajdant, minekelőtte a Ke- resztyénség Béts alatt meg­verte volna a Törököt, ak­kor történt Cegléd Városá­nak pusztulása, másodszor pedig ugyan a Török a Ke- resztyénség fegyvere előtt szaladván az Alföldségen elterjede, harmadjára, vagy­is utoljára akkor, midőn Rá­kóczi Ferencz háborúja va- la. Mindazonáltal mind a három pusztulásainak al­kalmatosságaival egyné- meilyek maradtak a szol- lökben.” A középkorban csak az öreghegyen voltak szőlők. Eredetük homályba vész. Ellenben birtokunkban van az ugyeri telepítés kontrak­tusa: „Melly a’ Czeglédi Uradalom és ugyan Czeg- léd Mező Várassa közt az úgy nevezett Gerje Sivány Szöllőnek való föl osz­tása végett a következő föl­tételek alatt köttetett: 1- ször A’ Földes Uraság az egész, mintegy 653 jugerum (hold) vagy miolta már föl- mérődött, többre szaporo­dott Tájékot (Duplájára — HL), melly tsupán Sivány homokból áll és a’ közönsé­ges (köz) legellőnek köze­pette fekszik, szöllőnek az ollyan Czeglédi Lakosok Mennyi a szabadság? Megárt a sok A szabadság drága kincs. A fizetett szabadság is. Az élteit munkaviszonytól füg­gően kinek több, kinek kevesebb jár: A nyugdíja­soknak a legkedvezőbb a heilyzetük, hiszen 365 nap szabadsággal rendelkeznek. Üröm viszont az örömben, hogy bizony megöreged­tek ... Jómagam — 26 év mun­kaviszony után — évi 24 nap fizetett szabadsággal rendelkezem. Sok vagy ke­vés? A fene tudja. Attól függ, hogy mihez viszo­nyítjuk. Egyik országban így csinálják, a másikban úgv. A hollandiai dolgozók például háromszor annyi szabadságot vehetnek igény­be, mint japán társaik, és négyszer annyit, mint az Egyesült Államokban dol­gozó kollégáik. A hollan­dok az évi 36 nap fizetett szabadsággal, illetve a ja­pánok a maguk 11 napjá­val alkotják a felső és az alsó határt. A feltűnően nagy különbségekért mind a törvényalkotók, mind a munkavállalók okolhatók. Valamit viszont nem sza­bad elfeledni. Ha figye­lembe vesszük a fizetett ünnepnapokat is, akkor némileg árnyaltabbá válik a kép. Ugyanis ahol sok a szabadság, ott általában kevesebb az ünnep. A hol­landok 36 napos szabadsá­ga mellé csak 7 ünnepnap társul. A japánok 11 sza­badnapját viszont 14 ün­nepnap egészíti ki. De ha a kettőt együtt vesszük fi­gyelembe, még mindig csaknem kétszerese a kü­lönbség a vezető hollandok (43 nap) és a sereghajtó ÜSA (23 nap) között. Jó dolog a szabadság. De rossz a kényszerszabadság! Ebben is része volt mos­tanában néhány ceglédi üzem dolgozóinak. A Köz­gép vagy az Évig munká­sai korántsem repestek az örömtől, hogy nem dol­gozhattak, mert csökken­tett munkabért kaptak. Szóval: szabadságból megárt a sok! is közt fogja föl osztani, kik­nek az ültetésre és továb­bi megmunkáltatásra ele­gendő értékeik vagyon, és az által a földmíveléstől el nem fogadtatnak. 2-szor: Az ezen Szöllőből esendő Dézsma ki adásának ideje, mellyet minden birtokos mustban a maga erejével az Uradalom által rende­lendő helyre be vinni kö- teleztetik, a’ jelenvaló Cont­ractus helybe hagyása nap­jától 10-ik, az az tizedik esztendőre határoztatik. El­múlván pedig a tíz eszten­dők, minden szöllőbirtokos köteles leszen a termésé­nek nyoltzadikát tiszta mustban be adni. Költ Czegléden, 1815. Máj. 30. Forián Antal tiszttartó.” Ezek a szőlők az 1100 négy­szögöles holdak, latinul ju- gerumok után Juger néven váltak ismertté, később Ugyerokra magyarosítva. A dézsmabort az urada­lom cserői pincéjébe hord­ták. Nehogy valaki koráb­ban szüretelvén, kivonja magát a szolgáltatás alól, a tiszttartó határozta meg a szüret kezdetét. „A borszü­ret dobszó által fog a lako­soknak tudtára adatni, azért figyelmeztetik mindenki, hogyha ezen rendelet elle­nére cselekednék, bora el­kobzása mellett szigorúan meg fog büntettem.” — do­bolták 1849. szeptember 23- án a templomok előtt is­tentisztelet után, és a tize­dek (kerület) megszokott helyein. Ekkor már egy esz­tendeje a jobbágyok örö­kös tulajdonosai voltak a szántóföldeknek, a szőlők még földesúri tulajdonban maradtak évekig, megvál­tásuk később történt. Még tovább hordták az Öreghegy 1764 holdjáról kilenced dézsmára a mustot, és az Úgy erők 1335 holdjáról nyolcadára. A csemői szőlőket már a megváltások után telepítet­ték, legutoljára a csenge- rit. 'T'uíajdonjogi változáso­-*• kon mentek keresztül a ceglédi szőlőtelepek az el­múlt negyven esztendő alatt, és sok helyen kiszán­tották a tőkéket. A magán­kézen maradt parcellák — úgy tűnik — már nem ad­nak olyan szelíd örömöket, mint azelőtt. A szüretek népe csöndes, elmaradt a móka és a dal, nem terjeng a bográcsos birkapaprikás illata. Csak a darazsak a régiek, dongnak, lepik a fürtöket és a fákon csüngő érett körtéket. Hídvégi Lajos CEGLÉDI ^tirfnp XXXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Szétröppentek a lányok' Kinek az 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD ige ny e A főiskolásoknak, egyete­mistáknak két héttel tovább tart a vakáció, ök szeptem­ber derekán kezdik az új tanévet. Vajon hogyan töl­tötték a nyarat, ha — mond­juk — abonyiak? MEGSZŰNT A KLUB A községi könyvtárban három diáklánnyal beszél­gettünk a nyár örömeiről. Alpár Marianna Szegeden a Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskolán magyar—ének szakra jár. Másfél hónapot a könyvek birodalmában töltött, mégpedig fizetségért. Visszajáró lélek, aki már dolgozott ott. A selejtezés során elavult könyveket, idejétmúlt folyóiratokat válogatott, amit majd fél- meg negyedáron eladnak az olvasóknak. Mindig van vevő az ilyesmire. Azért is szívesen munkálkodott e falak között, mert meg sem tudná mondani, mikor vett magának utoljára könyvet. Itt meg csak böngészhetett egyet s mást. Ráadásul a komolyzenei felvételeket is kedvére hallgathatta. Szabad idejét részben ol­vasással, részben a barát­nőivel töltötte. A Spátenbe mentek fagyizni esténként. Régebben volt egy klub a művelődési házban, ahová az értelmiségi fiatalok is be-bejártak, de az a tavasz- szal megszűnt. Valójában nem a bőség zavara jelle­mezte az abonyi szórako-' zási kínálatot. SZEGEDEN SZÓRAKOZNAK Hasonlóan vélekedett er­ről Kocsis Ildikó is, aki Egerben matematika—fizika szakos főiskolás. Ö most Bértárolásra készülnek lett másodéves. Mielőtt fel­vették, egy évet a könyv­tárban töltött, ezért hívta a vezető nyári kisegítőnek a könyvtárba. Leszámítva ezt az időszakot, mozgalma­sabb nyarat zárt, mint Ma­rianna. Igaz, hogy az nem Ahányhoz kötődött. Síkfő- kúton és Hajdúszoboszlón volt nyaralni, s miután von­zódik a vízhez, gyakran ki­járt a strandra. Esténként neki is a fagyizó volt a cél­pontja, ahol viszonylag ol­csón, hozzá hasonló fiata­lokkal tereferélve töltötték az időt. A megkeresett pénzt fél­reteszi, és megpróbál to­vább gyűjtögetni hozzá, mert egy IBM számítógé­pet akar vásárolni. Egy fél éven át már tanult számí­tástechnikát, s a továbbiak­ban szeretne ezzel többet foglalkozni. Somodi. Boglárka a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskolára jár. A má­sodik évet végzi a szállít­mányozást felső fokon ta­nító tanfolyamon. Ö egyéb­ként dolgozik, az abonyi vasútállomás a munkahe­lye. Üjsütetű tudománya a vasúti, a közúti, a vízi és a légi szállítmányozásról ad átfogó szakismeretet. Jólle­het a munkájában bizonyá­ra hasznát veszi ennek, a vasútüzemi technikus tanul­mányait hivatalosan nem támogatja a MÁV. Kéthe­tenként kell a fővárosba utaznia a főiskolára. Olyan­kor vagy szabadnapot vesz ki, vagy a munkatársaival cserél. A főnöke segítőkész, mellette áll. Szegeden végzett a Vas- útforgalmi Technikumban, és volt osztálytársaival, akik szinte kivétel nélkül vas­utasok lettek, rendszere« kapcsolatot tart. Általában telefonon keresik egymást, ö kategorikusan kijelen­tette, hogy lakóhelyén nem lát lehetőséget az igényes időtöltésre, szórakozásra. Moziban talán egy éve volt, akkor is az édesapjával, járt diszkóban is, de nem az idén ... Még az Anna fagyi- zót említi, ahová érdemes betérni. A könyvtár a meg­szokott támaszpontja, ahol az új könyveket, friss folyó­iratokat lapozgatja. Ingyen utazva hamar Szegeden te­rem. Ott jön össze a régi társaság. A nyáron a sza­badtéri játékok majdnem teljes műsorát látta. NYITOTT KÉRDÉS Elmúlt a nyár, szétröp­pentek a lányok. Szegeden, Egerben változatosabban telik a diákélet. Az ifjúság zöme viszont otthon él, megszokott környezetében. Vajon csak a pénz hiány­zik, hogy fordítsanak lehe­tőségeiken, vagy az igény is? És kinek az igénye? T. T. Cegléd határában a szőlőskertek igen változatos képet mu tatnak. Van, ahol alig maradt termés a tavaszi fagyok után, máshol gazdag szüret ígérkezik. Az értékesítés gondja viszont, éppúgy, mint az országban sok helyütt, e körzetben is várható. A Kecskeméti Borgazdasági Rt. nyársapáti pincészetében a tavalyi termésből jelentős mennyiségű elad­hatatlan bort tárolnak, ezért bérfeldolgozásra, s bértárolásra készülnek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Kefendő kerekek Elloptak egy Audit Balul sikerült vendégség­ben járt Cegléden P. Attila budapesti lakos. Ugyanis a Kossuth Ferenc utcában parkírozó Audi 80-as sze­mélygépkocsiját ellopták. Az autó ára „csak” 550 ezer forint, viszont benne volt 150 ezer forint értékű horgászláda, horgászbot és egyéb horgászati felszere­lés. A gépkocsi rendszáma: BMH 785. A hétfői helyzet­kép szerint a tettes még nem akadt horogra. Pórul járt Cegléden J. László autótulajdonos is. A CSEMO Segélyezett A csemői önkormányzat — a szociális bizottság elő­terjesztése nyomán — tan­évkezdési segélyt ad a fia­taloknak. Az óvodások fe­jenként ötszáz, az általános iskolások ezer forintot, va­lamint ingyentankönyvet kaptak. A szakmunkáskép­zőbe, középiskolába járó­kat kétezer, a főiskoláso­kat, egyetemistákat négy­ezer forinttal támogatják. Szövetség utcában álló Zsi­guli személygépkocsi bal első kerekét leszerelték és kereket oldottak vele. A kár eléri a 4000 forintot. Va­lószínűleg ugyanaz a zsi- vány garázdálkodott a Köz­társaság úti parkírozóban is. Erre abból lehet követ­keztetni, hogy ugyancsak egy Zsiguli bal hátsó kere­két lopták el. Betörők jártak Cegléden a Pesti úti gázcseretelepen is. Elvittek 14 darab üres gázpalackot, melyek 11,3 kilót nyomnak és darabon­ként közel 5000 forintot ér­nek. Emellett a csirkefogó­nak még egy vonóhorog is megtetszett. A kár közel 70 ezer forint. Abonyban a Cserép úti játékteremből 40 ezer fo­rint készpénzt loptak eL (r.) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. O Munka­társak : Tamasi Tamás és Roizgonyi István. • Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-100. • Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közölnségszolgálata, Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda ló—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents