Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

Kanizsának Kanizsa, de nem nagy AHOGYAN A NÖVÉNYVÉDŐ REPÜLŐSÖK LÁTJÁK A JUGOSZLÁV VADAKAT r r Miközben a súlyosbodó harcikról, katonai és pol­gári áldozatokat követelő horvátországi összecsapá­sokról értesül a világ, hi­degzuhanyként érte a ma­gyar közvéleményt az MTI gyorshíre, amely szerint: a jugoszláv nemzetvédelmi minisztérium közleményt adott ki arról, hogy AN—2- es növényvédő repülőgépek felhasználásával magyar légióidon jutnak fegyverek a Horvát Köztársaságba. FÜSTBE MENT BIZNISZ Az illetékes magyar szer­vek részéről elhangzott reagálások élesen cáfolják ezeket az újabb fegyver- szállítási vádakat. Ez ter­mészetesen kevés, hiszen tényszerűen kell a gyanu- sítgatásokra diplomáciai úton a választ megadni, méghozzá minél hamarabb. A jugoszláv közlemény szerint a Horvát Köztársa­ság átalakított mezőgazda­sági repülőgépeivel augusz­tus végén légióidat hoz­tak létre Nagykanizsa és Varasdin között fegyverek és katonai felszerelések be­hozatala céljából. ■ Mire képesek ezek az AN—2-es, az utóbbi évti­zedekben jobbára a mező- gazdaságban használt légi masinák? Egyáltalán lehet­séges-e az, hogy a magyar katonai repülésirányítás és felderítés éberségét, ma­gát a technikát, a lokáto­rokat kijátszva csak úgy átrepkednek ezek a gépek a magyar—jugoszláv hatá­ron? Hogyan vélekedik er­ről a szakember, története­sen a Budaörsön található Repülőgépes Szolgálat Ál­lami Vállalat kereskedel­mi osztályvezetője Fekete Gábor, s a szintén ennél a cégnél dolgozó repülőgép­szerelő Velker Péter. Fekete úr beosztása mel­lett sportrepülő is, aki a témával kapcsolatban ki­zárólag a személyes véle menyét mondta el. Szerin te elképzelhetetlen, hogy a határ közelébe telepített lo­kátorok éberségét kijátsza bárki is. Vállalatuknak — mint mondta — Baranya ban és Somogybán elszór­tan megtalálhatók az AN— 2-es gépei. Azok valamelyik lucerna- vagy éppen kuko­ricatáblán landolnak. Mi­előtt a pilóták megkezde­nék a repülést, a mezőgaz­dasági jellegű feladatok el­végzését, köztük a perme­tezést. a műtrágyaszórást, azt előre bejelentik a lég ügyi hatóságoknak. A Re pülőgépes Szolgálatnak, több, mint 30 AN—2-ese van. Közülük több, mint tíz charter- és légitaxi-já­ratként közlekedik az or­szágban. Előszeretettel ve­szik igénybe azokat üzlet­emberek, akik gyorsan sze remének eljutni partnereik­hez, s ezért jó pénzt is fi­zetnek a légi fuvarokért. Egy-egy ilyen utasszállítás­ra átalakított AN—2-es masina 10-12 főt is szállít­hat. Teherbíró képessége pontosan 1045 kiló áru szál­lítását teszi lehetővé. Nos az említettek az általános; jellemzők. Fekete úr szolgált azon­ban egyéb érdekességekkel is. Elmondta, hogy az idén májusban kanadai üzlet­emberek keresték meg őket, méghozzá ázzál a különle­ges igénnyel, hogy szeret­nének Ausztriába, Szlová­kiába, a kárpátaljai terü­letekre és a Horvát Köz­társaságba. annak Kanizsa nevű repülőterére eljutni. Jó üzlet lett volna ez a cég számára, de sajnos, mond­ta a kereskedelmi osztály­vezető, nem tudták nyélbe ütni ezt a bizniszt. Ennek egyszerűen prózai okai vol­tak. Történetesen az, hogy az irányítás miatt csak nagy repülőtéren, például Ferihegyen szállhat fel i gép, és úgy juthat el mond­juk Belgrádba, hogy azután az onnan kapott engedél­lyel Kanizsára vegye az irányt. És nem véletlenül említette ez utóbbi példát Fekete Gábor. Ugyanis sze­rinte hiba van a közle­ményben. Valószínű, hogy azok az ominózus AN—2- esek nem Nagykanizsán, hanem Kanizsán szálltak fel, ha felszálltak. Feltéte­lezését azzal is megerősí­tette, hogy Nagykanizsán nincs is üzemelő repülőtér! JÓ PÉNZÉRT fiTSIKMNI Visszatérve a kanadai üz­letemberekre, arról szólt, hogy éppen ezért nem tud­tak velük üzletet kötni. Ugyanis az úriemberek sze­rettek volna Husztra i* utazni. Előtte viszont Kije­vig kellett volna légi ki­rándulást tenniük. Velker Péter, repülősze­relő ezeknek a gépeknek kiváló ismerője. .Utalt arra, hogy kint a határban ezek általában 50 méter alatt szállnak, hogy a lehető leg­jobb minőségű munkát vé­gezzék. Arra a kérdésre, elképzelhető-e esetleg az, hogy valaki, vagy valakik, jó pénzért mégis megpró­bálnak átsiklani a hatá­ron, szintén határozott nemmel válaszolt. Egy ilyen akcióhoz társak kel­lenek, netán szerelők >*, de ki kockáztatna egy ilyen konfliktusveszélye« helyzet­ben. A KETTŐ NEM UGYANAZ Akik figyelmesen nézik a tv-liiradót, i feltűnnek a hadszíntéri tudósítások, no és ismerői a repülőgépek­nek, azok alkalmasint lát­hatnak olyan képeket, ame­lyeken AN—2-es masina áll a háttérben. Éppen a megszólaltatott Fekete Gá­bor említette azt, hogy Ju­goszláviában, s azon belül is a Horvát Köztársaságban sok AN—2-es gép találha­tó. Erre még sportrepüiős időszakából emlékezik. Ki tudja hát. azok a frá­nya AN—2-esek nem ép­pen Kanizsáról szállnak-e fel oly gyakran Nagykani­zsa helyett. Mert ugye azért van valami különbség! Gyócsi László LELEMÉNYES NYOMOZÁS fl FÖLDHIVATALBAN Kevés az adat, ellenielük az idő Az első két hét viszony­lag csendesebb forgalma után egyre nagyobb nyo­más nehezedik a Pest me­gyei földhivatalokra is. Kö­zülük is a legnehezebb helyzetben a budaörsi van, ahol a hely frekventáltsága miatt az átlagosnál is na­gyobb az ügyfélforgalom, ráadásul már régóta helyi- ségproblémákkaX is küzde­nek. A kárpótlási ügyek rendezése miatt ugyan kaptak három irodát Buda­pesten, de ezek egymástól távol, különböző helyeken fekszenek. Ez nem kevés kényelmetlenséget jelent az ügyfeleknek és a hivatal dolgozóinak is, de az egy­séges elhelyezésre csak jö­vőre kerülhet sor. Tompó László hivatalve­zető elmondta, hogy hiába készültek fel időben az irattáruk rendezésével a várható rohamra, mégis megfeszített munkát igé­nyel tőlük, hogy az ügy­feleiket megfelelően kiszol­gálhassák. Munkájukat ne­hezíti, hogy sok esetben az állampolgárok meglehető­sen tájékozatlanok, s a há­zi irattárak is sok esetben hiányosak. Elképzelhető, hogy milyen leleményes nyomozói munkát igényel a pontos adatokat fellelni, ha valaki csak annyit tud, a nagyapja földje valahol a falu végén, a három útel­ágazás egyik végében fe­küdt. Ilyenkor a térképé­széti azonosítás, a szomszé­dok kikérdezése meglehe­tősen időigényes. Mivel mindennap van ügyfélio­K ína e századi történel­mének nagy alakjától eredeztetik a rá na­gyon is jellemző mondást. Eszerint Teng Hsziao-ping úgy vélte, mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret ... A praktikumnak, vagy ha úgy tetszik, a pragmatiz­musnak lényeges szerep jut mindenütt, ahol a nemzet- gazdaság átalakítása és kor­szerűsítése egyszerre kerül napirendre. Mégis, érdekes módon, a praktikumot nem tagadva, azaz elvben azt egyszerre vannak jelen a világ sok-sok országában, a legkülönbözőbb földrésze­ken. Ha azonban túlságosan gyakran hallják ezek a cé­gek ezt a különleges kate­góriát. akkor erősen kérdé­ses, meddig mosolyognak, s mikor hagynak fel azzal, meg persze a tőkebefekte­téssel is .. . Napjainkban a megyében meghaladja a félezret azok­nak a gazdasági Szerveze­teknek a száma, amelyek­ben valamilyen formában ott van vegjes tulajdon­tárai között látná értelmét a befektetésnek. Tavaly a vegyes tulajdo­nú szervezeteknek az egy­negyede tevékenykedett az iparban, viszont a külföldi tőkebefektetéseknek a fele jutott erre a területre. A keltő közötti lényeges kü­lönbség jelzi, valójában mi­re összpontosul az érdek­lődés, amint azt sem tart­hatjuk véletlennek, hogy a mezőgazdaság különöseb­ben nem csábítja a befek­tetőket.. Ide ugyanis 500 millió jutott az „idegen" tő­A macska színe helyeselve, egyre gyakrab­ban találkozom olyan véle­ményekkel. amelyek a macska színét firtatják . . Egyszerre jele a két-három esztendeje még elképzelhe­tetlen változásoknak és ugyanakkor a veszedelmes vakvágányra futásnak, ha egy településen úgy lesz köztémává egy vegyes tu­lajdonú vállalat esetleges letelepedése, hogy a vitákat nem a gazdasági hasznos­ság, a település által nyer­hető előny, hanem a macs­ka színe uralja. A macska színe ebben az esetben a vegyes tulajdonú vállalat­ban a külföldi tőke (tőkés) eredete, mert „miért kell ide idegeneket hozni"? A hazai meg az idegen tő­ke sajátságos kelet-európai szólelomény, közelebbről olyan hazai közgazdasági alkategória, amelyen csak mosolyogni tudnak azok a befektető cégek, amelyek ként a külföldi tőke. A cég tevékenységében érthetően nem válik ketté a magyar meg az idegen befektetés kérdése, miért akkor a meg­különböztetés a közgondol­kodásban és még inkább a közvélekedésben? Gyaní­tom, a berzenkedésnek, az ódzkodásnak, az értetlen­kedésnek az az oka. hogy a gazdasági célszerűség vala­mi teljesen gazdaságide­gen elemmel, a nemzeti büszkeséggel ütközik az érintettek gondolkodás- módjában. Úgy érzik te­hát, hogy itt valami meg­rövidíti azt, ami magyar, ami a hazai, ami a „mieink”, amit tehát óvni, védeni kell, elszántan, mi több. bármi áron. A tőkehatékonyságot korántsem a befektetés származási helye („hazai”, „külföldi") dönti el, hiszen ha ez így lenne, akkor min­den ország csakis saját Ira­kéból, ami a 93,S milliár­dos teljes psszegnek pará­nyi töredéke csupán. L ehetne néhány riasztó esetet sorolni, miként ültetett fel naiv vál­lalkozókat (hazaiakat) a külföldi kalandor, ám ezek az ügyek távolról sem tar­toznak a jellemző vonások közé. A jellemzőbb inkább az, hogy a gyakorlott kül­földi befektető értetlenül áll a hazai tőkések gyakor­latlansága előtt... Nein ott van a gond, hogy kevés a korlát, vagy egyáltalán nin­csen a külföldi befektető előtt, hanem az, a gond, hogy sok a korlát és kevés az ide, hozzánk kívánkozó töke ... Nagy különbség! A macska színének a firtatá­sa tehát a tényleges gon­dokról tereli el a figyelmet, azaz megtörténhet, az ürü­lő kamrában vígan soka­sodnak az egerek... Mészáros Ottó gadásük, ezért á feldolgozó munka lelassult. Arra a kérdésre, hogy a kárpótlási ügyek intézé­se mellett jut-e idejük a földhivataloknak egyéb fel­adataik — például tdek- könyvezés — ellátására, Tompó László elmondta, hogy a kárrendezés mellett a napi kötelezettségeiket sem hanyagolhatják el. Hozzátette, hogy külön ké­rés nélkül is megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak arra, hogy a lakástulajdo­nok változásával kapcsola­tos átírásokat a lehető leg­gyorsabban jegyezzék be. A telekkönyvi bejegyzése­ket egyébként a törvény szerint 30 napos határidő­vel kell megtenni, s ez csak akkor lehet hatvan nap, ha helyszíni szemlé­re is szükség van. Ha ez mégsem történik meg, úgy az állampolgárok kérésére soron kívül pótolják az esetleges mulasztást. Ebben a túlterhelt időszakban in­kább olyan belső munká­kat odáznak el, amelyek­nek elhalasztása közvetle­nül nem érinti az ügyfele­ket, s amig tart a kárren­dezési roham, addig a pén­zes tevékenységeiket — földmérés, térképészeti szolgáltatás — is le kellett állítaniuk. Tompó László szerint a földhivatalokban számíta­nak arra, hogy az elkövet­kező hetekben még na­gyobb lesz a forgalmuk, hi­szen a kárpótlási igények beadása időhöz kötött. Kér­dés, ha erősödik a roham, bírják-e teljesíteni az ott dolgozók többirányú fel­adataikat. A földhivatalok ugyan lehetőséget • kaptak arra, hogy létszámukat megerősíthessék, ehhez a munkához azonban megfe­lelő szakismeret kell, ■ úgymond az utcáról felvett emberekkel nem lehet szakmunkát végeztetni. H. ft. Több most a napraforgó Veszik, ami van Pest megye szövetkezetei az elmúlt évihez hasonló Vetésterületen termelnek szántóföldi növényeket, bár eltérések vannak az egyes növényi kultúrák megosz­lásában. Napraforgóból hét százalékkal nagyobb a ve­tésterület, a kalászosok rovására. A legfrissebb in­formációk szerint a kalá­szos gabonatermésből idén 331 ezer tonnát takaríthat­tak be a gazdaságok. Ez öt százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évi hozam. Ennek ellenére jócskán akadnak termelők, akiknél gabona felesleg mutatkozik, s igyekeznek attól megsza­badulni. Ennek minden bi­zonnyal nem lesz akadá­lya. hiszen a megyei gabo­naforgalmi és malomipari vállalat minden mennyi­ségben átveszi az étkezési és takarmány minőségi terményeket. Mégis van néhány me­gyei szövetkezet, ahol kü­lönösen nagy a takarmány- minőségű gabona aránya, s náluk esetleg tárolási ne­hézségek is adódhatnak. A nagyobb baj a várhatóan 100 ezer tonnával több ter­mett kukoricából, amely szintén az árak esését von­ja maga után. A felsoroltak egyúttal azt is mutatják, hogy a megye közös gazdaságai­ban túltermelés mutatko­zik, bár a termés egy je­lentős részénél, különösen a szemes takarmányoknál érzékelhető a minőségrom­lás. Gy. L. Ha október, akkor fizethet Lakására küldik Közeledik október 1., a kötelező gépjármű-biztosí­tási díj utolsó negyedévi befizetésének határideje. A Hungária Biztosító Pest Megyei Igazgatósága — jmely a megye gépjármű- biztosításainak zömét tartja kézben — már szeptember eleje óta folyamatosan kül­di az ügyfeleknek a befize­tési csekkeket. A biztosító október 1-jéig, a befizetési határidő lejártáig összesen 119 ezer Pest megyei ügy­félnek a szerződésben meg­adott címére postázza a csekkeket. Ezeket számító­gép dolgozta fel és töltötte ki, A csekkeket perforált kísérő levéllel kapcsolták össze, amelyen a szükséges tudnivalókat olvashatják az ügyfelek. A biztosító számára az lenne a kívánatos, ha min­denki a kiküldött csekken, postán fizetné be a díj ősz- szegét. Aki azonban sze­mélyesen óhajtja ezt meg­tenni, az bármelyik Hun­gária Biztosító fióknál. Iro­dánál, kirendeltségnél is leróhatja az idei utolsó ne­gyedévi összeget, sőt a bin- tosító ügynökeinél is befi­zetheti. Akik a személye« fizetési módot választják, azok befizetéskor vigyék magukkal a gépjárművük­ről szóló kötvényt, mert arra szükség van. A jövő évi kötelező gép­jármű-biztosítási díjak be­fizetési feltételeiről, mód­járól még nem döntöttek ez illetékesek, Jelenleg csupán az 58/1991. április 13-án megjelent kormányrendelet él, mely szerint ezt a díjat maximum féléves egységre, de minimum negyedéves időtartamra fizetheti be egyszerre az arra kötele­zett. A biztosító a jövő év­re vonatkozó fizetési felté­teleket, ha azokat megkap­ta, feltehetőleg egy-két hó­napon belül, időben közli az ügyfelekkel. kk hírlap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents